Árkoson, a katolikus templomban jubileumi hálaadó szentmisén emlékeztek meg december 6-án arról a jelentős eseményről, hogy húsz éve telepedtek le az Assisi Szent Ferenc betegápoló nővérek a gyulafehérvári egyházmegyében. Az ünnepi szentmisét Urbán Erik OFM minister provinciális mutatta be Hajdu János főesperessel és a megjelent paptestvérekkel együtt.
A Pro Vita Hominis Társaságtól húsz éve vette át a Szent Ferenc Alapítvány az Irgalmasság Anyja Kismamaotthon működtetését, ahol krízisben lévő lányanyáknak segítenek új életerőt kapni.
Urbán Erik tartományfőnök, érseki helynök a szentmise elején elmondta, hogy Ferenc pápa kezdeményezésére 2015–2016-ban megtartották a szerzetesek évét, a megszentelt életét, amelynek mottója volt: hálával a múlt felé, szenvedéllyel a jelenben és reménnyel a jövőre.
Ez a mondat a szombati ünnepi napnak is a mottója lehet, amikor megköszönik Istennek a nővéreket, az ő jelenlétüket Árkoson és azon túl a gyulafehérvári főegyházmegyében. Hálát adtak abból az alkalomból is, hogy húsz évvel ezelőtt telepedtek le az egyházközségbe.
A tartományfőnök a szentmise gazdag gondolatvilágú homíliájában utalt arra, hogy a húsz év soknak tűnik, ugyanakkor kevésnek is. „Kevésnek tűnhet azért, mert mindannyian emlékszünk arra a bátor döntésre, amikor a kozármislenyi közösség úgy határozott Magyarországon, hogy új közösséget, új rendházat alapít. Ráadásul nem Magyarország területén, hanem határon túl, a gyulafehérvári főegyházmegyében.
De húsz év alatt megannyi dolog történt. A kezdeti lelkesedés mellé néha beférkőztek a nehezebb napok is. Azonban a nehézségek mindig eloszlottak, mert volt bátorság, volt kitartás, és a remény erősebbnek bizonyult. Az Úr Jézus azt mondja, hogy ti vagytok a föld sója. De az egyik ferences lelki író szerint ebben a sóban benne van a kereszt, a keresztek, a keresztjeink.
Azonban a kereszt útja a fény útjává válik. Volt bátorság, kitartás, remény, mert a nővérek egyszerűen közel mentek az emberekhez – a betegekhez, a magányosokhoz, a rászorulókhoz, a segítséget kérőkhöz, a családokhoz, a hozzájuk bekopogókhoz. Az igazi csoda, amikor akár a hívő vagy akár egy fogadalommal elkötelezett személy közel lép azokhoz, akiknek éppen szükségük van rá. A nővérek elkötelezetten teszik ezt. Ilyenkor Isten szeretete rajtuk keresztül tud hatni, gyógyítani, felemelni, új életet adni vagy éppen életet nevelni.
Láttuk és látjuk a nővérek mindennapi szolgálatát, akár az anyaotthonban, ahol olykor imával és tíz körömmel ragaszkodtak egy-egy gyermekhez és édesanyjához, hogy együtt maradjanak; máskor befogadtak, lehetőséget adtak, felkaroltak. Láttuk a rendház felépülését, láttuk azt, hogy ott vannak az egyházmegyében számos lelki programon, ahol csak szükség van rájuk.”
A szentmise végén Krisztina nővér, a rendi közösség általános elöljárója köszöntötte a jelenlevőket. Majd hálatelt szívvel mondott köszönetet mindenkinek.
Az Irgalmasság Anyja Kismamaotthonban végzett szolgálatuk részeként sok fiatal, krízisbe került édesanya tudott életerőre kapni, gyógyulni lelki sebekből, megerősödni az Istenbe vetett hitben, és megszületett annak a tudata, hogy van tovább, van kiút minden nehézségből. „A húsz év alatt folyamatosan tapasztaltuk, hogy a Jóisten gondoskodik. Életformánk fontos eleme az imádság. Naponta közösen végezzük a zsolozsmát, és a közös imádkozáson túl a környezetünkkel való közös imádkozás is szívügyünk. Nehéz felsorolni azt a sok gazdagságot, találkozást, hitben való növekedést, a Jóisten jelenlétének és szeretetének a megtapasztalását, amelyben a közösségünk részesülhetett. Ahhoz, hogy ma itt tudjunk élni és ünnepelni, szükséges volt, hogy a nővérek személyes és elkötelezett életükkel hűségesen kitartsanak az Úr mellett. A mai ünnepünk a hálaadáson túl a Jóisten jelenlétéről, a neki átadott szerzetesi életformáról is szól” – zárta hálaadó szavait Krisztina nővér.
Kovács Zita, a 35 éves Pro Vita Hominis Társaság vezetője ismertette azt a küzdelmes, de kitartó imádsággal és szeretettel végzett időszakot, amíg eljutottak a kismamaotthonig. Örömét fejezte ki, hogy Böjte Csaba testvér igent mondott a legkisebbek szolgálatára és 2005-től a Szent Ferenc Alapítvány működteti a házat.
Az ünnepség végén közös fotó készült a jelen levő szerzetesekkel és papsággal.
Assisi Szent Ferenc betegápoló nővérei közül négyen szolgálnak Árkoson a rendházban és a kismamaotthonban: Teréz nővér, Regina nővér, Tarzicia nővér és Anna nővér.
A teljes írás ITT olvasható.
Forrás: Romkat
Szerző: Józsa Zsuzsanna / Háromszék
Fotó: ferences nővérek honlapja
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
