Határtalan édességek – Felvidék cukrászdái és édességei is szerepelnek egy újkötetben

Határtalan édességek – Felvidék cukrászdái és édességei is szerepelnek egy újkötetben

Megjelent a Határtalan édességek című kötet a Magyar Cukrász Ipartestület gondozásában és a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum közreműködésében. A hiánypótló munka nem csupán gasztronómiai kiadvány, hanem kulturális és történeti áttekintés is: a magyar cukrászat Kárpát-medencén átívelő örökségét mutatja be, külön figyelmet szentelve a mai országhatárokon kívül eső, ám a magyar szakmai hagyományokhoz szervesen kapcsolódó műhelyeknek és történeteknek.

„Bemutatunk régi mestereket, akik valamikor a történelmi Magyarországon kezdték meg pályájukat, aztán a sorsuk egyszer csak határon túlra sodorta őket, anélkül, hogy kimozdultak volna városukból. Munkájukat immár egy másik országban, ugyanúgy folytatták a huszadik század első felében, tovább éltetve a Kárpát-medencei cukrászati kultúrát, amely az Osztrák–Magyar Monarchia időszakában kialakult hagyományokból táplálkozott” – olvasható a beharangozóban.

(Fotó: Csonka Ákos/Felvidék.ma)

A Bihari Zoltán–Vojtek Éva szerzőpáros munkája Erdélytől a Felvidéken és Kárpátalján át a Délvidékig, sőt az Őrvidékig kalauzolja az olvasót.

A felvidéki fejezetekben több helyi téma és édesség is megjelenik: bemutatásra kerülnek losonci és párkányi-, somorjai-, alistáli-, galgóci- és aranyosmaróti cukrászdák, valamint olyan, máig élő hagyományok, mint a kürti kőtés/biracs, illetve a hozzá kapcsolódó fesztivál, amely a helyi közösségi és gasztronómiai identitás egyik fontos pillére.

Ezek a példák jól mutatják, miként él tovább a magyar cukrászati kultúra a Felvidéken.

„A második világégés után – Ausztriát leszámítva – a szomszédos országokban hasonló sorsban osztoztak az iparosok: elérkezett az államosítás ideje, a maszek világ teljes vagy részleges felszámolása. A legtöbb műhely ekkor zárta be végleg kapuit. Akik mégis kitartottak, vagy találtak valamilyen módot mesterségük folytatására, ugyanazt a régi színvonalat ők sem nyújthatták vásárlóiknak, mint korábban. A minőségi alapanyagok hiánya általánossá vált, eltűntek az egzotikus ízek és fűszerek, a déligyümölcsök, a magasabb nívót képviselő alkoholos italok, vagy akár a marcipán, a csokoládé is a cukrászati termékek palettájáról.

Hírdetés

(Fotó: Csonka Ákos/Felvidék.ma)

A régió rendszerváltozása hozta el a cukrászati hagyományok megújulását, amely nemcsak Magyarországot, hanem a Kárpát-medence egészét érintette. Azon belül számos különbséget láthatunk országonként, amelybe szintén bepillantást engednek a kötet írásai, különösen a jelenkorunk cukrászmestereit, üzemeit felvonultató fejezetünkben. Fontosnak tartottuk, hogy a régi korok kiváló iparosai mellett megismerhessen az olvasó olyan mai történeteket is, amelyek a magyar cukrászat hagyományainak továbblépését példázzák az országhatárokon kívül” – írja Bihari Zoltán a bevezetőben.

A kötet külön foglalkozik például Zselízzel és az itt élő Sacher-kultusszal. Ez nemcsak helytörténeti szempontból jelentős, hanem turisztikai értelemben is:

Zselíz és térsége az utóbbi években egyre tudatosabban épít gasztronómiai örökségére, amelynek egyik legfontosabb eleme a Sacherhez kötődő hagyomány. A könyv megjelenése hozzájárul ahhoz, hogy ez az érték szélesebb közönség számára is láthatóvá váljon, és tovább erősítse a régió turisztikai vonzerejét.

(Fotó: Csonka Ákos/Felvidék.ma)

A kötet történeti íve nem kerüli meg a 20. század töréseit sem. A második világháborút követő államosítás, a magánműhelyek felszámolása és az alapanyaghiány egész térségek cukrászati életét tette tönkre. A rendszerváltozás azonban új lehetőségeket nyitott: a könyv bemutatja a megújulás folyamatait, valamint a mai mestereket és műhelyeket is. A Határtalan édességek így nemcsak a múlt emlékeit őrzi meg, hanem a jelen értékeit is láthatóvá teszi – köztük számos felvidéki példát –, bizonyítva, hogy a magyar cukrászat hagyománya határokon átívelően él tovább.

Hogyan készítik Szlovákiában a dobostortát vagy éppen a puncstortát? Melyik városokban örvend nagy népszerűségnek ma is a Suhajda Csemege? Hol található Eduard Sacher szülőháza? Mi az a sampite? Ki volt a Longa-desszertek megalkotója? Milyen ünnepi időszak népi eledele a kőtés? Ezekre és sok más kérdésre is választ kap a kedves olvasó ennek az unikális témát feldolgozó könyvnek a lapozgatása közben.

(Fotó: Csonka Ákos/Felvidék.ma)

Csonka Ákos, Felvidék.ma


Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »