Meg kell teremteni Szlovákia „digitális szuverenitását” az MI-ért felelős kormánybiztos szerint Kacsinecz Krisztián2025. 12. 18., cs – 15:55
A beruházásokért, a regionális fejlesztésért és az informatizációért felelős minisztérium bemutatta Szlovákia mesterséges intelligenciára vonatkozó vízióját. A célkitűzések között szerepel a mesterséges intelligencia ipari alkalmazásának elősegítése, valamint egy saját nemzeti MI-infrastruktúra alapjainak megteremtése is.
Radoslav Štefánek államtitkár és a mesterséges intelligenciáért felelős kormánymegbízott elmondta: a mesterséges intelligencia alkalmazását nemcsak a közigazgatási eljárásokra, hanem a vállalati szférára és a tágabb közszférára is kiterjesztenék, hogy az ország kiépítse saját „digitális szuverenitását”.
Szerinte jelenleg az egyik legfőbb probléma, hogy az egyes tárcák egymástól elszigetelten ruháznak be a mesterséges intelligenciával kapcsolatos megoldásokba, ami széttagoltsághoz, egymással nem kompatibilis rendszerekhez vezet. Hozzátette:
a tárcák közötti hatékonyabb együttműködéssel több millió eurót lehetne megtakarítani.
Mit tervez az állam:
Az állami erőfeszítések összehangolása és egymással kompatibilis, közös szabványokra épülő MI-rendszerek vásárlása.
Az adatok biztonságos és jogszerű megosztásának elősegítése a tárcák között.
Az úgynevezett AI factoryk, azaz számítási központok kiépítésének megkönnyítése.
A robotika és az ipar automatizálásának támogatása
Saját nagy nyelvi modellek fejlesztése helyett a már meglévő, elérhető modellek továbbfejlesztése, „tanítása” állami adatokon a közigazgatás igényeihez igazítva.
Az MI bevezetését támogató programok kialakítása a kis- és középvállalkozások számára. Kapcsolódó cikkünk
A mesterséges intelligencia 2025-re már a munka világának mindennapi része. Ha a munkavállalók közvetlenül nem is találkoznak az integrálásával, a háttérfolyamatokban egyre fontosabb szerepet tölt be az AI a munkahelyeken. Az ismétlődő adminisztratív feladatoktól kezdve az automatizálásig számos helyen a hatékonyság és döntéstámogatás új szintjét jelenti.
Automatizálás és új szerepek: nem a munka tűnik el, hanem átalakul
Ha az átlagot nézzük, a munkahelyek kezdetben a rutin- és ismétlődő feladatok átadásával kezdik a kísérletezést és bevezetést. Azonban fontos kiismerni a céget és a dolgozókat is, hol tudják leginkább a hatékonyságnövelés érdekében beépíteni a munkafolyamatokba a mesterséges intelligenciát. Az AI bevonásával új pozíciók nyíltak meg és jönnek is létre folyamatosan, hiszen, mint minden területnek, ennek is szüksége is van szakemberekre.
Az AI-specialisták mellett AI-trénerek, tesztmérnökök, szoftverfejlesztők is új lehetőségekkel gyarapodtak munkafolyamatok terén, már-már külön pozíciót is igényelve, hisz az AI-alapú rendszerek fejlesztése és tesztelése önmagában is növekvő iparág.
Az AI a mindennapi munkavégzésben
A mesterséges intelligencia már alapvető munkaeszköz, a HR-ben például az AI képes támogatni a toborzást és előszűrni a pályázatokat. Az ügyfélszolgálatokon chatbotok válaszolnak a leggyakoribb kérdésekre és az adatvezérelt döntéshozatalban pedig prediktív modellek segítenek megjósolni a piaci trendeket.
A szoftverfejlesztésben például ez még tovább megy, hisz a fejlesztési folyamatokat és a szoftverminőség biztosítástát egyre inkább a mesterséges intelligencia segíti. Egy modern tesztmenedzsment platform már képes AI-jal elemezni a teszteredményeket, felismerni a fontos hibákat és javítani a tesztelés hatékonyságát. Az AI tehát nem elveszi a munkát, hanem optimalizálja és hatékonyabbá teszi.
Ember + gép: együttműködés, nem verseny
A mesterséges intelligencia hatékonysága nem az ember kiváltásában, hanem a vele való együttműködésben rejlik. Az AI gyors, precíz és skálázható, de nem rendelkezik empátiával, intuícióval és kontextusi megértéssel. A kreatív és döntéshozó képességek továbbra is kulcsfontosságúak. A szoftverfejlesztés és tesztelés világa különösen jól példázza ezt az együttműködést.
Például, amíg az AI képes megtalálni az anomáliákat, addig a tesztmérnök dönti el, amelyek valóban relevánsak. A mesterséges intelligencia tehát nem rivális, hanem partner. Egy olyan eszköz, amely akkor működik jól, ha a szakértelem és az emberi ítélőképesség irányítja.
Kapcsolódó cikkünk
A mesterséges intelligencia ma már nem csak sci-fi: jelen van a telefonodban, az e-mailjeidben, a közösségi médiában és a munkahelyi eszközökben is. A szakirodalomban a mesterséges intelligencia fogalma általában úgy jelenik meg, mint olyan számítógépes rendszerek együttese, amelyek képesek emberi intelligenciát igénylő feladatokat végezni – például tanulni, mintákat felismerni, döntéseket hozni.
Az elmúlt években az MI látványos fejlődésen ment keresztül: a nagy nyelvi modellek, képgenerátorok, hangasszisztensek és ajánlórendszerek mindennapi eszközzé váltak. Ez azonban nemcsak lehetőségeket, hanem kockázatokat is hoz – elég a téves válaszokra, a „hallucinációkra” vagy a torzított, részrehajló döntésekre gondolni. Az alábbiakban közérthetően végigvesszük a mesterséges intelligencia alapfogalmak világát, előnyeit, korlátait és felelős használatának szempontjait.
Mit jelent pontosan a mesterséges intelligencia fogalma?
Az MI definíció nem teljesen egységes, de a vezető szervezetek hasonlóan írják le. Az Európai Bizottság meghatározása szerint mesterséges intelligencia az a rendszer, amely adott célok érdekében képes érzékelni környezetét, értelmezni az adatokat, és ennek alapján döntéseket hozni vagy ajánlásokat adni.
Egyszerűbben: az MI olyan szoftver vagy gép, amely bizonyos feladatokban „okosan” viselkedik – például tanul a korábbi adatokból, fel tud ismerni mintákat, vagy természetes nyelven kommunikál veled. A MI definíció fontos eleme, hogy nem csak előre megírt szabályokat követ, hanem képes alkalmazkodni az új helyzetekhez is.
Melyek a legfontosabb mesterséges intelligencia alapfogalmak?
A mesterséges intelligencia alapfogalmak megértése segít abban, hogy reális képed legyen arról, mire képes és mire nem ez a technológia. A leggyakrabban használt kifejezések közül néhány:
– Gépi tanulás (ML) – az a módszer, amellyel a rendszer adatokból tanul és javítja teljesítményét.
– Neurális háló – egymáshoz kapcsolt „mesterséges neuronok” rétege, amely képfelismerésre, nyelvfeldolgozásra különösen alkalmas.
– Nagy nyelvi modell – olyan MI, amely rengeteg szövegből tanulva emberihez hasonló válaszokat generál.
Gyakran beszélünk szűk (vagy gyenge) MI-ről, amely egy konkrét feladatra specializálódik (pl. spam-szűrés), és elméleti általános MI-ről, amely minden területen emberi szintű intelligenciát érne el – ilyen jelenleg még nem létezik.
Hol jelenik meg az AI használata a hétköznapokban?
Az AI használata ma már szinte láthatatlanul átszövi a mindennapokat. Amikor a videóplatform pontosan tudja, mit néznél szívesen, amikor az e-mail rendszer kiszűri a spamet, vagy amikor a térkép alkalmazás a forgalmat figyelve új útvonalat ajánl, mind MI-alapú rendszerekkel találkozol.
Tipikus példák:
– ajánlórendszerek a streaming-szolgáltatóknál, webáruházakban,
– hangasszisztensek a mobilon vagy az okoshangszórón,
– automatikus fordítók és szöveg-kiegészítők,
– ügyfélszolgálati chatbotok a weboldalakon.
A modern digitális platformok – legyen szó banki appokról, e-kereskedelmi rendszerekről vagy online szórakoztató oldalakról – mind egyre inkább az MI-re építenek, hogy személyre szabott élményt és gyors ügyintézést kínáljanak.
Milyen MI példák segítenek megérteni a technológia működését?
Könnyebb a MI példák alapján megragadni, mit is csinál a mesterséges intelligencia. Néhány valós, 2025-ös alkalmazás:
– hangvezérelt asszisztensek, mint a Siri vagy a Google Assistant,
– okos ajánlórendszerek a zenéknél, filmeknél, híreknél,
– ügyfélszolgálati chatek, amelyek egyszerű kérdéseket önállóan kezelnek,
– adattáblákat elemző rendszerek, amelyek mintákat, anomáliákat keresnek.
Az MI nemcsak „tech cégeknél” jelenik meg: használják az egészségügyben diagnosztikai támogatásra, a közlekedésben forgalom-elemzésre, a pénzügyekben kockázat-becslésre és csalásmegelőzésre is. A háttérben mindenhol ugyanaz az elv működik: nagymennyiségű adatot elemeznek, és ebből próbálnak hasznos mintákat, előrejelzéseket készíteni.
Az online szórakoztató platformok – például kaszinóoldalak mint a Yep Online – szintén használhatnak MI-t a játékok ajánlására, a csalásgyanús minták kiszűrésére vagy a felhasználói felület testreszabására. A szolgáltatók esetében kulcsszerepe van a licenchez kötött biztonsági megoldásoknak, a 24/7 elérhető ügyfélszolgálatnak és az adatvédelemnek, ami jól mutatja, hogy az MI-t itt is a felhasználói élmény és a védelem erősítésére célszerű használni, nem a felelőtlen játék ösztönzésére.
Milyen előnyöket kínál az MI, és milyen kockázatokkal jár?
Az MI egyik legnagyobb előnye, hogy óriási adatmennyiséget képes rövid idő alatt feldolgozni, és így olyan mintákat is észrevesz, amelyek az emberi szemnek rejtve maradnának. Ez hatékonyabb működést, személyre szabott szolgáltatásokat, automatikus rutin-feladat-elvégzést eredményezhet.
Ugyanakkor jelentős kockázatokkal is számolni kell:
– Bias és diszkrimináció – ha az adatok torzítottak, a modell döntései is igazságtalanok lehetnek.
– Hallucináció – a generatív MI magabiztosan állíthat téves, akár kitalált „tényeket”.
– Átláthatóság hiánya – sok modell „fekete dobozként” működik, nehéz megérteni, hogyan jutott egy döntéshez.
A felelős használat azt jelenti, hogy az MI eredményeit nem fogadjuk el vakon: különösen egészségügyi, pénzügyi vagy jogi döntéseknél elengedhetetlen az emberi ellenőrzés és az átlátható, auditálható folyamat.
Milyen gyakori kérdések merülnek fel az MI definíció körül? Mi a különbség mesterséges intelligencia és gépi tanulás között?
A mesterséges intelligencia fogalma tágabb: minden olyan rendszer ide tartozik, amely az emberi intelligenciához hasonló feladatok elvégzésére képes. A gépi tanulás ennek egy területe, ahol a rendszer adatokat kap és ezekből „magától” tanul, ahelyett hogy kézzel írnánk meg minden szabályát.
Veszélyes lehet-e, ha mindennap használunk MI-t?
Önmagában az, hogy egy eszközben MI fut, nem teszi azt automatikusan veszélyessé. A kockázat attól függ, mire használják: mennyire átlátható a döntéshozatal, van-e emberi kontroll, és hogyan kezelik a személyes adatokat. A szakmai jelentések főként a biasra, az adatvédelemre és a téves döntésekre figyelmeztetnek.
El fogja venni az MI a munkánkat?
A kutatások szerint az MI inkább átalakítja a munkaköröket: bizonyos rutinfeladatokat kivált, miközben új szerepeket teremt az adatelemzés, a rendszer-felügyelet, az etikai és jogi megfelelés területén. A legtöbb szakértő szerint a kulcs az átképzés és a folyamatos tanulás.
Hogyan lépj tovább felelősen az MI világában?
A mesterséges intelligenciával való együttélés ma már adottság, nem futurisztikus jövőkép. Érdemes tudatos felhasználóként közelíteni: megérteni az alapfogalmakat, felismerni az MI példák mögött működő logikát, és kritikusan viszonyulni minden automatikusan generált eredményhez. Ha valami túl szépnek tűnik ahhoz, hogy igaz legyen, különösen indokolt a források ellenőrzése.
Gyakorlati szinten kezdd azzal, hogy átnézed a használt szolgáltatások adatvédelmi tájékoztatóit, bekapcsolod a kétlépcsős azonosítást, és nem támaszkodsz kizárólag MI-re fontos döntéseknél. Tekints az MI-re úgy, mint egy nagyon erős, de időnként hibázó asszisztensre: sokat segíthet, de a végső felelősség a felhasználónál marad.
Kihívások és felelősség – az AI korlátai
Az AI ereje az adatokban rejlik, és ez egyben a legnagyobb kockázat is. Ha az adatok torzítottak vagy hiányosak, az algoritmus hibás döntéseket hozhat, például hátrányosan megkülönböztethet bizonyos csoportokat, vagy tévesen értékelheti a teljesítményt.
A munkaerőpiacon ez különösen érzékeny terület, hiszen gondoljunk csak az automatizált álláskereső rendszerekre vagy a teljesítményértékelésre használt AI-megoldásokra. Az adatvédelem, az átláthatóság és az etikus használat ezért is kulcsfontosságú. A technológia nem válthatja ki az emberi ítélőképességet, hanem inkább támogatnia kell azt, hogy a döntések igazságosak és megalapozottak legyenek.
Új készségek, új lehetőségek – az AI mint eszköz a fejlődéshez
A munkaerőpiac legnagyobb kihívása ma nem az AI, hanem az alkalmazkodás. Azok a munkavállalók és cégek, akik képesek tanulni, kísérletezni és új kompetenciákat beépíteni, hosszú távon nyernek. Többek között olyan készségek elsajátítása kulcsfontosságú, mint az alapvető digitális kompetenciák, az adattudatosság, és AI-eszközök használata. A lifelong learning, azaz az élethosszig tanulás egyre inkább jellemző lesz a 21. századi munkahelyekre.
Az AI nem a munka végét jelenti, hanem a munka új korszakát. A technológia és az ember közös fejlődése biztosíthatja a hosszú távú versenyképességet. A mesterséges intelligencia átalakítja a munka világát, de nem úgy, ahogy sokan gondolják. Nem helyettesíti az embert, hanem új szintre emeli a teljesítményt és az együttműködést. A jövő munkahelyei nem emberek vagy gépek versenyéről fognak szólni, hanem arról, hogyan tudják együtt a legtöbbet kihozni a lehetőségekből. (FrontEndART)
Az államtitkár megjegyezte, hogy az MI-vízió nem egy lezárt dokumentum. Észrevételeket, kiegészítéseket várnak nem csak a szakértőktől, akadémiai szereplőktől, vállalkozóktól, hanem a széles nyilvánosságtól is. A javaslatokat a [email protected] e-mail-címre lehet elküldeni január végéig.
Valamennyi beérkezett észrevételt a MIRRI szakmai munkacsoportja fogja megvizsgálni, és a releváns megjegyzéseket közvetlenül beépítik a mesterséges intelligenciával foglalkozó, végleges nemzeti stratégiába, amelynek előkészítését a szaktárca a következő hónapokban kezdi meg, és még a 2026-os nyári szünet előtt a kormány elé terjesztené.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
