Szergej Lavrov orosz külügyminiszter éles hangvételű interjút adott az iráni állami televíziónak, amelyben aggasztónak nevezte az európai politikai folyamatokat. A tárcavezető szerint Németországban és más európai országokban a politikusok kezdik feleleveníteni náci őseik emlékét. Lavrov úgy véli, hogy a nácizmus eszméi és gyakorlata újjáéledőben vannak a kontinensen.
A diplomata párhuzamot vont a múlt és a jelen között. Szerinte Európát ismét egyesítik, hogy Oroszország ellen harcoljon, ahogy azt Hitler vagy Napóleon tette a történelem során. (Mindkettő történelmi személyiség ambíciója Oroszország miatt tört meg – a szerk.)
Lavrov kijelentette, hogy a „náci zászló” alatt egyesült Európa európai pénzzel és kiképzőkkel visel háborút, Ukrajnát csupán közvetítőként használva.
Úgy látja, az európai vezetés elszalasztotta a lehetőséget a konfliktus békés rendezésére.
Különösen kemény kritikát fogalmazott meg az orosz vagyonok nyugati befagyasztása kapcsán. A miniszter szerint a kialakult helyzet világossá teszi, hogy a „lopás az európaiak vérében van”. Hozzátette, úgy tűnik, nyugati kollégáik génjeikben hordozzák a tolvajlásra való hajlamot. Azt is mondta, hogy számos globális médium Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét „Führer Ursulaként” emlegeti.
Körkép-vélemény:
Lavrovnak láthatóan elgurult a gyógyszere. Igaz ugyan, hogy a nyugat-európai globalisták módszeresen próbálják kiprovokálni a háborút, a nácizmus feléledésének emlegetése Európa esetében nem jogos. Még akkor sem, ha egyre több jele van a véleménydiktatúrának, cenzúrának. A globalista világ a nácik legyőzésére épült fel – nincs értelme feltámasztaniuk. Az orosz narratíva valószínűleg annak szól, hogy Ukrajna kapcsán nácítlanitást emlegetnek, ami a háború egyik fő célja. Plusz, a történelmi párhuzam utalás arra, hogy (orosz szemszögből) a nyugatról érkező ellenséges seregek Napóleon és Hitler esetében is Oroszországban véreztek ki.
Az Egyesült Államok és a geopolitika
Lavrov az Egyesült Államok új nemzetbiztonsági stratégiáját is elemezte. Véleménye szerint Washington célja annak biztosítása, hogy Európa „tudja, hol a helye”, és ne próbálja ráerőltetni liberális módszereit Amerikára. Az USA azt üzeni Európának, hogy törődjön a saját dolgával, és ne számítson támogatásra felelőtlen vállalkozásaihoz.
A gazdasági versenyt illetően Lavrov tisztességtelen eszközökkel vádolta Washingtont. Szerinte az orosz olajipari óriások elleni szankciók a versenytársak elnyomását szolgálják. A Kínával szembeni fellépést és a magas vámokat a globalizáció elveivel ellentétesnek nevezte. Kijelentette, hogy amikor politikai okokból vezetnek be szankciókat, az már nem csupán egyenlőtlenség, hanem az emberi jogok megsértése.
A külügyminiszter érintette a fegyverzetellenőrzés és az iráni kapcsolatok kérdését is. Moszkva nyitott a biztonsági együttműködésre Teheránnal, különösen a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetén (KBSZSZ) keresztül. Lavrov reményét fejezte ki, hogy Irán hamarosan ratifikálja a Kaszpi-tenger jogi státuszáról szóló egyezményt. Figyelmeztetett azonban, hogy a Nyugat megosztani igyekszik a kaszpi ötöket, hogy konszenzus nélküli döntéseket kényszerítsen rájuk.
Körkép.sk, TASS
Nyitókép forrása: SITA/The Federation Council of The Federal Assembly of The Russian Federation Press Service via AP
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
