Esterházy Alice emlékére tűzi műsorára a Duna World december 17-én az Esterházy János életét, politikai pályáját, szenvedéseit és végül vértanúságát bemutató dokumentumfilmet. Gróf Esterházy Jánosnak, a felvidéki magyarság mártír sorsú vezető politikusának lánya, Esterházy Alice sokáig küzdött édesapja rehabilitálásáért.
Mindkettőjük életútját a küzdelem és a hűség hatotta át, ez előtt tiszteleg a közmédia a Duna Worldön megtekinthető filmmel.
A bűnbak – Gróf Esterházy János vértanúsága – Esterházy Alice emlékére december 17-én 22:40-től a Duna World műsorán.
A dokumentum- és életrajzi mű emléket állít Esterházy Jánosnak, aki emberi és keresztény értékek mentén politizált, a felvidéki magyarság ügyét képviselve. A gróf 1932-ben az Országos Keresztényszocialista Párt elnöke lett, elsőként követelte magyar egyetem felállítását, később kiállt a szlovák kisebbség jogaiért is.
Az Egyesült Magyar Párt elnökeként Szlovákiában maradva védte a 70 ezer magyar érdekeit. A zsidóság deportálását is ellenezte. A nyilas hatalomátvétel után Budapesten bebörtönözték, 1944 végén szabadult és bujkált a Gestapo elől. 1945 tavaszán az új csehszlovák hatóságoktól a magyarság védelmét kérte, és tiltakozott a kassai kormányprogram magyarellenes pontjai ellen.
Később elfogták és a Szovjetunióba vitték, ahol tíz év munkatáborra ítélték. 1947 szeptemberében a csehszlovák népbíróság, mint hazaárulót, fasisztát és kollaboránst távollétében halálra ítélte. A súlyos tüdőbeteg Esterházyt 1949-ben küldték haza Szibériából, ítéletét „kegyelemből” életfogytiglanra változtatták. A mirovi börtönben halt meg 1957. március 8-án. A holttestet elhamvasztották, és még a maradványokat sem adták ki a családnak.
Lánya, az idén november 20-án elhunyt Esterházy Alice, viszontagságokkal teli életét nagyrészt a családi örökség gondozása, valamint édesapja emlékének és erkölcsi rehabilitációjának szolgálata határozta meg.
Kitartó munkájával fontos szerepet játszott abban, hogy édesapja történelmi szerepe és igazsága szélesebb körben is ismertté váljon.
Munkásságát 2013-ban a Magyar Érdemrend középkeresztjével ismerték el. Egy interjúban élete legboldogabb napjának nevezte, amikor a szlovákiai Alsóbodokon létrehozott Esterházy János Zarándokközpontban, 2017-ben, édesapja halála után hatvan évvel sor kerülhetett földi maradványainak eltemetésére.
Felvidék.ma
Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »
