Guzsalyos Találkozó: 22 éve köti össze a Kárpát-medence magyarjait Kürthy Judit2025. 12. 02., k – 19:13 Apátfalva/Vízkelet |
Vízkelet település 2019-ben csatlakozott Guzsalyos Találkozó kezdeményezéséhez, mely még 2001-ben indult el Apátfalva, az erdélyi Apáca és a vajdasági Torontáloroszi együttműködésével, később 2011-ben Csanádapáca község is társult hozzájuk.
Idén október végén rendezték meg a XXII. Guzsalyos Találkozót a magyarországi Apátfalván. A háromnapos rendezvény házigazdája a települések között évről évre cserélődik, célja pedig a Kárpát-medencei magyarság hagyományainak, kultúrájának megőrzése és az összetartozás erősítése.
A szlovákiai küldöttek
Vízkelet kapcsolattartója Nagy Pál, a település volt polgármestere, akit a kilencből négy önkormányzati képviselő is elkísért Apátfalvára. Delegációjuk összesen 40 főből állt. Az országok kapcsolattartóinak feladata a szervezés és logisztika mellett az, hogy fellépőket is biztosítson a találkozóra. Így csatlakozott hat évvel ezelőtt és vált rendszeres szereplővé a vízkeleti Dióhéj Citerazenekar, a Hidaskürti Alapiskola diákjai, illetve idén első alkalommal a felsőszeli Nyíló Rózsa tánccsoport. Vízkelet község 2022-ben rendezte meg először a Guzsalyos Találkozót, 2028-ban kerül legközelebb rájuk a sor. Jövőre a szerbiai Torontálorosziban találkoznak újra egymással.
Kapcsolódó cikkünk VÍZKELET |
Első alkalommal szervezték meg Vízkeleten a Szent Anna Napokat, melynek keretében ünnepélyesen átadták a körforgalmat és a Galánta felé vezető felújított útszakaszt. A sűrű teherforgalom miatt rossz állapotban lévő út most erősebb alapokat is kapott.
Idén először szerveztek programsorozatot Vízkelet védőszentje tiszteletére, amely a Szent Anna Napok nevet kapta. Kubík Roland, a település polgármestere az Új Szónak elmondta, hagyományteremtő szándékkal indították el a háromnapos rendezvényt.
„A programsorozat ötlete onnan jött, hogy Vízleket templomának védőszentje Szent Anna, tehát ilyenkor van a búcsú. A régi hagyományt szeretnénk új köntösbe öltöztetni, ezért neveztük el a három napos rendezvényt Szent Anna Napoknak, és szeretnénk ezentúl minden évben megrendezni. Nemcsak a helyieknek szólnak a programok, de igyekeztünk úgy összeállítani a műsort, hogy a község lakosainak minden korosztálya találjon kedvére valót. Pénteken a legfiatalabbakat, szombaton a középkorosztályt, vasárnap pedig az idősebbeket igyekeztünk megszólítani”
– fogalmazott Kubík Roland. A rendezvény Nagyszombat megye támogatásával valósult meg, ahogy a II/507-es számú út felújítása is, amely Galántával köti össze a települést. A polgármester szerint azért jelentős a felújítás, mert a helyiek közül sokan dolgoznak Galántán, illetve onnan utaznak tovább, így jelentősen javul a közlekedés minősége. A körforgalom és az útszakasz ünnepélyes átadásán Kubík Roland háláját fejezte ki a Nagyszombat Megyei Önkormányzatnak, hogy a beruházás kiadásai nem terhelik a község költségvetését és bízik a további jó együttműködésben.
Jozef Viskupič megyeelnök úgy fogalmazott, örömmel tölti el, hogy Nagyszombat megye területén egy megvalósult nagyobb felújítás alkalmából találkozhat a helyiekkel.
„A Galántai járás központját Zsolnával összekötő II/507-es másodosztályú út eddigi leghosszabb szakaszát sikerült felújítanunk. A Vízkeleten megépült körforgalom az összesen 5,3 km hosszú útfelújítás második szakaszában készült el. Az említett másodosztályú út nemcsak a leghosszabb Szlovákiában, hanem a legforgalmasabb is. Hiszem, hogy ez a beruházás hozzájárul a lakosok kényelmesebb és biztonságosabb közlekedéséhez”
– fejtette ki Jozef Viskupič.
Nagyszombat megye alelnöke, Berényi József azzal egészítette ki, hogy közel 1 millió 500 ezer euróba került a Galánta és Vízkelet közötti útszakasz felújítása.
„Köztudott, hogy egy nagyon leterhelt szakasz, hiszen rendkívül sűrű a teherforgalom, ami azt eredményezi, hogy 5-10 évente tönkremegy az úttest. A mostani felújítás során az alapokat is sikerült megerősíteni, ezért bízunk benne, hogy hosszabb időre jelent megoldást a felújítás. Az igazi megoldás azonban az lenne, ha Galánta és Dunaszerdahely között első osztályú út épülne, amely kivinné a teherforgalmat a településekről, ehhez azonban a kormány döntésére van szükség”
– hangsúlyozta Berényi József. Hozzátette, a megye európai uniós támogatások felhasználásával kerülőutat szeretne építeni, hogy erre a problémára megoldást találjon. Úgy véli, a biztonság szempontjából van erre leginkább szükség. A megyei önkormányzat tagjai már tárgyaltak arról, hogy jövőre kölcsön felhasználásával további útszakaszok felújítását lehetne megvalósítani a megye területén, azon belül a Galántai járásban is. Még idén szeretnék elkezdeni a Galántai járásban található, Nagyfödémes és Diószeg közötti híd felújítását, amely szintén nagyon rossz állapotban van.
Fonás – összefonódás
„A guzsaly egy fonáshoz szükséges rúd. A hölgyek régen télen fontak, a legények pedig közben udvaroltak nekik. A guzsalyos pedig maga a rendezvény, ami az összefonódást, a zene, a tánc hagyományainak határon túli ápolását célozza” – osztotta meg lapunkkal Nagy Pál. Hozzátette, hogy az a hat év során fokozatosan mélyült a kapcsolat a többi település küldötteivel, akikkel most már baráti a viszonyuk. Egy-egy ilyen találkozón mintegy 300-an gyűlnek össze, és családias környezetben töltik az időt.
Fiatalok is felléptek
Az idei rendezvényen a három napig tartó program első pontja a környék felfedezésével volt. Megnézték a József Attila Múzeumot, a Galamb József Veteránjármű Kiállítóközpontot, a városnéző kisvonaton is utaztak és látogatást tettek a Hagymatikum fürdőben is. Az ünnepi műsor már délután elkezdődött. Szekeres Ferenc, Apátfalva polgármesterének köszöntője után az öt résztvevő település bemutatta kulturális programját: népdalcsokrokat, citerajátékot, néptáncot és színdarabokat láthatott a közönség. Külön öröm volt számukra, hogy sok fiatal is fellépett.
Átadták a guzsalyt
A műsor hivatalos része az ajándékok átadásával folytatódott, majd a guzsalyra került sor: Szekeres Ferenc és Kiszely Jánosné közreműködésével felkötötték az idei emlékszalagot, és átadták a guzsaly őrzését a következő évre Torontáloroszinak. A feladatot Kabók Attila és Dušan Marjanović vették át, akik hangsúlyozták: megtiszteltetés számukra, hogy a következő találkozó házigazdái lehetnek és tovább vihetik ezt a különleges kulturális hagyományt. A fellépéseket követően az este vacsorával és bállal folytatódott.
Közös főzés és búcsú
A harmadik napon egy kötetlenebb programmal készültek, a vendégek szentmisén vehettek részt, vagy bekapcsolódhattak a Faluház udvarán zajló közös főzésbe. A települések saját finomságokkal készültek: a torontáloroszinak frankfurti levest, a vízkeletiek és csanádapácaiak marhapörköltet, az apácaiak csirkepörköltet, az apátfalviak pedig sertéspörköltet főztek. A megvendégelés után minden csoport hazaindult, megígérve egymásnak, hogy egy év múlva újra találkoznak.
Kapcsolódó cikkünk
A környezetvédelmi rendőrség nyomozója engedély nélküli hulladéklerakás bűncselekménye miatt indított eljárást.
2014 és 2018 között a Vízkelethez tartozó Zúgó kataszteri területen egy ismeretlen személy az állam tulajdonában lévő földeken engedély nélkül műanyag kommunális hulladékot helyezett el.
Ennek eredményeként létrejött egy 4000 négyzetméter kiterjedésű hulladéklerakó, amely aprított műanyagokból, különféle alkatrészekből, gumiabroncsokból, zsákokból, tartályokból és elektromos készülékekből származó műanyagból áll.
Az elkövető összesen legalább 26 600 értékben hagyott szemetet a község határában. Az illegális módon lerakott hulladék elszállításának pontos költségét szakértők segítségével fogják megállapítani.
Amennyiben megtalálják a gyanúsítottat, és beigazolódik a bűnössége, a jelenleg hatályban lévő törvények értelmében egytől öt évig terjedő börtönbüntetésre számíthat.
(rendőrség)
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
