Peter Pellegrini köztársasági elnök a jelek szerint továbbra sem politikai, hanem „elsősorban szakmai” kérdésként tekint a Büntetőtörvénykönyv sokat vitatott módosítására, amely a múlt héten ment át a szlovák parlamenten, és jelenleg az államfő asztalán vár aláírásra vagy megvétózásra. A probléma csupán az, hogy a törvénycsomag a magyar közösség szempontjából nem pusztán szakmai kérdés, hanem történelmi és jogbiztonsági vörös vonal: fél éves szabadságvesztéssel fenyegeti mindazokat, akik a Beneš-dekrétumokat „megkérdőjelezik”.
Az elnöki hivatal csütörtökön kiadott közleménye szerint Pellegrini szakértői egyeztetést tartott a módosításról, amelyen a rendőrség, az igazságügyi tárca és az igazságszolgáltatás vezető szereplői vettek részt. Az államfő hangsúlyozta: elnökként minden törvényt abból a szempontból vizsgál, hogy nem sérti-e az alkotmányosságot, a nemzetállami érdekeket és Szlovákia nemzetközi kötelezettségeit.
„Minden szlovák állampolgár államfője vagyok”
– fogalmazott Pellegrini, hozzátéve, hogy döntését nem politikai nyomás, hanem „az emberek érdeke” alapján hozza meg, és az alkotmányos határidőn belül dönt a törvény aláírásáról vagy visszaküldéséről.
A dekrétumokról egyelőre hallgat
A nyilatkozat azonban egyetlen szóval sem tér ki arra a passzusra, amely a magyar közösség számára elfogadhatatlan. A Beneš-dekrétumok érinthetetlenségének büntetőjogi megerősítése nem csupán szimbolikus üzenet, hanem nagyon is konkrét fenyegetés: fél év börtön annak, aki történelmi, jogi vagy politikai vitát kezdeményez a kollektív bűnösség elvén alapuló rendeletekről.
A Körkép szempontjából különösen jelzésértékű, hogy az államfői egyeztetésen nem volt jelen Forró Krisztián, Peter Pellegrini nemzetiségi tanácsadója, a Magyar Szövetség politikusa. Forró korábban egyértelművé tette: amennyiben az elnök aláírja a törvényt, lemond tanácsadói tisztségéről. A hiány így nem technikai részlet, hanem politikai üzenet: a magyar közösséget érintő legsúlyosabb kérdésben nem volt képviselete az elnöki asztalnál.
Miközben Pellegrini a „szakmaiság” nyelvén beszél, a törvény nagyon is politikai tartalmat hordoz. A Beneš-dekrétumok büntetőjogi védelme nem jogtechnikai finomhangolás, hanem tudatos állásfoglalás a múlt feldolgozásának elutasítása mellett – és egyben figyelmeztetés mindazoknak, akik jogállami, európai normák alapján vitatnák a kollektív bűnösség elvét.
A döntés most az államfő kezében van. Ha aláírja a módosítást, azzal nemcsak egy törvényt hitelesít, hanem világos politikai üzenetet küld: a magyar közösség történelmi érzékenysége és jogbiztonsága másodlagos a „nemzetállami érdekekkel” szemben. Ha viszont visszaküldi, először nyílna esély valódi vitára arról, hogy a 21. századi Szlovákiában van-e helye a Beneš-dekrétumok büntetőjogi tabusításának. A témát Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke próbálta politikai célokra kihasználni, de csúnyán pórul járt.
A kérdés már nem az, hogy Pellegrini mikor dönt. Hanem az, hogy kinek a nevében.
Körkép.sk
Nyitókép forrása: SITA
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
