Parlamenti vita a magyar felsőoktatásról: aranykor vagy valami egészen más?

Parlamenti vita a magyar felsőoktatásról: aranykor vagy valami egészen más?

Egységes pályakövetési rendszert vezetett be a felsőoktatásban az Országgyűlés, és megalapították a tiszteletbeli, illetve a vendégprofesszori titulust. Az erről szóló, 133 igennel, 21 nem ellenében és 30 tartózkodás mellett elfogadott törvénymódosítások parlamenti tárgyalása alkalmat szolgáltatott annak megvitatására, hogy a magyar egyetemek az aranykorukat élik-e, vagy mélyrepülésben vannak.

Aranykorát éli a magyar felsőoktatás, nőtt a jelentkezők száma, erősödött a nemzetközi pozíció és 2010 óta több mint 600 milliárd forintnyi beruházás valósult meg. A cél az, hogy 2030-ra legalább egy magyar egyetem bekerüljön a világ száz legjobbja közé, mondta előterjesztői expozéjában a Kulturális és Innovációs Minisztérium felsőoktatásért felelős államtitkára.

Az új törvénymódosítás többek között bevezeti a tiszteletbeli és a vendégprofesszori titulust és egységesíti a diplomás pályakövetési rendszert – közölte Varga-Bajusz Veronika.

Mint mondta: Magyarország „az egyre erősödő nemzetközi versenyben a brüsszeli blokkolások ellenére megtartotta a Times Higher Education rangsorban a pozícióját. Míg 2019-ben 6, mára már 12 magyar egyetem szerepel a langlistákon. A másik nemzetközileg is elismert QS rangsor alapján pedig három magyar egyetem kifejezetten a világ legjobb 600 intézménye közé tartozik, azaz a legjobb 2 százalékba.„

A fideszes Bodó Sándor hasznosnak és előremutatónak nevezte a módosításokat, mert az oktatásnak alkalmazkodnia kell a gyors változásokhoz.

Hírdetés

A KDNP-s Juhász Hajnalka a diplomás pályakövetési rendszer hosszú távú hasznát és a tiszteletbeli címek egységesítésének jelentőségét emelte ki.

A szocialista Hiller István viszont úgy látja, hogy az államtitkár által említett aranykor nem érzékelhető és szerinte elhamarkodott volt az egyetemek fenntartói átalakítása.

A jobbikos Brenner Koloman is úgy véli, hogy a modellváltás előkészítetlen volt és a nagy tudományegyetemeket vissza kellene venni állami fenntartásba.

Varga-Bajusz Veronika államtitkár zárszavában kijelentette, hogy az uniós források ügyében megalapozatlan volt az Európai Bizottság döntése, hiszen a peres eljárások során kiderült, hogy a modellváltott egyetemek nem térnek el az európai gyakorlattól.


Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »