Az orosz elnök és az amerikai küldöttek december 3-i moszkvai találkozóját követően az „Akarat Koalíciójának” (Nagy-Britannia, Németország, Franciaország) európai vezetői és Ukrajna eljuttatták ellenjavaslatukat a Fehér Háznak. A dokumentum válasz a korábban tárgyalt, 27 pontból álló tervezetre, és 20 pontban foglalja össze az E3-országok és Kijev elképzeléseit. Ezzel egy időben a Fehér Ház is megküldte saját vázlatát a háború utáni rendezésről, amely Ukrajna újjáépítésétől Oroszország világgazdaságba való visszatéréséig terjed. Bár az amerikai tervezet kevés részletet tartalmaz, máris heves reakciókat váltott ki Európában.
A jelentések szerint mély szakadék alakult ki Washington és Brüsszel között Ukrajna háború utáni támogatásának kérdésében. A legfőbb vita tárgya a befagyasztott, mintegy 300 milliárd dollárnyi orosz tartalék sorsa. Az Egyesült Államok befektetési alapok létrehozására használná az összeget, míg Brüsszel uniós ellenőrzés alatt tartaná, és közvetlenül Ukrajna újjáépítésére fordítaná. (Mármint papíron, de ne legyenek kétségeink, hogy a világ egyik legkorruptabb országán keresztülküldeni ekkora összeget nem stratégia, hanem üzleti modell – a szerk.).
Az E3-Ukrajna javaslat részletei ugyan titkosak, de a kiszivárgott információk alapján a tűzszüneti vonal mentén demilitarizált övezetet hoznának létre.
E mögött egy ütközőzóna húzódna, ahonnan kitiltanák a nehézfegyvereket. A felek fontolgatják a koreai modellt, amely rögzítené a csapatok közötti választóvonalat, de elhalasztaná a vitatott területek politikai státuszának rendezését. Kulcsfontosságú eleme a tervnek, hogy a zaporizzsjai atomerőmű nem maradna orosz ellenőrzés alatt. A biztonság garantálása érdekében felmerült, hogy az Egyesült Államok venné át az erőmű irányítását.
Uniós tagság és biztonsági garanciák
A terv célként tűzi ki Ukrajna 2027-es uniós csatlakozását, amelynek érdekében az USA nyomást gyakorol Magyarországra vétójának feloldásáért. Ez is beleillik a brüsszeli tervekbe, hiszen így az orosz vagyonon túl európai milliárdokat lehetne a jelenlegi tagállamoktól Ukrajnába irányítani.
A tagságtól a kereskedelem fellendülését és a rendszerszintű korrupció visszaszorítását várják. Ez a pont azért nevetséges, mert a tagfelvétel előtt és nem után kellene teljesíteni ezt a kritériumot.
Ami a biztonságot illeti, az Egyesült Államok a NATO 5. cikkelyéhez hasonló garanciákat nyújtana Kijevnek. Ukrajna azt szeretné, ha ezeket az amerikai kongresszus hivatalosan is ratifikálná. Ez megint csak az európai szempontokat tükrözi, akik szeretnék idekötni az amerikai katonai képességeket, hogy továbbra is élvezhessék az amerikai védernyő és a „védelmi osztalék” előnyeit. Sok szakértő szerint ez volt a nyugati háborús politika egyik fő mozgatórugója.
A jövőbeli biztonsági megállapodások kizárnák, hogy Oroszország bármilyen vétójoggal rendelkezzen Ukrajna szuverenitását illetően. Nehéz elképzelni, hogy ezt az oroszok elfogadnák, mert ez NATO-tagságot vagy a háború kiújítását is belekódolja a megállapodásba.
Elnézve az eddig leírt pontokat, nagyon úgy fest, hogy Európa nagyon kreatívan tud újra és újra olyan javaslatokat papírra vetni, ami csak árt a békének.
Katonai téren a javaslatok között szerepel az ukrán hadsereg létszámának emelése 600 ezerről 800 ezer főre. Ennek sincs sok értelme, azon kívül, hogy az oroszok nem fogadhatják el. Ukrajnának valószínűleg már jelenleg sincs nagyobb állománya 600 ezer főnél, a demográfiai válság miatt pedig ez egy darabig így is marad.
Ukrajna határozottan elutasít minden olyan kísérletet, amely formálisan korlátozná haderejét.
Az amerikai tisztviselők a BlackRockkal és a Világbankkal egyeztetnek egy Ukrán Fejlesztési Alap létrehozásáról. Ez az alap akár 400 milliárd dollárnyi befektetést is vonzhatna. Ugyanakkor a Trump-csapat Oroszország számára is nagyszabású befektetési kezdeményezéseket tervez. A Wall Street Journal információi szerint az amerikaiak informális gazdasági javaslatokat küldtek európai partnereiknek.
„Gazdasági Jalta” és orosz reintegráció
Ezek az iratok felvázolják Oroszország világgazdaságba való visszaintegrálásának útját, amit Brüsszelben rosszul fogadtak. Egy uniós forrás a javaslatokat „gazdasági Jaltához” hasonlította, utalva Európa háború utáni felosztására. Az amerikai elképzelés központjában egy 200 milliárd dolláros orosz-amerikai befektetési eszköz áll, amely kereskedelmi projekteket finanszírozna. A közös vállalkozások célja, hogy Moszkvát a konfliktus kiújításának elkerülésére ösztönözzék.
Az egyik dokumentumban említett projekt egy nagyszabású adatközpont építését veti fel, amelyet a zaporizzsjai atomerőmű látna el energiával. Más javaslatok az orosz stratégiai ágazatokba, például a ritkaföldfémek bányászatába vagy a sarkvidéki olajtermelésbe történő amerikai befektetésekre összpontosítanak. Felmerült az Északi Áramlat gázvezeték megmaradt részeinek felvásárlása is amerikai befektetők által. A tárgyalások során állítólag szóba került az űrkutatási együttműködés és egy Alaszkát Oroszországgal összekötő alagút terve is.
Az amerikai tárgyalófelek bírálták az EU tervét, amely a befagyasztott orosz vagyont egy 50 milliárd eurós jóvátételi hitelre használná fel. Washington szerint a magántőke bevonása akár 800 milliárd dollárra növelhetné a rendelkezésre álló forrásokat. Európai tisztviselők azonban szkeptikusak, mivel ezek a tervek ellentétesek Brüsszel orosz energiától való függetlenedési stratégiájával. Az EU a múlt héten fogadott el új szabályozást az orosz gázimport 2027-ig történő teljes kivezetéséről.
Körkép.sk
Nyitókép forrása: SITA/Toby Melville/Pool Photo via AP
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
