Balázs Péter öröksége: egy élet a színpadon és a szívünkben Károly Beáta2025. 12. 10., sze – 11:19
Ma reggel elhunyt Balázs Péter, 82 éves korában — a hírt a volt intézménye, a Szigligeti Színház jelentette be. A színházi, filmes és szinkronszakma, valamint a közönség is gyászol: távozásával egy olyan művész távozott, akinek neve sok generáció számára összefonódott a magyar kultúrával.
Balázs Péter 1943-ban született Budapesten egy művészcsaládba: édesanyja balettművész, édesapja színész-rendező volt — tehát a színház „vérében” nőtt fel. Korán megfogalmazódott benne a színészkedés iránti vágy: a zene és a színház hívta, annak ellenére, hogy édesapja más pályát szánt neki. Pályája sokoldalú volt: nemcsak színész, hanem rendező, és éveken át teátrumigazgató is — ami ritka kombináció a magyar színházi életben.
Művészi életmű — színház, film, hang
Színházi színpadokon jeleskedett, rengeteg darabban játszott, karakteres alakításai mellett humoros és drámai szerepekben egyaránt emlékezetes maradt. Rendezőként és színházigazgatóként is kimagaslót alkotott: 2007-től 2021-ig a Szigligeti Színház vezetője volt. Ezen idő alatt a teátrum életébe új lendületet vitt. De nemcsak színpadon volt otthon: sokan a hangjáról is megismerték — szinkronszínészként és rajzfilmek, filmek karaktereinek magyar hangjaként is dolgozott.
Elismerések, díjak, elismertség
Balázs Péter pályafutását számos rangos kitüntetéssel jutalmazták. Tudását, sokoldalúságát és elhivatottságát a nemzetközi színházi közösség és a szakma is elismerte. Kossuth- és Jászai-díjas művészként vált legendává, akinek munkássága példa lehet minden fiatal szívesnek és művésznek.
Azok közé a művészek közé tartozott, akik nemcsak „egy” szerepet játszottak, hanem alakították a színház arcát — sikerrel vállalt színpadi munkát, vezetést, rendezést és mentorálást is. Hangja, stílusa, sokszínűsége generációkat kísért: az idősebbek kabaré- és színházi előadásokra emlékeznek, a fiatalabbak rádióból, szinkronból ismerik. Munkássága nem egy korszakhoz kötődik — átívelte az évtizedeket, és minden életkorban tudott újat adni.
Marad az örökség
A hirtelen jött halálhír sokakat megrendített: barátok, kollégák, nézők, művészeti szféra — mind gyászolnak. A Szigligeti Színház közössége, ahol igazgatóként dolgozott, hivatalosan is saját halottjának tekinti őt. De az emlék, amit maga után hagy, nem múlik el: a szerepei, a hangja, a vezetése, a rendezései – mind örökre beíródnak a magyar színjátszás történetébe.
Kapcsolódó cikkünk
55 éves korában elhunyt Kálloy Molnár Péter színművész. A hírt elsőként az Alma Együttes közölte, majd a család is megerősítette: a művész rövid lefolyású betegség után távozott.
A hirtelen veszteség híre percek alatt végigsöpört a magyar kulturális életben, és szinte azonnal megszólaltak kollégái, barátai, rajongói. Egy ország döbbent meg — olyan ember ment el, aki nemcsak sokoldalúságával, hanem személyiségének melegével, finom humorával és érzékenységével is különleges helyet foglalt el a magyar művészvilágban.
Kálloy Molnár Péterről szinte mindenki tudott valamit: volt, aki színpadi szerepeiben szerette, mások a filmvásznon vagy a Beugró improvizatív játékában fedezték fel. Sokan pedig a hangját ismerték fel először — hiszen évtizedeken át a magyar szinkron egyik meghatározó alakja volt. A közösségi médiát gyászoló üzenetek árasztják el: pályatársak a „közösség egyik legjobb szívű emberét”, a „mindig megbízható és mindig jelenlévő kollégát” búcsúztatják. Rajongók és nézők százai idézik fel személyes élményeiket — egy ikonikus sorát, egy szerepét, egy mosolyát.
Egy pálya, amelyet a tehetség, a játékosság és a sokoldalúság formált
Kálloy Molnár Péter 1970-ben született Mezőcsáton. A debreceni Ady Endre Gimnázium dráma tagozata után egyenes út vezetett a Színház- és Filmművészeti Főiskolára, ahol 1993-ban végzett Iglódi István osztályában. Már tanulóévei alatt a Nemzeti Színházhoz kötődött, diplomázás után pedig a Vígszínház társulatához szerződött. A legendás színházban 1993 és 1997 között játszott, majd szabadfoglalkozású művészként folytatta.
Színházi pályafutása rendkívül gazdag volt: játszott klasszikus és modern darabokban, komédiában és drámában, zenés szerepekben és kísérleti előadásokban egyaránt. Megformálta többek között Benvoliót a Rómeó és Júliában, szerepelt a Rocky Horror Show-ban, a Virágot Algernonnak adaptációjában, a La Mancha lovagjában és számtalan más produkcióban.
Rendezőként is letette a névjegyét: egyik legismertebb munkája a közönségkedvenc S.Ö.R. – Shakespeare Összes Rövidítve, amelyet saját fordításban és értelmezésben vitt színre. Az előadás hosszú éveken át telt házzal futott.
A képernyőn és a vásznon is otthon volt
Kálloy Molnár Péter karakteres filmes és tévés jelenléte is fontos része volt a pályájának. Szerepelt mozifilmekben, sorozatokban, és különböző televíziós műsorokban. A nagyközönség azonban talán leginkább a Beugró állandó szereplőjeként őrzi emlékezetében.
A népszerű improvizációs műsor egy egész generációnak mutatta meg, milyen játékos, gyors és szellemes alkotó volt valójában. A társulattal — Rudolf Péterrel, Pokorny Liával és Szabó Győzővel — közös jelenetei kultikus státuszt kaptak.
A magyar szinkron egyik hangja
Amellett, hogy sokoldalú színházi ember volt, Kálloy Molnár Péter neve összefonódott a magyar szinkronnal. Hangját olyan hollywoodi sztárokhoz társította a közönség, mint:
Ben StillerJack BlackRobert Downey Jr.valamint számos további ismert színész.
Szinkronszínészként is fontos szereplője volt a szakmának — markáns orgánuma, humorérzéke és pontossága miatt sok rendező kedvenc hangjaként tartották számon.
Zene, irodalom, alkotás – mindez egy emberben
Gyerekkora óta zenélt, gitározott, zongorázott, később több saját albuma is megjelent. A zene nem mellékszerep volt az életében: dalai, színpadi zenéi és versei a személyisége egy másik oldalát mutatták meg — líraian, őszintén, néha játékosan.
Műfordítóként és színházi szerzőként is aktív volt, így nemcsak előadóként, hanem alkotóként is maradandót hagyott.
Öröksége
Kálloy Molnár Péter nem egyetlen szerep vagy műfaj művésze volt. A színház, a film, a televízió, a szinkron és a zene világában egyaránt otthonosan mozgott. Művészetét az a ritka képesség jellemezte, hogy másokhoz mindig közel tudott kerülni — akár színpadon, akár képernyőn, akár a hangján keresztül.
Halálával egy kivételes tehetségtől búcsúzik az ország, de mindaz, amit létrehozott, velünk marad: egy különleges hang, egy játékos elme, egy érzékeny és sokoldalú alkotó életműve.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
