A karácsonyfa-vásárlási szokások változása Európa egyes országaiban Vataščin Péter2025. 12. 20., szo – 10:19
A karácsony elengedhetetlen kelléke a feldíszített karácsonyfa, de az, hogy milyen fát választanak a családok, jelentős változásokon ment keresztül az utóbbi 10 évben. Ebben a cikkben áttekintjük, hogyan módosult a karácsonyfák iránti kereslet Európa egyes országaiban az elmúlt évtized során, különös tekintettel az élő fenyőfák és a műfenyők népszerűségére.
Európában évente 50–60 millió karácsonyfa talál gazdára. Ennek túlnyomó többsége vágott, valódi fenyő, de az utóbbi években meredeken nőtt a műfenyők aránya. Míg egy évtizeddel ezelőtt az eladott fák csekély hányada volt műfenyő, addig ma a forgalom 20–25%-át teszik ki az műkarácsonyfák (átlagosan minden negyedik eladott fa mű). Eközben az élő fenyőfák eladása nagyjából stabil maradt – nem csökkentek számottevően, de nem is nőttek drasztikusan. Ez azt jelenti, hogy a műfenyőpiac bővülése jórészt új trendeknek és a fogyasztói preferenciák eltolódásának köszönhető.
Országonként jelentős különbségek vannak a műfenyő és az élő fenyőt vásárlók között. Míg például az Egyesült Királyságban a karácsonyfát állítók mintegy kétharmada műfenyőt használ, addig Franciaországban továbbra is a vásárlók közel 90%-a élő fát vesz, és csak ~10% választ műfenyőt.
Németországban és Magyarországon nagyjából ötből négy család még mindig az igazi fenyőre esküszik, és csak egynegyedük preferálja a műanyag fát. Dániában minimális a műfenyők aránya, szinte csak élő fenyőt választanak az emberek.
Németország piacvezető
Németország a kontinens legnagyobb karácsonyfa-piaca: évente közel 25–30 millió fát állítanak a német otthonokban. Ez a szám az ezredforduló körüli ~24 millióról 2019-re 29,8 millióra nőtt, majd azóta nagyjából stabilizálódott.
A német háztartások túlnyomó része hagyományos, vágott fenyőt vásárol – jellemzően Nordmann-jegenyefenyőt, amely 2020-ban az összes eladott németországi karácsonyfa ~80%-át adta.
A belföldi termelés is erős: a fák több mint 90%-a német ültetvényekről származik, és csak évi ~1,8 millió import fenyő érkezik (főleg Dániából). Műfenyőt viszonylag kevesen használnak Németországban – becslések szerint a háztartások 20–25%-a –, mivel sokan ragaszkodnak a hagyományos illathoz és látványhoz (sokan még azt is megengedik maguknak, hogy ne csak a lakásban, de a kertben is második vagy harmadik fát állítsanak fel dekorációként a adventi időszakban).
Franciaország és az élő fenyő
Franciaországban évente mintegy 5,4–6 millió karácsonyfát adnak el. A francia vásárlók elsöprő többsége (közel 90%) valódi fenyőt vesz – 2022-ben például 5,7 millió darab élő fát értékesítettek, szemben ~0,7 millió műfenyővel. A természetes fák közül Franciaországban is a Nordmann-fenyő a favorit (2022-ben az eladások ~78%-a ilyen fajta volt).
Érdekesség, hogy Franciaországban csökkenő trend figyelhető meg: míg 2019-ben még 5,8 millió természetes fát vásároltak, addig 2023-ra ez ~5,2 millióra mérséklődött (a háztartások ~20%-áról 17-18%-ára csökkent a fenyővásárlók aránya). Ennek hátterében részben az áll, hogy egyre több francia család egyáltalán nem vesz fát vagy megtartja a korábban beszerzett műfenyőt több éven át.
Egyesült Királyság térfelet vált
Az Egyesült Királyságban is erős a karácsonyfa hagyománya, de egészen más irányt vett: a brit háztartások többsége már nem valódi, hanem műfenyőt állít. Brit iparági becslések szerint évente kb. 8–10 millió élő fenyőt értékesítenek az országban, ugyanakkor egy 2023-as felmérés szerint a karácsonyt ünneplő britek kétharmadának műfenyője van otthon. E látszólagos ellentmondás magyarázata, hogy az élő fákból sokan minden évben újat vesznek (majd kidobják), míg a műfenyőket jellemzően 5-10 évig újra felhasználják. Így az aktuálisan használatban lévő műfenyők száma jóval meghaladja az éves újonnan eladott műfákét.
A briteknél a műfenyők népszerűségét erősíti a kényelem és az a (részben téves) fogyasztói percepció is, hogy környezeti szempontból „zöldebb” megoldás nem kivágni egy élő fát.
A karácsonyfa üzlet
Skandináviában – különösen Dániában – a karácsonyfa nagy üzlet és hagyomány egyszerre. Dánia Európa legnagyobb karácsonyfa-exportőre: évente ~10 millió vágott fenyőt szállít külföldre, elsősorban Németországba, Franciaországba és más európai országokba. A dán Nordmann-fenyők híresek minőségükről; a nemzetközi piacon minden 10 exportált fenyőből 7-8 Dániából származik. Az országban kb. 1,5 millió fát adnak el évente, ami a lakosságszámhoz viszonyítva is magas érték.
A skandináv országokban szinte mindenki valódi fát állít, műfenyő csak elvétve fordul elő – ez egyrészt a bőséges helyi kínálatnak (nagy erdőségek, ültetvények), másrészt a magas környezettudatosságnak tudható be. (Norvégiában például sokan maguk vágják ki az erdőben az ünnepi fát, vagy földlabdás fenyőt vesznek, amit utána kiültetnek – így a műfenyő kevéssé vonzó alternatíva.)
Érdekesség, hogy Lengyelország is nagy szereplő: évente 5–6 millió élő fenyőt adnak el belföldön, amivel a lengyel piac az európai forgalom ~10%-át adja. Lengyelország emellett Németország és más szomszédos országok felé is exportál; egyes statisztikák szerint a második-harmadik legnagyobb európai exportőr (Dánia mögött hol Németországot, hol Lengyelországot említik a második helyen).
Mit mond a gazdaság?
A karácsonyfa-piacot nemcsak a környezetvédelmi megfontolások, hanem kemény gazdasági realitások is formálják. Az elmúlt 10 évben Európában számos gazdasági tényező (például infláció, termelési költségek, nemzetközi kereskedelem) befolyásolta az árakat és a kínálatot, ami hatással volt a vásárlási szokásokra is.
2023-ban számos országban drágább lett a karácsonyfa, mert a termelők költségei (üzemanyag, műtrágya, munkaerő) emelkedtek. Lengyelországban például – amely jelentős termelő – az átlagos valódi fenyő ára 2023-ban 10%-kal nőtt az előző évhez képest az infláció miatt.
Hasonló áremelkedést jelentettek Németországban és Franciaországban is, bár a pontos mérték régiónként eltérhetett. Ugyanakkor nem mindenhol tudták a termelők érvényesíteni a magasabb költségeket. Ennek oka részben a műfenyők erős árversenye: a vásárlók, ha túl drágának találják az élő fákat, könnyebben döntenek egy egyszeri befektetést igénylő műfa mellett. Így a termelők sokszor kénytelenek lenyomni az áraikat, vagy legalábbis nem emelni az infláció ütemében.
Nem kis termelési kihívás
A karácsonyfa-termesztés egy több éves (8-12 év) ciklusú mezőgazdasági tevékenység, ami érzékeny az időjárásra és az éghajlatváltozásra. Európában az utóbbi évek szélsőséges időjárása kihívást jelent a termelőknek: például a 2023-as nyári aszályok ~3%-kal csökkentették a vágásra kész fenyők mennyiségét az ötéves átlaghoz képest. A forró, száraz nyarak megviselik a fiatal fácskákat, a kártevők pedig könnyebben elszaporodnak az enyhe teleken. A termelőknek emiatt többletkiadásaik keletkeznek (gyakori öntözés, növényvédő szerek), ami tovább nyomja felfelé az önköltséget.
A kínálatot a földterület rendelkezésre állása is korlátozza: egyre nehezebb új területeket bevonni karácsonyfa-ültetvénynek, mert a földhasználat ütközik más ágazatokkal (erdőgazdálkodás, mezőgazdaság, urbanizáció).
Nyugat-Európában a magas földárak és munkaerőköltségek miatt szintén nehéz bővíteni a termelést – ezért is támaszkodnak pl. a németek és franciák dán és lengyel importra (ha belföldön nem tudnak eleget termelni, behozatalra szorulnak).
A műfenyő térnyerése
A műfenyő hatása az élő fenyő piacára: Gazdasági szempontból a műfenyők térnyerése egyfajta versenyt teremtett. Egyrészt a fogyasztó rövid távon spórolhat vele (hiszen egy középkategóriás műfenyő kb. 30-50 ezer Ft, ami 2-3 évnyi élő fa árának felel meg), másrészt a termelőknek alkalmazkodniuk kellett.
Sok élőfa-termesztő kínálatát bővítette: például extra szolgáltatásokat nyújt (házhoz szállítás, előrendelés), változatosabb fajtákat nevel (hogy megkülönböztesse magát a konkurenciától), vagy éppen új értékesítési csatornákat keres (online rendelés, “vágd ki magad” farmok).
Aki viszont nem tud versenyképes lenni, az gyakran felhagy a termeléssel – erre utal a csökkenő ültetvényterület például Magyarországon. Így a műfenyők erősödése átrendezi a piacot: várhatóan kevesebb, de nagyobb és professzionálisabb élőfa-termesztő gazdaság marad talpon, míg a kisebb piaci igényű helyeket részben átveszik a tartós műfenyők.
Fogyasztói attitűdváltozás
A karácsonyfa-vásárlási szokások változása mögött a fogyasztói attitűdök alakulása áll. Az európai vásárlók értékrendje, preferenciái és életmódja jelentősen formálják, hogy milyen fát választanak az ünnepekre. Sokan ragaszkodnak az ünnepi tradíciókhoz, ami a valódi fenyő mellett szól – az illata, hangulata, a közös családi program a fa kiválasztása és feldíszítése mind pótolhatatlan élmény. Ugyanakkor a modern, városi életstílus terjedése a kényelem felé tolja a mérleg nyelvét. A műfenyő nem hullajt tűlevelet, nem kell öntözni, könnyebb takarítani utána, és évről évre ugyanúgy néz ki – ez sokaknak vonzó. A fiatalabb generációk, akiknek esetleg kevesebb idejük van, vagy kis lakásban élnek, gyakran praktikus okokból döntenek a műfa mellett. A „megveszem egyszer, és 10 évig nincs gondom a fával” hozzáállás egyre gyakoribb. Ugyanakkor a családosok körében továbbra is erősebb az élő fa iránti igény, mert a gyerekeknek szánt élmény része a „igazi karácsonyfa” látványa és illata.
A vásárlók körében megjelent az ökológiai mérlegelés is. Itt megoszlanak a vélemények: a környezettudatos vásárlók egy része számára az élő, helyi fa a vállalhatóbb (főleg, ha utána komposztálják), míg mások a műfenyőt tartják etikusabbnak, mondván nem vágnak ki miattuk fát.
Egy brit közvélemény-kutatás szerint a karácsonyt ünneplő britek több mint fele azt gondolja, hogy a műfenyő „zöldebb” választás, noha a szakértők véleménye ennél árnyaltabb. Mindenesetre a marketing és média is reagált erre. A kiskereskedelemben külön polcokon vannak „eco-friendly” műfenyők (pl. részben természetes anyagokkal, fa törzzsel), és a nagy áruházláncok élőfenyő-akcióinál kiemelik a „helyi termelőtől” vagy „visszaváltható” jelzőket. Sok városban karitatív akciók is indultak (például „Vegyél egy fenyőt, ültess egy fát!” kampányok, vagy a leadott fenyők után fát ültetnek a városban).
A döntéseket a pénztárca is befolyásolja. Amikor a háztartások jövedelme szűkösebb vagy az infláció magas, néhányan megtakarítanak a karácsonyfán. Ennek egyik módja, hogy évekig használnak egy műfenyőt. Természetesen a fordítottja is igaz: amikor jobban megy a soruk, a családok szívesebben áldoznak egy szép, nagy fenyőre. Érdekes jelenség, hogy a nagyon magas jövedelmű szegmensben megjelent az igény egyszerre mindkettőre: van, aki élő fát és műfenyőt is dekorál – például a nappaliban egy impozáns igazi fenyő áll, de a kertben vagy az előtérben műfenyő világít dekorációként.
A modern élet számos újítást hozott a karácsonyfa köré. Terjed például a tematikus fa díszítés (amikor a díszek egy adott színvilágot vagy témát követnek), ami gyakran jobban kivitelezhető műfenyőn, mert az tökéletesen szimmetrikus és formára igazítható. Az előre égősorral szerelt műfenyők is népszerűek lettek – ezek megkímélik a vásárlót a fényfüzér feltekerésének nyűgjétől.
Emellett a technológia is utat talált: okos égősorokkal a fa fényei telefonról vezérelhetők, sőt vannak, akik LED-projektorral „díszítik” a fát. Ezek a trendek inkább a városi, fiatalabb generáció körében menők, míg a hagyományosabb vidékeken továbbra is a saját kézzel vágott vagy a piacon kiválasztott, klasszikusan feldíszített fenyő a norma.
Egy másik érdekes attitűdváltozás, hogy Európában lassan nő azoknak az aránya is, akik egyáltalán nem állítanak fát. Ennek hátterében lehet a környezeti meggyőződés (pl. „nem akarok kivágott fát a lakásba”), de sokszor egyszerűen életmódbeli ok: egyedül élők, akik az ünnepet utazással töltik, vagy kis lakással rendelkezők, akik nem akarnak helyet szentelni a fának. Németországban például 2020-ban a háztartások ~33%-a nem állított karácsonyfát (beleszámítva azokat is, akik talán rokonoknál ünnepeltek). Bár a fa nélküli karácsony továbbra is kisebbségben van, jelzésértékű, hogy ma már ez is elfogadottabb, mint korábban – ezt mutatják a minimalista „alternatív karácsonyfák” trendjei is (falra akasztott díszek fenyőformában, fényfüzér-installációk fa helyett stb.).
(luxusmagazine, artitree, yougov, vg.hu, lakmusz, luxtimes, foodnationdenmark, trade.gov., franceagrimer)
Kapcsolódó cikkünk Érsekújvár/Kassa/Komárom/Dunaszerdahely |
A negyedik adventi hétvége előtt lassan elér a „végjátékhoz“ az idei fenyővásár. Habár sokan beszerezték már a fát, a következő napokban még várható egy újabb hullám. Négy dél-szlovákiai városban néztük meg, hogyan is áll a „karácsonyfapiac“.
Az összkép azt sugallja, hogy ma már nem probléma szinte semmilyen, karácsonyfának való fenyőtípus beszerzése. Legfeljebb a pénztárcánk szabhat határt, ugyanis egy-egy egyedibb darab ára meglehetősen borsos. Emellett azonban megfelelő kínálattal és változatos árakkal lehet találkozni a fenyőárus helyeken, legyen szó akár nagy-, akár kiskereskedőkről.
Gazdag kínálat Érsekújvárott
Érsekújvárban a Tesco bevásárlóközpont felől a városközpontba haladva több helyen is kínálnak karácsonyfákat, van, ahol házhoz szállítással együtt.
Az árusoktól azt is megtudtuk, hogy az első rendelésüket alig egy hét leforgása alatt elkapkodták, elsősorban a kisgyerekes családok kerestek 160-180 centiméteres Nordmann fenyőt vagy ezüstfenyőt. Ezek ára hozzávetőlegesen 75-90 euró. Volt, aki a temetőbe vitt apró fenyőfát, ezek ára jóval olcsóbb, 12-16 euróért kaphatók.
A Kaufland bevásárlóközpontnál 8-tól 20 óráig a parkolóban kínál egy zsolnai cég karácsonyfákat, hozzá talpat, de vállal talpba igazítást is 3,90 euróért. Itt is változatosak az árak, és rendkívül nagy a kínálat, a fák Csehországból érkeztek. Az állványok ára 30 és 80 euró között mozog. A cserepes fák gyökérlabdával 39,90 euróért kaphatók, egy csomag zöld ágért 6,20 eurót kérnek. A búrfenyők ára mérettől függően 40-től 60 euróig terjed, máshol nem is találkoztunk ezzel a régebben oly divatos, tűleveleit alig hullajtó fafajtával.
A kaukázusi jegenyefenyő, más néven Nordmann fenyő ára is változó: a legkisebbek 20, a nagyobbacskák 50 euróba kerülnek, az egész szobát betöltő fa azonban akár 99 euró is lehet. A Nordmann excellent típus ára viszont eléri a 165 euró. A méretbeli különbségeket színes cédulákkal jelölték meg, hogy könnyebb legyen a válogatás.
Kassán olcsóbbak a városi erdők fenyői
Kassán a piaci és standos kínálatban a kisebb, 1,2-1,5 méteres fenyők jellemzően 29-35 euróba kerülnek. A legkeresettebb, 1,8-2 méteres méret ára általában 35-45 euró között mozog, míg a nagyobb, 2-2,5 méteres fákért 45-60 eurót kérnek. A 2,5 méternél magasabb, válogatott példányok ára elérheti a 60-70 eurót vagy még többet is.
Külön kategóriát jelentenek a Kassai Városi Erdők (Mestské lesy Košice) által kínált fák, amelyek lényegesen kedvezőbb árúak. A város széli Csermely-völgyben december 15. és 23. között mintegy ezer darab fát értékesítenek: egy átlagos, kétméteres lucfenyő 16 euró, a fenyő 19 euró, a jegenyefenyő pedig 26 euró körüli áron kapható.
Az árak itt is a magasságtól függnek, és a készlet a kitermelésből származó, kijelölt területekről érkezik.
A konténeres fenyők kínálata szűkebb, de elérhető. Egyes kassai kezdeményezések lehetőséget adnak cserepes fák bérlésére és későbbi visszaültetésére, jellemzően jelképes vagy mérsékelt díjért. Kertészetekben és virágüzletekben a cserepes Nordmann- vagy más fenyők ára általában 50–90 euró felett kezdődik, különösen az 1,5 méternél magasabb példányok esetében.
A legtöbb választék szezonális standokon és kertészeti központokban érhető el, vagy a nagyobb kassai áruházakban, valamint a faiskolákban – ebből Kassán és környékén több is van. A pontos árak és a készlet gyorsan változhatnak, ezért vásárlás előtt célszerű előzetesen érdeklődni.
Összességében Kassán a legolcsóbb megoldást a városi erdők kínálata jelenti, míg a piaci standokon és kertészetekben nagyobb a választék, de magasabb árakkal kell számolni.
Van, aki a vágott fára esküszik
A nagyobb cégek mellett számos helyen kisvállalkozók is árulnak fenyőfákat. Komáromban az Eötvös utcán dolgozik egyikük. Lapunknak a kereskedő elmondta, tavaly árult itt először, s azt vette észre, hogy a lakások méreteihez kell igazítania fákat. Esetében Magyarországról behozott Nordmann és lucfenyőkről van szó, amelyeknek egyedi árat szabott dimenzióik és kinézetük – vagyis lényegében véve az összkép – szerint. Mivel nem több száz példányról van szó, ezt könnyen megteheti.
„Egy ilyen ritkább, formailag nem csúnya fa tökéletes annak, aki lógatva díszít. Viszont aki csak egy-egy masnit, dobozkát helyez el rajta, annak egy sűrűbb fa felel meg. Ez az előbbi 35 euró. Emez a dúsabb 49“
– taglalta, miközben végigvezetett minket a kínálaton.
A kereskedő szerint nagyjából ugyanolyan forgalmat tapasztal, mint tavaly. Akkor december 21-ére eladta az összes fenyőfáját, lehet, hogy ez idén is így lesz. A vágott és műfenyő közti „vita“ kapcsán egyértelműen az előbbiek pártját fogja.
„Mindig elmondom, hogy nem kell őket sajnálni. Egy normál fenyő, mire megnő ahhoz körülbelül 6-7 év kell. Addig oxigént termel. Karácsony után lehet komposztálni, de el lehet égetni vagy darálni. Ez még mindig környezetbarátabb, mint egy műfenyő. Előbb vagy utóbb az is tönkre fog menni. A másik dolog meg az, hogy az emberek megunják“
– foglalta össze a kereskedő.
Akár 300 euróba is kerülhet egy műfenyő
Dunaszerdahely közterületeinek több pontját is ellepték az eladó fenyőfák, árusaik melegen öltözve várják az érdeklődő lakosokat. Azok is bővelkedhetnek választékban, akik nem szeretnének sem vágott, sem cserepes fenyőt, és inkább műfenyőt vennének. Bőven van választék számukra is. A város barkácsüzleteiben, háztartási boltjaiban, a nagyobb élelmiszerüzletekben is megtalálhatók, méreteik egészen a 30-tól 210 centiméteresig elérhetők, áraik széles skálán mozognak. A néhány tíz eurótól kezdve csaknem 300 euróig fellelhetők a variációk.
A példányok legtöbbje felettébb élethű, de közelebbről láthatók az illesztési egyenetlenségek, és a túlzó szabályosság is feltűnik, de ezek mind a műfenyők sajátjai, egyedül ezek mértéke tér el. A magas árral nem kapunk természetesebb kinézetet, de kiegyensúlyozottabb összhatást igen, a drágábbak közt különlegesebb fenyőfafajtát is felismerhetünk.
Érdemes szétnézni a kiállított fák alatt, mennyire hullajtja tűleveleit. Vannak olyanok, amelyek egy drótra fűzött körkefeként helyezkednek el, a műanyag tűlevelek tömött sorban állnak, és vannak olyanok is, amelyek formába öntöttek, apróbb ágaik a levelekkel együtt egy-egy darabból állnak. Tapintásra van, amelyik sprődebb és van, amelyik puhább. Valamennyi műfenyő alapja drótozott, törzse fémcső vagy kemény műanyag. A nagyobb fenyők többnyire három darabból állnak, a közepesek kettőből, a kisebbeket pedig egészben kaphatjuk meg. A termék része a láb is, melyben a fa áll, ez ugyancsak könnyedén összeszerelhető.
(Száz Ildikó, Németi Róbert, Vataščin Péter, Kürthy Judit)
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
