Vlagyimir Putyin orosz elnök már 2008-ban arról próbálta meggyőzni George W. Bush akkori amerikai elnököt, hogy Ukrajna egy mesterségesen létrehozott állam, melynek társadalma mélyen megosztott. Figyelmeztetett: az ország NATO-csatlakozása tartós konfliktushoz vezetne Oroszország és a Nyugat között, sőt, Ukrajna felbomlását is eredményezné. Mindez a George Washington Egyetem Nemzetbiztonsági Archívuma által közzétett, most titkosítás alól feloldott leiratokból derül ki – tájékoztat a TASR.
Az archívum információszabadság iránti pere nyomán összesen három beszélgetés szó szerinti leirata vált hozzáférhetővé a nyilvánosság számára, amelyeket a felek 2001-ben, 2005-ben és 2008-ban folytattak. A dokumentumok tanúsága szerint elnöksége kezdetén Bush közeli szövetségesként tekintett Putyinra, mivel mindketten a terrorizmus elleni harcra összpontosítottak – Putyin Csecsenföldön, Bush pedig az al-Kaida ellen.
Bush hivatali idejének végére azonban Putyin több alkalommal is élesen bírálta az amerikai politikát, például az iraki invázió és a NATO bővítése kapcsán. Éppen ez utóbbi kapcsán fogalmazta meg vészjósló figyelmeztetését az orosz elnök a 2008-as szocsi találkozón, nem sokkal a bukaresti NATO-csúcs után, ahol a Szövetség deklarálta, hogy Ukrajna és Grúzia a jövőben taggá válhat.
„Ez nem lesz újdonság az Ön számára, és nem is várok választ, csak hangosan ki szeretném mondani. Hangsúlyozni szeretném, hogy egy olyan ország, mint Ukrajna felvétele a NATO-ba hosszú távú konfliktusmezőt, tartós konfrontációt teremtene az Önök és a mi számunkra is”
mondta a leirat szerint az orosz elnök amerikai kollégájának utolsó közös találkozójukon, Putyin fekete-tengeri rezidenciáján.
„Ukrajnában 17 millió orosz él, ami a lakosság egyharmada. Ukrajna egy nagyon összetett állam. Nem egy természetes úton létrejött nemzet, hanem egy mesterségesen létrehozott ország, amely még a szovjet időkben alakult ki”
válaszolta Putyin Bush tisztázó kérdésére. (Ugyanaz a Putyin, aki 2022. február 24-én parancsot adott az Ukrajna elleni invázióra.)
Az orosz elnök a találkozón azzal érvelt, hogy Ukrajna esetleges NATO-csatlakozása közvetlen fenyegetést jelentene Oroszország számára, mivel új fegyverrendszerek és katonai bázisok jelennének meg a határai közelében, ami növelné a bizonytalanságot.
„Oroszország, támaszkodva az Ukrajnában lévő NATO-ellenes erőkre, azon fog dolgozni, hogy a Szövetség elveszítse a terjeszkedés lehetőségét. Oroszország folyamatosan problémákat fog ott generálni. Miért? Mi értelme Ukrajna NATO-tagságának, mi haszna van ebből a NATO-nak és az USA-nak? Ennek csak egy oka lehet: Ukrajna pozíciójának megerősítése a nyugati világ részeként. Valószínűleg ez a logika. De nem hiszem, hogy ez helyes logika”
jelentette ki Putyin.
Putyin már akkor is azt állította, hogy Ukrajnában létezik egy „bizonyos nyugatbarát és egy bizonyos oroszbarát réteg”, és a lakosság „jelentős része” ellenséges szervezetként tekint a NATO-ra.
„A NATO-tagsággal kapcsolatos véleménykülönbségek miatt az ország egyszerűen szét fog esni” – jósolta. Hozzátette: „A probléma nem a NATO-csatlakozás, hanem Ukrajna önellátásának biztosítása”, utalva arra, hogy a gazdaságot kellene megerősíteni.
Egy másik, 2001-es szlovéniai találkozó leiratából az is kiderül, hogy Putyin – reagálva Bush azon kijelentésére, miszerint Oroszország nem az USA ellensége – felvetette Oroszország NATO-tagságának kérdését. Kijelentette: ha Moszkva nem része a bővítési folyamatnak, kirekesztettnek érzi magát.
„A tény az, hogy a NATO bővül, nekünk pedig ebbe nincs beleszólásunk”
mondta akkor az orosz államfő. A jegyzőkönyv szerint Bush erre a sajtószabadság helyzetét firtató kérdéssel válaszolt.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök eközben kedden bemutatta az orosz-ukrán háború lezárását célzó amerikai béketerv legújabb verzióját. Ez a tervezet a hírek szerint már nem követeli meg, hogy Ukrajna formálisan lemondjon NATO-csatlakozási ambícióiról, ami pedig Oroszország egyik legfőbb követelése.
teraz.sk
Nyitókép forrása: Bush és Putiny 2008-ban, sita/AP Photo/Alexander Zemlianichenko, File
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
