Rezsicsapda: kiderült, kik maradnak állami támogatás nélkül Tokár Géza2025. 12. 04., cs – 12:53
Nem egyszerű feladat meghatározni, ki jogosult a kormány által folyósított energiasegélyre, miközben az Árszabályozási Hivatal (ÚRSO) 2026-os rezsiszabályozásának bejelentése után kiderült, évi több száz euró is múlhat az illeték merítésén.
A kormány energiatámogatásának célja, hogy kiegyensúlyozza az energiahordozók árának emelkedését, ez mintegy 380 millió eurós kiadással járhat az előzetes tervek szerint. Az ÚRSO bejelentése a jövő évi rezsidíjak emeléséről ebben a formában kizárólag azokra a fogyasztókra vonatkozik, akik nem jogosultak a támogatásra. Hogy pontosan mennyien vannak a kedvezményezettek, azt világosan most sem látni.
A Fico-kormány állítja, hogy a lakosság kilencven százaléka a támogatottak kategóriájába esik, valójában azonban meglehetősen sokan vannak, akik nem vehetik igénybe az állami hozzájárulást. Az energopomoc.sk weboldalon mindenki leellenőrizheti, hogy vajon jogosult-e a támogatásra.
A legfontosabb tényező a havi bevétel nagysága. Az egyedülálló személyek esetén havi 1930 euróban állapították meg a bevételhatárt. Ha többen is egy háztartásban laknak, az összbevételt el kell osztani egy koefficienssel. Az első munkaképes korú felnőtt után egyes, minden további családtag után pedig 0,7-szeres szorzó jár, a 14 évnél fiatalabb gyermekek 0,5-nek számítanak.
Egy négytagú, két keresőből és két gyermekből álló család esetén tehát a koefficiens 2,7 (1 + 0,7 + 0,5 + 0,5). Amennyiben a család összbevétele elosztva a koefficienssel kisebb, mint a bevételhatár, jár az állami illeték.
A képlet logikájából az is következik, hogy a keresőképtelen vagy alacsony keresetű személyek, az átlagos keresettel bíró gyermekes családok túlnyomórészt jogosultak lehetnek a segélyre. A gyermektelen párok és a jól kereső, egyedül élő munkavállalók azonban már nem. A nyugdíjasok szintén részesülnek az állami támogatásban.
A bevételek kapcsán az állam a 2024 és 2025 júniusa közti időszakot veszi figyelembe, a segélyek és a 13. havi nyugdíj nem számít feltüntetendő jövedelemnek. Fontos technikai részlet, hogy a bruttó, tehát jövedékektől nem megtisztított bevételt veszik figyelembe a számításnál, a háztartás tagjainak kiszámításánál pedig a bejelentett lakhely marad releváns.
Néhányan automatikusan kiesnek a kedvezményezettek köréből: akik bérelt lakásban élnek, kizárólag a tulajdonos engedélyével, az állandó lakhelyük átjelentésével juthatnak állami segítséghez, a fa- és széntüzelésű fűtésre sem jár dotáció. Ők abban reménykedhetnek, hogy az állam átértékeli a segélyezési politikáját, erre azonban leghamarabb valamikor a jövő év elején kerülhet sor.
Kapcsolódó cikkünk
Az Árszabályozási Hivatal (ÚRSO) ma bemutatta, mennyit fogunk jövőre fizetni a fűtésért, a vízért, a gázért és az energiáért. A kormány politikájával összhangban igyekeznek minimalizálni a drágulást, de aki nem kap állami támogatást, nagyon rosszul járhat.
A változásokról Jozef Holjenčík, az ÚRSO elnöke személyesen tájékoztatta a nyilvánosságot. A tisztviselő kiemelte, hogy a hivatal által meghatározott árak a gyakorlatban még változhatnak, az egyeztetés ugyanis csak a napokban zárul le a szolgáltatók, valamint a regulációs szervezet között.
A várakozásoknak megfelelően egyre mélyül a szakadék az ÚRSO megállapított árai, valamint a kormány ártámogatásában részesülő, rászoruló fogyasztók között. A Fico-kabinet célja, hogy a lakosság túlnyomó része kapjon valamiféle kompenzációt az emelkedő árakért, de az ÚRSO már a jövő évre vonatkozólag is a maximális árakat közli. Az alább ismertetett emelkedés tehát teljes mértékben azokra vonatkozik, akik nem számolhatnak állami támogatással.
A villanyáramot tekintve átlagosan 2,78 százalékkal drágulhat a rezsiszámla, az ÚRSO indoklása szerint többek között azért is, mert külső hatások formálják a piacot. Az állami dotáció nélkül gazdálkodó háztartások 47,21 eurós emelkedésre számíthatnak, ha az ingatlan fogyasztása nem haladja meg az 1100 kilowattórát, a D2-es, 2272 kilowattórás átlagfogyasztású háztartások kiadásai 104,76 euróval nőnek. A kétsávos tarifával rendelkező, villannyal fűtő és vizet melegítő házakra vonatkozó átlagkiadások évi 67,53 euróval lesznek magasabbak.
A gázárak terén fájdalmas lehet az emelkedés annak, aki nem számolhat állami támogatással: bár a maximális gázárakat az ÚRSO változatlan szinten tartotta, a világpiaci helyzet romlása miatt akár 33 százalékkal is emelkedett a valós gázár.
A D1-es, csak főzésre gázt használó háztartások éves szinten 12 euróval fizetnek majd többet, a D2-es, főzésre és vízmelegítésre szolgáló kategóriába tartozó fogyasztók kiadásai 173 euróval ugranak meg, míg az emellett még gázzal is fűtő, harmadik kategóriás háztartások éves koöltsége 360 euróval emelkedik. Ráadásul egyelőre nem zárultak le a Hivatal egyeztetései a gázszállítókkal sem.
Az ÚRSO eredménynek tartja, hogy a sajtóban korábban megjelenő hírekkel ellentétben radikálisan nem emelkednek a fűtési díjak, egy átlagos háztartás mintegy négy euróval fizet többet 2026-ban, mint egy évvel korábban. Holjenčík a témával kapcsolatban felhívta a figyelmet arra, hogy az időjárás alakulása nagyban befolyásolhatja az árakat.
A négy legnagyobb vízszolgáltató által szorgalmazott áremelkedés után a víszszámlák 68 euróval lehetnek magasabbak átlagosan a tavalyiaknál, az ÚRSO ezen a ponton új árszabályozási módszert vezetett be tavaly. A Hivatal szerint a változás sem volt „megsemmisítő” hatással az árakra.
Kapcsolódó cikkünk
Már a kormány érdekegyeztető tanácsa is jóváhagyta a tervezett áremelkedést, szerdán a kabinet foglalkozhat az energiaár-támogatással.
Az érdekegyeztető tanács hétfőn elfogadta a 2026-ra vonatkozó, az Árszabályozási Hivatal (ÚRSO) új árszabályozási tervezetét a villanyáramra vonatkozóan. A hivatal már az előző rendeletében is emelésre készült, de az sokkal enyhébb lett volna.
2022 óta a Szlovák Elektromos Művek változatlan áron, 61,15 eur/MWh áron adta a lakossági áramot a kormánnyal kötött megállapodás alapján. Erre természetesen még rakódtak különböző költségek, de még gyakorlatilag idén is ez volt az alapár. A megállapodás azonban már 2025-re is feltételezett áremelkedést, 66,70 euró lett volna egy MWh-ra, de ezt a kormány idén még visszanyomta 61 euróra.
A jövő évre, vagyis 2026-ra vonatkozó árak esetében azonban már visszatért a korábbi megállapodáshoz, és az abban szereplő 72,7 eur/MWh árat tartalmazza az ÚRSO legújabb rendelete. Ez már önmagában 20 százalékos áremelkedést jelent.
Az ÚRSO tovább emel
A 72,7 eur/MWh-s ár azonban nem a végleges, ezt még egy koeficienssel is kiszorozza a hivatal. Ennek megfelelően a villanyáram ára 103,94 euró lesz. Ez gyakorlatilag már a jelenlegi piaci áramár, áll az Energieportal elemzésében. Az átlagos nagykereskedelmi villanyár, a szállítási költségeket is beszámítva mintegy 103,55 eur/MWh a háztartások számára, állítja a szakportál.
A kérdés azonban, hogy milyen mértékben és milyen körben segít majd az állam a lakosságnak, mert ez az emelés komolyan megterhelné a fogyasztókat.
A gazdasági minisztérium korábbi elemzése szerint az árammal fűtő családi ház esetében éves szinten 485,80 euró növekedést jelentene. Ha a fűtést leszámítjuk, akkor is évente 126,90 euróval, vagyis havonta mintegy 10 euróval nőne a villanyszámla.
Kapcsolódó cikkünk
Európa energiapiacát 2025-ben is szélsőséges eltérések jellemezték – derül ki az Eurostat friss adataiból.
A villamosenergia- és gázárak országonként akár többszörösére is rúghattak, miközben a tél közeledtével nőtt a fűtési igény és az ezzel járó anyagi teher. A háttérben továbbra is az orosz–ukrán háború, valamint a nemzeti tarifarendszerek és energiamixek eltérései állnak. A szakértők szerint az európai árképzés széttöredezettsége a következő időszakban is megmarad.
Villamosenergia: Németország az élen, Törökország a lista alján
Az Eurostat szerint a háztartási áramárak 2025 első felében Németországban voltak a legmagasabbak, 38,4 euró/100 kWh értékkel, míg Törökország mindössze 6,2 euróval zárta a listát. Magyarország továbbra is az EU legolcsóbbjai között szerepel 10,4 euróval.
A VaasaETT elemzői kiemelték: A különbségek mögött az energiamix, a szolgáltatók beszerzési stratégiái és az eltérő tarifastruktúrák állnak.
Míg Nyugat-Európát a 30 euró feletti árak jellemzik, addig a legtöbb kelet-európai ország jóval olcsóbban jut energiához, Szlovákia például 18,9 euró /100 kWh értékkel.
Ugyanakkor a vásárlóerő-paritás figyelembevételével kisebbek a különbségek, míg Csehország 39,2 PPS-sel az egyik legdrágább hely, addig Szlovákia a középmezőnyben van, Magyarország és Törökország pedig a legalacsonyabb mutatóval rendelkezik.
Ez azt jelenti, hogy „egy euró nem ugyanannyit ér minden országban”, és a nominális adatok nem feltétlenül tükrözik a valós terheket.
Több országban stabilak maradtak az árak, bár Luxemburg, Írország vagy Moldova nagyobb emelkedést tapasztalt.
Kapcsolódó cikkünk
A Tatra banka szakértői szerint hosszú távon gyakorlatilag hatástalanok maradnak a kormány konszolidációs csomagjai és újabb megszorításokra lehet szükség.
A bank elemzői a DenníkN portál számára készítettek el több kimutatást is a kormánykoalíció által elfogadott három megszorító csomag hosszú távú hatásairól a költségvetés mérlegére nézve. A bank szerint hiába próbál takarékoskodni az állam, a nyugdíjakra és a kedvezményes energiaárakra fordított kiadások annyira megterhelik a költségvetést, hogy nincs tér a valós spórolásra.
Stabilizálni kéne a költségvetést
A portál emlékeztet rá, hogy a konszolidáció azért szükséges, mert a szlovák államadósság meredeken emelkedik az államháztartási hiány miatt: már az idén átlépi a GDP 60 százalékát és idővel tovább romlik a helyzet. A magas költségvetési hiány miatt az állam csak drágábban vehet fel hiteleket, így kevesebbet tud befektetni más területeken, például az iskolaügyben vagy az egészségügyben is.
A szakértők szerint a GDP 2,5 százalékát nem meghaladó államháztartási hiány stabilizálhatná a költségvetést, de a Fico-kormány a jelenlegi előrejelzések szerint csak 2028-ra reméli a határ elérését.
A Tatra banka elemzése rámutat, hogy a kormány állításaival ellentétben nem a Matovič- és Heger-kormányok, hanem Robert Fico előző ciklusai miatt jött létre a hiány – az állam ugyanis már egy évtizede is képtelennek bizonyult a spórolásra. A helyzetet súlyosbította, hogy az adóemelésből beáramló forrásokat az állam nem a deficit csökkentésére, hanem új kiadásokra költötte el.
Hol a pénz?
Juraj Valachy, a Tatra banka elemzője szerint az állam rendkívüli forrásait a tizenharmadik havi nyugdíjra, a háztartások energiaköltségeinek finanszírozására fordították, másik részük pedig az automatikus kiadásokra került elköltésre – olyan tételekre, amelyekről évekkel korábban döntöttek.
A kiadások emelkedése egyébként nem jelentene problémát akkor, ha a gazdaság is bővülne, ugyanis az emelkedő GDP képes lenne a gazdálkodási lyukak elfedésére. A szlovák gazdaság azonban leginkább csak stagnál – ebben pedig szerepet játszik az is, hogy az adóterhek növelése visszafogja a fejlődést.
Aggodalomra adhat okot, hogy a bank elemzői szerint a jelenlegi konszolidáció három körének hatása idővel mérséklődik. Az előrejelzés szerint a spórolás ellenére 2027-ben tovább nő az állam eladósodottsága, ráadásul az is kevéssé valószínű, hogy a parlamenti választás előtt az állam még tovább takarékoskodik.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Fico újabb beruházásokat és javuló államháztartást ígér, a Költségvetési Tanács viszont elsősorban a növekvő államadósságra figyelmeztet, ami miatt a következő években legalább olyan durva konszolidációt kell majd végrehajtani, mint jövőre.
Szerdán az adóhivatal által szervezett konferencián védte a költségvetést és a konszolidációt Robert Fico miniszterelnök. Habár „nagyon szakmai rendezvényként” hirdette az eseményt, nem a konszolidáció részleteit ismertette, hanem az előző kormányokat szidta. Ódor Lajost és kormányát tartja a jelenlegi rossz gazdasági helyzet egyik legfőbb felelősének, miközben ez a garnitúra csak öt hónapig irányította az országot.
Fico ugyanakkor megdicsérte magát és a kormányát, hogy nem követik a „francia utat”, habár megtehették volna.
„Csinálhattuk volna francia módon, és kiválthattuk volna az előrehozott parlamenti választásokat”
– mondta Fico. Majd kijelentette: a 2027-es választások után felálló kormány már konszolidált államháztartással számolhat.
A Smer szent tehene: a 13. nyugdíj
A gazdasági növekedés beindításához a kormányfő új beruházásokat ígért. „Vasárnap az Egyesült Arab Emirátusokba utazom, bízom benne, hogy sikeres gazdasági tárgyalásaim lesznek” – mondta Fico. Az autóipar terén is ígért újabb, nyugat-európai befektetőket, de konkrétumot ezzel kapcsolatban sem mondott.
Védte azonban a 13. havi nyugdíjat, amely szerinte jár a nyugdíjasoknak, akik „800-900 euróért dolgoztak gyárainkban az életül során”, ezért a 13. havi nyugdíjhoz nem nyúlnak.
Közben folyik a költségvetés vitája a parlamentben, amelyen szinte csak az ellenzék szól hozzá a tervezethez. Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter sokszor nincs is bent az ülésen, szerdán délelőtt is Peter Susko igazságügyi miniszter helyettesítette őt. A kedden elmondott bevezetőjében Kamenický szintén a korábbi kormányokat hibáztatta a jelenlegi helyzetért. Szerinte 1,3 százalékos növekedés tartható.
„Ezt nem csak a kormány mondja, ezt igazolják a bankok, a Költségvetési Tanács is”
– jelentette ki a pénzügyminiszter.
Kapcsolódó cikkünk
Peter Pellegrini államfő magyarázatot vár Robert Fico (Smer) miniszterelnöktől arra, miért szeretné 2027-re halasztani a megyei és helyhatósági választásokat. Az államfő szerint, ha a javaslatról való vita folytatódni akar, először világossá kell tenni az indokokat – jelentette ki Pellegrini a TA3 televízió V politike című vasárnapi műsorában.
Nincs szó előre hozott választásokról
Pellegrini szerint a jelenlegi kormány célja, hogy kitöltse teljes mandátumát a parlamenti választásokig, és nem lát törekvést előre hozott választások kiírására. Mint mondta, ő maga sem tesz ilyen irányú lépéseket, mert szerinte az előre hozott választások nem jelentenének megoldást az ország számára. Úgy látja, egy esetleges új választás nem hozna „csodát” Szlovákiának, sőt, inkább fokozná az instabilitást.
„Jelenleg nem látok egy olyan átfogó, szakmailag és program szinten felkészült alternatívát, amely azonnal leválthatná a mostani kormányt, és csodát hozna Szlovákiának. Ha most tartanánk előre hozott választásokat, az visszavinne bennünket a 2020 és 2023 közötti időszakhoz – egy széthúzó koalícióhoz, ahol reggeltől estig csak a viták folytak”
– fogalmazott Pellegrini.
Az államfő hangsúlyozta, hogy kijelentései nem jelentik a jelenlegi kormány kritikátlan támogatását. Úgy véli, a kabinet tehetne többet, és belső feszültségei és vitái nem sokban különböznek az előző kormány belső konfliktusaitól.
Pellegrini kitért a személyét ért támadásokra is, amelyek szerinte nem segítenek azoknak, akik így próbálják elfedni saját kudarcaikat vagy alkalmatlanságukat. Nem kívánta részletesen kommentálni Andrej Danko (SNS), illetve Samuel Migaľ beruházásokért felelős miniszter bíráló megjegyzéseit, de hozzátette:
„Elsősorban az ország problémáinak megoldására kellene koncentrálniuk”.
Vitatott kampányfinanszírozás
Az államfő beszélt elnökválasztási kampányának finanszírozásáról is. Elmondta, nem érti, miért keltett akkora visszhangot, hogy kampányát a nővérének cégétől felvett kölcsönből is támogatta. Szerinte ez helyes döntés volt, mivel testvére sem lobbiérdekeket, sem oligarchikus befolyást nem képvisel.
Elismerte, hogy a kampány során adminisztratív hibát követett el, amiért pénzbírságot kapott, de azt azonnal befizette. Hozzátette: ha a mentelmi joga miatt a bírság összegét visszakapná, azt a Rákellenes Ligának ajánlaná fel.
Bízik Gašparban
Pellegrini a műsorban azt is elmondta, hogy találkozott Pavol Gašparral, a Szlovák Információs Szolgálat (SIS) vezetőjével, aki tájékoztatta őt a közelmúltban történt közlekedési balesetéről. Pellegrini kijelentette: nem érez bizalmatlanságot Gašpar iránt, és úgy véli, csak akkor lenne oka erre, ha a szolgálat működése kudarcot vallana. Hozzátette, hogy a SIS esetleges hibáiért a szolgálatért felelős kormányfőnek kell viselnie a felelősséget.
„Az SIS a miniszterelnök felelőssége alá tartozik, és az ő bizalmát élvezi. Én akkor lennék bizalmatlan a szolgálat vezetőjével szemben, ha a szolgálat hibát követne el, de nem az ilyen ügyek miatt”
– fogalmazott Pellegrini.
Az államfő szerint csak nagyon súlyos eset indokolná, hogy ő lépjen Fico helyett. Hozzátette, hogy a SIS-nek teljes körűen együtt kell működnie a legfontosabb külföldi hírszerző szolgálatokkal, és a szlovák szolgálat jelenleg az egyes szomszédos országok hírszerző tevékenységét is koordinálja. „Ez nagyfokú bizalmat jelez számunkra” – tette hozzá.
„Mindig a tudomány oldalán fogok állni”
A köztársasági elnök hibának tartja, hogy a kormány nem tárgyalta meg a Szlovák Tudományos Akadémia (SAV) jelentését a Covid–19 elleni vakcinák elemzéséről. Pellegrini szerint felelőtlen döntés, ha a kabinet megrendeli a tudományos elemzést az ország egyik legtekintélyesebb intézményétől, majd – feltehetően azért, mert nem tetszik neki az eredmény – nem hajlandó azt napirendre tűzni.
„Mindig a tudomány és a kutatás oldalán fogok állni”
– jelentette ki az elnök.
Kész aláírni a költségvetést
Pellegrini kész aláírni a 2026-os állami költségvetés tervezetét, amennyiben az a parlamenti vita során nem esik át jelentős módosításokon. Hangsúlyozta, hogy a kormány a nehéz gazdasági helyzet ellenére sem takarékoskodik az oktatás és az egészségügy területén. Üdvözölte továbbá, hogy a költségvetési konszolidáció nem érinti a szociális intézkedéseket.
Az államfő szerint a költségvetés aláírásának nem lesz akadálya, ha a tervezet megőrzi a kulcsfontosságú területek – az oktatás, az egészségügy, a biztonság és a szociális juttatások – támogatását, nem rontja a lakosság életszínvonalát, és a kormány tartja magát a 4,1 százalékos hiánycélt kitűző konszolidációs irányhoz. Emlékeztetett, az ország történetében eddig minden elnök jóváhagyta az éves költségvetést, és nem volt példa annak visszaküldésére.
Az elnök ugyanakkor emlékeztetett, hogy a költségvetés tartalmáért kizárólag a kormány felel. Szerinte a parlamenti vita során nem valószínűek nagyobb változtatások, mivel a kormány nem rendelkezik jelentősebb pénzügyi tartalékokkal. „Ma már nincsenek olyan nagy mozgásterek, mint korábban” – jegyezte meg.
Pellegrini szükségesnek nevezte a költségvetési konszolidációt, bár fájdalmas folyamatnak tartja. Hozzátette, a lépés elkerülhetetlen volt a jelenlegi államháztartási helyzet miatt. Kiemelte, hogy az oktatás és az egészségügy finanszírozását nem érintették megszorítások, és a szociális juttatások, például a 13. havi nyugdíj, megmaradtak.
A visegrádi együttműködés megerősödését várja
Az elnök végül a cseh–szlovák kapcsolatokra is kitért, és reményét fejezte ki, hogy az Andrej Babiš vezette leendő cseh kormány visszaállítja a két ország kormányzati szintű közös üléseit. Pellegrini szerint a prágai kormányfőváltás új lendületet adhat a visegrádi együttműködésnek.
A jövőben még durvább konszolidáció jöhet
A Költségvetési Tanács azonban mást mondott a tervezetről, és a Fico által dicsért konszolidációról is – a testület elemzése nagyon negatív színben tünteti fel a kormány munkáját. A minisztérium által tervezett 4,1 százalékos hiány a tanács szerint valójában 4,6 százalékos lesz.
„Az éves hiánycsökkenés viszonylag alacsony lesz. A költségvetési javaslattól való legjelentősebb eltéréseket az adóbevételeknél, a védelmi beruházásoknál, az önkormányzatoknál és az egészségügyben azonosítottuk”
– részletezte elemzésében a testület, hogy hol is tévedett a kormány a költségvetés előkészítése során.
A legnagyobb problémának azonban azt tartják, hogy az államadósság a konszolidáció ellenére is emelkedik. „A bruttó államadósság 2026-ban a GDP 64,3%-ára emelkedik, és ha 2026 után nem folytatódik a konszolidáció, 2029-ben meghaladja majd a GDP 70%-át” – állítja a testület. A következő években tehát legalább olyan durva konszolidációt kell majd végrehajtani, mint jövőre.
„A pótlólagos konszolidáció igénye eléri a GDP 2,5%-át, vagyis a 3,8 milliárd eurót”
– állítja a testület az elemzésére hivatkozva.
Viskupič: már 2023-ban is a Fico-kormány miatt szállt el a deficit
A költségvetés az ellenzék szerint sem fog sokat javítani az államháztartás helyzetén, ráadásul a legnagyobb részt a lakossággal fizetteti meg a kormány.
„A lakosságtól 1,4 milliárd eurót szed be a kormány, vagyis a teljes konszolidáció 73%-át terheli rá, miközben saját magán csak mintegy 500 millió eurót spórol”
– állítja Jozef Hajko (KDH) parlamenti képviselő.
Az előző kormányokat ért kritikákat Marian Viskupič (SaS) tette helyre. „Igor Matovič tragikusan rossz pénzügyminiszter volt, ezt már régen is elmondtam, felelőtlenül irányította a pénzügyet, eladósította az országot, de az már csak Kamenický fikciója, hogy a hiány 6,5 százalékos volt” – mondta a képviselő. Állítása szerint 2023-ban, amikor Eduard Heger kormánya megbukott, 4,4 százalékos volt a hiány, és még akkor is csak 4,8 % volt, amikor ősszel az Ódor-kormány átadta a stafétát Fico újabb kormányának, pedig sok törvényt a kormány ellenében, Ficóék támogatásával fogadott el tavasszal a parlament.
„2023-ban a Fico-kormány két hónap alatt 5,2 százalékra emelte a hiányt”
– jelentette ki az SaS parlamenti képviselője. A Fico-kabinet első intézkedései közé tartozott a 13. havi nyugdíj emelése és más olyan intézkedések, amelyek jelentős állami kiadásokkal jártak.
Svédország drágul, Grúzia rekordolcsó marad
A gázáraknál szintén drasztikus eltérések látszanak. Az EU-n belül Svédország vezeti a mezőnyt 21,3 euró/100 kWh-val, míg Szlovákia 5,9 euróval a hetedik legolcsóbb, Magyarország mindössze 3,07 euróval Európa harmadik legolcsóbb országa. A teljes kontinensen Grúzia a legkedvezőbb, ahol 1,7 euróért jutnak ugyanennyi gázhoz. Franciaország, Olaszország és Németország a nagy gazdaságok közül a magasabb árú kategóriában maradt, míg Spanyolország viszonylag kedvezőbb szintet tartott fenn.
A VaasaETT szerint a gázárakat különösen erősen befolyásolja a tárolók telítettsége, az időjárás, az importfüggőség és az, hogy „mennyire rugalmasan reagál egy ország a nemzetközi piaci sokkokra”.
Törökországban, Észak-Macedóniában és több balti államban 20–30 százalékos drágulást mértek, míg Szlovénia és Ausztria komoly árcsökkenést tudott elérni. Vásárlóerő-paritással számolva Svédország továbbra is a legdrágább, Magyarország pedig a legkedvezőbb pozíciót tartja.
Egyenlőtlen teher: mi vár a háztartásokra?
A teljes európai kép azt mutatja, hogy az energiaárak alakulása továbbra is erősen függ az országok gazdasági erejétől és energiafüggetlenségétől. Miközben a nominális adatok hatalmas szakadékot rajzolnak fel, a vásárlóerő szerinti árak mérsékeltebb különbségeket jeleznek. Mindez azonban nem változtat azon, hogy sok európai család számára a tél továbbra is komoly anyagi kihívást jelent. Ahogy egy elemző fogalmazott: „Európa energiatérképe ma már nem csak számsorokból áll, hanem az eltérő életminőségek lenyomata is.”
A következő hónapokban a fűtési szezon még inkább felszínre hozza ezeket a különbségeket, és újra megmutatja, mely országok tudták megerősíteni energiabiztonságukat, és melyek maradtak kiszolgáltatottak az európai energiapiac ingadozásainak.
A kormány támogatást ígér
A kormány azonban ártámogatást ígér a rászorulóknak, és a rászorulók körét elég szélesen értelmezi. Eszerint a háztartások 90 százaléka részesülne valamilyen ártámogatásba.
„A kormány kompenzálni fogja az energiaárat, lesz energiaár-támogatás, és a háztartások 90 százaléka megkapja majd ezt a támogatást”
– jelentette ki Erik Tomáš (Hlas) szociális ügyi miniszter hétfőn, az érdekegyeztető tanács döntése után. Az egyelőre nem világos, hogy ez az energiaár-támogatás milyen mértékű lesz, és az sem, hogy erre mennyit akar költeni a kormány. Az Energieportál elemzése szerint az idei árszint megtartásához mintegy 250 millió eurós kormányzati támogatásra lenne szükség.
Sajtóinformációk szerint a kabinet már szerdán foglalkozhat az energiaár-támogatás rendszerével, az ülés napirendi pontjai között azonban kedden kora este még nem szerepelt az energiaár-támogatás.
Az ÚRSO korábban elárulta, hogy idén már nem számítja be az árakba a kormány által nyújtott támogatást, tehát a maximális árakat hozza majd nyilvánosságra. „Az árhatározatok végső változatáról az áregyeztetések befejeződése után, december elején fogunk tájékoztatni” – mondta korábban Jozef Holjenčík, az ÚRSO elnöke.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
