A szerző bencés szerzetes, a Pannonhalmi Bencés Gimnázium angol–földrajz szakos tanára. Karácsonyi mesekönyvében a szeretettel és bölcsességgel átszőtt történetekből megtudhatjuk többek között, hogyan tanult meg a szamár beszélni, a kakas kukorékolni, hogyan szerezte a zsiráf a foltjait, s miért lett szegény a templom egere.
A könyv a bűnbeeséstől kezdve meséli el az emberiség történetét, a Megváltó születéséig, illetve Jézus Krisztus kisgyermekkoráig. Az első emberpárt fájdalom, szégyen, önmagukra és egymásra való harag mardossa, miután – engedve a gonosz csábításának – bűnbe estek. Miközben az édenkert kapuja felé haladnak, a Kertész megtört szívvel szemléli „legkedvesebb lakói távozását. Saját gyerekeként szerette őket, végtére azok is voltak, arcuk az ő vonásait viselte”. A Kertész, bár döntése visszavonhatatlan volt, semmiképpen sem akarta elveszteni a kert kapuján kilépő teremtményeit. A katicabogarat küldte hát maga helyett, hogy a férfit és az asszonyt követve a segítségükre legyen.
A katicabogár a keresztény szimbolikában hagyományosan Szűz Máriához kapcsolódik, a „Mária-bogár” vagy „Mária-leányka” nevekkel is illetik. Fekete pontjai a fájdalom hét stációját, piros háta a Mária vérével összefüggő megváltást szimbolizálja, jelezve a hit, a remény, a szerencse, a szeretet és a védelem üzenetét. A történet szerint a középkori Európában sokakat nyugtalanító rovarok (valószínűleg levéltetvek) rajai tették tönkre a termést, és éhínséggel fenyegették a hívő földműves közösségeket. A Szűzanyát tisztelő gazdák kétségbeesésükben Máriához fordultak segítségért. Nem sokkal ezt követően pöttyös, narancsvörös rovarok felhője érkezett: felfalták a kártevőket, melyek az ültetvényeket pusztították, megmentve így a termést. A gazdák úgy vélték: ez jele annak, hogy imáik meghallgatást nyertek, és hogy a Szűzanya közbenjárt értük. Ezeket az életmentő, gyönyörű rovarokat úgy kezdték el emlegetni, mint a „Szűzanya bogarai”.
A bencés szerzetes, tanár története szerint a Kertész a szívéből fakadó hét forrás vizéből ad a katicabogárnak: ott, ahol ajka a páncélt érintette, hét csillogó harmatcsepp jelent meg, amelyek azon nyomban hét csillogó, kristálytiszta ékkővé változtak. „Ezt a hét ékkövet és a bennük tárolt forrásvizet arra használd, hogy a férfi és az asszony, valamint a kerten túli világ bármely lakója segítségére légy! Az utolsó, hetedik ékkövet azonban arra tartogasd, hogy vissza tudj térni hozzám.”
A szerző: Ontko F. Henrik atya
Ontko F. Henrik mesekönyvében minden természetes: Mária és József egyáltalán nem lepődnek meg, amikor Jézus születését követőn a jászolnál az angyalkákon kívül megjelenik a zsiráf, a homár, a háromlábú kiscica és még sok különös teremtmény, jelezve:
A jászolban fekvő kisdednek pedig elegendő az érintése is ahhoz, hogy még az állatokban is soha nem tapasztalt érzések szabaduljanak fel. A zsiráf például „az érintést szeretetteljesnek és gyengédnek érezte. Egész testét meleg járta át, orra hirtelen izzani kezdett, és színében elváltozott. Ez a pillanat egy örökkévalóságnak tűnt a zsiráf számára”.
A szentjánosbogarat mindennél jobban lenyűgözi a csillagok fénye. Az újszülött, jászolban fekvő gyermek hangját hallja: „Amim van, most neked adom. Fényem legyen a tiéd.” Az imént még csak önmaga hiányosságain kesergő szentjánosbogár most legyőzi önzőségét, s megfogalmazza vágyát, hogy ne csak ő legyen egyedül különleges: „Hadd legyen a többi szentjánosbogár is világító lámpás! Fényünk legyen éke az esti tájnak, tájékozódási pont a hazatalálni vágyóknak! Ha valaki fényjátékunkra tekint, érezze úgy, hogy a csillagok közt jár! Legyen ez a föld egy pillanatra szikrázó végtelen tükörképe az égboltnak!”
A Majdnem karácsonyi mese című befejező történet szerint Jézus hat–nyolc éves gyermek; a fügefa alatt játszik a többi gyerekkel (ez már egyértelmű utalás az evangéliumra), látszólag semmiben nem különbözik tőlük, de már ekkor megmutatkozik csodatevő, isteni ereje: meggyógyítja a háromlábú macska (akit kisdedként megvigasztalt) által megsebzett verebet. A gyerekek szivárványszeműnek nevezik, mivel egyik szeme barna volt, a másik kék. Ez utalás arra, hogy Jézus Krisztusban egyszerre volt meg az isteni és megtestesülése után az emberi természet:
A környezetében élők ismerték születésének nem hétköznapi körülményeit: „Azt mondják, különös csillag jelezte érkezésed, amely minden csillagnál erősebben fénylett, mintha valami csodára akarná felhívni a figyelmet.”
Jézus lelkében már ekkor ott él a vágy, hogy segítsen az élet elesettjein, a sánta Jakabon, a dadogós Mojsén. „Ó, bárcsak mindenkin lehetne segíteni! A város szegényein. A zsinagóga előtti téren ülő és kolduló vakokon és bénákon. Az idős olajfa alatt gyermekszíve megtelt együttérzéssel.” Ám ekkor még nem hajtja egyetemes küldetésének tudata: „De hisz én csak egy gyerek vagyok! Hogyan segíthetnék bárkin is? Igaz, a verébnek sikerült segítenem. De az olyan pici volt, hogy elfért a tenyeremben. Felnőtteknek segíteni az egészen más. Örülök, ha az otthon rám szabott munkát jól el tudom látni, és a szüleim hasznára lehetek.”
A könyv írója emlékeztet rá: a régi korok embereit rettegéssel töltötte el a világűr távoli szegleteiből időről időre érkező égi vándorok, üstökösök. „Kétezer évvel ezelőtt a közel-keleti égbolton jelent meg az égi hírnök. Minden csillagnál fényesebb volt, tiszteletére mintha a Hold is kisebbre vonta volna fényes, telt korongját. Az üstökös megjelenése – meglepő módon – az emberekben nem keltett rémületet. Meleg fénye hívogatóan szólította meg azokat, akik látták… A világ dolgaiban járatlan szemnek is feltűnt, hogy a csillag annál fényesebben ragyogott, minél közelebb ért a helyhez, amelyre mutatott. Aranyló por hullott belőle, amely az egész vidéket, és az ott élők szívét is belepte. A fáradhatatlan égi mutató egy pillanatra megállt, és hirtelen mély csend borult mindenre.
A könyv illusztrátora Szimonidesz Hajnalka. Színes képeinek lelkük van, az ábrázolás harmonikusan illeszkedik a szöveg tartalmához, a megtestesülés ésszel szinte felfoghatatlan, világot átformáló misztériumához.
Ontko F. Henrik: Amikor a csillagok a földre szálltak
Pannonhalmi Főapátság Bencés Kiadó 2025
Fotó: Pannonhalmi Főapátság
Bodnár Dániel/Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
