A Beneš-dekrétumok révén van egy érdekes családi érintettségem.
Talán már mondtam, anyai ágamon a magyar mellett van német és ruszin származásom is.
Nos, itt az egyik üknagymamámról van szó, anyai nagymamám anyai nagymamájáról.
Ez az ágam valamikor a XIII. század során vándorolt be a mai Csehország északkeleti részébe – amikor a régiót újranépesítették a tatárjárás után alsó-szászországi telepesekkel. Az a vidék egészen a II. vh. végéig színnémet volt, ez az úgynevezett Szudétaföld északkeleti csücske. Az én rokonságom a Mährisch Neustadt nevű kisvárosban élt, ez jelenleg egy cseh kisváros Uničov néven – 40 km-re a mai cseh-lengyel és 50 km-re a mai cseh-szlovák határtól.
A Beneš-dekrétumok meghozatala után a teljes német lakosság el lett indítva a későbbi NSZK és NDK felé. Egyedül azok mentesültek, aki vagy igazoltan harcoltak a német megszállás ellen, vagy volt „jó” házastársuk (jónak az számított, aki vagy cseh vagy szlovák vagy ruszin). Ez utóbbi miatt az üknagymamám lánya, a dédnagymamám színnémetsége ellenére mentesült, mert első házassága ruszin nemzetiségű emberrel – dédnagyapámmal – volt.
Az üknagymamám viszont indult kijelölt új lakóhelyére, Münchenbe.
A lényeg: sose találkozott már a lányával, hiszen se ő nem tudott ide utazni, se a lánya oda. Így csak leveleztek. Egyszer fényképet is küldött, müncheni lakása kertjében állva, ez megmaradt nálam:
Forrás:bircahang.org
Tovább a cikkre »
