A német kancellár és a Weber vezette EPP döntően hozzájárult ahhoz, hogy 2035 után is forgalomba hozhatók majd benzines vagy dízelautók az EU-ban – írja a Politico nyomán az Euronews. Az elfogadott kompromisszummal ugyanakkor a klímavédők és az autóipar is elégedetlenek. Az eredeti tervekkel ellentétben az EU-ban mégsem tiltják be teljesen a belső égésű motorokkal működő új autók értékesítését 2035-től, és a CO2-kibocsátás 100 százalékos helyett 90 százalékos csökkentése lesz csak kötelező.
A Politico szerint az EU ambíciózus klímapolitikájának ékkövét jelentő tervet egyrészt Németország, Európa legnagyobb autóiparának otthona, másrészt a jobbközép Európai Néppárt – az üzletbarát politikai család, amelyhez Ursula von der Leyen és Friedrich Merz német kancellár is tartozik – lőtte ki.
Az írás nem említi, de a német kancellár, az EPP, a piac- és fogyasztóbarát szervezetek mellett elsősorban az olasz és a lengyel kormány lobbizott az európai autóipart veszélybe sodró terv ellen. Róma régóta hangoztatta, hogy a 2035-ös terv egyoldalú függőségi helyzetbe hozza az európai ipart Kínától. Berlin és Róma közös memorandumban sürgette az autóipari kibocsátásokra vonatkozó uniós jogszabályok felülvizsgálatát.
Az EU mindenesetre főként a német nyomásnak engedett. Ez azt jelenti, hogy 2035 után is többféle jármű maradhat forgalomban, beleértve a tisztán belső égésű motorral és elektromos motorral egyaránt rendelkező plug-in hibrideket is – feltéve, hogy ezeket EU-ban gyártott zöld acél és nem fosszilis forrásokból származó alternatív üzemanyagok használatával kompenzálják – írja a Politico. Berlin és az EPP azzal érvelt, hogy a teljes tilalom korlátozza az európai autógyártók versenyképességét és elveszi a fogyasztók választási szabadságát.
„Hat hónappal ezelőtt elképzelhetetlen volt, hogy a Bizottság ilyen irányváltást hajtson végre. A tisztán elektromos járművek ideológiája véget ér.”
– mondta egy uniós diplomata, aki Németország „döntő beavatkozását” a törvény sorsát megváltoztató tényezőnek nevezte.” A klímaváltozás elleni küzdelmet csak akkor nyerhetjük meg, ha azt gazdaságilag ésszerű megközelítéssel kombináljuk. A belső égésű motorok 2035 után is értékesíthetők lesznek az Európai Unióban” – jelentette be Weber keddi sajtótájékoztatóján.
A brüsszeli lap szerint mivel az autók az EU kibocsátásának 16 százalékáért felelősek, ezért a tilalom fontos – és minden bizonnyal a legszembetűnőbb – pillére az EU klímapolitikájának, amelynek célja, hogy 2050-re nullára csökkentsék a nettó üvegházhatású gázok kibocsátását. Az intézkedések célja az európai autógyártók fellendítése, akik a Donald Trump által kezdeményezett kereskedelmi háborúval, a kínai piaci szereplők high-tech elektromos járműveivel való kemény versennyel és az egész blokkban stagnáló értékesítéssel küzdenek.
A kompromisszummal ugyanakkor más-más okokból persze, de mindenki elégedetlen. A baloldal szerint a tilalom visszavonása káros hatással lesz a klímára, és nem fogja növelni az európai autógyártók versenyképességét.
„Az európai autóipar valódi problémája nem egy 10 év múlva hatályba lépő törvény. Hanem az európai autók kínai értékesítésének összeomlása és a belső égésű motorok piacának folyamatos globális visszaesése.”
– mondta Michael Bloss, a német Zöldek EP-képviselője. „A belső égésű motorokra való további támaszkodás nem ipari stratégia – hanem annak kudarca” – jelentette ki. A jobboldal számára viszont a intézkedések nem mennek elég messzire. Volker Schnurrbusch AfD-s képviselő a parlamentben tartott vitában kijelentette, a valódi probléma az, hogy a Bizottság „előírja” a fogyasztóknak, hogy milyen közlekedési eszközt használjanak.
A Politico információja szerint a kulisszák mögött az autóipar lobbizni fog a szabályozás további enyhítése érdekében. „A vállalati járműparkok környezetbarátabbá tételét előíró bejelentett intézkedések ellentétesek lehetnek a szükséges piaci és ösztönzőalapú megközelítéssel” – áll az uniós autóipari szövetség, az ACEA közleményében.
Euronews
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
