Bár a Komáromi FC ősszel még nem tudta felküzdeni magát a Niké Liga legjobb 6 csapata közé, a csapat teljesítménye így is figyelemre méltó, különösen annak fényében, hogy hazai mérkőzéseiket idegenben játsszák. A gárda egyik kulcsembere, Šimon Šmehyl, a denniksport.sk-nak őszintén beszélt a büntetőrúgások pszichológiájáról, a csapat körüli várakozásokról és saját, viszontagságos karrierútjáról.
A komáromi együttesnek több mérkőzésen is csak kevésen múlt a pontszerzés, ami közelebb vihette volna őket a bajnokság első hat helyezettjéhez. A csapat dolgát azonban nehezíti, hogy már a második szezont töltik albérletben, Aranyosmaróton (Zlaté Moravce), ami miatt nem alakulhatott ki erősebb szurkolói bázis. Ennek ellenére a 31 éves Šimon Šmehyl remek formában játszik: bár nem klasszikus csatár, ő szerezte a csapat góljainak egyharmadát (hetet), és kiosztott két gólpasszt is, amivel a legeredményesebb játékos Radványi Miklós keretében.
Idegjáték a tizenegyespontnál
Šmehyl az őszi szezonban öt büntetőt is értékesített, bizonyítva higgadtságát. Különösen nagy nyomás nehezedett rá a Zólyombrézó (Podbrezová) és a Szakolca (Skalica) elleni mérkőzéseken, ahol a hosszabbításban kellett a labda mögé állnia.
„Ezek már a hosszabbítás végén, kiélezett pillanatokban történtek. Ilyenkor még inkább összpontosítani kell, és nyugodtnak maradni, hogy jól süljön el a dolog. Ezt már a csapatért kell sikeresen befejeznem. Jelenleg ez sikerül is”
nyilatkozta a játékos.
A rutinos labdarúgó elmondása szerint a büntetőpárbajok ma már komoly elemzést igényelnek, hiszen nemcsak a lövők készülnek a kapusokból, hanem fordítva is. Bár igyekszik variálni az irányokat, a legfontosabb, hogy határozott elképzeléssel álljon a labda mögé. A helyzetet tovább bonyolíthatja a videóbíró (VAR) hosszas vizsgálódása.
„Ez feszültséget, idegességet szül. Ha a helyzetet sokáig vizsgálják, az kizökkenti a játékost a ritmusból. Ha öt vagy több percig állsz a pályán és vársz, az nem segít. De tudni kell megfelelően ráhangolódni”
tette hozzá Šmehyl.
Elárulta, hogy a csapaton belül nincsenek külön pénzügyi bónuszok a gólokért, de létezik egy íratlan szabály: ha valaki bekerül a forduló válogatottjába, például a Šport napilapnál, akkor Marlenka süteménnyel vendégeli meg a társakat.
Várakozás az új otthonra
A komáromi futballélet egyik legégetőbb kérdése az új stadion átadása, amelyet tavaszra várnak. A játékosok és a szurkolók egyaránt unják már az állandó utazást.
„Ha a néző szemszögéből nézzük, rontjuk az átlagnézőszámot. Sajnos mi, játékosok ezzel nem tudunk mit kezdeni. A szélesebb futballközvéleménnyel együtt várjuk, hogy végre a saját stadionunkban játszhassunk, és ne kelljen Aranyosmarótra utazni a hazai meccsekre. Hogy a régió és Komárom környéke végre élvezhesse az igazi futballhangulatot”
fogalmazott Šmehyl.
Az interjúból az is kiderült, hogy bár csapat sofőrje pontosan vezeti a megtett kilométereket, Šmehyl inkább nem is akarja tudni a végső számot, hiszen már a feljutás évében is Vágsellyén játszottak, így rengeteg időt töltöttek utazással.
A megszűnő klubok átka
Šmehyl karrierje korántsem volt egyenes ívű. Nyitrán kezdte pályafutását, ahol már 18 évesen bemutatkozhatott az élvonalban, de a klub fizetési nehézségei miatt távoznia kellett. Ezt követően egy balszerencsés sorozat vette kezdetét: két klubnál is pénzügyi gondokba, illetve a klub megszűnésébe ütközött.
„Mijava volt talán a legnagyobb törés a karrieremben. Sérülten érkeztem, kiderült, hogy elszakadtak a szalagjaim… Karácsony előtt egy nappal kaptuk a hírt a tulajdonostól, hogy a csapat január 1-től visszalép az első osztálytól. Egy sérülésből lábadozó játékosnak ez duplán nehéz volt”
emlékezett vissza a legnehezebb időszakra.
A balszerencse külföldön is kísértette: a cseh Znojmo korrupciós botrányba keveredett és kiesett, a Sokolov egyik tulajdonosa pedig öngyilkosságot követett el, ami miatt a klub a harmadosztályba zuhant. Végül a prostějovi időszak hozta meg a fordulatot, majd négy éve Komáromba igazolt.
„Amikor megérkeztem, a csapattársak azzal fogadtak: »Ahol Šimon Šmehyl van, ott vége a focinak«. A korábbi klubjaim negatív befejezéseire utaltak ezzel” – mesélte nevetve.
A kezdeti viccelődés ellenére Šmehyl megtalálta a számítását Komáromban. Bár sokan visszalépésnek tartották az igazolását, ő a családi közelség és a klub jövőképe miatt döntött a KFC mellett, és azóta is elégedett a döntésével.
Körkép.sk/KPA
Nyitókép forrása: SITA/Martin Havran
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
