A szlovák kormány szerdán jóváhagyta azt a rendeletet, amely véget vet az általános rezsitámogatásnak, és 2026. január 1-től egy új, célzott rendszert vezet be. A támogatás kulcsa az úgynevezett „energetikai háztartások” fizetőképessége, azaz bonitása lesz. Mutatjuk a pontos számítási módszertant és azt, hol húzták meg a határokat.
A 2026-os évtől kezdődően megszűnik a mindenkinek járó, „szőnyegbombázás-szerű” árkompenzáció. Helyette az állam csak azoknak nyújt védőhálót, akiknek a jövedelmi helyzete ezt indokolja. A Gazdasági Minisztérium által kidolgozott, december 8-án hatályba lépő jogszabály részletesen rögzíti, kinek jár az olcsóbb energia.
A bűvös szám: 1930 euró – de nem úgy, ahogy gondolnánk
A támogatásra való jogosultság felső határa havi 1930 euró. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy ez nem az egy főre jutó egyszerű jövedelmet jelenti, és nem is a háztartás teljes bevételét abszolút értékben.
A rendszer igazságossága érdekében a minisztérium egy úgynevezett módosított létszámra vetíti ki a bevételeket. A számítás alapja az OECD által használt ekvivalencia-skála, amely figyelembe veszi, hogy egy többgyermekes család fenntartása fajlagosan más költségekkel jár, mint egy egyedülállóé.
A számítás módszertana (OECD skála)
A háztartás minden tagjához egy szorzószámot (koefficienst) rendelnek:
A háztartás bonitását úgy kapjuk meg, ha a család teljes havi jövedelmét elosztjuk ezen szorzószámok összegével. Ha az eredmény alacsonyabb, mint 1930 euró, a háztartás jogosult a támogatott energiaárakra.
A rendelet tervezete alapján a „jövedelem” fogalma nem csupán a munkabért jelenti, hanem számos egyéb bevételi forrást is magában foglal. A számítás során az alábbiakat veszik figyelembe az energetikai háztartás bonitásának (fizetőképességének) meghatározásakor:
1. Munkaviszonyból származó jövedelem – Ide tartozik minden olyan bevétel, amely adóköteles munkaviszonyból (závislá činnosť) származik.
A rendelet úgy fogalmaz, hogy a munkaviszonyból származó jövedelmeknél az egészségbiztosítók nyilvántartásaiban szereplő adatokat veszik alapul, mégpedig azokat, amelyek alapján a biztosítási előleget számítják. Szlovákiában az egészségbiztosítási járulék alapja (vymeriavací základ) a bruttó bér. Tehát munkavállalók esetében a bruttó fizetéssel kell számolni.
Kivételek: Nem számít bele a jövedelembe például a diákok brigádmunkából származó bevétele, a 26 év alatti sportolók (diákok/hallgatók) jövedelme, a választási bizottsági tagságért járó díjazás, vagy a szakmai gyakorlaton lévő diákok díjazása.
2. Vállalkozásból és önálló tevékenységből származó jövedelem – Ide tartoznak az adóbevallásban szereplő vállalkozói bevételek és egyéb önálló keresőtevékenységből származó jövedelmek.
Náluk a jövedelemadóról szóló törvény szerinti részleges adóalapot (čiastkový základ dane) veszik figyelembe, amelyet egy matematikai képlettel korrigálnak: elosztják 0,866-tal. Ez a művelet gyakorlatilag egyfajta „bruttósítást” jelent, hogy az összeg összehasonlítható legyen az alkalmazottak bruttó bérével.
Kivétel: A személyi asszisztensi tevékenységből származó bevétel nem számít bele.
3. Nyugdíjak és ellátások – A számításnál figyelembe veszik a különféle nyugdíjszerű ellátásokat is:
A nyugdíjaknál a megállapított és folyósított ellátás teljes összegét veszik figyelembe (ami a nyugdíjasok esetében gyakorlatilag a kézhez kapott összeg, mivel a nyugdíj Szlovákiában adómentes).
Kivétel: A 13. havi nyugdíj összege nem számít bele a jövedelembe.
Hogyan ellenőrzik?
A jövedelmi adatokat az állam automatikusan szerzi be a hivatalos nyilvántartásokból:
Összefoglalva: A számítás alapja a háztartás ténylegesen rendelkezésre álló, rendszeres, adóköteles jövedelme és a nyugdíjak, de a jogalkotó kivett belőle bizonyos alkalmi vagy speciális juttatásokat (pl. 13. havi nyugdíj, diákmunka), hogy ne torzítsák a rászorultság megítélését.
Konkrét példa: Egy 4 tagú család számítása
Nézzük meg, hogyan néz ki ez a gyakorlatban egy átlagos, kétgyermekes család esetében, ahol a szülők két 14 év alatti gyermeket nevelnek.
A család „méretének” meghatározása:
A jövedelmi határ kiszámítása
A törvényi 1930 eurós küszöböt meg kell szorozni a család szorzójával:
1930 euró × 2,7 = 5211 euró.
Következtetés: Ez a négytagú család akkor jogosult a rezsitámogatásra 2026-ban, ha a háztartás teljes havi összjövedelme nem haladja meg az 5211 eurót. Ez a viszonylag magas küszöbérték garantálja, hogy a támogatás a lakosság széles rétegeit továbbra is védi, és csupán a kiemelkedően magas jövedelmű háztartások esnek ki a kedvezményezetti körből.
Ki számít energetikai háztartásnak?
A támogatási rendszer alapegysége az „energetikai háztartás”. A rendelet szerint a döntő feltétel az, hogy az adott személy állandó lakhelye megegyezzen a fogyasztási hely (odberné miesto) címével (2025. november végi állás szerint).
A minisztérium minden év decemberében – az adott évet megelőző év november 27-i állapot alapján – automatikusan végzi el az adatok kiértékelését az állami nyilvántartások (adóhivatal, szociális biztosító, lakcímnyilvántartás) összefésülésével. Kérvényezni tehát nem kell.
Hogyan érkezik a segítség?
A támogatás formája attól függ, milyen energiatípusról van szó:
Mi történne támogatás nélkül?
A Gazdasági Minisztérium számításai szerint az intézkedés nélkül drasztikus drágulás várna a lakosságra: az áram ára mintegy 22%-kal, a gázé közel 30%-kal, a távhő költsége pedig szintén közel 30%-kal emelkedne. Az új rendszer költségvetési vonzata 370 millió euró, amelyre az államháztartásban biztosított a fedezet.
Körkép.sk/KPA
Nyitókép forrása: pxhere.com
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
