Magyar Szövetség: az elnökség egy éve új problémákat hozott Tokár Géza2025. 12. 01., h – 16:44
Komoly várakozások előzték meg az egyesített magyar párt hétvégi munkakongresszusát: Gubík László tavaly őszi elnökké választása óta először történt meg, hogy a vezetőség szerkezeti reformokat próbált meg elérni a párton belül. Úgy tűnik, hogy ezt az akadályt sikerrel vette. A párt megpróbál aktívan ráfordulni a következő választási időszakra.
A Magyar Szövetség elmúlt egy évének mérlege felemás: a formáción belüli belső vitákról nem hallani annyit, mint korábban, az új, Gubík László és Őry Péter nevével fémjelzett vezetés pedig sokkal aktívabb és láthatóbb tevékenységet fejt ki, mint egy éve.
A három és öt százalék között mozgó támogatottsági mutatók azonban a láthatóbb központi üzenetek ellenére sem javulnak, az elnökség pedig tudatosítja, hogy ez hosszú távon ismét ronthatja az egy éve még teljesen elfásult párton belüli közhangulatot. A Magyar Szövetség pozsonyi, negyedik kongresszusának egyik központi üzenete, hogy eljött a terepmunka ideje, jönnek a választások.
Félig-központosítás
A kongresszus egyik legfontosabb kérdését egy belső hatalomgyakorlási probléma kezelése jelentette. A Magyar Szövetség ugyanis szuper-autonóm módon működik, az alapszabály értelmében a régiós szervezetek teljes autonómiával, zavartalanul állíthatnak saját jelölteket a választásokon. Ez az elnökség szempontjából komoly kockázatot jelentett. A központtól független lista összeállítása megerősíti, bebetonozza a helyi, megingathatatlan vezetők tekintélyét és politikai súlyát, egyben könnyen hatalmi harcokhoz vezet a pozsonyi vezetés és a régiók között.
Az elnökség a kongresszust megelőző napokban értesítette a küldötteket egy alapszabály-módosításról, amelynek dióhéjban a lényege, hogy a Szövetség vezetése beleszólást kap a jelöltállításba.
A dokumentum kellően homályosan fogalmaz arról, hogy mit is jelent ez az együttdöntési jog – a gyakorlatban az elnök valószínűleg megvétózhatja a kényelmetlennek tűnő megyei képviselő- és elnökjelölteket, valamint a kulcsfontosságú települések vezető-jelöltjeinek kiválasztásába is beleszól. A változtatás különösen fontos lehet a következő helyhatósági választás előtt: a Magyar Szövetség szempontjából kulcsfontosságú, hogy megőrizze a jó régiós pozícióit, a parlament után ne épüljön le a megyei és járási szintű képviselet, de ne is önjáró, a vezetőknek kényelmetlen, vagy valós munkát ki nem fejtő jelölteket állítson a párt.
A vétójog bevezetésétől előzetesen sokan tartottak: fennállt a veszélye annak, hogy a kongresszus veszekedésbe fordul és a vitákról szólnak a híradások, ami először fordult volna elő Gubík irányítása alatt. Az összeveszést azonban egyelőre sikerült elkerülni, a leghangosabb elégedetlenkedők vagy távol maradtak, vagy engedtek az elnökség akaratának.
Jövő 2040
A kongresszus másik központi üzenete egy hosszú távú programdokumentum elfogadása volt. Az Együttélés 2040 névre keresztelt dokumentum ebben a pillanatban inkább kiáltvány, mint programtervezet. Szimbolikus nevet kapott (utal a Duray Miklós által alapított Együttélés elődpártjára) és leszögezi, hogy rövid-, közép- és hosszú távú stratégiára is szüksége van a pártnak.
A célkitűzések között nem jelenik meg radikálisan új elem és ettől önmagában új választókat sem talál a párt. A Magyar Szövetség az önbizalomban és az erős identitásban látja a túlélés és gyarapodás kulcsát, törvényben szabályozná a nemzetiségi iskolahálózatot, a déli régiókba irányuló befektetések növelését szorgalmazza, fejlesztené Dél-Szlovákia agráriparát.
A politikai képviseletet tekintve megváltoztatná a parlamenti választási rendszert, nemzetiségi szószólókkal és az alternatív régiós küszöb bevezetésével.
A nemzetek és régiók Európája koncepció felvállalása mellett a párt szociális jólétet ígér és külön kitér a romák helyzetére, akiknek a mindennapi megélhetését az iskolázottság növelésével, szakmát ígérő programokkal javítaná. A Jövő 2040 egy váz, amire a párt későbbi programjai építhetnek, miközben kellően diplomatikusan fogalmaz ahhoz, hogy ne riasszon el egyetlen magyar választót sem.
Kapcsolódó cikkünk
Az elnök beleszólást kapott a megyei képviselők és megyeelnökjelöltek kiválasztásába, bizonyos városokban a polgármesterjelölt meghatározásába is. A kisebbségi kormánybiztost nem akarja lemondatni a Magyar Szövetség elnöke.
Az alapszabály-módosítás volt az egyik legfontosabb témája a Magyar Szövetség szombati kongresszusának, amely a jelenlévők nagy többségével el is fogadta azt. Az előkészítés azonban nem volt egyszerű, még pénteken éjszaka is a dokumentum részletein vitatkozott a párt kibővített elnöksége. „A dokumentummal végül egyetértett az elnökség és a járási elnökök is” – mondta a kongresszust követő sajtótájékoztatón Gubík László.
A pártelnök bizonyos kérdésekben „együttdöntési” jogot kapott a regionális szervezetekkel.
„Az együttdöntési jog a megyei képviselőjelöltekre vonatkozik, illetve a megyei elnökjelöltekre”
– mondta Gubík. Habár nem pontosította, de ez valamifajta vétójogot jelent az elnök számára ezeknek a jelölteknek a kiválasztása során.
A párt várhatóan meghatároz majd bizonyos „kiemelt” városokat, mint például Dunaszerdahelyet, Komáromot stb. ahol az elnöknek szintén beleszólása lesz a polgármesterjelölt kiválasztásába. „Ilyen lesz most is, a választások előtt a megfelelő időben az országos elnökségnek kell ezekre a városokra javaslatot tenni” – mondta Gubík. Ez azonban már az eddigi alapszabály is lehetővé tette.
Horony Ákost mégsem mondatnák le
Habár Gubík óvatosan bírálta Horony Ákost, a kisebbségi ügyi kormánybiztost, mivel a helyén maradt azután is, hogy a kormány határozatban ítélte el a Beneš-dekrétumok hatályon kívül helyezésére tett erőfeszítéseket. „Alkatilag, vérmérsékletben és betöltött hivatalban is mások vagyunk Horony Ákos barátommal, ezért nyugodtan kijelenthetem, hogy én a héten már felálltam volna a helyemről” – mondta kongresszusi beszédében Gubík.
A sajtótájékoztatón árnyalta ezt.
„Horony Ákost az egyik, ha nem a legkiválóbb jogászunknak tartom”
– mondta az Új Szó kérdésére Gubík. Szerinte több, kisebbségi jogokat térintő dokumentumon dolgoznak. „Ebben természetesen támogatjuk őt, bízunk benne, hogy a munkája eredményre is vezet” – mondta Gubík. Elismerte azonban, hogy a kormánybiztos nincs könnyű helyzetben, mert a kormány nemzetiségi politikájának van egy „üvegplafonja” ami fölé nem enged senkit. Gubík szerint a kisebbségi jogi törvény elfogadása jelenleg elképzelhetetlen, mert például a kormányprogram sem tartalmazza.
Amikor beindul a hisztifaktor
A párt december 9-re szakmai fórumot hívott össze, amin a Beneš-dekrétumok lehetséges hatályon kívül helyezését szeretné megvitatni. A fórumra meghívták valamennyi parlamenti párt képviselőjét, de Gubík még nem tudta megmondani, hogy mely pártok küldenek rá képviselőt. Az Új Szó információi szerint a Progresszív Szlovákia már jelezte, hogy részt vesz az egyeztetésen. „A fórum célja, hogy racionális párbeszédet tudjunk folytatni a témában” – mondta Gubík. Ugyanakkor elismerte, hogy a szlovák politikusok többségével nehéz tárgyalni erről a témáról.
„Ha előkerül a Beneš-dekrétumok ügye, akkor beindul a hisztifaktor a szlovák politikusok fejében”
– magyarázta Gubík. A megbeszélésen próbálják majd elmondani, hogy nem a szlovák államiság alapjait akarják szétverni, hanem egyetlen dekrétumról akarnak beszélni, ami alapján emberek százaitól vesznek el földterületeket.
Középen, de most közelebb az ellenzék
Gubík szerint a téma felvetése megmutatta, hogy mely pártokkal lehet együttműködni ebben a kérdésben, és mely pártokkal nem.
„A Beneš-dekrétumok kérdése azt mutatja, hogy az ellenzékkel ebben a kérdésben együtt tudunk működni, a kormánypártokkal nem”
– mondta Gubík. Szerinte azonban más témákban ez fordítva is előfordulhat. „A Magyar Szövetség sem nem kormánypárt, sem ellenzéki párt, hanem egy középen lévő erős, regionális magyar párt. Ezt a vonalat tartani szeretnénk” – mondta a pártelnök. Azt elismerte, hogy a szlovák pártoknak a Beneš-dekrétumok kérdésében mutatott álláspontja hatással lesz majd a lehetséges partnerek meghatározása során a következő parlamenti választás előtt.
Kapcsolódó cikkünk
Alapszabályt módosított és hosszú távú programot fogad el ma a Magyar Szövetség kongresszusa, már a jövő évi választásra készülnek. A Beneš-dekrétumok, a kisebbségi jogok kapcsán a kormányt és a kisebbségi kormánybiztost is bírálta.
Központosításra készül a Magyar Szövetség a mai kongresszusán, amelyen módosítani akarják a párt alapszabályát is. Gubík László pártelnök szerint azonban csak kicsit vesznek vissza a regionális szervezetek hatásköreiből. Szerinte a pártnak most „pulóveres mozgalmárokra” van szüksége, akik dolgozni tudnak és akarnak.
„És ennek ágyaz meg a párt szuperregionális és végletekig decentralizált döntéshozatalát a központ felelősségvállalásával egyensúlyba hozó (…) új alapszabály”
– mondta Gubík a közgyűlésem tartott beszámolójában. Szerinte a Magyar Szövetség még ezzel az új alapszabállyal is „a regionálitást és decentralizációt” tisztelő és alkalmazó párt marad. Az új alapszabályt a kongresszus már elfogadta. Ez vétójogot biztosít a pártelnöknek bizonyos jelöltállítási kérdésekben.
„Pulóveres mozgalmárok” kellenek
A pártelnök úgy látja, új módszerekre van szüksége a Szövetségnek, hogy jobban el tudják érni az embereket. „Végig kell szántanunk a háztartásokat is, a kultúrházas és koszorúzós rendezvényeken túl a komfortzónán kívül eső minden terepen jelen kell lennünk, legyen az az áruházak előtti tér, a helyi kocsma, a piac, a focipálya” – mondta Gubík. Szerinte minél több önkéntesre van szükségük, mert szerinte a helyi szervezeteik már nem nagyon képesek a mozgósításra.
„Önkéntesek és segítők is kellenek. Legyünk őszinték, a helyi szervezeteink már csak kivételes esetben tudják kitermelni ezt a hálót”
– mondta Gubík. A „pulóveres” hasonlathoz többször visszatért, szerinte a kongresszus után kezdődnek majd a „pulóveres napok”, amikor mindenkinek dolgoznia kell. A hasonlatot Öllös Lászlótól vette, aki a párt november 17-én tartott konferenciáján pulóverben jelent meg, mert 1989-ben a „pulóveres mozgalmárok” döntötték meg a kommunista rendszert.
Gubík bírálta a párt egyes képviselőit is, habár jobbára név nélkül. „Aki kételkedik, magára játszik vagy alibit keres, ő is megbecsült tagja marad a politikai közösségnek, de inkább adja át helyét a pulóveres társának” – mondta a pártelnök. Úgy véli, elég volt a másra mutogatásból és a mellébeszélésből.
„Nem fog meghatni sem a társunkra mutogatás, sem a pártbéli múlt, sem a régi érdemek”
– mondta Gubík.
Együttélés 2040
A kongresszus elfogadta a párt hosszútávú programját, amely négy pilléren áll:
• a nemzeti közösségek jogállása
• nyelv, kultúra és oktatás
• regionális fejlesztés és gazdasági esélyek
• fenntarthatóság és környezetvédelem
A dokumentum 15 éves, hosszú távú tervet tartalmaz. Eszerint a szlovákiai magyarság döntő része a rendszerváltás óta eltelt 35 évet “elvesztegetett időnek” érzi.
“Olyannak, amelyet csak elszenvedtünk, és amely elment fölöttünk anélkül, hogy sorskérdéseinken alakítani tudtunk volna”
– áll a dokumentumban. Ez kapcsolódik az idén tavasszal meghirdetett 13 ponthoz, amit a párt országos tanácsa fogadott el Kassán.
A kormánybiztos helyében lemondana
Horony Ákos kormánybiztos azonban megkapta a „selyemzsinórt”, igaz udvarias, baráti szavakba csomagolva.
„Alkatilag, vérmérsékletben és betöltött hivatalban is mások vagyunk Horony Ákos barátommal, ezért nyugodtan kijelenthetem, hogy én a héten már felálltam volna a helyemről”
– mondta Gubík. Ezzel arra utalt, hogy a kormány, amelynek kormánybiztosként ő is tagja, szerinte nagyon rosszul reagált az utóbbi napokban egyre forróbb témává váló Beneš-dekrétumokra. „A szlovák kormány elégtelenre vizsgázott ebben a kérdésben” – mondta a Beneš-dekrétumokra adott kormányzati reakcióra Gubík.
Elégedetlen azonban a kormány hozzáállásával a kisebbségi jogokkal kapcsolatban is.
„Évek óta láthatóak a magyar-szlovák kormányközi kapcsolatok eredményei a gazdasági kérdésekben vagy a korábbi sovinizmus féken tartásában, de azt is látjuk, hogy jogállási kérdéseinkben a miniszterelnökök barátsága sem hozta meg a Kánaánt“
– mondta a pártelnök.
Kapcsolódó cikkünk
Az elnök beleszólást kapott a megyei képviselők és megyeelnökjelöltek kiválasztásába, bizonyos városokban a polgármesterjelölt meghatározásába is. A kisebbségi kormánybiztost nem akarja lemondatni a Magyar Szövetség elnöke.
Az alapszabály-módosítás volt az egyik legfontosabb témája a Magyar Szövetség szombati kongresszusának, amely a jelenlévők nagy többségével el is fogadta azt. Az előkészítés azonban nem volt egyszerű, még pénteken éjszaka is a dokumentum részletein vitatkozott a párt kibővített elnöksége. „A dokumentummal végül egyetértett az elnökség és a járási elnökök is” – mondta a kongresszust követő sajtótájékoztatón Gubík László.
A pártelnök bizonyos kérdésekben „együttdöntési” jogot kapott a regionális szervezetekkel.
„Az együttdöntési jog a megyei képviselőjelöltekre vonatkozik, illetve a megyei elnökjelöltekre”
– mondta Gubík. Habár nem pontosította, de ez valamifajta vétójogot jelent az elnök számára ezeknek a jelölteknek a kiválasztása során.
A párt várhatóan meghatároz majd bizonyos „kiemelt” városokat, mint például Dunaszerdahelyet, Komáromot stb. ahol az elnöknek szintén beleszólása lesz a polgármesterjelölt kiválasztásába. „Ilyen lesz most is, a választások előtt a megfelelő időben az országos elnökségnek kell ezekre a városokra javaslatot tenni” – mondta Gubík. Ez azonban már az eddigi alapszabály is lehetővé tette.
Horony Ákost mégsem mondatnák le
Habár Gubík óvatosan bírálta Horony Ákost, a kisebbségi ügyi kormánybiztost, mivel a helyén maradt azután is, hogy a kormány határozatban ítélte el a Beneš-dekrétumok hatályon kívül helyezésére tett erőfeszítéseket. „Alkatilag, vérmérsékletben és betöltött hivatalban is mások vagyunk Horony Ákos barátommal, ezért nyugodtan kijelenthetem, hogy én a héten már felálltam volna a helyemről” – mondta kongresszusi beszédében Gubík.
A sajtótájékoztatón árnyalta ezt.
„Horony Ákost az egyik, ha nem a legkiválóbb jogászunknak tartom”
– mondta az Új Szó kérdésére Gubík. Szerinte több, kisebbségi jogokat térintő dokumentumon dolgoznak. „Ebben természetesen támogatjuk őt, bízunk benne, hogy a munkája eredményre is vezet” – mondta Gubík. Elismerte azonban, hogy a kormánybiztos nincs könnyű helyzetben, mert a kormány nemzetiségi politikájának van egy „üvegplafonja” ami fölé nem enged senkit. Gubík szerint a kisebbségi jogi törvény elfogadása jelenleg elképzelhetetlen, mert például a kormányprogram sem tartalmazza.
Amikor beindul a hisztifaktor
A párt december 9-re szakmai fórumot hívott össze, amin a Beneš-dekrétumok lehetséges hatályon kívül helyezését szeretné megvitatni. A fórumra meghívták valamennyi parlamenti párt képviselőjét, de Gubík még nem tudta megmondani, hogy mely pártok küldenek rá képviselőt. Az Új Szó információi szerint a Progresszív Szlovákia már jelezte, hogy részt vesz az egyeztetésen. „A fórum célja, hogy racionális párbeszédet tudjunk folytatni a témában” – mondta Gubík. Ugyanakkor elismerte, hogy a szlovák politikusok többségével nehéz tárgyalni erről a témáról.
„Ha előkerül a Beneš-dekrétumok ügye, akkor beindul a hisztifaktor a szlovák politikusok fejében”
– magyarázta Gubík. A megbeszélésen próbálják majd elmondani, hogy nem a szlovák államiság alapjait akarják szétverni, hanem egyetlen dekrétumról akarnak beszélni, ami alapján emberek százaitól vesznek el földterületeket.
Középen, de most közelebb az ellenzék
Gubík szerint a téma felvetése megmutatta, hogy mely pártokkal lehet együttműködni ebben a kérdésben, és mely pártokkal nem.
„A Beneš-dekrétumok kérdése azt mutatja, hogy az ellenzékkel ebben a kérdésben együtt tudunk működni, a kormánypártokkal nem”
– mondta Gubík. Szerinte azonban más témákban ez fordítva is előfordulhat. „A Magyar Szövetség sem nem kormánypárt, sem ellenzéki párt, hanem egy középen lévő erős, regionális magyar párt. Ezt a vonalat tartani szeretnénk” – mondta a pártelnök. Azt elismerte, hogy a szlovák pártoknak a Beneš-dekrétumok kérdésében mutatott álláspontja hatással lesz majd a lehetséges partnerek meghatározása során a következő parlamenti választás előtt.
Kapcsolódó cikkünk
Alapszabályt módosított és hosszú távú programot fogad el ma a Magyar Szövetség kongresszusa, már a jövő évi választásra készülnek. A Beneš-dekrétumok, a kisebbségi jogok kapcsán a kormányt és a kisebbségi kormánybiztost is bírálta.
Központosításra készül a Magyar Szövetség a mai kongresszusán, amelyen módosítani akarják a párt alapszabályát is. Gubík László pártelnök szerint azonban csak kicsit vesznek vissza a regionális szervezetek hatásköreiből. Szerinte a pártnak most „pulóveres mozgalmárokra” van szüksége, akik dolgozni tudnak és akarnak.
„És ennek ágyaz meg a párt szuperregionális és végletekig decentralizált döntéshozatalát a központ felelősségvállalásával egyensúlyba hozó (…) új alapszabály”
– mondta Gubík a közgyűlésem tartott beszámolójában. Szerinte a Magyar Szövetség még ezzel az új alapszabállyal is „a regionálitást és decentralizációt” tisztelő és alkalmazó párt marad. Az új alapszabályt a kongresszus már elfogadta. Ez vétójogot biztosít a pártelnöknek bizonyos jelöltállítási kérdésekben.
„Pulóveres mozgalmárok” kellenek
A pártelnök úgy látja, új módszerekre van szüksége a Szövetségnek, hogy jobban el tudják érni az embereket. „Végig kell szántanunk a háztartásokat is, a kultúrházas és koszorúzós rendezvényeken túl a komfortzónán kívül eső minden terepen jelen kell lennünk, legyen az az áruházak előtti tér, a helyi kocsma, a piac, a focipálya” – mondta Gubík. Szerinte minél több önkéntesre van szükségük, mert szerinte a helyi szervezeteik már nem nagyon képesek a mozgósításra.
„Önkéntesek és segítők is kellenek. Legyünk őszinték, a helyi szervezeteink már csak kivételes esetben tudják kitermelni ezt a hálót”
– mondta Gubík. A „pulóveres” hasonlathoz többször visszatért, szerinte a kongresszus után kezdődnek majd a „pulóveres napok”, amikor mindenkinek dolgoznia kell. A hasonlatot Öllös Lászlótól vette, aki a párt november 17-én tartott konferenciáján pulóverben jelent meg, mert 1989-ben a „pulóveres mozgalmárok” döntötték meg a kommunista rendszert.
Gubík bírálta a párt egyes képviselőit is, habár jobbára név nélkül. „Aki kételkedik, magára játszik vagy alibit keres, ő is megbecsült tagja marad a politikai közösségnek, de inkább adja át helyét a pulóveres társának” – mondta a pártelnök. Úgy véli, elég volt a másra mutogatásból és a mellébeszélésből.
„Nem fog meghatni sem a társunkra mutogatás, sem a pártbéli múlt, sem a régi érdemek”
– mondta Gubík.
Együttélés 2040
A kongresszus elfogadta a párt hosszútávú programját, amely négy pilléren áll:
• a nemzeti közösségek jogállása
• nyelv, kultúra és oktatás
• regionális fejlesztés és gazdasági esélyek
• fenntarthatóság és környezetvédelem
A dokumentum 15 éves, hosszú távú tervet tartalmaz. Eszerint a szlovákiai magyarság döntő része a rendszerváltás óta eltelt 35 évet “elvesztegetett időnek” érzi.
“Olyannak, amelyet csak elszenvedtünk, és amely elment fölöttünk anélkül, hogy sorskérdéseinken alakítani tudtunk volna”
– áll a dokumentumban. Ez kapcsolódik az idén tavasszal meghirdetett 13 ponthoz, amit a párt országos tanácsa fogadott el Kassán.
A kormánybiztos helyében lemondana
Horony Ákos kormánybiztos azonban megkapta a „selyemzsinórt”, igaz udvarias, baráti szavakba csomagolva.
„Alkatilag, vérmérsékletben és betöltött hivatalban is mások vagyunk Horony Ákos barátommal, ezért nyugodtan kijelenthetem, hogy én a héten már felálltam volna a helyemről”
– mondta Gubík. Ezzel arra utalt, hogy a kormány, amelynek kormánybiztosként ő is tagja, szerinte nagyon rosszul reagált az utóbbi napokban egyre forróbb témává váló Beneš-dekrétumokra. „A szlovák kormány elégtelenre vizsgázott ebben a kérdésben” – mondta a Beneš-dekrétumokra adott kormányzati reakcióra Gubík.
Elégedetlen azonban a kormány hozzáállásával a kisebbségi jogokkal kapcsolatban is.
„Évek óta láthatóak a magyar-szlovák kormányközi kapcsolatok eredményei a gazdasági kérdésekben vagy a korábbi sovinizmus féken tartásában, de azt is látjuk, hogy jogállási kérdéseinkben a miniszterelnökök barátsága sem hozta meg a Kánaánt“
– mondta a pártelnök.
Kapcsolódó cikkünk
Az elnök beleszólást kapott a megyei képviselők és megyeelnökjelöltek kiválasztásába, bizonyos városokban a polgármesterjelölt meghatározásába is. A kisebbségi kormánybiztost nem akarja lemondatni a Magyar Szövetség elnöke.
Az alapszabály-módosítás volt az egyik legfontosabb témája a Magyar Szövetség szombati kongresszusának, amely a jelenlévők nagy többségével el is fogadta azt. Az előkészítés azonban nem volt egyszerű, még pénteken éjszaka is a dokumentum részletein vitatkozott a párt kibővített elnöksége. „A dokumentummal végül egyetértett az elnökség és a járási elnökök is” – mondta a kongresszust követő sajtótájékoztatón Gubík László.
A pártelnök bizonyos kérdésekben „együttdöntési” jogot kapott a regionális szervezetekkel.
„Az együttdöntési jog a megyei képviselőjelöltekre vonatkozik, illetve a megyei elnökjelöltekre”
– mondta Gubík. Habár nem pontosította, de ez valamifajta vétójogot jelent az elnök számára ezeknek a jelölteknek a kiválasztása során.
A párt várhatóan meghatároz majd bizonyos „kiemelt” városokat, mint például Dunaszerdahelyet, Komáromot stb. ahol az elnöknek szintén beleszólása lesz a polgármesterjelölt kiválasztásába. „Ilyen lesz most is, a választások előtt a megfelelő időben az országos elnökségnek kell ezekre a városokra javaslatot tenni” – mondta Gubík. Ez azonban már az eddigi alapszabály is lehetővé tette.
Horony Ákost mégsem mondatnák le
Habár Gubík óvatosan bírálta Horony Ákost, a kisebbségi ügyi kormánybiztost, mivel a helyén maradt azután is, hogy a kormány határozatban ítélte el a Beneš-dekrétumok hatályon kívül helyezésére tett erőfeszítéseket. „Alkatilag, vérmérsékletben és betöltött hivatalban is mások vagyunk Horony Ákos barátommal, ezért nyugodtan kijelenthetem, hogy én a héten már felálltam volna a helyemről” – mondta kongresszusi beszédében Gubík.
A sajtótájékoztatón árnyalta ezt.
„Horony Ákost az egyik, ha nem a legkiválóbb jogászunknak tartom”
– mondta az Új Szó kérdésére Gubík. Szerinte több, kisebbségi jogokat térintő dokumentumon dolgoznak. „Ebben természetesen támogatjuk őt, bízunk benne, hogy a munkája eredményre is vezet” – mondta Gubík. Elismerte azonban, hogy a kormánybiztos nincs könnyű helyzetben, mert a kormány nemzetiségi politikájának van egy „üvegplafonja” ami fölé nem enged senkit. Gubík szerint a kisebbségi jogi törvény elfogadása jelenleg elképzelhetetlen, mert például a kormányprogram sem tartalmazza.
Amikor beindul a hisztifaktor
A párt december 9-re szakmai fórumot hívott össze, amin a Beneš-dekrétumok lehetséges hatályon kívül helyezését szeretné megvitatni. A fórumra meghívták valamennyi parlamenti párt képviselőjét, de Gubík még nem tudta megmondani, hogy mely pártok küldenek rá képviselőt. Az Új Szó információi szerint a Progresszív Szlovákia már jelezte, hogy részt vesz az egyeztetésen. „A fórum célja, hogy racionális párbeszédet tudjunk folytatni a témában” – mondta Gubík. Ugyanakkor elismerte, hogy a szlovák politikusok többségével nehéz tárgyalni erről a témáról.
„Ha előkerül a Beneš-dekrétumok ügye, akkor beindul a hisztifaktor a szlovák politikusok fejében”
– magyarázta Gubík. A megbeszélésen próbálják majd elmondani, hogy nem a szlovák államiság alapjait akarják szétverni, hanem egyetlen dekrétumról akarnak beszélni, ami alapján emberek százaitól vesznek el földterületeket.
Középen, de most közelebb az ellenzék
Gubík szerint a téma felvetése megmutatta, hogy mely pártokkal lehet együttműködni ebben a kérdésben, és mely pártokkal nem.
„A Beneš-dekrétumok kérdése azt mutatja, hogy az ellenzékkel ebben a kérdésben együtt tudunk működni, a kormánypártokkal nem”
– mondta Gubík. Szerinte azonban más témákban ez fordítva is előfordulhat. „A Magyar Szövetség sem nem kormánypárt, sem ellenzéki párt, hanem egy középen lévő erős, regionális magyar párt. Ezt a vonalat tartani szeretnénk” – mondta a pártelnök. Azt elismerte, hogy a szlovák pártoknak a Beneš-dekrétumok kérdésében mutatott álláspontja hatással lesz majd a lehetséges partnerek meghatározása során a következő parlamenti választás előtt.
Kapcsolódó cikkünk
Alapszabályt módosított és hosszú távú programot fogad el ma a Magyar Szövetség kongresszusa, már a jövő évi választásra készülnek. A Beneš-dekrétumok, a kisebbségi jogok kapcsán a kormányt és a kisebbségi kormánybiztost is bírálta.
Központosításra készül a Magyar Szövetség a mai kongresszusán, amelyen módosítani akarják a párt alapszabályát is. Gubík László pártelnök szerint azonban csak kicsit vesznek vissza a regionális szervezetek hatásköreiből. Szerinte a pártnak most „pulóveres mozgalmárokra” van szüksége, akik dolgozni tudnak és akarnak.
„És ennek ágyaz meg a párt szuperregionális és végletekig decentralizált döntéshozatalát a központ felelősségvállalásával egyensúlyba hozó (…) új alapszabály”
– mondta Gubík a közgyűlésem tartott beszámolójában. Szerinte a Magyar Szövetség még ezzel az új alapszabállyal is „a regionálitást és decentralizációt” tisztelő és alkalmazó párt marad. Az új alapszabályt a kongresszus már elfogadta. Ez vétójogot biztosít a pártelnöknek bizonyos jelöltállítási kérdésekben.
„Pulóveres mozgalmárok” kellenek
A pártelnök úgy látja, új módszerekre van szüksége a Szövetségnek, hogy jobban el tudják érni az embereket. „Végig kell szántanunk a háztartásokat is, a kultúrházas és koszorúzós rendezvényeken túl a komfortzónán kívül eső minden terepen jelen kell lennünk, legyen az az áruházak előtti tér, a helyi kocsma, a piac, a focipálya” – mondta Gubík. Szerinte minél több önkéntesre van szükségük, mert szerinte a helyi szervezeteik már nem nagyon képesek a mozgósításra.
„Önkéntesek és segítők is kellenek. Legyünk őszinték, a helyi szervezeteink már csak kivételes esetben tudják kitermelni ezt a hálót”
– mondta Gubík. A „pulóveres” hasonlathoz többször visszatért, szerinte a kongresszus után kezdődnek majd a „pulóveres napok”, amikor mindenkinek dolgoznia kell. A hasonlatot Öllös Lászlótól vette, aki a párt november 17-én tartott konferenciáján pulóverben jelent meg, mert 1989-ben a „pulóveres mozgalmárok” döntötték meg a kommunista rendszert.
Gubík bírálta a párt egyes képviselőit is, habár jobbára név nélkül. „Aki kételkedik, magára játszik vagy alibit keres, ő is megbecsült tagja marad a politikai közösségnek, de inkább adja át helyét a pulóveres társának” – mondta a pártelnök. Úgy véli, elég volt a másra mutogatásból és a mellébeszélésből.
„Nem fog meghatni sem a társunkra mutogatás, sem a pártbéli múlt, sem a régi érdemek”
– mondta Gubík.
Együttélés 2040
A kongresszus elfogadta a párt hosszútávú programját, amely négy pilléren áll:
• a nemzeti közösségek jogállása
• nyelv, kultúra és oktatás
• regionális fejlesztés és gazdasági esélyek
• fenntarthatóság és környezetvédelem
A dokumentum 15 éves, hosszú távú tervet tartalmaz. Eszerint a szlovákiai magyarság döntő része a rendszerváltás óta eltelt 35 évet “elvesztegetett időnek” érzi.
“Olyannak, amelyet csak elszenvedtünk, és amely elment fölöttünk anélkül, hogy sorskérdéseinken alakítani tudtunk volna”
– áll a dokumentumban. Ez kapcsolódik az idén tavasszal meghirdetett 13 ponthoz, amit a párt országos tanácsa fogadott el Kassán.
A kormánybiztos helyében lemondana
Horony Ákos kormánybiztos azonban megkapta a „selyemzsinórt”, igaz udvarias, baráti szavakba csomagolva.
„Alkatilag, vérmérsékletben és betöltött hivatalban is mások vagyunk Horony Ákos barátommal, ezért nyugodtan kijelenthetem, hogy én a héten már felálltam volna a helyemről”
– mondta Gubík. Ezzel arra utalt, hogy a kormány, amelynek kormánybiztosként ő is tagja, szerinte nagyon rosszul reagált az utóbbi napokban egyre forróbb témává váló Beneš-dekrétumokra. „A szlovák kormány elégtelenre vizsgázott ebben a kérdésben” – mondta a Beneš-dekrétumokra adott kormányzati reakcióra Gubík.
Elégedetlen azonban a kormány hozzáállásával a kisebbségi jogokkal kapcsolatban is.
„Évek óta láthatóak a magyar-szlovák kormányközi kapcsolatok eredményei a gazdasági kérdésekben vagy a korábbi sovinizmus féken tartásában, de azt is látjuk, hogy jogállási kérdéseinkben a miniszterelnökök barátsága sem hozta meg a Kánaánt“
– mondta a pártelnök.
Kapcsolódó cikkünk
Az elnök beleszólást kapott a megyei képviselők és megyeelnökjelöltek kiválasztásába, bizonyos városokban a polgármesterjelölt meghatározásába is. A kisebbségi kormánybiztost nem akarja lemondatni a Magyar Szövetség elnöke.
Az alapszabály-módosítás volt az egyik legfontosabb témája a Magyar Szövetség szombati kongresszusának, amely a jelenlévők nagy többségével el is fogadta azt. Az előkészítés azonban nem volt egyszerű, még pénteken éjszaka is a dokumentum részletein vitatkozott a párt kibővített elnöksége. „A dokumentummal végül egyetértett az elnökség és a járási elnökök is” – mondta a kongresszust követő sajtótájékoztatón Gubík László.
A pártelnök bizonyos kérdésekben „együttdöntési” jogot kapott a regionális szervezetekkel.
„Az együttdöntési jog a megyei képviselőjelöltekre vonatkozik, illetve a megyei elnökjelöltekre”
– mondta Gubík. Habár nem pontosította, de ez valamifajta vétójogot jelent az elnök számára ezeknek a jelölteknek a kiválasztása során.
A párt várhatóan meghatároz majd bizonyos „kiemelt” városokat, mint például Dunaszerdahelyet, Komáromot stb. ahol az elnöknek szintén beleszólása lesz a polgármesterjelölt kiválasztásába. „Ilyen lesz most is, a választások előtt a megfelelő időben az országos elnökségnek kell ezekre a városokra javaslatot tenni” – mondta Gubík. Ez azonban már az eddigi alapszabály is lehetővé tette.
Horony Ákost mégsem mondatnák le
Habár Gubík óvatosan bírálta Horony Ákost, a kisebbségi ügyi kormánybiztost, mivel a helyén maradt azután is, hogy a kormány határozatban ítélte el a Beneš-dekrétumok hatályon kívül helyezésére tett erőfeszítéseket. „Alkatilag, vérmérsékletben és betöltött hivatalban is mások vagyunk Horony Ákos barátommal, ezért nyugodtan kijelenthetem, hogy én a héten már felálltam volna a helyemről” – mondta kongresszusi beszédében Gubík.
A sajtótájékoztatón árnyalta ezt.
„Horony Ákost az egyik, ha nem a legkiválóbb jogászunknak tartom”
– mondta az Új Szó kérdésére Gubík. Szerinte több, kisebbségi jogokat térintő dokumentumon dolgoznak. „Ebben természetesen támogatjuk őt, bízunk benne, hogy a munkája eredményre is vezet” – mondta Gubík. Elismerte azonban, hogy a kormánybiztos nincs könnyű helyzetben, mert a kormány nemzetiségi politikájának van egy „üvegplafonja” ami fölé nem enged senkit. Gubík szerint a kisebbségi jogi törvény elfogadása jelenleg elképzelhetetlen, mert például a kormányprogram sem tartalmazza.
Amikor beindul a hisztifaktor
A párt december 9-re szakmai fórumot hívott össze, amin a Beneš-dekrétumok lehetséges hatályon kívül helyezését szeretné megvitatni. A fórumra meghívták valamennyi parlamenti párt képviselőjét, de Gubík még nem tudta megmondani, hogy mely pártok küldenek rá képviselőt. Az Új Szó információi szerint a Progresszív Szlovákia már jelezte, hogy részt vesz az egyeztetésen. „A fórum célja, hogy racionális párbeszédet tudjunk folytatni a témában” – mondta Gubík. Ugyanakkor elismerte, hogy a szlovák politikusok többségével nehéz tárgyalni erről a témáról.
„Ha előkerül a Beneš-dekrétumok ügye, akkor beindul a hisztifaktor a szlovák politikusok fejében”
– magyarázta Gubík. A megbeszélésen próbálják majd elmondani, hogy nem a szlovák államiság alapjait akarják szétverni, hanem egyetlen dekrétumról akarnak beszélni, ami alapján emberek százaitól vesznek el földterületeket.
Középen, de most közelebb az ellenzék
Gubík szerint a téma felvetése megmutatta, hogy mely pártokkal lehet együttműködni ebben a kérdésben, és mely pártokkal nem.
„A Beneš-dekrétumok kérdése azt mutatja, hogy az ellenzékkel ebben a kérdésben együtt tudunk működni, a kormánypártokkal nem”
– mondta Gubík. Szerinte azonban más témákban ez fordítva is előfordulhat. „A Magyar Szövetség sem nem kormánypárt, sem ellenzéki párt, hanem egy középen lévő erős, regionális magyar párt. Ezt a vonalat tartani szeretnénk” – mondta a pártelnök. Azt elismerte, hogy a szlovák pártoknak a Beneš-dekrétumok kérdésében mutatott álláspontja hatással lesz majd a lehetséges partnerek meghatározása során a következő parlamenti választás előtt.
Kapcsolódó cikkünk
Alapszabályt módosított és hosszú távú programot fogad el ma a Magyar Szövetség kongresszusa, már a jövő évi választásra készülnek. A Beneš-dekrétumok, a kisebbségi jogok kapcsán a kormányt és a kisebbségi kormánybiztost is bírálta.
Központosításra készül a Magyar Szövetség a mai kongresszusán, amelyen módosítani akarják a párt alapszabályát is. Gubík László pártelnök szerint azonban csak kicsit vesznek vissza a regionális szervezetek hatásköreiből. Szerinte a pártnak most „pulóveres mozgalmárokra” van szüksége, akik dolgozni tudnak és akarnak.
„És ennek ágyaz meg a párt szuperregionális és végletekig decentralizált döntéshozatalát a központ felelősségvállalásával egyensúlyba hozó (…) új alapszabály”
– mondta Gubík a közgyűlésem tartott beszámolójában. Szerinte a Magyar Szövetség még ezzel az új alapszabállyal is „a regionálitást és decentralizációt” tisztelő és alkalmazó párt marad. Az új alapszabályt a kongresszus már elfogadta. Ez vétójogot biztosít a pártelnöknek bizonyos jelöltállítási kérdésekben.
„Pulóveres mozgalmárok” kellenek
A pártelnök úgy látja, új módszerekre van szüksége a Szövetségnek, hogy jobban el tudják érni az embereket. „Végig kell szántanunk a háztartásokat is, a kultúrházas és koszorúzós rendezvényeken túl a komfortzónán kívül eső minden terepen jelen kell lennünk, legyen az az áruházak előtti tér, a helyi kocsma, a piac, a focipálya” – mondta Gubík. Szerinte minél több önkéntesre van szükségük, mert szerinte a helyi szervezeteik már nem nagyon képesek a mozgósításra.
„Önkéntesek és segítők is kellenek. Legyünk őszinték, a helyi szervezeteink már csak kivételes esetben tudják kitermelni ezt a hálót”
– mondta Gubík. A „pulóveres” hasonlathoz többször visszatért, szerinte a kongresszus után kezdődnek majd a „pulóveres napok”, amikor mindenkinek dolgoznia kell. A hasonlatot Öllös Lászlótól vette, aki a párt november 17-én tartott konferenciáján pulóverben jelent meg, mert 1989-ben a „pulóveres mozgalmárok” döntötték meg a kommunista rendszert.
Gubík bírálta a párt egyes képviselőit is, habár jobbára név nélkül. „Aki kételkedik, magára játszik vagy alibit keres, ő is megbecsült tagja marad a politikai közösségnek, de inkább adja át helyét a pulóveres társának” – mondta a pártelnök. Úgy véli, elég volt a másra mutogatásból és a mellébeszélésből.
„Nem fog meghatni sem a társunkra mutogatás, sem a pártbéli múlt, sem a régi érdemek”
– mondta Gubík.
Együttélés 2040
A kongresszus elfogadta a párt hosszútávú programját, amely négy pilléren áll:
• a nemzeti közösségek jogállása
• nyelv, kultúra és oktatás
• regionális fejlesztés és gazdasági esélyek
• fenntarthatóság és környezetvédelem
A dokumentum 15 éves, hosszú távú tervet tartalmaz. Eszerint a szlovákiai magyarság döntő része a rendszerváltás óta eltelt 35 évet “elvesztegetett időnek” érzi.
“Olyannak, amelyet csak elszenvedtünk, és amely elment fölöttünk anélkül, hogy sorskérdéseinken alakítani tudtunk volna”
– áll a dokumentumban. Ez kapcsolódik az idén tavasszal meghirdetett 13 ponthoz, amit a párt országos tanácsa fogadott el Kassán.
A kormánybiztos helyében lemondana
Horony Ákos kormánybiztos azonban megkapta a „selyemzsinórt”, igaz udvarias, baráti szavakba csomagolva.
„Alkatilag, vérmérsékletben és betöltött hivatalban is mások vagyunk Horony Ákos barátommal, ezért nyugodtan kijelenthetem, hogy én a héten már felálltam volna a helyemről”
– mondta Gubík. Ezzel arra utalt, hogy a kormány, amelynek kormánybiztosként ő is tagja, szerinte nagyon rosszul reagált az utóbbi napokban egyre forróbb témává váló Beneš-dekrétumokra. „A szlovák kormány elégtelenre vizsgázott ebben a kérdésben” – mondta a Beneš-dekrétumokra adott kormányzati reakcióra Gubík.
Elégedetlen azonban a kormány hozzáállásával a kisebbségi jogokkal kapcsolatban is.
„Évek óta láthatóak a magyar-szlovák kormányközi kapcsolatok eredményei a gazdasági kérdésekben vagy a korábbi sovinizmus féken tartásában, de azt is látjuk, hogy jogállási kérdéseinkben a miniszterelnökök barátsága sem hozta meg a Kánaánt“
– mondta a pártelnök.
Kapcsolódó cikkünk
Az elnök beleszólást kapott a megyei képviselők és megyeelnökjelöltek kiválasztásába, bizonyos városokban a polgármesterjelölt meghatározásába is. A kisebbségi kormánybiztost nem akarja lemondatni a Magyar Szövetség elnöke.
Az alapszabály-módosítás volt az egyik legfontosabb témája a Magyar Szövetség szombati kongresszusának, amely a jelenlévők nagy többségével el is fogadta azt. Az előkészítés azonban nem volt egyszerű, még pénteken éjszaka is a dokumentum részletein vitatkozott a párt kibővített elnöksége. „A dokumentummal végül egyetértett az elnökség és a járási elnökök is” – mondta a kongresszust követő sajtótájékoztatón Gubík László.
A pártelnök bizonyos kérdésekben „együttdöntési” jogot kapott a regionális szervezetekkel.
„Az együttdöntési jog a megyei képviselőjelöltekre vonatkozik, illetve a megyei elnökjelöltekre”
– mondta Gubík. Habár nem pontosította, de ez valamifajta vétójogot jelent az elnök számára ezeknek a jelölteknek a kiválasztása során.
A párt várhatóan meghatároz majd bizonyos „kiemelt” városokat, mint például Dunaszerdahelyet, Komáromot stb. ahol az elnöknek szintén beleszólása lesz a polgármesterjelölt kiválasztásába. „Ilyen lesz most is, a választások előtt a megfelelő időben az országos elnökségnek kell ezekre a városokra javaslatot tenni” – mondta Gubík. Ez azonban már az eddigi alapszabály is lehetővé tette.
Horony Ákost mégsem mondatnák le
Habár Gubík óvatosan bírálta Horony Ákost, a kisebbségi ügyi kormánybiztost, mivel a helyén maradt azután is, hogy a kormány határozatban ítélte el a Beneš-dekrétumok hatályon kívül helyezésére tett erőfeszítéseket. „Alkatilag, vérmérsékletben és betöltött hivatalban is mások vagyunk Horony Ákos barátommal, ezért nyugodtan kijelenthetem, hogy én a héten már felálltam volna a helyemről” – mondta kongresszusi beszédében Gubík.
A sajtótájékoztatón árnyalta ezt.
„Horony Ákost az egyik, ha nem a legkiválóbb jogászunknak tartom”
– mondta az Új Szó kérdésére Gubík. Szerinte több, kisebbségi jogokat térintő dokumentumon dolgoznak. „Ebben természetesen támogatjuk őt, bízunk benne, hogy a munkája eredményre is vezet” – mondta Gubík. Elismerte azonban, hogy a kormánybiztos nincs könnyű helyzetben, mert a kormány nemzetiségi politikájának van egy „üvegplafonja” ami fölé nem enged senkit. Gubík szerint a kisebbségi jogi törvény elfogadása jelenleg elképzelhetetlen, mert például a kormányprogram sem tartalmazza.
Amikor beindul a hisztifaktor
A párt december 9-re szakmai fórumot hívott össze, amin a Beneš-dekrétumok lehetséges hatályon kívül helyezését szeretné megvitatni. A fórumra meghívták valamennyi parlamenti párt képviselőjét, de Gubík még nem tudta megmondani, hogy mely pártok küldenek rá képviselőt. Az Új Szó információi szerint a Progresszív Szlovákia már jelezte, hogy részt vesz az egyeztetésen. „A fórum célja, hogy racionális párbeszédet tudjunk folytatni a témában” – mondta Gubík. Ugyanakkor elismerte, hogy a szlovák politikusok többségével nehéz tárgyalni erről a témáról.
„Ha előkerül a Beneš-dekrétumok ügye, akkor beindul a hisztifaktor a szlovák politikusok fejében”
– magyarázta Gubík. A megbeszélésen próbálják majd elmondani, hogy nem a szlovák államiság alapjait akarják szétverni, hanem egyetlen dekrétumról akarnak beszélni, ami alapján emberek százaitól vesznek el földterületeket.
Középen, de most közelebb az ellenzék
Gubík szerint a téma felvetése megmutatta, hogy mely pártokkal lehet együttműködni ebben a kérdésben, és mely pártokkal nem.
„A Beneš-dekrétumok kérdése azt mutatja, hogy az ellenzékkel ebben a kérdésben együtt tudunk működni, a kormánypártokkal nem”
– mondta Gubík. Szerinte azonban más témákban ez fordítva is előfordulhat. „A Magyar Szövetség sem nem kormánypárt, sem ellenzéki párt, hanem egy középen lévő erős, regionális magyar párt. Ezt a vonalat tartani szeretnénk” – mondta a pártelnök. Azt elismerte, hogy a szlovák pártoknak a Beneš-dekrétumok kérdésében mutatott álláspontja hatással lesz majd a lehetséges partnerek meghatározása során a következő parlamenti választás előtt.
Kapcsolódó cikkünk
Alapszabályt módosított és hosszú távú programot fogad el ma a Magyar Szövetség kongresszusa, már a jövő évi választásra készülnek. A Beneš-dekrétumok, a kisebbségi jogok kapcsán a kormányt és a kisebbségi kormánybiztost is bírálta.
Központosításra készül a Magyar Szövetség a mai kongresszusán, amelyen módosítani akarják a párt alapszabályát is. Gubík László pártelnök szerint azonban csak kicsit vesznek vissza a regionális szervezetek hatásköreiből. Szerinte a pártnak most „pulóveres mozgalmárokra” van szüksége, akik dolgozni tudnak és akarnak.
„És ennek ágyaz meg a párt szuperregionális és végletekig decentralizált döntéshozatalát a központ felelősségvállalásával egyensúlyba hozó (…) új alapszabály”
– mondta Gubík a közgyűlésem tartott beszámolójában. Szerinte a Magyar Szövetség még ezzel az új alapszabállyal is „a regionálitást és decentralizációt” tisztelő és alkalmazó párt marad. Az új alapszabályt a kongresszus már elfogadta. Ez vétójogot biztosít a pártelnöknek bizonyos jelöltállítási kérdésekben.
„Pulóveres mozgalmárok” kellenek
A pártelnök úgy látja, új módszerekre van szüksége a Szövetségnek, hogy jobban el tudják érni az embereket. „Végig kell szántanunk a háztartásokat is, a kultúrházas és koszorúzós rendezvényeken túl a komfortzónán kívül eső minden terepen jelen kell lennünk, legyen az az áruházak előtti tér, a helyi kocsma, a piac, a focipálya” – mondta Gubík. Szerinte minél több önkéntesre van szükségük, mert szerinte a helyi szervezeteik már nem nagyon képesek a mozgósításra.
„Önkéntesek és segítők is kellenek. Legyünk őszinték, a helyi szervezeteink már csak kivételes esetben tudják kitermelni ezt a hálót”
– mondta Gubík. A „pulóveres” hasonlathoz többször visszatért, szerinte a kongresszus után kezdődnek majd a „pulóveres napok”, amikor mindenkinek dolgoznia kell. A hasonlatot Öllös Lászlótól vette, aki a párt november 17-én tartott konferenciáján pulóverben jelent meg, mert 1989-ben a „pulóveres mozgalmárok” döntötték meg a kommunista rendszert.
Gubík bírálta a párt egyes képviselőit is, habár jobbára név nélkül. „Aki kételkedik, magára játszik vagy alibit keres, ő is megbecsült tagja marad a politikai közösségnek, de inkább adja át helyét a pulóveres társának” – mondta a pártelnök. Úgy véli, elég volt a másra mutogatásból és a mellébeszélésből.
„Nem fog meghatni sem a társunkra mutogatás, sem a pártbéli múlt, sem a régi érdemek”
– mondta Gubík.
Együttélés 2040
A kongresszus elfogadta a párt hosszútávú programját, amely négy pilléren áll:
• a nemzeti közösségek jogállása
• nyelv, kultúra és oktatás
• regionális fejlesztés és gazdasági esélyek
• fenntarthatóság és környezetvédelem
A dokumentum 15 éves, hosszú távú tervet tartalmaz. Eszerint a szlovákiai magyarság döntő része a rendszerváltás óta eltelt 35 évet “elvesztegetett időnek” érzi.
“Olyannak, amelyet csak elszenvedtünk, és amely elment fölöttünk anélkül, hogy sorskérdéseinken alakítani tudtunk volna”
– áll a dokumentumban. Ez kapcsolódik az idén tavasszal meghirdetett 13 ponthoz, amit a párt országos tanácsa fogadott el Kassán.
A kormánybiztos helyében lemondana
Horony Ákos kormánybiztos azonban megkapta a „selyemzsinórt”, igaz udvarias, baráti szavakba csomagolva.
„Alkatilag, vérmérsékletben és betöltött hivatalban is mások vagyunk Horony Ákos barátommal, ezért nyugodtan kijelenthetem, hogy én a héten már felálltam volna a helyemről”
– mondta Gubík. Ezzel arra utalt, hogy a kormány, amelynek kormánybiztosként ő is tagja, szerinte nagyon rosszul reagált az utóbbi napokban egyre forróbb témává váló Beneš-dekrétumokra. „A szlovák kormány elégtelenre vizsgázott ebben a kérdésben” – mondta a Beneš-dekrétumokra adott kormányzati reakcióra Gubík.
Elégedetlen azonban a kormány hozzáállásával a kisebbségi jogokkal kapcsolatban is.
„Évek óta láthatóak a magyar-szlovák kormányközi kapcsolatok eredményei a gazdasági kérdésekben vagy a korábbi sovinizmus féken tartásában, de azt is látjuk, hogy jogállási kérdéseinkben a miniszterelnökök barátsága sem hozta meg a Kánaánt“
– mondta a pártelnök.
Kapcsolódó cikkünk
Az elnök beleszólást kapott a megyei képviselők és megyeelnökjelöltek kiválasztásába, bizonyos városokban a polgármesterjelölt meghatározásába is. A kisebbségi kormánybiztost nem akarja lemondatni a Magyar Szövetség elnöke.
Az alapszabály-módosítás volt az egyik legfontosabb témája a Magyar Szövetség szombati kongresszusának, amely a jelenlévők nagy többségével el is fogadta azt. Az előkészítés azonban nem volt egyszerű, még pénteken éjszaka is a dokumentum részletein vitatkozott a párt kibővített elnöksége. „A dokumentummal végül egyetértett az elnökség és a járási elnökök is” – mondta a kongresszust követő sajtótájékoztatón Gubík László.
A pártelnök bizonyos kérdésekben „együttdöntési” jogot kapott a regionális szervezetekkel.
„Az együttdöntési jog a megyei képviselőjelöltekre vonatkozik, illetve a megyei elnökjelöltekre”
– mondta Gubík. Habár nem pontosította, de ez valamifajta vétójogot jelent az elnök számára ezeknek a jelölteknek a kiválasztása során.
A párt várhatóan meghatároz majd bizonyos „kiemelt” városokat, mint például Dunaszerdahelyet, Komáromot stb. ahol az elnöknek szintén beleszólása lesz a polgármesterjelölt kiválasztásába. „Ilyen lesz most is, a választások előtt a megfelelő időben az országos elnökségnek kell ezekre a városokra javaslatot tenni” – mondta Gubík. Ez azonban már az eddigi alapszabály is lehetővé tette.
Horony Ákost mégsem mondatnák le
Habár Gubík óvatosan bírálta Horony Ákost, a kisebbségi ügyi kormánybiztost, mivel a helyén maradt azután is, hogy a kormány határozatban ítélte el a Beneš-dekrétumok hatályon kívül helyezésére tett erőfeszítéseket. „Alkatilag, vérmérsékletben és betöltött hivatalban is mások vagyunk Horony Ákos barátommal, ezért nyugodtan kijelenthetem, hogy én a héten már felálltam volna a helyemről” – mondta kongresszusi beszédében Gubík.
A sajtótájékoztatón árnyalta ezt.
„Horony Ákost az egyik, ha nem a legkiválóbb jogászunknak tartom”
– mondta az Új Szó kérdésére Gubík. Szerinte több, kisebbségi jogokat térintő dokumentumon dolgoznak. „Ebben természetesen támogatjuk őt, bízunk benne, hogy a munkája eredményre is vezet” – mondta Gubík. Elismerte azonban, hogy a kormánybiztos nincs könnyű helyzetben, mert a kormány nemzetiségi politikájának van egy „üvegplafonja” ami fölé nem enged senkit. Gubík szerint a kisebbségi jogi törvény elfogadása jelenleg elképzelhetetlen, mert például a kormányprogram sem tartalmazza.
Amikor beindul a hisztifaktor
A párt december 9-re szakmai fórumot hívott össze, amin a Beneš-dekrétumok lehetséges hatályon kívül helyezését szeretné megvitatni. A fórumra meghívták valamennyi parlamenti párt képviselőjét, de Gubík még nem tudta megmondani, hogy mely pártok küldenek rá képviselőt. Az Új Szó információi szerint a Progresszív Szlovákia már jelezte, hogy részt vesz az egyeztetésen. „A fórum célja, hogy racionális párbeszédet tudjunk folytatni a témában” – mondta Gubík. Ugyanakkor elismerte, hogy a szlovák politikusok többségével nehéz tárgyalni erről a témáról.
„Ha előkerül a Beneš-dekrétumok ügye, akkor beindul a hisztifaktor a szlovák politikusok fejében”
– magyarázta Gubík. A megbeszélésen próbálják majd elmondani, hogy nem a szlovák államiság alapjait akarják szétverni, hanem egyetlen dekrétumról akarnak beszélni, ami alapján emberek százaitól vesznek el földterületeket.
Középen, de most közelebb az ellenzék
Gubík szerint a téma felvetése megmutatta, hogy mely pártokkal lehet együttműködni ebben a kérdésben, és mely pártokkal nem.
„A Beneš-dekrétumok kérdése azt mutatja, hogy az ellenzékkel ebben a kérdésben együtt tudunk működni, a kormánypártokkal nem”
– mondta Gubík. Szerinte azonban más témákban ez fordítva is előfordulhat. „A Magyar Szövetség sem nem kormánypárt, sem ellenzéki párt, hanem egy középen lévő erős, regionális magyar párt. Ezt a vonalat tartani szeretnénk” – mondta a pártelnök. Azt elismerte, hogy a szlovák pártoknak a Beneš-dekrétumok kérdésében mutatott álláspontja hatással lesz majd a lehetséges partnerek meghatározása során a következő parlamenti választás előtt.
Kapcsolódó cikkünk
Alapszabályt módosított és hosszú távú programot fogad el ma a Magyar Szövetség kongresszusa, már a jövő évi választásra készülnek. A Beneš-dekrétumok, a kisebbségi jogok kapcsán a kormányt és a kisebbségi kormánybiztost is bírálta.
Központosításra készül a Magyar Szövetség a mai kongresszusán, amelyen módosítani akarják a párt alapszabályát is. Gubík László pártelnök szerint azonban csak kicsit vesznek vissza a regionális szervezetek hatásköreiből. Szerinte a pártnak most „pulóveres mozgalmárokra” van szüksége, akik dolgozni tudnak és akarnak.
„És ennek ágyaz meg a párt szuperregionális és végletekig decentralizált döntéshozatalát a központ felelősségvállalásával egyensúlyba hozó (…) új alapszabály”
– mondta Gubík a közgyűlésem tartott beszámolójában. Szerinte a Magyar Szövetség még ezzel az új alapszabállyal is „a regionálitást és decentralizációt” tisztelő és alkalmazó párt marad. Az új alapszabályt a kongresszus már elfogadta. Ez vétójogot biztosít a pártelnöknek bizonyos jelöltállítási kérdésekben.
„Pulóveres mozgalmárok” kellenek
A pártelnök úgy látja, új módszerekre van szüksége a Szövetségnek, hogy jobban el tudják érni az embereket. „Végig kell szántanunk a háztartásokat is, a kultúrházas és koszorúzós rendezvényeken túl a komfortzónán kívül eső minden terepen jelen kell lennünk, legyen az az áruházak előtti tér, a helyi kocsma, a piac, a focipálya” – mondta Gubík. Szerinte minél több önkéntesre van szükségük, mert szerinte a helyi szervezeteik már nem nagyon képesek a mozgósításra.
„Önkéntesek és segítők is kellenek. Legyünk őszinték, a helyi szervezeteink már csak kivételes esetben tudják kitermelni ezt a hálót”
– mondta Gubík. A „pulóveres” hasonlathoz többször visszatért, szerinte a kongresszus után kezdődnek majd a „pulóveres napok”, amikor mindenkinek dolgoznia kell. A hasonlatot Öllös Lászlótól vette, aki a párt november 17-én tartott konferenciáján pulóverben jelent meg, mert 1989-ben a „pulóveres mozgalmárok” döntötték meg a kommunista rendszert.
Gubík bírálta a párt egyes képviselőit is, habár jobbára név nélkül. „Aki kételkedik, magára játszik vagy alibit keres, ő is megbecsült tagja marad a politikai közösségnek, de inkább adja át helyét a pulóveres társának” – mondta a pártelnök. Úgy véli, elég volt a másra mutogatásból és a mellébeszélésből.
„Nem fog meghatni sem a társunkra mutogatás, sem a pártbéli múlt, sem a régi érdemek”
– mondta Gubík.
Együttélés 2040
A kongresszus elfogadta a párt hosszútávú programját, amely négy pilléren áll:
• a nemzeti közösségek jogállása
• nyelv, kultúra és oktatás
• regionális fejlesztés és gazdasági esélyek
• fenntarthatóság és környezetvédelem
A dokumentum 15 éves, hosszú távú tervet tartalmaz. Eszerint a szlovákiai magyarság döntő része a rendszerváltás óta eltelt 35 évet “elvesztegetett időnek” érzi.
“Olyannak, amelyet csak elszenvedtünk, és amely elment fölöttünk anélkül, hogy sorskérdéseinken alakítani tudtunk volna”
– áll a dokumentumban. Ez kapcsolódik az idén tavasszal meghirdetett 13 ponthoz, amit a párt országos tanácsa fogadott el Kassán.
A kormánybiztos helyében lemondana
Horony Ákos kormánybiztos azonban megkapta a „selyemzsinórt”, igaz udvarias, baráti szavakba csomagolva.
„Alkatilag, vérmérsékletben és betöltött hivatalban is mások vagyunk Horony Ákos barátommal, ezért nyugodtan kijelenthetem, hogy én a héten már felálltam volna a helyemről”
– mondta Gubík. Ezzel arra utalt, hogy a kormány, amelynek kormánybiztosként ő is tagja, szerinte nagyon rosszul reagált az utóbbi napokban egyre forróbb témává váló Beneš-dekrétumokra. „A szlovák kormány elégtelenre vizsgázott ebben a kérdésben” – mondta a Beneš-dekrétumokra adott kormányzati reakcióra Gubík.
Elégedetlen azonban a kormány hozzáállásával a kisebbségi jogokkal kapcsolatban is.
„Évek óta láthatóak a magyar-szlovák kormányközi kapcsolatok eredményei a gazdasági kérdésekben vagy a korábbi sovinizmus féken tartásában, de azt is látjuk, hogy jogállási kérdéseinkben a miniszterelnökök barátsága sem hozta meg a Kánaánt“
– mondta a pártelnök.
Kapcsolódó cikkünk
Az elnök beleszólást kapott a megyei képviselők és megyeelnökjelöltek kiválasztásába, bizonyos városokban a polgármesterjelölt meghatározásába is. A kisebbségi kormánybiztost nem akarja lemondatni a Magyar Szövetség elnöke.
Az alapszabály-módosítás volt az egyik legfontosabb témája a Magyar Szövetség szombati kongresszusának, amely a jelenlévők nagy többségével el is fogadta azt. Az előkészítés azonban nem volt egyszerű, még pénteken éjszaka is a dokumentum részletein vitatkozott a párt kibővített elnöksége. „A dokumentummal végül egyetértett az elnökség és a járási elnökök is” – mondta a kongresszust követő sajtótájékoztatón Gubík László.
A pártelnök bizonyos kérdésekben „együttdöntési” jogot kapott a regionális szervezetekkel.
„Az együttdöntési jog a megyei képviselőjelöltekre vonatkozik, illetve a megyei elnökjelöltekre”
– mondta Gubík. Habár nem pontosította, de ez valamifajta vétójogot jelent az elnök számára ezeknek a jelölteknek a kiválasztása során.
A párt várhatóan meghatároz majd bizonyos „kiemelt” városokat, mint például Dunaszerdahelyet, Komáromot stb. ahol az elnöknek szintén beleszólása lesz a polgármesterjelölt kiválasztásába. „Ilyen lesz most is, a választások előtt a megfelelő időben az országos elnökségnek kell ezekre a városokra javaslatot tenni” – mondta Gubík. Ez azonban már az eddigi alapszabály is lehetővé tette.
Horony Ákost mégsem mondatnák le
Habár Gubík óvatosan bírálta Horony Ákost, a kisebbségi ügyi kormánybiztost, mivel a helyén maradt azután is, hogy a kormány határozatban ítélte el a Beneš-dekrétumok hatályon kívül helyezésére tett erőfeszítéseket. „Alkatilag, vérmérsékletben és betöltött hivatalban is mások vagyunk Horony Ákos barátommal, ezért nyugodtan kijelenthetem, hogy én a héten már felálltam volna a helyemről” – mondta kongresszusi beszédében Gubík.
A sajtótájékoztatón árnyalta ezt.
„Horony Ákost az egyik, ha nem a legkiválóbb jogászunknak tartom”
– mondta az Új Szó kérdésére Gubík. Szerinte több, kisebbségi jogokat térintő dokumentumon dolgoznak. „Ebben természetesen támogatjuk őt, bízunk benne, hogy a munkája eredményre is vezet” – mondta Gubík. Elismerte azonban, hogy a kormánybiztos nincs könnyű helyzetben, mert a kormány nemzetiségi politikájának van egy „üvegplafonja” ami fölé nem enged senkit. Gubík szerint a kisebbségi jogi törvény elfogadása jelenleg elképzelhetetlen, mert például a kormányprogram sem tartalmazza.
Amikor beindul a hisztifaktor
A párt december 9-re szakmai fórumot hívott össze, amin a Beneš-dekrétumok lehetséges hatályon kívül helyezését szeretné megvitatni. A fórumra meghívták valamennyi parlamenti párt képviselőjét, de Gubík még nem tudta megmondani, hogy mely pártok küldenek rá képviselőt. Az Új Szó információi szerint a Progresszív Szlovákia már jelezte, hogy részt vesz az egyeztetésen. „A fórum célja, hogy racionális párbeszédet tudjunk folytatni a témában” – mondta Gubík. Ugyanakkor elismerte, hogy a szlovák politikusok többségével nehéz tárgyalni erről a témáról.
„Ha előkerül a Beneš-dekrétumok ügye, akkor beindul a hisztifaktor a szlovák politikusok fejében”
– magyarázta Gubík. A megbeszélésen próbálják majd elmondani, hogy nem a szlovák államiság alapjait akarják szétverni, hanem egyetlen dekrétumról akarnak beszélni, ami alapján emberek százaitól vesznek el földterületeket.
Középen, de most közelebb az ellenzék
Gubík szerint a téma felvetése megmutatta, hogy mely pártokkal lehet együttműködni ebben a kérdésben, és mely pártokkal nem.
„A Beneš-dekrétumok kérdése azt mutatja, hogy az ellenzékkel ebben a kérdésben együtt tudunk működni, a kormánypártokkal nem”
– mondta Gubík. Szerinte azonban más témákban ez fordítva is előfordulhat. „A Magyar Szövetség sem nem kormánypárt, sem ellenzéki párt, hanem egy középen lévő erős, regionális magyar párt. Ezt a vonalat tartani szeretnénk” – mondta a pártelnök. Azt elismerte, hogy a szlovák pártoknak a Beneš-dekrétumok kérdésében mutatott álláspontja hatással lesz majd a lehetséges partnerek meghatározása során a következő parlamenti választás előtt.
Kapcsolódó cikkünk
Alapszabályt módosított és hosszú távú programot fogad el ma a Magyar Szövetség kongresszusa, már a jövő évi választásra készülnek. A Beneš-dekrétumok, a kisebbségi jogok kapcsán a kormányt és a kisebbségi kormánybiztost is bírálta.
Központosításra készül a Magyar Szövetség a mai kongresszusán, amelyen módosítani akarják a párt alapszabályát is. Gubík László pártelnök szerint azonban csak kicsit vesznek vissza a regionális szervezetek hatásköreiből. Szerinte a pártnak most „pulóveres mozgalmárokra” van szüksége, akik dolgozni tudnak és akarnak.
„És ennek ágyaz meg a párt szuperregionális és végletekig decentralizált döntéshozatalát a központ felelősségvállalásával egyensúlyba hozó (…) új alapszabály”
– mondta Gubík a közgyűlésem tartott beszámolójában. Szerinte a Magyar Szövetség még ezzel az új alapszabállyal is „a regionálitást és decentralizációt” tisztelő és alkalmazó párt marad. Az új alapszabályt a kongresszus már elfogadta. Ez vétójogot biztosít a pártelnöknek bizonyos jelöltállítási kérdésekben.
„Pulóveres mozgalmárok” kellenek
A pártelnök úgy látja, új módszerekre van szüksége a Szövetségnek, hogy jobban el tudják érni az embereket. „Végig kell szántanunk a háztartásokat is, a kultúrházas és koszorúzós rendezvényeken túl a komfortzónán kívül eső minden terepen jelen kell lennünk, legyen az az áruházak előtti tér, a helyi kocsma, a piac, a focipálya” – mondta Gubík. Szerinte minél több önkéntesre van szükségük, mert szerinte a helyi szervezeteik már nem nagyon képesek a mozgósításra.
„Önkéntesek és segítők is kellenek. Legyünk őszinték, a helyi szervezeteink már csak kivételes esetben tudják kitermelni ezt a hálót”
– mondta Gubík. A „pulóveres” hasonlathoz többször visszatért, szerinte a kongresszus után kezdődnek majd a „pulóveres napok”, amikor mindenkinek dolgoznia kell. A hasonlatot Öllös Lászlótól vette, aki a párt november 17-én tartott konferenciáján pulóverben jelent meg, mert 1989-ben a „pulóveres mozgalmárok” döntötték meg a kommunista rendszert.
Gubík bírálta a párt egyes képviselőit is, habár jobbára név nélkül. „Aki kételkedik, magára játszik vagy alibit keres, ő is megbecsült tagja marad a politikai közösségnek, de inkább adja át helyét a pulóveres társának” – mondta a pártelnök. Úgy véli, elég volt a másra mutogatásból és a mellébeszélésből.
„Nem fog meghatni sem a társunkra mutogatás, sem a pártbéli múlt, sem a régi érdemek”
– mondta Gubík.
Együttélés 2040
A kongresszus elfogadta a párt hosszútávú programját, amely négy pilléren áll:
• a nemzeti közösségek jogállása
• nyelv, kultúra és oktatás
• regionális fejlesztés és gazdasági esélyek
• fenntarthatóság és környezetvédelem
A dokumentum 15 éves, hosszú távú tervet tartalmaz. Eszerint a szlovákiai magyarság döntő része a rendszerváltás óta eltelt 35 évet “elvesztegetett időnek” érzi.
“Olyannak, amelyet csak elszenvedtünk, és amely elment fölöttünk anélkül, hogy sorskérdéseinken alakítani tudtunk volna”
– áll a dokumentumban. Ez kapcsolódik az idén tavasszal meghirdetett 13 ponthoz, amit a párt országos tanácsa fogadott el Kassán.
A kormánybiztos helyében lemondana
Horony Ákos kormánybiztos azonban megkapta a „selyemzsinórt”, igaz udvarias, baráti szavakba csomagolva.
„Alkatilag, vérmérsékletben és betöltött hivatalban is mások vagyunk Horony Ákos barátommal, ezért nyugodtan kijelenthetem, hogy én a héten már felálltam volna a helyemről”
– mondta Gubík. Ezzel arra utalt, hogy a kormány, amelynek kormánybiztosként ő is tagja, szerinte nagyon rosszul reagált az utóbbi napokban egyre forróbb témává váló Beneš-dekrétumokra. „A szlovák kormány elégtelenre vizsgázott ebben a kérdésben” – mondta a Beneš-dekrétumokra adott kormányzati reakcióra Gubík.
Elégedetlen azonban a kormány hozzáállásával a kisebbségi jogokkal kapcsolatban is.
„Évek óta láthatóak a magyar-szlovák kormányközi kapcsolatok eredményei a gazdasági kérdésekben vagy a korábbi sovinizmus féken tartásában, de azt is látjuk, hogy jogállási kérdéseinkben a miniszterelnökök barátsága sem hozta meg a Kánaánt“
– mondta a pártelnök.
Kapcsolódó cikkünk
Az elnök beleszólást kapott a megyei képviselők és megyeelnökjelöltek kiválasztásába, bizonyos városokban a polgármesterjelölt meghatározásába is. A kisebbségi kormánybiztost nem akarja lemondatni a Magyar Szövetség elnöke.
Az alapszabály-módosítás volt az egyik legfontosabb témája a Magyar Szövetség szombati kongresszusának, amely a jelenlévők nagy többségével el is fogadta azt. Az előkészítés azonban nem volt egyszerű, még pénteken éjszaka is a dokumentum részletein vitatkozott a párt kibővített elnöksége. „A dokumentummal végül egyetértett az elnökség és a járási elnökök is” – mondta a kongresszust követő sajtótájékoztatón Gubík László.
A pártelnök bizonyos kérdésekben „együttdöntési” jogot kapott a regionális szervezetekkel.
„Az együttdöntési jog a megyei képviselőjelöltekre vonatkozik, illetve a megyei elnökjelöltekre”
– mondta Gubík. Habár nem pontosította, de ez valamifajta vétójogot jelent az elnök számára ezeknek a jelölteknek a kiválasztása során.
A párt várhatóan meghatároz majd bizonyos „kiemelt” városokat, mint például Dunaszerdahelyet, Komáromot stb. ahol az elnöknek szintén beleszólása lesz a polgármesterjelölt kiválasztásába. „Ilyen lesz most is, a választások előtt a megfelelő időben az országos elnökségnek kell ezekre a városokra javaslatot tenni” – mondta Gubík. Ez azonban már az eddigi alapszabály is lehetővé tette.
Horony Ákost mégsem mondatnák le
Habár Gubík óvatosan bírálta Horony Ákost, a kisebbségi ügyi kormánybiztost, mivel a helyén maradt azután is, hogy a kormány határozatban ítélte el a Beneš-dekrétumok hatályon kívül helyezésére tett erőfeszítéseket. „Alkatilag, vérmérsékletben és betöltött hivatalban is mások vagyunk Horony Ákos barátommal, ezért nyugodtan kijelenthetem, hogy én a héten már felálltam volna a helyemről” – mondta kongresszusi beszédében Gubík.
A sajtótájékoztatón árnyalta ezt.
„Horony Ákost az egyik, ha nem a legkiválóbb jogászunknak tartom”
– mondta az Új Szó kérdésére Gubík. Szerinte több, kisebbségi jogokat térintő dokumentumon dolgoznak. „Ebben természetesen támogatjuk őt, bízunk benne, hogy a munkája eredményre is vezet” – mondta Gubík. Elismerte azonban, hogy a kormánybiztos nincs könnyű helyzetben, mert a kormány nemzetiségi politikájának van egy „üvegplafonja” ami fölé nem enged senkit. Gubík szerint a kisebbségi jogi törvény elfogadása jelenleg elképzelhetetlen, mert például a kormányprogram sem tartalmazza.
Amikor beindul a hisztifaktor
A párt december 9-re szakmai fórumot hívott össze, amin a Beneš-dekrétumok lehetséges hatályon kívül helyezését szeretné megvitatni. A fórumra meghívták valamennyi parlamenti párt képviselőjét, de Gubík még nem tudta megmondani, hogy mely pártok küldenek rá képviselőt. Az Új Szó információi szerint a Progresszív Szlovákia már jelezte, hogy részt vesz az egyeztetésen. „A fórum célja, hogy racionális párbeszédet tudjunk folytatni a témában” – mondta Gubík. Ugyanakkor elismerte, hogy a szlovák politikusok többségével nehéz tárgyalni erről a témáról.
„Ha előkerül a Beneš-dekrétumok ügye, akkor beindul a hisztifaktor a szlovák politikusok fejében”
– magyarázta Gubík. A megbeszélésen próbálják majd elmondani, hogy nem a szlovák államiság alapjait akarják szétverni, hanem egyetlen dekrétumról akarnak beszélni, ami alapján emberek százaitól vesznek el földterületeket.
Középen, de most közelebb az ellenzék
Gubík szerint a téma felvetése megmutatta, hogy mely pártokkal lehet együttműködni ebben a kérdésben, és mely pártokkal nem.
„A Beneš-dekrétumok kérdése azt mutatja, hogy az ellenzékkel ebben a kérdésben együtt tudunk működni, a kormánypártokkal nem”
– mondta Gubík. Szerinte azonban más témákban ez fordítva is előfordulhat. „A Magyar Szövetség sem nem kormánypárt, sem ellenzéki párt, hanem egy középen lévő erős, regionális magyar párt. Ezt a vonalat tartani szeretnénk” – mondta a pártelnök. Azt elismerte, hogy a szlovák pártoknak a Beneš-dekrétumok kérdésében mutatott álláspontja hatással lesz majd a lehetséges partnerek meghatározása során a következő parlamenti választás előtt.
Kapcsolódó cikkünk
Alapszabályt módosított és hosszú távú programot fogad el ma a Magyar Szövetség kongresszusa, már a jövő évi választásra készülnek. A Beneš-dekrétumok, a kisebbségi jogok kapcsán a kormányt és a kisebbségi kormánybiztost is bírálta.
Központosításra készül a Magyar Szövetség a mai kongresszusán, amelyen módosítani akarják a párt alapszabályát is. Gubík László pártelnök szerint azonban csak kicsit vesznek vissza a regionális szervezetek hatásköreiből. Szerinte a pártnak most „pulóveres mozgalmárokra” van szüksége, akik dolgozni tudnak és akarnak.
„És ennek ágyaz meg a párt szuperregionális és végletekig decentralizált döntéshozatalát a központ felelősségvállalásával egyensúlyba hozó (…) új alapszabály”
– mondta Gubík a közgyűlésem tartott beszámolójában. Szerinte a Magyar Szövetség még ezzel az új alapszabállyal is „a regionálitást és decentralizációt” tisztelő és alkalmazó párt marad. Az új alapszabályt a kongresszus már elfogadta. Ez vétójogot biztosít a pártelnöknek bizonyos jelöltállítási kérdésekben.
„Pulóveres mozgalmárok” kellenek
A pártelnök úgy látja, új módszerekre van szüksége a Szövetségnek, hogy jobban el tudják érni az embereket. „Végig kell szántanunk a háztartásokat is, a kultúrházas és koszorúzós rendezvényeken túl a komfortzónán kívül eső minden terepen jelen kell lennünk, legyen az az áruházak előtti tér, a helyi kocsma, a piac, a focipálya” – mondta Gubík. Szerinte minél több önkéntesre van szükségük, mert szerinte a helyi szervezeteik már nem nagyon képesek a mozgósításra.
„Önkéntesek és segítők is kellenek. Legyünk őszinték, a helyi szervezeteink már csak kivételes esetben tudják kitermelni ezt a hálót”
– mondta Gubík. A „pulóveres” hasonlathoz többször visszatért, szerinte a kongresszus után kezdődnek majd a „pulóveres napok”, amikor mindenkinek dolgoznia kell. A hasonlatot Öllös Lászlótól vette, aki a párt november 17-én tartott konferenciáján pulóverben jelent meg, mert 1989-ben a „pulóveres mozgalmárok” döntötték meg a kommunista rendszert.
Gubík bírálta a párt egyes képviselőit is, habár jobbára név nélkül. „Aki kételkedik, magára játszik vagy alibit keres, ő is megbecsült tagja marad a politikai közösségnek, de inkább adja át helyét a pulóveres társának” – mondta a pártelnök. Úgy véli, elég volt a másra mutogatásból és a mellébeszélésből.
„Nem fog meghatni sem a társunkra mutogatás, sem a pártbéli múlt, sem a régi érdemek”
– mondta Gubík.
Együttélés 2040
A kongresszus elfogadta a párt hosszútávú programját, amely négy pilléren áll:
• a nemzeti közösségek jogállása
• nyelv, kultúra és oktatás
• regionális fejlesztés és gazdasági esélyek
• fenntarthatóság és környezetvédelem
A dokumentum 15 éves, hosszú távú tervet tartalmaz. Eszerint a szlovákiai magyarság döntő része a rendszerváltás óta eltelt 35 évet “elvesztegetett időnek” érzi.
“Olyannak, amelyet csak elszenvedtünk, és amely elment fölöttünk anélkül, hogy sorskérdéseinken alakítani tudtunk volna”
– áll a dokumentumban. Ez kapcsolódik az idén tavasszal meghirdetett 13 ponthoz, amit a párt országos tanácsa fogadott el Kassán.
A kormánybiztos helyében lemondana
Horony Ákos kormánybiztos azonban megkapta a „selyemzsinórt”, igaz udvarias, baráti szavakba csomagolva.
„Alkatilag, vérmérsékletben és betöltött hivatalban is mások vagyunk Horony Ákos barátommal, ezért nyugodtan kijelenthetem, hogy én a héten már felálltam volna a helyemről”
– mondta Gubík. Ezzel arra utalt, hogy a kormány, amelynek kormánybiztosként ő is tagja, szerinte nagyon rosszul reagált az utóbbi napokban egyre forróbb témává váló Beneš-dekrétumokra. „A szlovák kormány elégtelenre vizsgázott ebben a kérdésben” – mondta a Beneš-dekrétumokra adott kormányzati reakcióra Gubík.
Elégedetlen azonban a kormány hozzáállásával a kisebbségi jogokkal kapcsolatban is.
„Évek óta láthatóak a magyar-szlovák kormányközi kapcsolatok eredményei a gazdasági kérdésekben vagy a korábbi sovinizmus féken tartásában, de azt is látjuk, hogy jogállási kérdéseinkben a miniszterelnökök barátsága sem hozta meg a Kánaánt“
– mondta a pártelnök.
Kapcsolódó cikkünk
Az elnök beleszólást kapott a megyei képviselők és megyeelnökjelöltek kiválasztásába, bizonyos városokban a polgármesterjelölt meghatározásába is. A kisebbségi kormánybiztost nem akarja lemondatni a Magyar Szövetség elnöke.
Az alapszabály-módosítás volt az egyik legfontosabb témája a Magyar Szövetség szombati kongresszusának, amely a jelenlévők nagy többségével el is fogadta azt. Az előkészítés azonban nem volt egyszerű, még pénteken éjszaka is a dokumentum részletein vitatkozott a párt kibővített elnöksége. „A dokumentummal végül egyetértett az elnökség és a járási elnökök is” – mondta a kongresszust követő sajtótájékoztatón Gubík László.
A pártelnök bizonyos kérdésekben „együttdöntési” jogot kapott a regionális szervezetekkel.
„Az együttdöntési jog a megyei képviselőjelöltekre vonatkozik, illetve a megyei elnökjelöltekre”
– mondta Gubík. Habár nem pontosította, de ez valamifajta vétójogot jelent az elnök számára ezeknek a jelölteknek a kiválasztása során.
A párt várhatóan meghatároz majd bizonyos „kiemelt” városokat, mint például Dunaszerdahelyet, Komáromot stb. ahol az elnöknek szintén beleszólása lesz a polgármesterjelölt kiválasztásába. „Ilyen lesz most is, a választások előtt a megfelelő időben az országos elnökségnek kell ezekre a városokra javaslatot tenni” – mondta Gubík. Ez azonban már az eddigi alapszabály is lehetővé tette.
Horony Ákost mégsem mondatnák le
Habár Gubík óvatosan bírálta Horony Ákost, a kisebbségi ügyi kormánybiztost, mivel a helyén maradt azután is, hogy a kormány határozatban ítélte el a Beneš-dekrétumok hatályon kívül helyezésére tett erőfeszítéseket. „Alkatilag, vérmérsékletben és betöltött hivatalban is mások vagyunk Horony Ákos barátommal, ezért nyugodtan kijelenthetem, hogy én a héten már felálltam volna a helyemről” – mondta kongresszusi beszédében Gubík.
A sajtótájékoztatón árnyalta ezt.
„Horony Ákost az egyik, ha nem a legkiválóbb jogászunknak tartom”
– mondta az Új Szó kérdésére Gubík. Szerinte több, kisebbségi jogokat térintő dokumentumon dolgoznak. „Ebben természetesen támogatjuk őt, bízunk benne, hogy a munkája eredményre is vezet” – mondta Gubík. Elismerte azonban, hogy a kormánybiztos nincs könnyű helyzetben, mert a kormány nemzetiségi politikájának van egy „üvegplafonja” ami fölé nem enged senkit. Gubík szerint a kisebbségi jogi törvény elfogadása jelenleg elképzelhetetlen, mert például a kormányprogram sem tartalmazza.
Amikor beindul a hisztifaktor
A párt december 9-re szakmai fórumot hívott össze, amin a Beneš-dekrétumok lehetséges hatályon kívül helyezését szeretné megvitatni. A fórumra meghívták valamennyi parlamenti párt képviselőjét, de Gubík még nem tudta megmondani, hogy mely pártok küldenek rá képviselőt. Az Új Szó információi szerint a Progresszív Szlovákia már jelezte, hogy részt vesz az egyeztetésen. „A fórum célja, hogy racionális párbeszédet tudjunk folytatni a témában” – mondta Gubík. Ugyanakkor elismerte, hogy a szlovák politikusok többségével nehéz tárgyalni erről a témáról.
„Ha előkerül a Beneš-dekrétumok ügye, akkor beindul a hisztifaktor a szlovák politikusok fejében”
– magyarázta Gubík. A megbeszélésen próbálják majd elmondani, hogy nem a szlovák államiság alapjait akarják szétverni, hanem egyetlen dekrétumról akarnak beszélni, ami alapján emberek százaitól vesznek el földterületeket.
Középen, de most közelebb az ellenzék
Gubík szerint a téma felvetése megmutatta, hogy mely pártokkal lehet együttműködni ebben a kérdésben, és mely pártokkal nem.
„A Beneš-dekrétumok kérdése azt mutatja, hogy az ellenzékkel ebben a kérdésben együtt tudunk működni, a kormánypártokkal nem”
– mondta Gubík. Szerinte azonban más témákban ez fordítva is előfordulhat. „A Magyar Szövetség sem nem kormánypárt, sem ellenzéki párt, hanem egy középen lévő erős, regionális magyar párt. Ezt a vonalat tartani szeretnénk” – mondta a pártelnök. Azt elismerte, hogy a szlovák pártoknak a Beneš-dekrétumok kérdésében mutatott álláspontja hatással lesz majd a lehetséges partnerek meghatározása során a következő parlamenti választás előtt.
Kapcsolódó cikkünk
Alapszabályt módosított és hosszú távú programot fogad el ma a Magyar Szövetség kongresszusa, már a jövő évi választásra készülnek. A Beneš-dekrétumok, a kisebbségi jogok kapcsán a kormányt és a kisebbségi kormánybiztost is bírálta.
Központosításra készül a Magyar Szövetség a mai kongresszusán, amelyen módosítani akarják a párt alapszabályát is. Gubík László pártelnök szerint azonban csak kicsit vesznek vissza a regionális szervezetek hatásköreiből. Szerinte a pártnak most „pulóveres mozgalmárokra” van szüksége, akik dolgozni tudnak és akarnak.
„És ennek ágyaz meg a párt szuperregionális és végletekig decentralizált döntéshozatalát a központ felelősségvállalásával egyensúlyba hozó (…) új alapszabály”
– mondta Gubík a közgyűlésem tartott beszámolójában. Szerinte a Magyar Szövetség még ezzel az új alapszabállyal is „a regionálitást és decentralizációt” tisztelő és alkalmazó párt marad. Az új alapszabályt a kongresszus már elfogadta. Ez vétójogot biztosít a pártelnöknek bizonyos jelöltállítási kérdésekben.
„Pulóveres mozgalmárok” kellenek
A pártelnök úgy látja, új módszerekre van szüksége a Szövetségnek, hogy jobban el tudják érni az embereket. „Végig kell szántanunk a háztartásokat is, a kultúrházas és koszorúzós rendezvényeken túl a komfortzónán kívül eső minden terepen jelen kell lennünk, legyen az az áruházak előtti tér, a helyi kocsma, a piac, a focipálya” – mondta Gubík. Szerinte minél több önkéntesre van szükségük, mert szerinte a helyi szervezeteik már nem nagyon képesek a mozgósításra.
„Önkéntesek és segítők is kellenek. Legyünk őszinték, a helyi szervezeteink már csak kivételes esetben tudják kitermelni ezt a hálót”
– mondta Gubík. A „pulóveres” hasonlathoz többször visszatért, szerinte a kongresszus után kezdődnek majd a „pulóveres napok”, amikor mindenkinek dolgoznia kell. A hasonlatot Öllös Lászlótól vette, aki a párt november 17-én tartott konferenciáján pulóverben jelent meg, mert 1989-ben a „pulóveres mozgalmárok” döntötték meg a kommunista rendszert.
Gubík bírálta a párt egyes képviselőit is, habár jobbára név nélkül. „Aki kételkedik, magára játszik vagy alibit keres, ő is megbecsült tagja marad a politikai közösségnek, de inkább adja át helyét a pulóveres társának” – mondta a pártelnök. Úgy véli, elég volt a másra mutogatásból és a mellébeszélésből.
„Nem fog meghatni sem a társunkra mutogatás, sem a pártbéli múlt, sem a régi érdemek”
– mondta Gubík.
Együttélés 2040
A kongresszus elfogadta a párt hosszútávú programját, amely négy pilléren áll:
• a nemzeti közösségek jogállása
• nyelv, kultúra és oktatás
• regionális fejlesztés és gazdasági esélyek
• fenntarthatóság és környezetvédelem
A dokumentum 15 éves, hosszú távú tervet tartalmaz. Eszerint a szlovákiai magyarság döntő része a rendszerváltás óta eltelt 35 évet “elvesztegetett időnek” érzi.
“Olyannak, amelyet csak elszenvedtünk, és amely elment fölöttünk anélkül, hogy sorskérdéseinken alakítani tudtunk volna”
– áll a dokumentumban. Ez kapcsolódik az idén tavasszal meghirdetett 13 ponthoz, amit a párt országos tanácsa fogadott el Kassán.
A kormánybiztos helyében lemondana
Horony Ákos kormánybiztos azonban megkapta a „selyemzsinórt”, igaz udvarias, baráti szavakba csomagolva.
„Alkatilag, vérmérsékletben és betöltött hivatalban is mások vagyunk Horony Ákos barátommal, ezért nyugodtan kijelenthetem, hogy én a héten már felálltam volna a helyemről”
– mondta Gubík. Ezzel arra utalt, hogy a kormány, amelynek kormánybiztosként ő is tagja, szerinte nagyon rosszul reagált az utóbbi napokban egyre forróbb témává váló Beneš-dekrétumokra. „A szlovák kormány elégtelenre vizsgázott ebben a kérdésben” – mondta a Beneš-dekrétumokra adott kormányzati reakcióra Gubík.
Elégedetlen azonban a kormány hozzáállásával a kisebbségi jogokkal kapcsolatban is.
„Évek óta láthatóak a magyar-szlovák kormányközi kapcsolatok eredményei a gazdasági kérdésekben vagy a korábbi sovinizmus féken tartásában, de azt is látjuk, hogy jogállási kérdéseinkben a miniszterelnökök barátsága sem hozta meg a Kánaánt“
– mondta a pártelnök.
Kapcsolódó cikkünk
Az elnök beleszólást kapott a megyei képviselők és megyeelnökjelöltek kiválasztásába, bizonyos városokban a polgármesterjelölt meghatározásába is. A kisebbségi kormánybiztost nem akarja lemondatni a Magyar Szövetség elnöke.
Az alapszabály-módosítás volt az egyik legfontosabb témája a Magyar Szövetség szombati kongresszusának, amely a jelenlévők nagy többségével el is fogadta azt. Az előkészítés azonban nem volt egyszerű, még pénteken éjszaka is a dokumentum részletein vitatkozott a párt kibővített elnöksége. „A dokumentummal végül egyetértett az elnökség és a járási elnökök is” – mondta a kongresszust követő sajtótájékoztatón Gubík László.
A pártelnök bizonyos kérdésekben „együttdöntési” jogot kapott a regionális szervezetekkel.
„Az együttdöntési jog a megyei képviselőjelöltekre vonatkozik, illetve a megyei elnökjelöltekre”
– mondta Gubík. Habár nem pontosította, de ez valamifajta vétójogot jelent az elnök számára ezeknek a jelölteknek a kiválasztása során.
A párt várhatóan meghatároz majd bizonyos „kiemelt” városokat, mint például Dunaszerdahelyet, Komáromot stb. ahol az elnöknek szintén beleszólása lesz a polgármesterjelölt kiválasztásába. „Ilyen lesz most is, a választások előtt a megfelelő időben az országos elnökségnek kell ezekre a városokra javaslatot tenni” – mondta Gubík. Ez azonban már az eddigi alapszabály is lehetővé tette.
Horony Ákost mégsem mondatnák le
Habár Gubík óvatosan bírálta Horony Ákost, a kisebbségi ügyi kormánybiztost, mivel a helyén maradt azután is, hogy a kormány határozatban ítélte el a Beneš-dekrétumok hatályon kívül helyezésére tett erőfeszítéseket. „Alkatilag, vérmérsékletben és betöltött hivatalban is mások vagyunk Horony Ákos barátommal, ezért nyugodtan kijelenthetem, hogy én a héten már felálltam volna a helyemről” – mondta kongresszusi beszédében Gubík.
A sajtótájékoztatón árnyalta ezt.
„Horony Ákost az egyik, ha nem a legkiválóbb jogászunknak tartom”
– mondta az Új Szó kérdésére Gubík. Szerinte több, kisebbségi jogokat térintő dokumentumon dolgoznak. „Ebben természetesen támogatjuk őt, bízunk benne, hogy a munkája eredményre is vezet” – mondta Gubík. Elismerte azonban, hogy a kormánybiztos nincs könnyű helyzetben, mert a kormány nemzetiségi politikájának van egy „üvegplafonja” ami fölé nem enged senkit. Gubík szerint a kisebbségi jogi törvény elfogadása jelenleg elképzelhetetlen, mert például a kormányprogram sem tartalmazza.
Amikor beindul a hisztifaktor
A párt december 9-re szakmai fórumot hívott össze, amin a Beneš-dekrétumok lehetséges hatályon kívül helyezését szeretné megvitatni. A fórumra meghívták valamennyi parlamenti párt képviselőjét, de Gubík még nem tudta megmondani, hogy mely pártok küldenek rá képviselőt. Az Új Szó információi szerint a Progresszív Szlovákia már jelezte, hogy részt vesz az egyeztetésen. „A fórum célja, hogy racionális párbeszédet tudjunk folytatni a témában” – mondta Gubík. Ugyanakkor elismerte, hogy a szlovák politikusok többségével nehéz tárgyalni erről a témáról.
„Ha előkerül a Beneš-dekrétumok ügye, akkor beindul a hisztifaktor a szlovák politikusok fejében”
– magyarázta Gubík. A megbeszélésen próbálják majd elmondani, hogy nem a szlovák államiság alapjait akarják szétverni, hanem egyetlen dekrétumról akarnak beszélni, ami alapján emberek százaitól vesznek el földterületeket.
Középen, de most közelebb az ellenzék
Gubík szerint a téma felvetése megmutatta, hogy mely pártokkal lehet együttműködni ebben a kérdésben, és mely pártokkal nem.
„A Beneš-dekrétumok kérdése azt mutatja, hogy az ellenzékkel ebben a kérdésben együtt tudunk működni, a kormánypártokkal nem”
– mondta Gubík. Szerinte azonban más témákban ez fordítva is előfordulhat. „A Magyar Szövetség sem nem kormánypárt, sem ellenzéki párt, hanem egy középen lévő erős, regionális magyar párt. Ezt a vonalat tartani szeretnénk” – mondta a pártelnök. Azt elismerte, hogy a szlovák pártoknak a Beneš-dekrétumok kérdésében mutatott álláspontja hatással lesz majd a lehetséges partnerek meghatározása során a következő parlamenti választás előtt.
Kapcsolódó cikkünk
Alapszabályt módosított és hosszú távú programot fogad el ma a Magyar Szövetség kongresszusa, már a jövő évi választásra készülnek. A Beneš-dekrétumok, a kisebbségi jogok kapcsán a kormányt és a kisebbségi kormánybiztost is bírálta.
Központosításra készül a Magyar Szövetség a mai kongresszusán, amelyen módosítani akarják a párt alapszabályát is. Gubík László pártelnök szerint azonban csak kicsit vesznek vissza a regionális szervezetek hatásköreiből. Szerinte a pártnak most „pulóveres mozgalmárokra” van szüksége, akik dolgozni tudnak és akarnak.
„És ennek ágyaz meg a párt szuperregionális és végletekig decentralizált döntéshozatalát a központ felelősségvállalásával egyensúlyba hozó (…) új alapszabály”
– mondta Gubík a közgyűlésem tartott beszámolójában. Szerinte a Magyar Szövetség még ezzel az új alapszabállyal is „a regionálitást és decentralizációt” tisztelő és alkalmazó párt marad. Az új alapszabályt a kongresszus már elfogadta. Ez vétójogot biztosít a pártelnöknek bizonyos jelöltállítási kérdésekben.
„Pulóveres mozgalmárok” kellenek
A pártelnök úgy látja, új módszerekre van szüksége a Szövetségnek, hogy jobban el tudják érni az embereket. „Végig kell szántanunk a háztartásokat is, a kultúrházas és koszorúzós rendezvényeken túl a komfortzónán kívül eső minden terepen jelen kell lennünk, legyen az az áruházak előtti tér, a helyi kocsma, a piac, a focipálya” – mondta Gubík. Szerinte minél több önkéntesre van szükségük, mert szerinte a helyi szervezeteik már nem nagyon képesek a mozgósításra.
„Önkéntesek és segítők is kellenek. Legyünk őszinték, a helyi szervezeteink már csak kivételes esetben tudják kitermelni ezt a hálót”
– mondta Gubík. A „pulóveres” hasonlathoz többször visszatért, szerinte a kongresszus után kezdődnek majd a „pulóveres napok”, amikor mindenkinek dolgoznia kell. A hasonlatot Öllös Lászlótól vette, aki a párt november 17-én tartott konferenciáján pulóverben jelent meg, mert 1989-ben a „pulóveres mozgalmárok” döntötték meg a kommunista rendszert.
Gubík bírálta a párt egyes képviselőit is, habár jobbára név nélkül. „Aki kételkedik, magára játszik vagy alibit keres, ő is megbecsült tagja marad a politikai közösségnek, de inkább adja át helyét a pulóveres társának” – mondta a pártelnök. Úgy véli, elég volt a másra mutogatásból és a mellébeszélésből.
„Nem fog meghatni sem a társunkra mutogatás, sem a pártbéli múlt, sem a régi érdemek”
– mondta Gubík.
Együttélés 2040
A kongresszus elfogadta a párt hosszútávú programját, amely négy pilléren áll:
• a nemzeti közösségek jogállása
• nyelv, kultúra és oktatás
• regionális fejlesztés és gazdasági esélyek
• fenntarthatóság és környezetvédelem
A dokumentum 15 éves, hosszú távú tervet tartalmaz. Eszerint a szlovákiai magyarság döntő része a rendszerváltás óta eltelt 35 évet “elvesztegetett időnek” érzi.
“Olyannak, amelyet csak elszenvedtünk, és amely elment fölöttünk anélkül, hogy sorskérdéseinken alakítani tudtunk volna”
– áll a dokumentumban. Ez kapcsolódik az idén tavasszal meghirdetett 13 ponthoz, amit a párt országos tanácsa fogadott el Kassán.
A kormánybiztos helyében lemondana
Horony Ákos kormánybiztos azonban megkapta a „selyemzsinórt”, igaz udvarias, baráti szavakba csomagolva.
„Alkatilag, vérmérsékletben és betöltött hivatalban is mások vagyunk Horony Ákos barátommal, ezért nyugodtan kijelenthetem, hogy én a héten már felálltam volna a helyemről”
– mondta Gubík. Ezzel arra utalt, hogy a kormány, amelynek kormánybiztosként ő is tagja, szerinte nagyon rosszul reagált az utóbbi napokban egyre forróbb témává váló Beneš-dekrétumokra. „A szlovák kormány elégtelenre vizsgázott ebben a kérdésben” – mondta a Beneš-dekrétumokra adott kormányzati reakcióra Gubík.
Elégedetlen azonban a kormány hozzáállásával a kisebbségi jogokkal kapcsolatban is.
„Évek óta láthatóak a magyar-szlovák kormányközi kapcsolatok eredményei a gazdasági kérdésekben vagy a korábbi sovinizmus féken tartásában, de azt is látjuk, hogy jogállási kérdéseinkben a miniszterelnökök barátsága sem hozta meg a Kánaánt“
– mondta a pártelnök.
Kapcsolódó cikkünk
Az elnök beleszólást kapott a megyei képviselők és megyeelnökjelöltek kiválasztásába, bizonyos városokban a polgármesterjelölt meghatározásába is. A kisebbségi kormánybiztost nem akarja lemondatni a Magyar Szövetség elnöke.
Az alapszabály-módosítás volt az egyik legfontosabb témája a Magyar Szövetség szombati kongresszusának, amely a jelenlévők nagy többségével el is fogadta azt. Az előkészítés azonban nem volt egyszerű, még pénteken éjszaka is a dokumentum részletein vitatkozott a párt kibővített elnöksége. „A dokumentummal végül egyetértett az elnökség és a járási elnökök is” – mondta a kongresszust követő sajtótájékoztatón Gubík László.
A pártelnök bizonyos kérdésekben „együttdöntési” jogot kapott a regionális szervezetekkel.
„Az együttdöntési jog a megyei képviselőjelöltekre vonatkozik, illetve a megyei elnökjelöltekre”
– mondta Gubík. Habár nem pontosította, de ez valamifajta vétójogot jelent az elnök számára ezeknek a jelölteknek a kiválasztása során.
A párt várhatóan meghatároz majd bizonyos „kiemelt” városokat, mint például Dunaszerdahelyet, Komáromot stb. ahol az elnöknek szintén beleszólása lesz a polgármesterjelölt kiválasztásába. „Ilyen lesz most is, a választások előtt a megfelelő időben az országos elnökségnek kell ezekre a városokra javaslatot tenni” – mondta Gubík. Ez azonban már az eddigi alapszabály is lehetővé tette.
Horony Ákost mégsem mondatnák le
Habár Gubík óvatosan bírálta Horony Ákost, a kisebbségi ügyi kormánybiztost, mivel a helyén maradt azután is, hogy a kormány határozatban ítélte el a Beneš-dekrétumok hatályon kívül helyezésére tett erőfeszítéseket. „Alkatilag, vérmérsékletben és betöltött hivatalban is mások vagyunk Horony Ákos barátommal, ezért nyugodtan kijelenthetem, hogy én a héten már felálltam volna a helyemről” – mondta kongresszusi beszédében Gubík.
A sajtótájékoztatón árnyalta ezt.
„Horony Ákost az egyik, ha nem a legkiválóbb jogászunknak tartom”
– mondta az Új Szó kérdésére Gubík. Szerinte több, kisebbségi jogokat térintő dokumentumon dolgoznak. „Ebben természetesen támogatjuk őt, bízunk benne, hogy a munkája eredményre is vezet” – mondta Gubík. Elismerte azonban, hogy a kormánybiztos nincs könnyű helyzetben, mert a kormány nemzetiségi politikájának van egy „üvegplafonja” ami fölé nem enged senkit. Gubík szerint a kisebbségi jogi törvény elfogadása jelenleg elképzelhetetlen, mert például a kormányprogram sem tartalmazza.
Amikor beindul a hisztifaktor
A párt december 9-re szakmai fórumot hívott össze, amin a Beneš-dekrétumok lehetséges hatályon kívül helyezését szeretné megvitatni. A fórumra meghívták valamennyi parlamenti párt képviselőjét, de Gubík még nem tudta megmondani, hogy mely pártok küldenek rá képviselőt. Az Új Szó információi szerint a Progresszív Szlovákia már jelezte, hogy részt vesz az egyeztetésen. „A fórum célja, hogy racionális párbeszédet tudjunk folytatni a témában” – mondta Gubík. Ugyanakkor elismerte, hogy a szlovák politikusok többségével nehéz tárgyalni erről a témáról.
„Ha előkerül a Beneš-dekrétumok ügye, akkor beindul a hisztifaktor a szlovák politikusok fejében”
– magyarázta Gubík. A megbeszélésen próbálják majd elmondani, hogy nem a szlovák államiság alapjait akarják szétverni, hanem egyetlen dekrétumról akarnak beszélni, ami alapján emberek százaitól vesznek el földterületeket.
Középen, de most közelebb az ellenzék
Gubík szerint a téma felvetése megmutatta, hogy mely pártokkal lehet együttműködni ebben a kérdésben, és mely pártokkal nem.
„A Beneš-dekrétumok kérdése azt mutatja, hogy az ellenzékkel ebben a kérdésben együtt tudunk működni, a kormánypártokkal nem”
– mondta Gubík. Szerinte azonban más témákban ez fordítva is előfordulhat. „A Magyar Szövetség sem nem kormánypárt, sem ellenzéki párt, hanem egy középen lévő erős, regionális magyar párt. Ezt a vonalat tartani szeretnénk” – mondta a pártelnök. Azt elismerte, hogy a szlovák pártoknak a Beneš-dekrétumok kérdésében mutatott álláspontja hatással lesz majd a lehetséges partnerek meghatározása során a következő parlamenti választás előtt.
Kapcsolódó cikkünk
Alapszabályt módosított és hosszú távú programot fogad el ma a Magyar Szövetség kongresszusa, már a jövő évi választásra készülnek. A Beneš-dekrétumok, a kisebbségi jogok kapcsán a kormányt és a kisebbségi kormánybiztost is bírálta.
Központosításra készül a Magyar Szövetség a mai kongresszusán, amelyen módosítani akarják a párt alapszabályát is. Gubík László pártelnök szerint azonban csak kicsit vesznek vissza a regionális szervezetek hatásköreiből. Szerinte a pártnak most „pulóveres mozgalmárokra” van szüksége, akik dolgozni tudnak és akarnak.
„És ennek ágyaz meg a párt szuperregionális és végletekig decentralizált döntéshozatalát a központ felelősségvállalásával egyensúlyba hozó (…) új alapszabály”
– mondta Gubík a közgyűlésem tartott beszámolójában. Szerinte a Magyar Szövetség még ezzel az új alapszabállyal is „a regionálitást és decentralizációt” tisztelő és alkalmazó párt marad. Az új alapszabályt a kongresszus már elfogadta. Ez vétójogot biztosít a pártelnöknek bizonyos jelöltállítási kérdésekben.
„Pulóveres mozgalmárok” kellenek
A pártelnök úgy látja, új módszerekre van szüksége a Szövetségnek, hogy jobban el tudják érni az embereket. „Végig kell szántanunk a háztartásokat is, a kultúrházas és koszorúzós rendezvényeken túl a komfortzónán kívül eső minden terepen jelen kell lennünk, legyen az az áruházak előtti tér, a helyi kocsma, a piac, a focipálya” – mondta Gubík. Szerinte minél több önkéntesre van szükségük, mert szerinte a helyi szervezeteik már nem nagyon képesek a mozgósításra.
„Önkéntesek és segítők is kellenek. Legyünk őszinték, a helyi szervezeteink már csak kivételes esetben tudják kitermelni ezt a hálót”
– mondta Gubík. A „pulóveres” hasonlathoz többször visszatért, szerinte a kongresszus után kezdődnek majd a „pulóveres napok”, amikor mindenkinek dolgoznia kell. A hasonlatot Öllös Lászlótól vette, aki a párt november 17-én tartott konferenciáján pulóverben jelent meg, mert 1989-ben a „pulóveres mozgalmárok” döntötték meg a kommunista rendszert.
Gubík bírálta a párt egyes képviselőit is, habár jobbára név nélkül. „Aki kételkedik, magára játszik vagy alibit keres, ő is megbecsült tagja marad a politikai közösségnek, de inkább adja át helyét a pulóveres társának” – mondta a pártelnök. Úgy véli, elég volt a másra mutogatásból és a mellébeszélésből.
„Nem fog meghatni sem a társunkra mutogatás, sem a pártbéli múlt, sem a régi érdemek”
– mondta Gubík.
Együttélés 2040
A kongresszus elfogadta a párt hosszútávú programját, amely négy pilléren áll:
• a nemzeti közösségek jogállása
• nyelv, kultúra és oktatás
• regionális fejlesztés és gazdasági esélyek
• fenntarthatóság és környezetvédelem
A dokumentum 15 éves, hosszú távú tervet tartalmaz. Eszerint a szlovákiai magyarság döntő része a rendszerváltás óta eltelt 35 évet “elvesztegetett időnek” érzi.
“Olyannak, amelyet csak elszenvedtünk, és amely elment fölöttünk anélkül, hogy sorskérdéseinken alakítani tudtunk volna”
– áll a dokumentumban. Ez kapcsolódik az idén tavasszal meghirdetett 13 ponthoz, amit a párt országos tanácsa fogadott el Kassán.
A kormánybiztos helyében lemondana
Horony Ákos kormánybiztos azonban megkapta a „selyemzsinórt”, igaz udvarias, baráti szavakba csomagolva.
„Alkatilag, vérmérsékletben és betöltött hivatalban is mások vagyunk Horony Ákos barátommal, ezért nyugodtan kijelenthetem, hogy én a héten már felálltam volna a helyemről”
– mondta Gubík. Ezzel arra utalt, hogy a kormány, amelynek kormánybiztosként ő is tagja, szerinte nagyon rosszul reagált az utóbbi napokban egyre forróbb témává váló Beneš-dekrétumokra. „A szlovák kormány elégtelenre vizsgázott ebben a kérdésben” – mondta a Beneš-dekrétumokra adott kormányzati reakcióra Gubík.
Elégedetlen azonban a kormány hozzáállásával a kisebbségi jogokkal kapcsolatban is.
„Évek óta láthatóak a magyar-szlovák kormányközi kapcsolatok eredményei a gazdasági kérdésekben vagy a korábbi sovinizmus féken tartásában, de azt is látjuk, hogy jogállási kérdéseinkben a miniszterelnökök barátsága sem hozta meg a Kánaánt“
– mondta a pártelnök.
Kapcsolódó cikkünk
Az elnök beleszólást kapott a megyei képviselők és megyeelnökjelöltek kiválasztásába, bizonyos városokban a polgármesterjelölt meghatározásába is. A kisebbségi kormánybiztost nem akarja lemondatni a Magyar Szövetség elnöke.
Az alapszabály-módosítás volt az egyik legfontosabb témája a Magyar Szövetség szombati kongresszusának, amely a jelenlévők nagy többségével el is fogadta azt. Az előkészítés azonban nem volt egyszerű, még pénteken éjszaka is a dokumentum részletein vitatkozott a párt kibővített elnöksége. „A dokumentummal végül egyetértett az elnökség és a járási elnökök is” – mondta a kongresszust követő sajtótájékoztatón Gubík László.
A pártelnök bizonyos kérdésekben „együttdöntési” jogot kapott a regionális szervezetekkel.
„Az együttdöntési jog a megyei képviselőjelöltekre vonatkozik, illetve a megyei elnökjelöltekre”
– mondta Gubík. Habár nem pontosította, de ez valamifajta vétójogot jelent az elnök számára ezeknek a jelölteknek a kiválasztása során.
A párt várhatóan meghatároz majd bizonyos „kiemelt” városokat, mint például Dunaszerdahelyet, Komáromot stb. ahol az elnöknek szintén beleszólása lesz a polgármesterjelölt kiválasztásába. „Ilyen lesz most is, a választások előtt a megfelelő időben az országos elnökségnek kell ezekre a városokra javaslatot tenni” – mondta Gubík. Ez azonban már az eddigi alapszabály is lehetővé tette.
Horony Ákost mégsem mondatnák le
Habár Gubík óvatosan bírálta Horony Ákost, a kisebbségi ügyi kormánybiztost, mivel a helyén maradt azután is, hogy a kormány határozatban ítélte el a Beneš-dekrétumok hatályon kívül helyezésére tett erőfeszítéseket. „Alkatilag, vérmérsékletben és betöltött hivatalban is mások vagyunk Horony Ákos barátommal, ezért nyugodtan kijelenthetem, hogy én a héten már felálltam volna a helyemről” – mondta kongresszusi beszédében Gubík.
A sajtótájékoztatón árnyalta ezt.
„Horony Ákost az egyik, ha nem a legkiválóbb jogászunknak tartom”
– mondta az Új Szó kérdésére Gubík. Szerinte több, kisebbségi jogokat térintő dokumentumon dolgoznak. „Ebben természetesen támogatjuk őt, bízunk benne, hogy a munkája eredményre is vezet” – mondta Gubík. Elismerte azonban, hogy a kormánybiztos nincs könnyű helyzetben, mert a kormány nemzetiségi politikájának van egy „üvegplafonja” ami fölé nem enged senkit. Gubík szerint a kisebbségi jogi törvény elfogadása jelenleg elképzelhetetlen, mert például a kormányprogram sem tartalmazza.
Amikor beindul a hisztifaktor
A párt december 9-re szakmai fórumot hívott össze, amin a Beneš-dekrétumok lehetséges hatályon kívül helyezését szeretné megvitatni. A fórumra meghívták valamennyi parlamenti párt képviselőjét, de Gubík még nem tudta megmondani, hogy mely pártok küldenek rá képviselőt. Az Új Szó információi szerint a Progresszív Szlovákia már jelezte, hogy részt vesz az egyeztetésen. „A fórum célja, hogy racionális párbeszédet tudjunk folytatni a témában” – mondta Gubík. Ugyanakkor elismerte, hogy a szlovák politikusok többségével nehéz tárgyalni erről a témáról.
„Ha előkerül a Beneš-dekrétumok ügye, akkor beindul a hisztifaktor a szlovák politikusok fejében”
– magyarázta Gubík. A megbeszélésen próbálják majd elmondani, hogy nem a szlovák államiság alapjait akarják szétverni, hanem egyetlen dekrétumról akarnak beszélni, ami alapján emberek százaitól vesznek el földterületeket.
Középen, de most közelebb az ellenzék
Gubík szerint a téma felvetése megmutatta, hogy mely pártokkal lehet együttműködni ebben a kérdésben, és mely pártokkal nem.
„A Beneš-dekrétumok kérdése azt mutatja, hogy az ellenzékkel ebben a kérdésben együtt tudunk működni, a kormánypártokkal nem”
– mondta Gubík. Szerinte azonban más témákban ez fordítva is előfordulhat. „A Magyar Szövetség sem nem kormánypárt, sem ellenzéki párt, hanem egy középen lévő erős, regionális magyar párt. Ezt a vonalat tartani szeretnénk” – mondta a pártelnök. Azt elismerte, hogy a szlovák pártoknak a Beneš-dekrétumok kérdésében mutatott álláspontja hatással lesz majd a lehetséges partnerek meghatározása során a következő parlamenti választás előtt.
Kapcsolódó cikkünk
Alapszabályt módosított és hosszú távú programot fogad el ma a Magyar Szövetség kongresszusa, már a jövő évi választásra készülnek. A Beneš-dekrétumok, a kisebbségi jogok kapcsán a kormányt és a kisebbségi kormánybiztost is bírálta.
Központosításra készül a Magyar Szövetség a mai kongresszusán, amelyen módosítani akarják a párt alapszabályát is. Gubík László pártelnök szerint azonban csak kicsit vesznek vissza a regionális szervezetek hatásköreiből. Szerinte a pártnak most „pulóveres mozgalmárokra” van szüksége, akik dolgozni tudnak és akarnak.
„És ennek ágyaz meg a párt szuperregionális és végletekig decentralizált döntéshozatalát a központ felelősségvállalásával egyensúlyba hozó (…) új alapszabály”
– mondta Gubík a közgyűlésem tartott beszámolójában. Szerinte a Magyar Szövetség még ezzel az új alapszabállyal is „a regionálitást és decentralizációt” tisztelő és alkalmazó párt marad. Az új alapszabályt a kongresszus már elfogadta. Ez vétójogot biztosít a pártelnöknek bizonyos jelöltállítási kérdésekben.
„Pulóveres mozgalmárok” kellenek
A pártelnök úgy látja, új módszerekre van szüksége a Szövetségnek, hogy jobban el tudják érni az embereket. „Végig kell szántanunk a háztartásokat is, a kultúrházas és koszorúzós rendezvényeken túl a komfortzónán kívül eső minden terepen jelen kell lennünk, legyen az az áruházak előtti tér, a helyi kocsma, a piac, a focipálya” – mondta Gubík. Szerinte minél több önkéntesre van szükségük, mert szerinte a helyi szervezeteik már nem nagyon képesek a mozgósításra.
„Önkéntesek és segítők is kellenek. Legyünk őszinték, a helyi szervezeteink már csak kivételes esetben tudják kitermelni ezt a hálót”
– mondta Gubík. A „pulóveres” hasonlathoz többször visszatért, szerinte a kongresszus után kezdődnek majd a „pulóveres napok”, amikor mindenkinek dolgoznia kell. A hasonlatot Öllös Lászlótól vette, aki a párt november 17-én tartott konferenciáján pulóverben jelent meg, mert 1989-ben a „pulóveres mozgalmárok” döntötték meg a kommunista rendszert.
Gubík bírálta a párt egyes képviselőit is, habár jobbára név nélkül. „Aki kételkedik, magára játszik vagy alibit keres, ő is megbecsült tagja marad a politikai közösségnek, de inkább adja át helyét a pulóveres társának” – mondta a pártelnök. Úgy véli, elég volt a másra mutogatásból és a mellébeszélésből.
„Nem fog meghatni sem a társunkra mutogatás, sem a pártbéli múlt, sem a régi érdemek”
– mondta Gubík.
Együttélés 2040
A kongresszus elfogadta a párt hosszútávú programját, amely négy pilléren áll:
• a nemzeti közösségek jogállása
• nyelv, kultúra és oktatás
• regionális fejlesztés és gazdasági esélyek
• fenntarthatóság és környezetvédelem
A dokumentum 15 éves, hosszú távú tervet tartalmaz. Eszerint a szlovákiai magyarság döntő része a rendszerváltás óta eltelt 35 évet “elvesztegetett időnek” érzi.
“Olyannak, amelyet csak elszenvedtünk, és amely elment fölöttünk anélkül, hogy sorskérdéseinken alakítani tudtunk volna”
– áll a dokumentumban. Ez kapcsolódik az idén tavasszal meghirdetett 13 ponthoz, amit a párt országos tanácsa fogadott el Kassán.
A kormánybiztos helyében lemondana
Horony Ákos kormánybiztos azonban megkapta a „selyemzsinórt”, igaz udvarias, baráti szavakba csomagolva.
„Alkatilag, vérmérsékletben és betöltött hivatalban is mások vagyunk Horony Ákos barátommal, ezért nyugodtan kijelenthetem, hogy én a héten már felálltam volna a helyemről”
– mondta Gubík. Ezzel arra utalt, hogy a kormány, amelynek kormánybiztosként ő is tagja, szerinte nagyon rosszul reagált az utóbbi napokban egyre forróbb témává váló Beneš-dekrétumokra. „A szlovák kormány elégtelenre vizsgázott ebben a kérdésben” – mondta a Beneš-dekrétumokra adott kormányzati reakcióra Gubík.
Elégedetlen azonban a kormány hozzáállásával a kisebbségi jogokkal kapcsolatban is.
„Évek óta láthatóak a magyar-szlovák kormányközi kapcsolatok eredményei a gazdasági kérdésekben vagy a korábbi sovinizmus féken tartásában, de azt is látjuk, hogy jogállási kérdéseinkben a miniszterelnökök barátsága sem hozta meg a Kánaánt“
– mondta a pártelnök.
Kapcsolódó cikkünk
Az elnök beleszólást kapott a megyei képviselők és megyeelnökjelöltek kiválasztásába, bizonyos városokban a polgármesterjelölt meghatározásába is. A kisebbségi kormánybiztost nem akarja lemondatni a Magyar Szövetség elnöke.
Az alapszabály-módosítás volt az egyik legfontosabb témája a Magyar Szövetség szombati kongresszusának, amely a jelenlévők nagy többségével el is fogadta azt. Az előkészítés azonban nem volt egyszerű, még pénteken éjszaka is a dokumentum részletein vitatkozott a párt kibővített elnöksége. „A dokumentummal végül egyetértett az elnökség és a járási elnökök is” – mondta a kongresszust követő sajtótájékoztatón Gubík László.
A pártelnök bizonyos kérdésekben „együttdöntési” jogot kapott a regionális szervezetekkel.
„Az együttdöntési jog a megyei képviselőjelöltekre vonatkozik, illetve a megyei elnökjelöltekre”
– mondta Gubík. Habár nem pontosította, de ez valamifajta vétójogot jelent az elnök számára ezeknek a jelölteknek a kiválasztása során.
A párt várhatóan meghatároz majd bizonyos „kiemelt” városokat, mint például Dunaszerdahelyet, Komáromot stb. ahol az elnöknek szintén beleszólása lesz a polgármesterjelölt kiválasztásába. „Ilyen lesz most is, a választások előtt a megfelelő időben az országos elnökségnek kell ezekre a városokra javaslatot tenni” – mondta Gubík. Ez azonban már az eddigi alapszabály is lehetővé tette.
Horony Ákost mégsem mondatnák le
Habár Gubík óvatosan bírálta Horony Ákost, a kisebbségi ügyi kormánybiztost, mivel a helyén maradt azután is, hogy a kormány határozatban ítélte el a Beneš-dekrétumok hatályon kívül helyezésére tett erőfeszítéseket. „Alkatilag, vérmérsékletben és betöltött hivatalban is mások vagyunk Horony Ákos barátommal, ezért nyugodtan kijelenthetem, hogy én a héten már felálltam volna a helyemről” – mondta kongresszusi beszédében Gubík.
A sajtótájékoztatón árnyalta ezt.
„Horony Ákost az egyik, ha nem a legkiválóbb jogászunknak tartom”
– mondta az Új Szó kérdésére Gubík. Szerinte több, kisebbségi jogokat térintő dokumentumon dolgoznak. „Ebben természetesen támogatjuk őt, bízunk benne, hogy a munkája eredményre is vezet” – mondta Gubík. Elismerte azonban, hogy a kormánybiztos nincs könnyű helyzetben, mert a kormány nemzetiségi politikájának van egy „üvegplafonja” ami fölé nem enged senkit. Gubík szerint a kisebbségi jogi törvény elfogadása jelenleg elképzelhetetlen, mert például a kormányprogram sem tartalmazza.
Amikor beindul a hisztifaktor
A párt december 9-re szakmai fórumot hívott össze, amin a Beneš-dekrétumok lehetséges hatályon kívül helyezését szeretné megvitatni. A fórumra meghívták valamennyi parlamenti párt képviselőjét, de Gubík még nem tudta megmondani, hogy mely pártok küldenek rá képviselőt. Az Új Szó információi szerint a Progresszív Szlovákia már jelezte, hogy részt vesz az egyeztetésen. „A fórum célja, hogy racionális párbeszédet tudjunk folytatni a témában” – mondta Gubík. Ugyanakkor elismerte, hogy a szlovák politikusok többségével nehéz tárgyalni erről a témáról.
„Ha előkerül a Beneš-dekrétumok ügye, akkor beindul a hisztifaktor a szlovák politikusok fejében”
– magyarázta Gubík. A megbeszélésen próbálják majd elmondani, hogy nem a szlovák államiság alapjait akarják szétverni, hanem egyetlen dekrétumról akarnak beszélni, ami alapján emberek százaitól vesznek el földterületeket.
Középen, de most közelebb az ellenzék
Gubík szerint a téma felvetése megmutatta, hogy mely pártokkal lehet együttműködni ebben a kérdésben, és mely pártokkal nem.
„A Beneš-dekrétumok kérdése azt mutatja, hogy az ellenzékkel ebben a kérdésben együtt tudunk működni, a kormánypártokkal nem”
– mondta Gubík. Szerinte azonban más témákban ez fordítva is előfordulhat. „A Magyar Szövetség sem nem kormánypárt, sem ellenzéki párt, hanem egy középen lévő erős, regionális magyar párt. Ezt a vonalat tartani szeretnénk” – mondta a pártelnök. Azt elismerte, hogy a szlovák pártoknak a Beneš-dekrétumok kérdésében mutatott álláspontja hatással lesz majd a lehetséges partnerek meghatározása során a következő parlamenti választás előtt.
Kapcsolódó cikkünk
Alapszabályt módosított és hosszú távú programot fogad el ma a Magyar Szövetség kongresszusa, már a jövő évi választásra készülnek. A Beneš-dekrétumok, a kisebbségi jogok kapcsán a kormányt és a kisebbségi kormánybiztost is bírálta.
Központosításra készül a Magyar Szövetség a mai kongresszusán, amelyen módosítani akarják a párt alapszabályát is. Gubík László pártelnök szerint azonban csak kicsit vesznek vissza a regionális szervezetek hatásköreiből. Szerinte a pártnak most „pulóveres mozgalmárokra” van szüksége, akik dolgozni tudnak és akarnak.
„És ennek ágyaz meg a párt szuperregionális és végletekig decentralizált döntéshozatalát a központ felelősségvállalásával egyensúlyba hozó (…) új alapszabály”
– mondta Gubík a közgyűlésem tartott beszámolójában. Szerinte a Magyar Szövetség még ezzel az új alapszabállyal is „a regionálitást és decentralizációt” tisztelő és alkalmazó párt marad. Az új alapszabályt a kongresszus már elfogadta. Ez vétójogot biztosít a pártelnöknek bizonyos jelöltállítási kérdésekben.
„Pulóveres mozgalmárok” kellenek
A pártelnök úgy látja, új módszerekre van szüksége a Szövetségnek, hogy jobban el tudják érni az embereket. „Végig kell szántanunk a háztartásokat is, a kultúrházas és koszorúzós rendezvényeken túl a komfortzónán kívül eső minden terepen jelen kell lennünk, legyen az az áruházak előtti tér, a helyi kocsma, a piac, a focipálya” – mondta Gubík. Szerinte minél több önkéntesre van szükségük, mert szerinte a helyi szervezeteik már nem nagyon képesek a mozgósításra.
„Önkéntesek és segítők is kellenek. Legyünk őszinték, a helyi szervezeteink már csak kivételes esetben tudják kitermelni ezt a hálót”
– mondta Gubík. A „pulóveres” hasonlathoz többször visszatért, szerinte a kongresszus után kezdődnek majd a „pulóveres napok”, amikor mindenkinek dolgoznia kell. A hasonlatot Öllös Lászlótól vette, aki a párt november 17-én tartott konferenciáján pulóverben jelent meg, mert 1989-ben a „pulóveres mozgalmárok” döntötték meg a kommunista rendszert.
Gubík bírálta a párt egyes képviselőit is, habár jobbára név nélkül. „Aki kételkedik, magára játszik vagy alibit keres, ő is megbecsült tagja marad a politikai közösségnek, de inkább adja át helyét a pulóveres társának” – mondta a pártelnök. Úgy véli, elég volt a másra mutogatásból és a mellébeszélésből.
„Nem fog meghatni sem a társunkra mutogatás, sem a pártbéli múlt, sem a régi érdemek”
– mondta Gubík.
Együttélés 2040
A kongresszus elfogadta a párt hosszútávú programját, amely négy pilléren áll:
• a nemzeti közösségek jogállása
• nyelv, kultúra és oktatás
• regionális fejlesztés és gazdasági esélyek
• fenntarthatóság és környezetvédelem
A dokumentum 15 éves, hosszú távú tervet tartalmaz. Eszerint a szlovákiai magyarság döntő része a rendszerváltás óta eltelt 35 évet “elvesztegetett időnek” érzi.
“Olyannak, amelyet csak elszenvedtünk, és amely elment fölöttünk anélkül, hogy sorskérdéseinken alakítani tudtunk volna”
– áll a dokumentumban. Ez kapcsolódik az idén tavasszal meghirdetett 13 ponthoz, amit a párt országos tanácsa fogadott el Kassán.
A kormánybiztos helyében lemondana
Horony Ákos kormánybiztos azonban megkapta a „selyemzsinórt”, igaz udvarias, baráti szavakba csomagolva.
„Alkatilag, vérmérsékletben és betöltött hivatalban is mások vagyunk Horony Ákos barátommal, ezért nyugodtan kijelenthetem, hogy én a héten már felálltam volna a helyemről”
– mondta Gubík. Ezzel arra utalt, hogy a kormány, amelynek kormánybiztosként ő is tagja, szerinte nagyon rosszul reagált az utóbbi napokban egyre forróbb témává váló Beneš-dekrétumokra. „A szlovák kormány elégtelenre vizsgázott ebben a kérdésben” – mondta a Beneš-dekrétumokra adott kormányzati reakcióra Gubík.
Elégedetlen azonban a kormány hozzáállásával a kisebbségi jogokkal kapcsolatban is.
„Évek óta láthatóak a magyar-szlovák kormányközi kapcsolatok eredményei a gazdasági kérdésekben vagy a korábbi sovinizmus féken tartásában, de azt is látjuk, hogy jogállási kérdéseinkben a miniszterelnökök barátsága sem hozta meg a Kánaánt“
– mondta a pártelnök.
Kapcsolódó cikkünk
Az elnök beleszólást kapott a megyei képviselők és megyeelnökjelöltek kiválasztásába, bizonyos városokban a polgármesterjelölt meghatározásába is. A kisebbségi kormánybiztost nem akarja lemondatni a Magyar Szövetség elnöke.
Az alapszabály-módosítás volt az egyik legfontosabb témája a Magyar Szövetség szombati kongresszusának, amely a jelenlévők nagy többségével el is fogadta azt. Az előkészítés azonban nem volt egyszerű, még pénteken éjszaka is a dokumentum részletein vitatkozott a párt kibővített elnöksége. „A dokumentummal végül egyetértett az elnökség és a járási elnökök is” – mondta a kongresszust követő sajtótájékoztatón Gubík László.
A pártelnök bizonyos kérdésekben „együttdöntési” jogot kapott a regionális szervezetekkel.
„Az együttdöntési jog a megyei képviselőjelöltekre vonatkozik, illetve a megyei elnökjelöltekre”
– mondta Gubík. Habár nem pontosította, de ez valamifajta vétójogot jelent az elnök számára ezeknek a jelölteknek a kiválasztása során.
A párt várhatóan meghatároz majd bizonyos „kiemelt” városokat, mint például Dunaszerdahelyet, Komáromot stb. ahol az elnöknek szintén beleszólása lesz a polgármesterjelölt kiválasztásába. „Ilyen lesz most is, a választások előtt a megfelelő időben az országos elnökségnek kell ezekre a városokra javaslatot tenni” – mondta Gubík. Ez azonban már az eddigi alapszabály is lehetővé tette.
Horony Ákost mégsem mondatnák le
Habár Gubík óvatosan bírálta Horony Ákost, a kisebbségi ügyi kormánybiztost, mivel a helyén maradt azután is, hogy a kormány határozatban ítélte el a Beneš-dekrétumok hatályon kívül helyezésére tett erőfeszítéseket. „Alkatilag, vérmérsékletben és betöltött hivatalban is mások vagyunk Horony Ákos barátommal, ezért nyugodtan kijelenthetem, hogy én a héten már felálltam volna a helyemről” – mondta kongresszusi beszédében Gubík.
A sajtótájékoztatón árnyalta ezt.
„Horony Ákost az egyik, ha nem a legkiválóbb jogászunknak tartom”
– mondta az Új Szó kérdésére Gubík. Szerinte több, kisebbségi jogokat térintő dokumentumon dolgoznak. „Ebben természetesen támogatjuk őt, bízunk benne, hogy a munkája eredményre is vezet” – mondta Gubík. Elismerte azonban, hogy a kormánybiztos nincs könnyű helyzetben, mert a kormány nemzetiségi politikájának van egy „üvegplafonja” ami fölé nem enged senkit. Gubík szerint a kisebbségi jogi törvény elfogadása jelenleg elképzelhetetlen, mert például a kormányprogram sem tartalmazza.
Amikor beindul a hisztifaktor
A párt december 9-re szakmai fórumot hívott össze, amin a Beneš-dekrétumok lehetséges hatályon kívül helyezését szeretné megvitatni. A fórumra meghívták valamennyi parlamenti párt képviselőjét, de Gubík még nem tudta megmondani, hogy mely pártok küldenek rá képviselőt. Az Új Szó információi szerint a Progresszív Szlovákia már jelezte, hogy részt vesz az egyeztetésen. „A fórum célja, hogy racionális párbeszédet tudjunk folytatni a témában” – mondta Gubík. Ugyanakkor elismerte, hogy a szlovák politikusok többségével nehéz tárgyalni erről a témáról.
„Ha előkerül a Beneš-dekrétumok ügye, akkor beindul a hisztifaktor a szlovák politikusok fejében”
– magyarázta Gubík. A megbeszélésen próbálják majd elmondani, hogy nem a szlovák államiság alapjait akarják szétverni, hanem egyetlen dekrétumról akarnak beszélni, ami alapján emberek százaitól vesznek el földterületeket.
Középen, de most közelebb az ellenzék
Gubík szerint a téma felvetése megmutatta, hogy mely pártokkal lehet együttműködni ebben a kérdésben, és mely pártokkal nem.
„A Beneš-dekrétumok kérdése azt mutatja, hogy az ellenzékkel ebben a kérdésben együtt tudunk működni, a kormánypártokkal nem”
– mondta Gubík. Szerinte azonban más témákban ez fordítva is előfordulhat. „A Magyar Szövetség sem nem kormánypárt, sem ellenzéki párt, hanem egy középen lévő erős, regionális magyar párt. Ezt a vonalat tartani szeretnénk” – mondta a pártelnök. Azt elismerte, hogy a szlovák pártoknak a Beneš-dekrétumok kérdésében mutatott álláspontja hatással lesz majd a lehetséges partnerek meghatározása során a következő parlamenti választás előtt.
Kapcsolódó cikkünk
Alapszabályt módosított és hosszú távú programot fogad el ma a Magyar Szövetség kongresszusa, már a jövő évi választásra készülnek. A Beneš-dekrétumok, a kisebbségi jogok kapcsán a kormányt és a kisebbségi kormánybiztost is bírálta.
Központosításra készül a Magyar Szövetség a mai kongresszusán, amelyen módosítani akarják a párt alapszabályát is. Gubík László pártelnök szerint azonban csak kicsit vesznek vissza a regionális szervezetek hatásköreiből. Szerinte a pártnak most „pulóveres mozgalmárokra” van szüksége, akik dolgozni tudnak és akarnak.
„És ennek ágyaz meg a párt szuperregionális és végletekig decentralizált döntéshozatalát a központ felelősségvállalásával egyensúlyba hozó (…) új alapszabály”
– mondta Gubík a közgyűlésem tartott beszámolójában. Szerinte a Magyar Szövetség még ezzel az új alapszabállyal is „a regionálitást és decentralizációt” tisztelő és alkalmazó párt marad. Az új alapszabályt a kongresszus már elfogadta. Ez vétójogot biztosít a pártelnöknek bizonyos jelöltállítási kérdésekben.
„Pulóveres mozgalmárok” kellenek
A pártelnök úgy látja, új módszerekre van szüksége a Szövetségnek, hogy jobban el tudják érni az embereket. „Végig kell szántanunk a háztartásokat is, a kultúrházas és koszorúzós rendezvényeken túl a komfortzónán kívül eső minden terepen jelen kell lennünk, legyen az az áruházak előtti tér, a helyi kocsma, a piac, a focipálya” – mondta Gubík. Szerinte minél több önkéntesre van szükségük, mert szerinte a helyi szervezeteik már nem nagyon képesek a mozgósításra.
„Önkéntesek és segítők is kellenek. Legyünk őszinték, a helyi szervezeteink már csak kivételes esetben tudják kitermelni ezt a hálót”
– mondta Gubík. A „pulóveres” hasonlathoz többször visszatért, szerinte a kongresszus után kezdődnek majd a „pulóveres napok”, amikor mindenkinek dolgoznia kell. A hasonlatot Öllös Lászlótól vette, aki a párt november 17-én tartott konferenciáján pulóverben jelent meg, mert 1989-ben a „pulóveres mozgalmárok” döntötték meg a kommunista rendszert.
Gubík bírálta a párt egyes képviselőit is, habár jobbára név nélkül. „Aki kételkedik, magára játszik vagy alibit keres, ő is megbecsült tagja marad a politikai közösségnek, de inkább adja át helyét a pulóveres társának” – mondta a pártelnök. Úgy véli, elég volt a másra mutogatásból és a mellébeszélésből.
„Nem fog meghatni sem a társunkra mutogatás, sem a pártbéli múlt, sem a régi érdemek”
– mondta Gubík.
Együttélés 2040
A kongresszus elfogadta a párt hosszútávú programját, amely négy pilléren áll:
• a nemzeti közösségek jogállása
• nyelv, kultúra és oktatás
• regionális fejlesztés és gazdasági esélyek
• fenntarthatóság és környezetvédelem
A dokumentum 15 éves, hosszú távú tervet tartalmaz. Eszerint a szlovákiai magyarság döntő része a rendszerváltás óta eltelt 35 évet “elvesztegetett időnek” érzi.
“Olyannak, amelyet csak elszenvedtünk, és amely elment fölöttünk anélkül, hogy sorskérdéseinken alakítani tudtunk volna”
– áll a dokumentumban. Ez kapcsolódik az idén tavasszal meghirdetett 13 ponthoz, amit a párt országos tanácsa fogadott el Kassán.
A kormánybiztos helyében lemondana
Horony Ákos kormánybiztos azonban megkapta a „selyemzsinórt”, igaz udvarias, baráti szavakba csomagolva.
„Alkatilag, vérmérsékletben és betöltött hivatalban is mások vagyunk Horony Ákos barátommal, ezért nyugodtan kijelenthetem, hogy én a héten már felálltam volna a helyemről”
– mondta Gubík. Ezzel arra utalt, hogy a kormány, amelynek kormánybiztosként ő is tagja, szerinte nagyon rosszul reagált az utóbbi napokban egyre forróbb témává váló Beneš-dekrétumokra. „A szlovák kormány elégtelenre vizsgázott ebben a kérdésben” – mondta a Beneš-dekrétumokra adott kormányzati reakcióra Gubík.
Elégedetlen azonban a kormány hozzáállásával a kisebbségi jogokkal kapcsolatban is.
„Évek óta láthatóak a magyar-szlovák kormányközi kapcsolatok eredményei a gazdasági kérdésekben vagy a korábbi sovinizmus féken tartásában, de azt is látjuk, hogy jogállási kérdéseinkben a miniszterelnökök barátsága sem hozta meg a Kánaánt“
– mondta a pártelnök.
Kapcsolódó cikkünk
Az elnök beleszólást kapott a megyei képviselők és megyeelnökjelöltek kiválasztásába, bizonyos városokban a polgármesterjelölt meghatározásába is. A kisebbségi kormánybiztost nem akarja lemondatni a Magyar Szövetség elnöke.
Az alapszabály-módosítás volt az egyik legfontosabb témája a Magyar Szövetség szombati kongresszusának, amely a jelenlévők nagy többségével el is fogadta azt. Az előkészítés azonban nem volt egyszerű, még pénteken éjszaka is a dokumentum részletein vitatkozott a párt kibővített elnöksége. „A dokumentummal végül egyetértett az elnökség és a járási elnökök is” – mondta a kongresszust követő sajtótájékoztatón Gubík László.
A pártelnök bizonyos kérdésekben „együttdöntési” jogot kapott a regionális szervezetekkel.
„Az együttdöntési jog a megyei képviselőjelöltekre vonatkozik, illetve a megyei elnökjelöltekre”
– mondta Gubík. Habár nem pontosította, de ez valamifajta vétójogot jelent az elnök számára ezeknek a jelölteknek a kiválasztása során.
A párt várhatóan meghatároz majd bizonyos „kiemelt” városokat, mint például Dunaszerdahelyet, Komáromot stb. ahol az elnöknek szintén beleszólása lesz a polgármesterjelölt kiválasztásába. „Ilyen lesz most is, a választások előtt a megfelelő időben az országos elnökségnek kell ezekre a városokra javaslatot tenni” – mondta Gubík. Ez azonban már az eddigi alapszabály is lehetővé tette.
Horony Ákost mégsem mondatnák le
Habár Gubík óvatosan bírálta Horony Ákost, a kisebbségi ügyi kormánybiztost, mivel a helyén maradt azután is, hogy a kormány határozatban ítélte el a Beneš-dekrétumok hatályon kívül helyezésére tett erőfeszítéseket. „Alkatilag, vérmérsékletben és betöltött hivatalban is mások vagyunk Horony Ákos barátommal, ezért nyugodtan kijelenthetem, hogy én a héten már felálltam volna a helyemről” – mondta kongresszusi beszédében Gubík.
A sajtótájékoztatón árnyalta ezt.
„Horony Ákost az egyik, ha nem a legkiválóbb jogászunknak tartom”
– mondta az Új Szó kérdésére Gubík. Szerinte több, kisebbségi jogokat térintő dokumentumon dolgoznak. „Ebben természetesen támogatjuk őt, bízunk benne, hogy a munkája eredményre is vezet” – mondta Gubík. Elismerte azonban, hogy a kormánybiztos nincs könnyű helyzetben, mert a kormány nemzetiségi politikájának van egy „üvegplafonja” ami fölé nem enged senkit. Gubík szerint a kisebbségi jogi törvény elfogadása jelenleg elképzelhetetlen, mert például a kormányprogram sem tartalmazza.
Amikor beindul a hisztifaktor
A párt december 9-re szakmai fórumot hívott össze, amin a Beneš-dekrétumok lehetséges hatályon kívül helyezését szeretné megvitatni. A fórumra meghívták valamennyi parlamenti párt képviselőjét, de Gubík még nem tudta megmondani, hogy mely pártok küldenek rá képviselőt. Az Új Szó információi szerint a Progresszív Szlovákia már jelezte, hogy részt vesz az egyeztetésen. „A fórum célja, hogy racionális párbeszédet tudjunk folytatni a témában” – mondta Gubík. Ugyanakkor elismerte, hogy a szlovák politikusok többségével nehéz tárgyalni erről a témáról.
„Ha előkerül a Beneš-dekrétumok ügye, akkor beindul a hisztifaktor a szlovák politikusok fejében”
– magyarázta Gubík. A megbeszélésen próbálják majd elmondani, hogy nem a szlovák államiság alapjait akarják szétverni, hanem egyetlen dekrétumról akarnak beszélni, ami alapján emberek százaitól vesznek el földterületeket.
Középen, de most közelebb az ellenzék
Gubík szerint a téma felvetése megmutatta, hogy mely pártokkal lehet együttműködni ebben a kérdésben, és mely pártokkal nem.
„A Beneš-dekrétumok kérdése azt mutatja, hogy az ellenzékkel ebben a kérdésben együtt tudunk működni, a kormánypártokkal nem”
– mondta Gubík. Szerinte azonban más témákban ez fordítva is előfordulhat. „A Magyar Szövetség sem nem kormánypárt, sem ellenzéki párt, hanem egy középen lévő erős, regionális magyar párt. Ezt a vonalat tartani szeretnénk” – mondta a pártelnök. Azt elismerte, hogy a szlovák pártoknak a Beneš-dekrétumok kérdésében mutatott álláspontja hatással lesz majd a lehetséges partnerek meghatározása során a következő parlamenti választás előtt.
Kapcsolódó cikkünk
Alapszabályt módosított és hosszú távú programot fogad el ma a Magyar Szövetség kongresszusa, már a jövő évi választásra készülnek. A Beneš-dekrétumok, a kisebbségi jogok kapcsán a kormányt és a kisebbségi kormánybiztost is bírálta.
Központosításra készül a Magyar Szövetség a mai kongresszusán, amelyen módosítani akarják a párt alapszabályát is. Gubík László pártelnök szerint azonban csak kicsit vesznek vissza a regionális szervezetek hatásköreiből. Szerinte a pártnak most „pulóveres mozgalmárokra” van szüksége, akik dolgozni tudnak és akarnak.
„És ennek ágyaz meg a párt szuperregionális és végletekig decentralizált döntéshozatalát a központ felelősségvállalásával egyensúlyba hozó (…) új alapszabály”
– mondta Gubík a közgyűlésem tartott beszámolójában. Szerinte a Magyar Szövetség még ezzel az új alapszabállyal is „a regionálitást és decentralizációt” tisztelő és alkalmazó párt marad. Az új alapszabályt a kongresszus már elfogadta. Ez vétójogot biztosít a pártelnöknek bizonyos jelöltállítási kérdésekben.
„Pulóveres mozgalmárok” kellenek
A pártelnök úgy látja, új módszerekre van szüksége a Szövetségnek, hogy jobban el tudják érni az embereket. „Végig kell szántanunk a háztartásokat is, a kultúrházas és koszorúzós rendezvényeken túl a komfortzónán kívül eső minden terepen jelen kell lennünk, legyen az az áruházak előtti tér, a helyi kocsma, a piac, a focipálya” – mondta Gubík. Szerinte minél több önkéntesre van szükségük, mert szerinte a helyi szervezeteik már nem nagyon képesek a mozgósításra.
„Önkéntesek és segítők is kellenek. Legyünk őszinték, a helyi szervezeteink már csak kivételes esetben tudják kitermelni ezt a hálót”
– mondta Gubík. A „pulóveres” hasonlathoz többször visszatért, szerinte a kongresszus után kezdődnek majd a „pulóveres napok”, amikor mindenkinek dolgoznia kell. A hasonlatot Öllös Lászlótól vette, aki a párt november 17-én tartott konferenciáján pulóverben jelent meg, mert 1989-ben a „pulóveres mozgalmárok” döntötték meg a kommunista rendszert.
Gubík bírálta a párt egyes képviselőit is, habár jobbára név nélkül. „Aki kételkedik, magára játszik vagy alibit keres, ő is megbecsült tagja marad a politikai közösségnek, de inkább adja át helyét a pulóveres társának” – mondta a pártelnök. Úgy véli, elég volt a másra mutogatásból és a mellébeszélésből.
„Nem fog meghatni sem a társunkra mutogatás, sem a pártbéli múlt, sem a régi érdemek”
– mondta Gubík.
Együttélés 2040
A kongresszus elfogadta a párt hosszútávú programját, amely négy pilléren áll:
• a nemzeti közösségek jogállása
• nyelv, kultúra és oktatás
• regionális fejlesztés és gazdasági esélyek
• fenntarthatóság és környezetvédelem
A dokumentum 15 éves, hosszú távú tervet tartalmaz. Eszerint a szlovákiai magyarság döntő része a rendszerváltás óta eltelt 35 évet “elvesztegetett időnek” érzi.
“Olyannak, amelyet csak elszenvedtünk, és amely elment fölöttünk anélkül, hogy sorskérdéseinken alakítani tudtunk volna”
– áll a dokumentumban. Ez kapcsolódik az idén tavasszal meghirdetett 13 ponthoz, amit a párt országos tanácsa fogadott el Kassán.
A kormánybiztos helyében lemondana
Horony Ákos kormánybiztos azonban megkapta a „selyemzsinórt”, igaz udvarias, baráti szavakba csomagolva.
„Alkatilag, vérmérsékletben és betöltött hivatalban is mások vagyunk Horony Ákos barátommal, ezért nyugodtan kijelenthetem, hogy én a héten már felálltam volna a helyemről”
– mondta Gubík. Ezzel arra utalt, hogy a kormány, amelynek kormánybiztosként ő is tagja, szerinte nagyon rosszul reagált az utóbbi napokban egyre forróbb témává váló Beneš-dekrétumokra. „A szlovák kormány elégtelenre vizsgázott ebben a kérdésben” – mondta a Beneš-dekrétumokra adott kormányzati reakcióra Gubík.
Elégedetlen azonban a kormány hozzáállásával a kisebbségi jogokkal kapcsolatban is.
„Évek óta láthatóak a magyar-szlovák kormányközi kapcsolatok eredményei a gazdasági kérdésekben vagy a korábbi sovinizmus féken tartásában, de azt is látjuk, hogy jogállási kérdéseinkben a miniszterelnökök barátsága sem hozta meg a Kánaánt“
– mondta a pártelnök.
Kapcsolódó cikkünk
Az elnök beleszólást kapott a megyei képviselők és megyeelnökjelöltek kiválasztásába, bizonyos városokban a polgármesterjelölt meghatározásába is. A kisebbségi kormánybiztost nem akarja lemondatni a Magyar Szövetség elnöke.
Az alapszabály-módosítás volt az egyik legfontosabb témája a Magyar Szövetség szombati kongresszusának, amely a jelenlévők nagy többségével el is fogadta azt. Az előkészítés azonban nem volt egyszerű, még pénteken éjszaka is a dokumentum részletein vitatkozott a párt kibővített elnöksége. „A dokumentummal végül egyetértett az elnökség és a járási elnökök is” – mondta a kongresszust követő sajtótájékoztatón Gubík László.
A pártelnök bizonyos kérdésekben „együttdöntési” jogot kapott a regionális szervezetekkel.
„Az együttdöntési jog a megyei képviselőjelöltekre vonatkozik, illetve a megyei elnökjelöltekre”
– mondta Gubík. Habár nem pontosította, de ez valamifajta vétójogot jelent az elnök számára ezeknek a jelölteknek a kiválasztása során.
A párt várhatóan meghatároz majd bizonyos „kiemelt” városokat, mint például Dunaszerdahelyet, Komáromot stb. ahol az elnöknek szintén beleszólása lesz a polgármesterjelölt kiválasztásába. „Ilyen lesz most is, a választások előtt a megfelelő időben az országos elnökségnek kell ezekre a városokra javaslatot tenni” – mondta Gubík. Ez azonban már az eddigi alapszabály is lehetővé tette.
Horony Ákost mégsem mondatnák le
Habár Gubík óvatosan bírálta Horony Ákost, a kisebbségi ügyi kormánybiztost, mivel a helyén maradt azután is, hogy a kormány határozatban ítélte el a Beneš-dekrétumok hatályon kívül helyezésére tett erőfeszítéseket. „Alkatilag, vérmérsékletben és betöltött hivatalban is mások vagyunk Horony Ákos barátommal, ezért nyugodtan kijelenthetem, hogy én a héten már felálltam volna a helyemről” – mondta kongresszusi beszédében Gubík.
A sajtótájékoztatón árnyalta ezt.
„Horony Ákost az egyik, ha nem a legkiválóbb jogászunknak tartom”
– mondta az Új Szó kérdésére Gubík. Szerinte több, kisebbségi jogokat térintő dokumentumon dolgoznak. „Ebben természetesen támogatjuk őt, bízunk benne, hogy a munkája eredményre is vezet” – mondta Gubík. Elismerte azonban, hogy a kormánybiztos nincs könnyű helyzetben, mert a kormány nemzetiségi politikájának van egy „üvegplafonja” ami fölé nem enged senkit. Gubík szerint a kisebbségi jogi törvény elfogadása jelenleg elképzelhetetlen, mert például a kormányprogram sem tartalmazza.
Amikor beindul a hisztifaktor
A párt december 9-re szakmai fórumot hívott össze, amin a Beneš-dekrétumok lehetséges hatályon kívül helyezését szeretné megvitatni. A fórumra meghívták valamennyi parlamenti párt képviselőjét, de Gubík még nem tudta megmondani, hogy mely pártok küldenek rá képviselőt. Az Új Szó információi szerint a Progresszív Szlovákia már jelezte, hogy részt vesz az egyeztetésen. „A fórum célja, hogy racionális párbeszédet tudjunk folytatni a témában” – mondta Gubík. Ugyanakkor elismerte, hogy a szlovák politikusok többségével nehéz tárgyalni erről a témáról.
„Ha előkerül a Beneš-dekrétumok ügye, akkor beindul a hisztifaktor a szlovák politikusok fejében”
– magyarázta Gubík. A megbeszélésen próbálják majd elmondani, hogy nem a szlovák államiság alapjait akarják szétverni, hanem egyetlen dekrétumról akarnak beszélni, ami alapján emberek százaitól vesznek el földterületeket.
Középen, de most közelebb az ellenzék
Gubík szerint a téma felvetése megmutatta, hogy mely pártokkal lehet együttműködni ebben a kérdésben, és mely pártokkal nem.
„A Beneš-dekrétumok kérdése azt mutatja, hogy az ellenzékkel ebben a kérdésben együtt tudunk működni, a kormánypártokkal nem”
– mondta Gubík. Szerinte azonban más témákban ez fordítva is előfordulhat. „A Magyar Szövetség sem nem kormánypárt, sem ellenzéki párt, hanem egy középen lévő erős, regionális magyar párt. Ezt a vonalat tartani szeretnénk” – mondta a pártelnök. Azt elismerte, hogy a szlovák pártoknak a Beneš-dekrétumok kérdésében mutatott álláspontja hatással lesz majd a lehetséges partnerek meghatározása során a következő parlamenti választás előtt.
Kapcsolódó cikkünk
Alapszabályt módosított és hosszú távú programot fogad el ma a Magyar Szövetség kongresszusa, már a jövő évi választásra készülnek. A Beneš-dekrétumok, a kisebbségi jogok kapcsán a kormányt és a kisebbségi kormánybiztost is bírálta.
Központosításra készül a Magyar Szövetség a mai kongresszusán, amelyen módosítani akarják a párt alapszabályát is. Gubík László pártelnök szerint azonban csak kicsit vesznek vissza a regionális szervezetek hatásköreiből. Szerinte a pártnak most „pulóveres mozgalmárokra” van szüksége, akik dolgozni tudnak és akarnak.
„És ennek ágyaz meg a párt szuperregionális és végletekig decentralizált döntéshozatalát a központ felelősségvállalásával egyensúlyba hozó (…) új alapszabály”
– mondta Gubík a közgyűlésem tartott beszámolójában. Szerinte a Magyar Szövetség még ezzel az új alapszabállyal is „a regionálitást és decentralizációt” tisztelő és alkalmazó párt marad. Az új alapszabályt a kongresszus már elfogadta. Ez vétójogot biztosít a pártelnöknek bizonyos jelöltállítási kérdésekben.
„Pulóveres mozgalmárok” kellenek
A pártelnök úgy látja, új módszerekre van szüksége a Szövetségnek, hogy jobban el tudják érni az embereket. „Végig kell szántanunk a háztartásokat is, a kultúrházas és koszorúzós rendezvényeken túl a komfortzónán kívül eső minden terepen jelen kell lennünk, legyen az az áruházak előtti tér, a helyi kocsma, a piac, a focipálya” – mondta Gubík. Szerinte minél több önkéntesre van szükségük, mert szerinte a helyi szervezeteik már nem nagyon képesek a mozgósításra.
„Önkéntesek és segítők is kellenek. Legyünk őszinték, a helyi szervezeteink már csak kivételes esetben tudják kitermelni ezt a hálót”
– mondta Gubík. A „pulóveres” hasonlathoz többször visszatért, szerinte a kongresszus után kezdődnek majd a „pulóveres napok”, amikor mindenkinek dolgoznia kell. A hasonlatot Öllös Lászlótól vette, aki a párt november 17-én tartott konferenciáján pulóverben jelent meg, mert 1989-ben a „pulóveres mozgalmárok” döntötték meg a kommunista rendszert.
Gubík bírálta a párt egyes képviselőit is, habár jobbára név nélkül. „Aki kételkedik, magára játszik vagy alibit keres, ő is megbecsült tagja marad a politikai közösségnek, de inkább adja át helyét a pulóveres társának” – mondta a pártelnök. Úgy véli, elég volt a másra mutogatásból és a mellébeszélésből.
„Nem fog meghatni sem a társunkra mutogatás, sem a pártbéli múlt, sem a régi érdemek”
– mondta Gubík.
Együttélés 2040
A kongresszus elfogadta a párt hosszútávú programját, amely négy pilléren áll:
• a nemzeti közösségek jogállása
• nyelv, kultúra és oktatás
• regionális fejlesztés és gazdasági esélyek
• fenntarthatóság és környezetvédelem
A dokumentum 15 éves, hosszú távú tervet tartalmaz. Eszerint a szlovákiai magyarság döntő része a rendszerváltás óta eltelt 35 évet “elvesztegetett időnek” érzi.
“Olyannak, amelyet csak elszenvedtünk, és amely elment fölöttünk anélkül, hogy sorskérdéseinken alakítani tudtunk volna”
– áll a dokumentumban. Ez kapcsolódik az idén tavasszal meghirdetett 13 ponthoz, amit a párt országos tanácsa fogadott el Kassán.
A kormánybiztos helyében lemondana
Horony Ákos kormánybiztos azonban megkapta a „selyemzsinórt”, igaz udvarias, baráti szavakba csomagolva.
„Alkatilag, vérmérsékletben és betöltött hivatalban is mások vagyunk Horony Ákos barátommal, ezért nyugodtan kijelenthetem, hogy én a héten már felálltam volna a helyemről”
– mondta Gubík. Ezzel arra utalt, hogy a kormány, amelynek kormánybiztosként ő is tagja, szerinte nagyon rosszul reagált az utóbbi napokban egyre forróbb témává váló Beneš-dekrétumokra. „A szlovák kormány elégtelenre vizsgázott ebben a kérdésben” – mondta a Beneš-dekrétumokra adott kormányzati reakcióra Gubík.
Elégedetlen azonban a kormány hozzáállásával a kisebbségi jogokkal kapcsolatban is.
„Évek óta láthatóak a magyar-szlovák kormányközi kapcsolatok eredményei a gazdasági kérdésekben vagy a korábbi sovinizmus féken tartásában, de azt is látjuk, hogy jogállási kérdéseinkben a miniszterelnökök barátsága sem hozta meg a Kánaánt“
– mondta a pártelnök.
Kapcsolódó cikkünk
Az elnök beleszólást kapott a megyei képviselők és megyeelnökjelöltek kiválasztásába, bizonyos városokban a polgármesterjelölt meghatározásába is. A kisebbségi kormánybiztost nem akarja lemondatni a Magyar Szövetség elnöke.
Az alapszabály-módosítás volt az egyik legfontosabb témája a Magyar Szövetség szombati kongresszusának, amely a jelenlévők nagy többségével el is fogadta azt. Az előkészítés azonban nem volt egyszerű, még pénteken éjszaka is a dokumentum részletein vitatkozott a párt kibővített elnöksége. „A dokumentummal végül egyetértett az elnökség és a járási elnökök is” – mondta a kongresszust követő sajtótájékoztatón Gubík László.
A pártelnök bizonyos kérdésekben „együttdöntési” jogot kapott a regionális szervezetekkel.
„Az együttdöntési jog a megyei képviselőjelöltekre vonatkozik, illetve a megyei elnökjelöltekre”
– mondta Gubík. Habár nem pontosította, de ez valamifajta vétójogot jelent az elnök számára ezeknek a jelölteknek a kiválasztása során.
A párt várhatóan meghatároz majd bizonyos „kiemelt” városokat, mint például Dunaszerdahelyet, Komáromot stb. ahol az elnöknek szintén beleszólása lesz a polgármesterjelölt kiválasztásába. „Ilyen lesz most is, a választások előtt a megfelelő időben az országos elnökségnek kell ezekre a városokra javaslatot tenni” – mondta Gubík. Ez azonban már az eddigi alapszabály is lehetővé tette.
Horony Ákost mégsem mondatnák le
Habár Gubík óvatosan bírálta Horony Ákost, a kisebbségi ügyi kormánybiztost, mivel a helyén maradt azután is, hogy a kormány határozatban ítélte el a Beneš-dekrétumok hatályon kívül helyezésére tett erőfeszítéseket. „Alkatilag, vérmérsékletben és betöltött hivatalban is mások vagyunk Horony Ákos barátommal, ezért nyugodtan kijelenthetem, hogy én a héten már felálltam volna a helyemről” – mondta kongresszusi beszédében Gubík.
A sajtótájékoztatón árnyalta ezt.
„Horony Ákost az egyik, ha nem a legkiválóbb jogászunknak tartom”
– mondta az Új Szó kérdésére Gubík. Szerinte több, kisebbségi jogokat térintő dokumentumon dolgoznak. „Ebben természetesen támogatjuk őt, bízunk benne, hogy a munkája eredményre is vezet” – mondta Gubík. Elismerte azonban, hogy a kormánybiztos nincs könnyű helyzetben, mert a kormány nemzetiségi politikájának van egy „üvegplafonja” ami fölé nem enged senkit. Gubík szerint a kisebbségi jogi törvény elfogadása jelenleg elképzelhetetlen, mert például a kormányprogram sem tartalmazza.
Amikor beindul a hisztifaktor
A párt december 9-re szakmai fórumot hívott össze, amin a Beneš-dekrétumok lehetséges hatályon kívül helyezését szeretné megvitatni. A fórumra meghívták valamennyi parlamenti párt képviselőjét, de Gubík még nem tudta megmondani, hogy mely pártok küldenek rá képviselőt. Az Új Szó információi szerint a Progresszív Szlovákia már jelezte, hogy részt vesz az egyeztetésen. „A fórum célja, hogy racionális párbeszédet tudjunk folytatni a témában” – mondta Gubík. Ugyanakkor elismerte, hogy a szlovák politikusok többségével nehéz tárgyalni erről a témáról.
„Ha előkerül a Beneš-dekrétumok ügye, akkor beindul a hisztifaktor a szlovák politikusok fejében”
– magyarázta Gubík. A megbeszélésen próbálják majd elmondani, hogy nem a szlovák államiság alapjait akarják szétverni, hanem egyetlen dekrétumról akarnak beszélni, ami alapján emberek százaitól vesznek el földterületeket.
Középen, de most közelebb az ellenzék
Gubík szerint a téma felvetése megmutatta, hogy mely pártokkal lehet együttműködni ebben a kérdésben, és mely pártokkal nem.
„A Beneš-dekrétumok kérdése azt mutatja, hogy az ellenzékkel ebben a kérdésben együtt tudunk működni, a kormánypártokkal nem”
– mondta Gubík. Szerinte azonban más témákban ez fordítva is előfordulhat. „A Magyar Szövetség sem nem kormánypárt, sem ellenzéki párt, hanem egy középen lévő erős, regionális magyar párt. Ezt a vonalat tartani szeretnénk” – mondta a pártelnök. Azt elismerte, hogy a szlovák pártoknak a Beneš-dekrétumok kérdésében mutatott álláspontja hatással lesz majd a lehetséges partnerek meghatározása során a következő parlamenti választás előtt.
Kapcsolódó cikkünk
Alapszabályt módosított és hosszú távú programot fogad el ma a Magyar Szövetség kongresszusa, már a jövő évi választásra készülnek. A Beneš-dekrétumok, a kisebbségi jogok kapcsán a kormányt és a kisebbségi kormánybiztost is bírálta.
Központosításra készül a Magyar Szövetség a mai kongresszusán, amelyen módosítani akarják a párt alapszabályát is. Gubík László pártelnök szerint azonban csak kicsit vesznek vissza a regionális szervezetek hatásköreiből. Szerinte a pártnak most „pulóveres mozgalmárokra” van szüksége, akik dolgozni tudnak és akarnak.
„És ennek ágyaz meg a párt szuperregionális és végletekig decentralizált döntéshozatalát a központ felelősségvállalásával egyensúlyba hozó (…) új alapszabály”
– mondta Gubík a közgyűlésem tartott beszámolójában. Szerinte a Magyar Szövetség még ezzel az új alapszabállyal is „a regionálitást és decentralizációt” tisztelő és alkalmazó párt marad. Az új alapszabályt a kongresszus már elfogadta. Ez vétójogot biztosít a pártelnöknek bizonyos jelöltállítási kérdésekben.
„Pulóveres mozgalmárok” kellenek
A pártelnök úgy látja, új módszerekre van szüksége a Szövetségnek, hogy jobban el tudják érni az embereket. „Végig kell szántanunk a háztartásokat is, a kultúrházas és koszorúzós rendezvényeken túl a komfortzónán kívül eső minden terepen jelen kell lennünk, legyen az az áruházak előtti tér, a helyi kocsma, a piac, a focipálya” – mondta Gubík. Szerinte minél több önkéntesre van szükségük, mert szerinte a helyi szervezeteik már nem nagyon képesek a mozgósításra.
„Önkéntesek és segítők is kellenek. Legyünk őszinték, a helyi szervezeteink már csak kivételes esetben tudják kitermelni ezt a hálót”
– mondta Gubík. A „pulóveres” hasonlathoz többször visszatért, szerinte a kongresszus után kezdődnek majd a „pulóveres napok”, amikor mindenkinek dolgoznia kell. A hasonlatot Öllös Lászlótól vette, aki a párt november 17-én tartott konferenciáján pulóverben jelent meg, mert 1989-ben a „pulóveres mozgalmárok” döntötték meg a kommunista rendszert.
Gubík bírálta a párt egyes képviselőit is, habár jobbára név nélkül. „Aki kételkedik, magára játszik vagy alibit keres, ő is megbecsült tagja marad a politikai közösségnek, de inkább adja át helyét a pulóveres társának” – mondta a pártelnök. Úgy véli, elég volt a másra mutogatásból és a mellébeszélésből.
„Nem fog meghatni sem a társunkra mutogatás, sem a pártbéli múlt, sem a régi érdemek”
– mondta Gubík.
Együttélés 2040
A kongresszus elfogadta a párt hosszútávú programját, amely négy pilléren áll:
• a nemzeti közösségek jogállása
• nyelv, kultúra és oktatás
• regionális fejlesztés és gazdasági esélyek
• fenntarthatóság és környezetvédelem
A dokumentum 15 éves, hosszú távú tervet tartalmaz. Eszerint a szlovákiai magyarság döntő része a rendszerváltás óta eltelt 35 évet “elvesztegetett időnek” érzi.
“Olyannak, amelyet csak elszenvedtünk, és amely elment fölöttünk anélkül, hogy sorskérdéseinken alakítani tudtunk volna”
– áll a dokumentumban. Ez kapcsolódik az idén tavasszal meghirdetett 13 ponthoz, amit a párt országos tanácsa fogadott el Kassán.
A kormánybiztos helyében lemondana
Horony Ákos kormánybiztos azonban megkapta a „selyemzsinórt”, igaz udvarias, baráti szavakba csomagolva.
„Alkatilag, vérmérsékletben és betöltött hivatalban is mások vagyunk Horony Ákos barátommal, ezért nyugodtan kijelenthetem, hogy én a héten már felálltam volna a helyemről”
– mondta Gubík. Ezzel arra utalt, hogy a kormány, amelynek kormánybiztosként ő is tagja, szerinte nagyon rosszul reagált az utóbbi napokban egyre forróbb témává váló Beneš-dekrétumokra. „A szlovák kormány elégtelenre vizsgázott ebben a kérdésben” – mondta a Beneš-dekrétumokra adott kormányzati reakcióra Gubík.
Elégedetlen azonban a kormány hozzáállásával a kisebbségi jogokkal kapcsolatban is.
„Évek óta láthatóak a magyar-szlovák kormányközi kapcsolatok eredményei a gazdasági kérdésekben vagy a korábbi sovinizmus féken tartásában, de azt is látjuk, hogy jogállási kérdéseinkben a miniszterelnökök barátsága sem hozta meg a Kánaánt“
– mondta a pártelnök.
Kapcsolódó cikkünk
Az elnök beleszólást kapott a megyei képviselők és megyeelnökjelöltek kiválasztásába, bizonyos városokban a polgármesterjelölt meghatározásába is. A kisebbségi kormánybiztost nem akarja lemondatni a Magyar Szövetség elnöke.
Az alapszabály-módosítás volt az egyik legfontosabb témája a Magyar Szövetség szombati kongresszusának, amely a jelenlévők nagy többségével el is fogadta azt. Az előkészítés azonban nem volt egyszerű, még pénteken éjszaka is a dokumentum részletein vitatkozott a párt kibővített elnöksége. „A dokumentummal végül egyetértett az elnökség és a járási elnökök is” – mondta a kongresszust követő sajtótájékoztatón Gubík László.
A pártelnök bizonyos kérdésekben „együttdöntési” jogot kapott a regionális szervezetekkel.
„Az együttdöntési jog a megyei képviselőjelöltekre vonatkozik, illetve a megyei elnökjelöltekre”
– mondta Gubík. Habár nem pontosította, de ez valamifajta vétójogot jelent az elnök számára ezeknek a jelölteknek a kiválasztása során.
A párt várhatóan meghatároz majd bizonyos „kiemelt” városokat, mint például Dunaszerdahelyet, Komáromot stb. ahol az elnöknek szintén beleszólása lesz a polgármesterjelölt kiválasztásába. „Ilyen lesz most is, a választások előtt a megfelelő időben az országos elnökségnek kell ezekre a városokra javaslatot tenni” – mondta Gubík. Ez azonban már az eddigi alapszabály is lehetővé tette.
Horony Ákost mégsem mondatnák le
Habár Gubík óvatosan bírálta Horony Ákost, a kisebbségi ügyi kormánybiztost, mivel a helyén maradt azután is, hogy a kormány határozatban ítélte el a Beneš-dekrétumok hatályon kívül helyezésére tett erőfeszítéseket. „Alkatilag, vérmérsékletben és betöltött hivatalban is mások vagyunk Horony Ákos barátommal, ezért nyugodtan kijelenthetem, hogy én a héten már felálltam volna a helyemről” – mondta kongresszusi beszédében Gubík.
A sajtótájékoztatón árnyalta ezt.
„Horony Ákost az egyik, ha nem a legkiválóbb jogászunknak tartom”
– mondta az Új Szó kérdésére Gubík. Szerinte több, kisebbségi jogokat térintő dokumentumon dolgoznak. „Ebben természetesen támogatjuk őt, bízunk benne, hogy a munkája eredményre is vezet” – mondta Gubík. Elismerte azonban, hogy a kormánybiztos nincs könnyű helyzetben, mert a kormány nemzetiségi politikájának van egy „üvegplafonja” ami fölé nem enged senkit. Gubík szerint a kisebbségi jogi törvény elfogadása jelenleg elképzelhetetlen, mert például a kormányprogram sem tartalmazza.
Amikor beindul a hisztifaktor
A párt december 9-re szakmai fórumot hívott össze, amin a Beneš-dekrétumok lehetséges hatályon kívül helyezését szeretné megvitatni. A fórumra meghívták valamennyi parlamenti párt képviselőjét, de Gubík még nem tudta megmondani, hogy mely pártok küldenek rá képviselőt. Az Új Szó információi szerint a Progresszív Szlovákia már jelezte, hogy részt vesz az egyeztetésen. „A fórum célja, hogy racionális párbeszédet tudjunk folytatni a témában” – mondta Gubík. Ugyanakkor elismerte, hogy a szlovák politikusok többségével nehéz tárgyalni erről a témáról.
„Ha előkerül a Beneš-dekrétumok ügye, akkor beindul a hisztifaktor a szlovák politikusok fejében”
– magyarázta Gubík. A megbeszélésen próbálják majd elmondani, hogy nem a szlovák államiság alapjait akarják szétverni, hanem egyetlen dekrétumról akarnak beszélni, ami alapján emberek százaitól vesznek el földterületeket.
Középen, de most közelebb az ellenzék
Gubík szerint a téma felvetése megmutatta, hogy mely pártokkal lehet együttműködni ebben a kérdésben, és mely pártokkal nem.
„A Beneš-dekrétumok kérdése azt mutatja, hogy az ellenzékkel ebben a kérdésben együtt tudunk működni, a kormánypártokkal nem”
– mondta Gubík. Szerinte azonban más témákban ez fordítva is előfordulhat. „A Magyar Szövetség sem nem kormánypárt, sem ellenzéki párt, hanem egy középen lévő erős, regionális magyar párt. Ezt a vonalat tartani szeretnénk” – mondta a pártelnök. Azt elismerte, hogy a szlovák pártoknak a Beneš-dekrétumok kérdésében mutatott álláspontja hatással lesz majd a lehetséges partnerek meghatározása során a következő parlamenti választás előtt.
Kapcsolódó cikkünk
Alapszabályt módosított és hosszú távú programot fogad el ma a Magyar Szövetség kongresszusa, már a jövő évi választásra készülnek. A Beneš-dekrétumok, a kisebbségi jogok kapcsán a kormányt és a kisebbségi kormánybiztost is bírálta.
Központosításra készül a Magyar Szövetség a mai kongresszusán, amelyen módosítani akarják a párt alapszabályát is. Gubík László pártelnök szerint azonban csak kicsit vesznek vissza a regionális szervezetek hatásköreiből. Szerinte a pártnak most „pulóveres mozgalmárokra” van szüksége, akik dolgozni tudnak és akarnak.
„És ennek ágyaz meg a párt szuperregionális és végletekig decentralizált döntéshozatalát a központ felelősségvállalásával egyensúlyba hozó (…) új alapszabály”
– mondta Gubík a közgyűlésem tartott beszámolójában. Szerinte a Magyar Szövetség még ezzel az új alapszabállyal is „a regionálitást és decentralizációt” tisztelő és alkalmazó párt marad. Az új alapszabályt a kongresszus már elfogadta. Ez vétójogot biztosít a pártelnöknek bizonyos jelöltállítási kérdésekben.
„Pulóveres mozgalmárok” kellenek
A pártelnök úgy látja, új módszerekre van szüksége a Szövetségnek, hogy jobban el tudják érni az embereket. „Végig kell szántanunk a háztartásokat is, a kultúrházas és koszorúzós rendezvényeken túl a komfortzónán kívül eső minden terepen jelen kell lennünk, legyen az az áruházak előtti tér, a helyi kocsma, a piac, a focipálya” – mondta Gubík. Szerinte minél több önkéntesre van szükségük, mert szerinte a helyi szervezeteik már nem nagyon képesek a mozgósításra.
„Önkéntesek és segítők is kellenek. Legyünk őszinték, a helyi szervezeteink már csak kivételes esetben tudják kitermelni ezt a hálót”
– mondta Gubík. A „pulóveres” hasonlathoz többször visszatért, szerinte a kongresszus után kezdődnek majd a „pulóveres napok”, amikor mindenkinek dolgoznia kell. A hasonlatot Öllös Lászlótól vette, aki a párt november 17-én tartott konferenciáján pulóverben jelent meg, mert 1989-ben a „pulóveres mozgalmárok” döntötték meg a kommunista rendszert.
Gubík bírálta a párt egyes képviselőit is, habár jobbára név nélkül. „Aki kételkedik, magára játszik vagy alibit keres, ő is megbecsült tagja marad a politikai közösségnek, de inkább adja át helyét a pulóveres társának” – mondta a pártelnök. Úgy véli, elég volt a másra mutogatásból és a mellébeszélésből.
„Nem fog meghatni sem a társunkra mutogatás, sem a pártbéli múlt, sem a régi érdemek”
– mondta Gubík.
Együttélés 2040
A kongresszus elfogadta a párt hosszútávú programját, amely négy pilléren áll:
• a nemzeti közösségek jogállása
• nyelv, kultúra és oktatás
• regionális fejlesztés és gazdasági esélyek
• fenntarthatóság és környezetvédelem
A dokumentum 15 éves, hosszú távú tervet tartalmaz. Eszerint a szlovákiai magyarság döntő része a rendszerváltás óta eltelt 35 évet “elvesztegetett időnek” érzi.
“Olyannak, amelyet csak elszenvedtünk, és amely elment fölöttünk anélkül, hogy sorskérdéseinken alakítani tudtunk volna”
– áll a dokumentumban. Ez kapcsolódik az idén tavasszal meghirdetett 13 ponthoz, amit a párt országos tanácsa fogadott el Kassán.
A kormánybiztos helyében lemondana
Horony Ákos kormánybiztos azonban megkapta a „selyemzsinórt”, igaz udvarias, baráti szavakba csomagolva.
„Alkatilag, vérmérsékletben és betöltött hivatalban is mások vagyunk Horony Ákos barátommal, ezért nyugodtan kijelenthetem, hogy én a héten már felálltam volna a helyemről”
– mondta Gubík. Ezzel arra utalt, hogy a kormány, amelynek kormánybiztosként ő is tagja, szerinte nagyon rosszul reagált az utóbbi napokban egyre forróbb témává váló Beneš-dekrétumokra. „A szlovák kormány elégtelenre vizsgázott ebben a kérdésben” – mondta a Beneš-dekrétumokra adott kormányzati reakcióra Gubík.
Elégedetlen azonban a kormány hozzáállásával a kisebbségi jogokkal kapcsolatban is.
„Évek óta láthatóak a magyar-szlovák kormányközi kapcsolatok eredményei a gazdasági kérdésekben vagy a korábbi sovinizmus féken tartásában, de azt is látjuk, hogy jogállási kérdéseinkben a miniszterelnökök barátsága sem hozta meg a Kánaánt“
– mondta a pártelnök.
Kapcsolódó cikkünk
Az elnök beleszólást kapott a megyei képviselők és megyeelnökjelöltek kiválasztásába, bizonyos városokban a polgármesterjelölt meghatározásába is. A kisebbségi kormánybiztost nem akarja lemondatni a Magyar Szövetség elnöke.
Az alapszabály-módosítás volt az egyik legfontosabb témája a Magyar Szövetség szombati kongresszusának, amely a jelenlévők nagy többségével el is fogadta azt. Az előkészítés azonban nem volt egyszerű, még pénteken éjszaka is a dokumentum részletein vitatkozott a párt kibővített elnöksége. „A dokumentummal végül egyetértett az elnökség és a járási elnökök is” – mondta a kongresszust követő sajtótájékoztatón Gubík László.
A pártelnök bizonyos kérdésekben „együttdöntési” jogot kapott a regionális szervezetekkel.
„Az együttdöntési jog a megyei képviselőjelöltekre vonatkozik, illetve a megyei elnökjelöltekre”
– mondta Gubík. Habár nem pontosította, de ez valamifajta vétójogot jelent az elnök számára ezeknek a jelölteknek a kiválasztása során.
A párt várhatóan meghatároz majd bizonyos „kiemelt” városokat, mint például Dunaszerdahelyet, Komáromot stb. ahol az elnöknek szintén beleszólása lesz a polgármesterjelölt kiválasztásába. „Ilyen lesz most is, a választások előtt a megfelelő időben az országos elnökségnek kell ezekre a városokra javaslatot tenni” – mondta Gubík. Ez azonban már az eddigi alapszabály is lehetővé tette.
Horony Ákost mégsem mondatnák le
Habár Gubík óvatosan bírálta Horony Ákost, a kisebbségi ügyi kormánybiztost, mivel a helyén maradt azután is, hogy a kormány határozatban ítélte el a Beneš-dekrétumok hatályon kívül helyezésére tett erőfeszítéseket. „Alkatilag, vérmérsékletben és betöltött hivatalban is mások vagyunk Horony Ákos barátommal, ezért nyugodtan kijelenthetem, hogy én a héten már felálltam volna a helyemről” – mondta kongresszusi beszédében Gubík.
A sajtótájékoztatón árnyalta ezt.
„Horony Ákost az egyik, ha nem a legkiválóbb jogászunknak tartom”
– mondta az Új Szó kérdésére Gubík. Szerinte több, kisebbségi jogokat térintő dokumentumon dolgoznak. „Ebben természetesen támogatjuk őt, bízunk benne, hogy a munkája eredményre is vezet” – mondta Gubík. Elismerte azonban, hogy a kormánybiztos nincs könnyű helyzetben, mert a kormány nemzetiségi politikájának van egy „üvegplafonja” ami fölé nem enged senkit. Gubík szerint a kisebbségi jogi törvény elfogadása jelenleg elképzelhetetlen, mert például a kormányprogram sem tartalmazza.
Amikor beindul a hisztifaktor
A párt december 9-re szakmai fórumot hívott össze, amin a Beneš-dekrétumok lehetséges hatályon kívül helyezését szeretné megvitatni. A fórumra meghívták valamennyi parlamenti párt képviselőjét, de Gubík még nem tudta megmondani, hogy mely pártok küldenek rá képviselőt. Az Új Szó információi szerint a Progresszív Szlovákia már jelezte, hogy részt vesz az egyeztetésen. „A fórum célja, hogy racionális párbeszédet tudjunk folytatni a témában” – mondta Gubík. Ugyanakkor elismerte, hogy a szlovák politikusok többségével nehéz tárgyalni erről a témáról.
„Ha előkerül a Beneš-dekrétumok ügye, akkor beindul a hisztifaktor a szlovák politikusok fejében”
– magyarázta Gubík. A megbeszélésen próbálják majd elmondani, hogy nem a szlovák államiság alapjait akarják szétverni, hanem egyetlen dekrétumról akarnak beszélni, ami alapján emberek százaitól vesznek el földterületeket.
Középen, de most közelebb az ellenzék
Gubík szerint a téma felvetése megmutatta, hogy mely pártokkal lehet együttműködni ebben a kérdésben, és mely pártokkal nem.
„A Beneš-dekrétumok kérdése azt mutatja, hogy az ellenzékkel ebben a kérdésben együtt tudunk működni, a kormánypártokkal nem”
– mondta Gubík. Szerinte azonban más témákban ez fordítva is előfordulhat. „A Magyar Szövetség sem nem kormánypárt, sem ellenzéki párt, hanem egy középen lévő erős, regionális magyar párt. Ezt a vonalat tartani szeretnénk” – mondta a pártelnök. Azt elismerte, hogy a szlovák pártoknak a Beneš-dekrétumok kérdésében mutatott álláspontja hatással lesz majd a lehetséges partnerek meghatározása során a következő parlamenti választás előtt.
Kapcsolódó cikkünk
Alapszabályt módosított és hosszú távú programot fogad el ma a Magyar Szövetség kongresszusa, már a jövő évi választásra készülnek. A Beneš-dekrétumok, a kisebbségi jogok kapcsán a kormányt és a kisebbségi kormánybiztost is bírálta.
Központosításra készül a Magyar Szövetség a mai kongresszusán, amelyen módosítani akarják a párt alapszabályát is. Gubík László pártelnök szerint azonban csak kicsit vesznek vissza a regionális szervezetek hatásköreiből. Szerinte a pártnak most „pulóveres mozgalmárokra” van szüksége, akik dolgozni tudnak és akarnak.
„És ennek ágyaz meg a párt szuperregionális és végletekig decentralizált döntéshozatalát a központ felelősségvállalásával egyensúlyba hozó (…) új alapszabály”
– mondta Gubík a közgyűlésem tartott beszámolójában. Szerinte a Magyar Szövetség még ezzel az új alapszabállyal is „a regionálitást és decentralizációt” tisztelő és alkalmazó párt marad. Az új alapszabályt a kongresszus már elfogadta. Ez vétójogot biztosít a pártelnöknek bizonyos jelöltállítási kérdésekben.
„Pulóveres mozgalmárok” kellenek
A pártelnök úgy látja, új módszerekre van szüksége a Szövetségnek, hogy jobban el tudják érni az embereket. „Végig kell szántanunk a háztartásokat is, a kultúrházas és koszorúzós rendezvényeken túl a komfortzónán kívül eső minden terepen jelen kell lennünk, legyen az az áruházak előtti tér, a helyi kocsma, a piac, a focipálya” – mondta Gubík. Szerinte minél több önkéntesre van szükségük, mert szerinte a helyi szervezeteik már nem nagyon képesek a mozgósításra.
„Önkéntesek és segítők is kellenek. Legyünk őszinték, a helyi szervezeteink már csak kivételes esetben tudják kitermelni ezt a hálót”
– mondta Gubík. A „pulóveres” hasonlathoz többször visszatért, szerinte a kongresszus után kezdődnek majd a „pulóveres napok”, amikor mindenkinek dolgoznia kell. A hasonlatot Öllös Lászlótól vette, aki a párt november 17-én tartott konferenciáján pulóverben jelent meg, mert 1989-ben a „pulóveres mozgalmárok” döntötték meg a kommunista rendszert.
Gubík bírálta a párt egyes képviselőit is, habár jobbára név nélkül. „Aki kételkedik, magára játszik vagy alibit keres, ő is megbecsült tagja marad a politikai közösségnek, de inkább adja át helyét a pulóveres társának” – mondta a pártelnök. Úgy véli, elég volt a másra mutogatásból és a mellébeszélésből.
„Nem fog meghatni sem a társunkra mutogatás, sem a pártbéli múlt, sem a régi érdemek”
– mondta Gubík.
Együttélés 2040
A kongresszus elfogadta a párt hosszútávú programját, amely négy pilléren áll:
• a nemzeti közösségek jogállása
• nyelv, kultúra és oktatás
• regionális fejlesztés és gazdasági esélyek
• fenntarthatóság és környezetvédelem
A dokumentum 15 éves, hosszú távú tervet tartalmaz. Eszerint a szlovákiai magyarság döntő része a rendszerváltás óta eltelt 35 évet “elvesztegetett időnek” érzi.
“Olyannak, amelyet csak elszenvedtünk, és amely elment fölöttünk anélkül, hogy sorskérdéseinken alakítani tudtunk volna”
– áll a dokumentumban. Ez kapcsolódik az idén tavasszal meghirdetett 13 ponthoz, amit a párt országos tanácsa fogadott el Kassán.
A kormánybiztos helyében lemondana
Horony Ákos kormánybiztos azonban megkapta a „selyemzsinórt”, igaz udvarias, baráti szavakba csomagolva.
„Alkatilag, vérmérsékletben és betöltött hivatalban is mások vagyunk Horony Ákos barátommal, ezért nyugodtan kijelenthetem, hogy én a héten már felálltam volna a helyemről”
– mondta Gubík. Ezzel arra utalt, hogy a kormány, amelynek kormánybiztosként ő is tagja, szerinte nagyon rosszul reagált az utóbbi napokban egyre forróbb témává váló Beneš-dekrétumokra. „A szlovák kormány elégtelenre vizsgázott ebben a kérdésben” – mondta a Beneš-dekrétumokra adott kormányzati reakcióra Gubík.
Elégedetlen azonban a kormány hozzáállásával a kisebbségi jogokkal kapcsolatban is.
„Évek óta láthatóak a magyar-szlovák kormányközi kapcsolatok eredményei a gazdasági kérdésekben vagy a korábbi sovinizmus féken tartásában, de azt is látjuk, hogy jogállási kérdéseinkben a miniszterelnökök barátsága sem hozta meg a Kánaánt“
– mondta a pártelnök.
Kapcsolódó cikkünk
Az elnök beleszólást kapott a megyei képviselők és megyeelnökjelöltek kiválasztásába, bizonyos városokban a polgármesterjelölt meghatározásába is. A kisebbségi kormánybiztost nem akarja lemondatni a Magyar Szövetség elnöke.
Az alapszabály-módosítás volt az egyik legfontosabb témája a Magyar Szövetség szombati kongresszusának, amely a jelenlévők nagy többségével el is fogadta azt. Az előkészítés azonban nem volt egyszerű, még pénteken éjszaka is a dokumentum részletein vitatkozott a párt kibővített elnöksége. „A dokumentummal végül egyetértett az elnökség és a járási elnökök is” – mondta a kongresszust követő sajtótájékoztatón Gubík László.
A pártelnök bizonyos kérdésekben „együttdöntési” jogot kapott a regionális szervezetekkel.
„Az együttdöntési jog a megyei képviselőjelöltekre vonatkozik, illetve a megyei elnökjelöltekre”
– mondta Gubík. Habár nem pontosította, de ez valamifajta vétójogot jelent az elnök számára ezeknek a jelölteknek a kiválasztása során.
A párt várhatóan meghatároz majd bizonyos „kiemelt” városokat, mint például Dunaszerdahelyet, Komáromot stb. ahol az elnöknek szintén beleszólása lesz a polgármesterjelölt kiválasztásába. „Ilyen lesz most is, a választások előtt a megfelelő időben az országos elnökségnek kell ezekre a városokra javaslatot tenni” – mondta Gubík. Ez azonban már az eddigi alapszabály is lehetővé tette.
Horony Ákost mégsem mondatnák le
Habár Gubík óvatosan bírálta Horony Ákost, a kisebbségi ügyi kormánybiztost, mivel a helyén maradt azután is, hogy a kormány határozatban ítélte el a Beneš-dekrétumok hatályon kívül helyezésére tett erőfeszítéseket. „Alkatilag, vérmérsékletben és betöltött hivatalban is mások vagyunk Horony Ákos barátommal, ezért nyugodtan kijelenthetem, hogy én a héten már felálltam volna a helyemről” – mondta kongresszusi beszédében Gubík.
A sajtótájékoztatón árnyalta ezt.
„Horony Ákost az egyik, ha nem a legkiválóbb jogászunknak tartom”
– mondta az Új Szó kérdésére Gubík. Szerinte több, kisebbségi jogokat térintő dokumentumon dolgoznak. „Ebben természetesen támogatjuk őt, bízunk benne, hogy a munkája eredményre is vezet” – mondta Gubík. Elismerte azonban, hogy a kormánybiztos nincs könnyű helyzetben, mert a kormány nemzetiségi politikájának van egy „üvegplafonja” ami fölé nem enged senkit. Gubík szerint a kisebbségi jogi törvény elfogadása jelenleg elképzelhetetlen, mert például a kormányprogram sem tartalmazza.
Amikor beindul a hisztifaktor
A párt december 9-re szakmai fórumot hívott össze, amin a Beneš-dekrétumok lehetséges hatályon kívül helyezését szeretné megvitatni. A fórumra meghívták valamennyi parlamenti párt képviselőjét, de Gubík még nem tudta megmondani, hogy mely pártok küldenek rá képviselőt. Az Új Szó információi szerint a Progresszív Szlovákia már jelezte, hogy részt vesz az egyeztetésen. „A fórum célja, hogy racionális párbeszédet tudjunk folytatni a témában” – mondta Gubík. Ugyanakkor elismerte, hogy a szlovák politikusok többségével nehéz tárgyalni erről a témáról.
„Ha előkerül a Beneš-dekrétumok ügye, akkor beindul a hisztifaktor a szlovák politikusok fejében”
– magyarázta Gubík. A megbeszélésen próbálják majd elmondani, hogy nem a szlovák államiság alapjait akarják szétverni, hanem egyetlen dekrétumról akarnak beszélni, ami alapján emberek százaitól vesznek el földterületeket.
Középen, de most közelebb az ellenzék
Gubík szerint a téma felvetése megmutatta, hogy mely pártokkal lehet együttműködni ebben a kérdésben, és mely pártokkal nem.
„A Beneš-dekrétumok kérdése azt mutatja, hogy az ellenzékkel ebben a kérdésben együtt tudunk működni, a kormánypártokkal nem”
– mondta Gubík. Szerinte azonban más témákban ez fordítva is előfordulhat. „A Magyar Szövetség sem nem kormánypárt, sem ellenzéki párt, hanem egy középen lévő erős, regionális magyar párt. Ezt a vonalat tartani szeretnénk” – mondta a pártelnök. Azt elismerte, hogy a szlovák pártoknak a Beneš-dekrétumok kérdésében mutatott álláspontja hatással lesz majd a lehetséges partnerek meghatározása során a következő parlamenti választás előtt.
Kapcsolódó cikkünk
Alapszabályt módosított és hosszú távú programot fogad el ma a Magyar Szövetség kongresszusa, már a jövő évi választásra készülnek. A Beneš-dekrétumok, a kisebbségi jogok kapcsán a kormányt és a kisebbségi kormánybiztost is bírálta.
Központosításra készül a Magyar Szövetség a mai kongresszusán, amelyen módosítani akarják a párt alapszabályát is. Gubík László pártelnök szerint azonban csak kicsit vesznek vissza a regionális szervezetek hatásköreiből. Szerinte a pártnak most „pulóveres mozgalmárokra” van szüksége, akik dolgozni tudnak és akarnak.
„És ennek ágyaz meg a párt szuperregionális és végletekig decentralizált döntéshozatalát a központ felelősségvállalásával egyensúlyba hozó (…) új alapszabály”
– mondta Gubík a közgyűlésem tartott beszámolójában. Szerinte a Magyar Szövetség még ezzel az új alapszabállyal is „a regionálitást és decentralizációt” tisztelő és alkalmazó párt marad. Az új alapszabályt a kongresszus már elfogadta. Ez vétójogot biztosít a pártelnöknek bizonyos jelöltállítási kérdésekben.
„Pulóveres mozgalmárok” kellenek
A pártelnök úgy látja, új módszerekre van szüksége a Szövetségnek, hogy jobban el tudják érni az embereket. „Végig kell szántanunk a háztartásokat is, a kultúrházas és koszorúzós rendezvényeken túl a komfortzónán kívül eső minden terepen jelen kell lennünk, legyen az az áruházak előtti tér, a helyi kocsma, a piac, a focipálya” – mondta Gubík. Szerinte minél több önkéntesre van szükségük, mert szerinte a helyi szervezeteik már nem nagyon képesek a mozgósításra.
„Önkéntesek és segítők is kellenek. Legyünk őszinték, a helyi szervezeteink már csak kivételes esetben tudják kitermelni ezt a hálót”
– mondta Gubík. A „pulóveres” hasonlathoz többször visszatért, szerinte a kongresszus után kezdődnek majd a „pulóveres napok”, amikor mindenkinek dolgoznia kell. A hasonlatot Öllös Lászlótól vette, aki a párt november 17-én tartott konferenciáján pulóverben jelent meg, mert 1989-ben a „pulóveres mozgalmárok” döntötték meg a kommunista rendszert.
Gubík bírálta a párt egyes képviselőit is, habár jobbára név nélkül. „Aki kételkedik, magára játszik vagy alibit keres, ő is megbecsült tagja marad a politikai közösségnek, de inkább adja át helyét a pulóveres társának” – mondta a pártelnök. Úgy véli, elég volt a másra mutogatásból és a mellébeszélésből.
„Nem fog meghatni sem a társunkra mutogatás, sem a pártbéli múlt, sem a régi érdemek”
– mondta Gubík.
Együttélés 2040
A kongresszus elfogadta a párt hosszútávú programját, amely négy pilléren áll:
• a nemzeti közösségek jogállása
• nyelv, kultúra és oktatás
• regionális fejlesztés és gazdasági esélyek
• fenntarthatóság és környezetvédelem
A dokumentum 15 éves, hosszú távú tervet tartalmaz. Eszerint a szlovákiai magyarság döntő része a rendszerváltás óta eltelt 35 évet “elvesztegetett időnek” érzi.
“Olyannak, amelyet csak elszenvedtünk, és amely elment fölöttünk anélkül, hogy sorskérdéseinken alakítani tudtunk volna”
– áll a dokumentumban. Ez kapcsolódik az idén tavasszal meghirdetett 13 ponthoz, amit a párt országos tanácsa fogadott el Kassán.
A kormánybiztos helyében lemondana
Horony Ákos kormánybiztos azonban megkapta a „selyemzsinórt”, igaz udvarias, baráti szavakba csomagolva.
„Alkatilag, vérmérsékletben és betöltött hivatalban is mások vagyunk Horony Ákos barátommal, ezért nyugodtan kijelenthetem, hogy én a héten már felálltam volna a helyemről”
– mondta Gubík. Ezzel arra utalt, hogy a kormány, amelynek kormánybiztosként ő is tagja, szerinte nagyon rosszul reagált az utóbbi napokban egyre forróbb témává váló Beneš-dekrétumokra. „A szlovák kormány elégtelenre vizsgázott ebben a kérdésben” – mondta a Beneš-dekrétumokra adott kormányzati reakcióra Gubík.
Elégedetlen azonban a kormány hozzáállásával a kisebbségi jogokkal kapcsolatban is.
„Évek óta láthatóak a magyar-szlovák kormányközi kapcsolatok eredményei a gazdasági kérdésekben vagy a korábbi sovinizmus féken tartásában, de azt is látjuk, hogy jogállási kérdéseinkben a miniszterelnökök barátsága sem hozta meg a Kánaánt“
– mondta a pártelnök.
Kapcsolódó cikkünk
Az elnök beleszólást kapott a megyei képviselők és megyeelnökjelöltek kiválasztásába, bizonyos városokban a polgármesterjelölt meghatározásába is. A kisebbségi kormánybiztost nem akarja lemondatni a Magyar Szövetség elnöke.
Az alapszabály-módosítás volt az egyik legfontosabb témája a Magyar Szövetség szombati kongresszusának, amely a jelenlévők nagy többségével el is fogadta azt. Az előkészítés azonban nem volt egyszerű, még pénteken éjszaka is a dokumentum részletein vitatkozott a párt kibővített elnöksége. „A dokumentummal végül egyetértett az elnökség és a járási elnökök is” – mondta a kongresszust követő sajtótájékoztatón Gubík László.
A pártelnök bizonyos kérdésekben „együttdöntési” jogot kapott a regionális szervezetekkel.
„Az együttdöntési jog a megyei képviselőjelöltekre vonatkozik, illetve a megyei elnökjelöltekre”
– mondta Gubík. Habár nem pontosította, de ez valamifajta vétójogot jelent az elnök számára ezeknek a jelölteknek a kiválasztása során.
A párt várhatóan meghatároz majd bizonyos „kiemelt” városokat, mint például Dunaszerdahelyet, Komáromot stb. ahol az elnöknek szintén beleszólása lesz a polgármesterjelölt kiválasztásába. „Ilyen lesz most is, a választások előtt a megfelelő időben az országos elnökségnek kell ezekre a városokra javaslatot tenni” – mondta Gubík. Ez azonban már az eddigi alapszabály is lehetővé tette.
Horony Ákost mégsem mondatnák le
Habár Gubík óvatosan bírálta Horony Ákost, a kisebbségi ügyi kormánybiztost, mivel a helyén maradt azután is, hogy a kormány határozatban ítélte el a Beneš-dekrétumok hatályon kívül helyezésére tett erőfeszítéseket. „Alkatilag, vérmérsékletben és betöltött hivatalban is mások vagyunk Horony Ákos barátommal, ezért nyugodtan kijelenthetem, hogy én a héten már felálltam volna a helyemről” – mondta kongresszusi beszédében Gubík.
A sajtótájékoztatón árnyalta ezt.
„Horony Ákost az egyik, ha nem a legkiválóbb jogászunknak tartom”
– mondta az Új Szó kérdésére Gubík. Szerinte több, kisebbségi jogokat térintő dokumentumon dolgoznak. „Ebben természetesen támogatjuk őt, bízunk benne, hogy a munkája eredményre is vezet” – mondta Gubík. Elismerte azonban, hogy a kormánybiztos nincs könnyű helyzetben, mert a kormány nemzetiségi politikájának van egy „üvegplafonja” ami fölé nem enged senkit. Gubík szerint a kisebbségi jogi törvény elfogadása jelenleg elképzelhetetlen, mert például a kormányprogram sem tartalmazza.
Amikor beindul a hisztifaktor
A párt december 9-re szakmai fórumot hívott össze, amin a Beneš-dekrétumok lehetséges hatályon kívül helyezését szeretné megvitatni. A fórumra meghívták valamennyi parlamenti párt képviselőjét, de Gubík még nem tudta megmondani, hogy mely pártok küldenek rá képviselőt. Az Új Szó információi szerint a Progresszív Szlovákia már jelezte, hogy részt vesz az egyeztetésen. „A fórum célja, hogy racionális párbeszédet tudjunk folytatni a témában” – mondta Gubík. Ugyanakkor elismerte, hogy a szlovák politikusok többségével nehéz tárgyalni erről a témáról.
„Ha előkerül a Beneš-dekrétumok ügye, akkor beindul a hisztifaktor a szlovák politikusok fejében”
– magyarázta Gubík. A megbeszélésen próbálják majd elmondani, hogy nem a szlovák államiság alapjait akarják szétverni, hanem egyetlen dekrétumról akarnak beszélni, ami alapján emberek százaitól vesznek el földterületeket.
Középen, de most közelebb az ellenzék
Gubík szerint a téma felvetése megmutatta, hogy mely pártokkal lehet együttműködni ebben a kérdésben, és mely pártokkal nem.
„A Beneš-dekrétumok kérdése azt mutatja, hogy az ellenzékkel ebben a kérdésben együtt tudunk működni, a kormánypártokkal nem”
– mondta Gubík. Szerinte azonban más témákban ez fordítva is előfordulhat. „A Magyar Szövetség sem nem kormánypárt, sem ellenzéki párt, hanem egy középen lévő erős, regionális magyar párt. Ezt a vonalat tartani szeretnénk” – mondta a pártelnök. Azt elismerte, hogy a szlovák pártoknak a Beneš-dekrétumok kérdésében mutatott álláspontja hatással lesz majd a lehetséges partnerek meghatározása során a következő parlamenti választás előtt.
Kapcsolódó cikkünk A nemzetközi helyzet fokozódott
A Magyar Szövetség előzőleg biztosan nem így tervezte, de a kongresszus nem a belső problémák, hanem a párton kívül álló fejlemények miatt találkozott kihívásokkal. A Progresszív Szlovákia frakciójának két hete történt, dél-szlovákiai látogatásán ugyanis más témák mellett felmerült a Beneš-dekrétumok hatályon kívül helyezésének kérdése is. Ezt a témát korábban szlovák erők nem hozták fel, a dekrétumok miatti elégedetlenkedés korábban kizárólag a magyar párt politikai monopóliumát képezte.
A Magyar Szövetséget láthatóan zavarba hozta, hogy szlovák részről vetődik fel a téma – ráadásul a velük nem túl jó viszonyban álló liberálisok révén, miközben a rejtett vagy valós szövetségesnek tekintett Smer, SNS, Hlas, de még a KDH is élesen elhatárolódik a dekrétumok kérdésének megnyitásától és a párbeszédtől.
A Magyar Szövetség végül jobb híján kármentésbe kezdett: az ENSZ kisebbségi fórumán beszélt a dekrétumok témájáról és szakmai egyeztetésre hívta a pártokat, a PS kijelentései kapcsán pedig leszögezte, ők foglalkoznak hosszú ideje a témával. A botrány miatt adódó legfontosabb kérdés azonban a kongresszus után is a levegőben lóg: vajon kik a párt szövetségesei? Milyen valós hozzáadott-értéke van Horony Ákos kisebbségügyi kormánybiztos, vagy Forró Krisztián elnöki tanácsadó ténykedésének, hol vannak a korlátai a szlovák pártokkal való régiós együttműködésnek?
A magyar párt továbbra is jobb híján inkább csak sodródik az eseményekkel és a dilemmát úgy próbálja meg elkerülni, hogy nem beszél róla. Az ideológiai állásfoglalások helyett azonban eljöhet a terepmunka ideje. A Magyar Szövetség vélhetően sokat inspirálódik a magyarországi példákból, ahol a jövő évi választás előtt a kormány és az ellenzék is aktivizálódik, az utcákat járja, személyesen tartja a kapcsolatot a választókkal. Gubík László ezért a „pulóveres” politizálást hirdette meg az öltönyös elzárkózás helyett – ami hasonlatnak kiváló, de a valós cselekvés rengeteg munkát, időt és elszánt helyi politikusokat igényel.
Kapcsolódó cikkünk
Hétvégén kongresszust tartott a Magyar Szövetség, amelyen Gubík László pártelnök a kormányt bírálva azt mondta, ő már lemondott volna a kisebbségi kormánybiztosi posztról. Horony Ákos kisebbségi kormánybiztost a Magyar Szövetség javaslatára nevezte ki a kormány, a párt kongresszusán is jelen volt. A kormánybiztost a kialakult helyzetről kérdeztük.
Gubík László pártelnök azt mondta, már távozott volna az ön helyében a kormánybiztosi posztról, miután a kormány határozatot fogadott el a Beneš-dekrétumok kapcsán. Ön mérlegelte a lemondását?
Gondolkodtam erről, de egyelőre nem tervezem a lemondásomat. Ez nem is vérmérséklet kérdése, ezt felelősen át kell gondolni. A kormánynak ez a határozata engem is meglepett. Nem tudtam róla előzetesen, nem konzultáltak velem erről. De kisebbségi kormánybiztosként vannak olyan feladataim és lehetőségeim, amiket tekintettel az ilyen döntésekre nagyon alaposan meg kell gondolni.
Hogyan értékeli, hogy a Magyar Szövetség elnöke így nyilatkozott?
Ő ezt a vérmérsékletére hivatkozva fogalmazta meg, ezt talán tőle kell megkérdezni, hogy ez pontosan hogyan gondolta. Én úgy gondolom, hogy kormánybiztosként vannak olyan feladatok és hatáskörök, amelyekkel tudom segíteni a közösségünket, és a közös ügyeinket előre tudom mozdítani. Nyilván a politikai kereteken, lehetőségeken belül.
Nincs konfliktus ennek kapcsán Gubík László és ön között?
Nincs, én ezt nem úgy fogtam fel, mintha ez konfliktusra adna okot. A megfogalmazása is korrekt volt, a barátjának nevezett, továbbra is kész vagyok a szakmai együttműködésre.
Kapcsolódó cikkünk
Az elnök beleszólást kapott a megyei képviselők és megyeelnökjelöltek kiválasztásába, bizonyos városokban a polgármesterjelölt meghatározásába is. A kisebbségi kormánybiztost nem akarja lemondatni a Magyar Szövetség elnöke.
Az alapszabály-módosítás volt az egyik legfontosabb témája a Magyar Szövetség szombati kongresszusának, amely a jelenlévők nagy többségével el is fogadta azt. Az előkészítés azonban nem volt egyszerű, még pénteken éjszaka is a dokumentum részletein vitatkozott a párt kibővített elnöksége. „A dokumentummal végül egyetértett az elnökség és a járási elnökök is” – mondta a kongresszust követő sajtótájékoztatón Gubík László.
A pártelnök bizonyos kérdésekben „együttdöntési” jogot kapott a regionális szervezetekkel.
„Az együttdöntési jog a megyei képviselőjelöltekre vonatkozik, illetve a megyei elnökjelöltekre”
– mondta Gubík. Habár nem pontosította, de ez valamifajta vétójogot jelent az elnök számára ezeknek a jelölteknek a kiválasztása során.
A párt várhatóan meghatároz majd bizonyos „kiemelt” városokat, mint például Dunaszerdahelyet, Komáromot stb. ahol az elnöknek szintén beleszólása lesz a polgármesterjelölt kiválasztásába. „Ilyen lesz most is, a választások előtt a megfelelő időben az országos elnökségnek kell ezekre a városokra javaslatot tenni” – mondta Gubík. Ez azonban már az eddigi alapszabály is lehetővé tette.
Horony Ákost mégsem mondatnák le
Habár Gubík óvatosan bírálta Horony Ákost, a kisebbségi ügyi kormánybiztost, mivel a helyén maradt azután is, hogy a kormány határozatban ítélte el a Beneš-dekrétumok hatályon kívül helyezésére tett erőfeszítéseket. „Alkatilag, vérmérsékletben és betöltött hivatalban is mások vagyunk Horony Ákos barátommal, ezért nyugodtan kijelenthetem, hogy én a héten már felálltam volna a helyemről” – mondta kongresszusi beszédében Gubík.
A sajtótájékoztatón árnyalta ezt.
„Horony Ákost az egyik, ha nem a legkiválóbb jogászunknak tartom”
– mondta az Új Szó kérdésére Gubík. Szerinte több, kisebbségi jogokat térintő dokumentumon dolgoznak. „Ebben természetesen támogatjuk őt, bízunk benne, hogy a munkája eredményre is vezet” – mondta Gubík. Elismerte azonban, hogy a kormánybiztos nincs könnyű helyzetben, mert a kormány nemzetiségi politikájának van egy „üvegplafonja” ami fölé nem enged senkit. Gubík szerint a kisebbségi jogi törvény elfogadása jelenleg elképzelhetetlen, mert például a kormányprogram sem tartalmazza.
Amikor beindul a hisztifaktor
A párt december 9-re szakmai fórumot hívott össze, amin a Beneš-dekrétumok lehetséges hatályon kívül helyezését szeretné megvitatni. A fórumra meghívták valamennyi parlamenti párt képviselőjét, de Gubík még nem tudta megmondani, hogy mely pártok küldenek rá képviselőt. Az Új Szó információi szerint a Progresszív Szlovákia már jelezte, hogy részt vesz az egyeztetésen. „A fórum célja, hogy racionális párbeszédet tudjunk folytatni a témában” – mondta Gubík. Ugyanakkor elismerte, hogy a szlovák politikusok többségével nehéz tárgyalni erről a témáról.
„Ha előkerül a Beneš-dekrétumok ügye, akkor beindul a hisztifaktor a szlovák politikusok fejében”
– magyarázta Gubík. A megbeszélésen próbálják majd elmondani, hogy nem a szlovák államiság alapjait akarják szétverni, hanem egyetlen dekrétumról akarnak beszélni, ami alapján emberek százaitól vesznek el földterületeket.
Középen, de most közelebb az ellenzék
Gubík szerint a téma felvetése megmutatta, hogy mely pártokkal lehet együttműködni ebben a kérdésben, és mely pártokkal nem.
„A Beneš-dekrétumok kérdése azt mutatja, hogy az ellenzékkel ebben a kérdésben együtt tudunk működni, a kormánypártokkal nem”
– mondta Gubík. Szerinte azonban más témákban ez fordítva is előfordulhat. „A Magyar Szövetség sem nem kormánypárt, sem ellenzéki párt, hanem egy középen lévő erős, regionális magyar párt. Ezt a vonalat tartani szeretnénk” – mondta a pártelnök. Azt elismerte, hogy a szlovák pártoknak a Beneš-dekrétumok kérdésében mutatott álláspontja hatással lesz majd a lehetséges partnerek meghatározása során a következő parlamenti választás előtt.
Kapcsolódó cikkünk
Alapszabályt módosított és hosszú távú programot fogad el ma a Magyar Szövetség kongresszusa, már a jövő évi választásra készülnek. A Beneš-dekrétumok, a kisebbségi jogok kapcsán a kormányt és a kisebbségi kormánybiztost is bírálta.
Központosításra készül a Magyar Szövetség a mai kongresszusán, amelyen módosítani akarják a párt alapszabályát is. Gubík László pártelnök szerint azonban csak kicsit vesznek vissza a regionális szervezetek hatásköreiből. Szerinte a pártnak most „pulóveres mozgalmárokra” van szüksége, akik dolgozni tudnak és akarnak.
„És ennek ágyaz meg a párt szuperregionális és végletekig decentralizált döntéshozatalát a központ felelősségvállalásával egyensúlyba hozó (…) új alapszabály”
– mondta Gubík a közgyűlésem tartott beszámolójában. Szerinte a Magyar Szövetség még ezzel az új alapszabállyal is „a regionálitást és decentralizációt” tisztelő és alkalmazó párt marad. Az új alapszabályt a kongresszus már elfogadta. Ez vétójogot biztosít a pártelnöknek bizonyos jelöltállítási kérdésekben.
„Pulóveres mozgalmárok” kellenek
A pártelnök úgy látja, új módszerekre van szüksége a Szövetségnek, hogy jobban el tudják érni az embereket. „Végig kell szántanunk a háztartásokat is, a kultúrházas és koszorúzós rendezvényeken túl a komfortzónán kívül eső minden terepen jelen kell lennünk, legyen az az áruházak előtti tér, a helyi kocsma, a piac, a focipálya” – mondta Gubík. Szerinte minél több önkéntesre van szükségük, mert szerinte a helyi szervezeteik már nem nagyon képesek a mozgósításra.
„Önkéntesek és segítők is kellenek. Legyünk őszinték, a helyi szervezeteink már csak kivételes esetben tudják kitermelni ezt a hálót”
– mondta Gubík. A „pulóveres” hasonlathoz többször visszatért, szerinte a kongresszus után kezdődnek majd a „pulóveres napok”, amikor mindenkinek dolgoznia kell. A hasonlatot Öllös Lászlótól vette, aki a párt november 17-én tartott konferenciáján pulóverben jelent meg, mert 1989-ben a „pulóveres mozgalmárok” döntötték meg a kommunista rendszert.
Gubík bírálta a párt egyes képviselőit is, habár jobbára név nélkül. „Aki kételkedik, magára játszik vagy alibit keres, ő is megbecsült tagja marad a politikai közösségnek, de inkább adja át helyét a pulóveres társának” – mondta a pártelnök. Úgy véli, elég volt a másra mutogatásból és a mellébeszélésből.
„Nem fog meghatni sem a társunkra mutogatás, sem a pártbéli múlt, sem a régi érdemek”
– mondta Gubík.
Együttélés 2040
A kongresszus elfogadta a párt hosszútávú programját, amely négy pilléren áll:
• a nemzeti közösségek jogállása
• nyelv, kultúra és oktatás
• regionális fejlesztés és gazdasági esélyek
• fenntarthatóság és környezetvédelem
A dokumentum 15 éves, hosszú távú tervet tartalmaz. Eszerint a szlovákiai magyarság döntő része a rendszerváltás óta eltelt 35 évet “elvesztegetett időnek” érzi.
“Olyannak, amelyet csak elszenvedtünk, és amely elment fölöttünk anélkül, hogy sorskérdéseinken alakítani tudtunk volna”
– áll a dokumentumban. Ez kapcsolódik az idén tavasszal meghirdetett 13 ponthoz, amit a párt országos tanácsa fogadott el Kassán.
A kormánybiztos helyében lemondana
Horony Ákos kormánybiztos azonban megkapta a „selyemzsinórt”, igaz udvarias, baráti szavakba csomagolva.
„Alkatilag, vérmérsékletben és betöltött hivatalban is mások vagyunk Horony Ákos barátommal, ezért nyugodtan kijelenthetem, hogy én a héten már felálltam volna a helyemről”
– mondta Gubík. Ezzel arra utalt, hogy a kormány, amelynek kormánybiztosként ő is tagja, szerinte nagyon rosszul reagált az utóbbi napokban egyre forróbb témává váló Beneš-dekrétumokra. „A szlovák kormány elégtelenre vizsgázott ebben a kérdésben” – mondta a Beneš-dekrétumokra adott kormányzati reakcióra Gubík.
Elégedetlen azonban a kormány hozzáállásával a kisebbségi jogokkal kapcsolatban is.
„Évek óta láthatóak a magyar-szlovák kormányközi kapcsolatok eredményei a gazdasági kérdésekben vagy a korábbi sovinizmus féken tartásában, de azt is látjuk, hogy jogállási kérdéseinkben a miniszterelnökök barátsága sem hozta meg a Kánaánt“
– mondta a pártelnök.
Kapcsolódó cikkünk
Az elnök beleszólást kapott a megyei képviselők és megyeelnökjelöltek kiválasztásába, bizonyos városokban a polgármesterjelölt meghatározásába is. A kisebbségi kormánybiztost nem akarja lemondatni a Magyar Szövetség elnöke.
Az alapszabály-módosítás volt az egyik legfontosabb témája a Magyar Szövetség szombati kongresszusának, amely a jelenlévők nagy többségével el is fogadta azt. Az előkészítés azonban nem volt egyszerű, még pénteken éjszaka is a dokumentum részletein vitatkozott a párt kibővített elnöksége. „A dokumentummal végül egyetértett az elnökség és a járási elnökök is” – mondta a kongresszust követő sajtótájékoztatón Gubík László.
A pártelnök bizonyos kérdésekben „együttdöntési” jogot kapott a regionális szervezetekkel.
„Az együttdöntési jog a megyei képviselőjelöltekre vonatkozik, illetve a megyei elnökjelöltekre”
– mondta Gubík. Habár nem pontosította, de ez valamifajta vétójogot jelent az elnök számára ezeknek a jelölteknek a kiválasztása során.
A párt várhatóan meghatároz majd bizonyos „kiemelt” városokat, mint például Dunaszerdahelyet, Komáromot stb. ahol az elnöknek szintén beleszólása lesz a polgármesterjelölt kiválasztásába. „Ilyen lesz most is, a választások előtt a megfelelő időben az országos elnökségnek kell ezekre a városokra javaslatot tenni” – mondta Gubík. Ez azonban már az eddigi alapszabály is lehetővé tette.
Horony Ákost mégsem mondatnák le
Habár Gubík óvatosan bírálta Horony Ákost, a kisebbségi ügyi kormánybiztost, mivel a helyén maradt azután is, hogy a kormány határozatban ítélte el a Beneš-dekrétumok hatályon kívül helyezésére tett erőfeszítéseket. „Alkatilag, vérmérsékletben és betöltött hivatalban is mások vagyunk Horony Ákos barátommal, ezért nyugodtan kijelenthetem, hogy én a héten már felálltam volna a helyemről” – mondta kongresszusi beszédében Gubík.
A sajtótájékoztatón árnyalta ezt.
„Horony Ákost az egyik, ha nem a legkiválóbb jogászunknak tartom”
– mondta az Új Szó kérdésére Gubík. Szerinte több, kisebbségi jogokat térintő dokumentumon dolgoznak. „Ebben természetesen támogatjuk őt, bízunk benne, hogy a munkája eredményre is vezet” – mondta Gubík. Elismerte azonban, hogy a kormánybiztos nincs könnyű helyzetben, mert a kormány nemzetiségi politikájának van egy „üvegplafonja” ami fölé nem enged senkit. Gubík szerint a kisebbségi jogi törvény elfogadása jelenleg elképzelhetetlen, mert például a kormányprogram sem tartalmazza.
Amikor beindul a hisztifaktor
A párt december 9-re szakmai fórumot hívott össze, amin a Beneš-dekrétumok lehetséges hatályon kívül helyezését szeretné megvitatni. A fórumra meghívták valamennyi parlamenti párt képviselőjét, de Gubík még nem tudta megmondani, hogy mely pártok küldenek rá képviselőt. Az Új Szó információi szerint a Progresszív Szlovákia már jelezte, hogy részt vesz az egyeztetésen. „A fórum célja, hogy racionális párbeszédet tudjunk folytatni a témában” – mondta Gubík. Ugyanakkor elismerte, hogy a szlovák politikusok többségével nehéz tárgyalni erről a témáról.
„Ha előkerül a Beneš-dekrétumok ügye, akkor beindul a hisztifaktor a szlovák politikusok fejében”
– magyarázta Gubík. A megbeszélésen próbálják majd elmondani, hogy nem a szlovák államiság alapjait akarják szétverni, hanem egyetlen dekrétumról akarnak beszélni, ami alapján emberek százaitól vesznek el földterületeket.
Középen, de most közelebb az ellenzék
Gubík szerint a téma felvetése megmutatta, hogy mely pártokkal lehet együttműködni ebben a kérdésben, és mely pártokkal nem.
„A Beneš-dekrétumok kérdése azt mutatja, hogy az ellenzékkel ebben a kérdésben együtt tudunk működni, a kormánypártokkal nem”
– mondta Gubík. Szerinte azonban más témákban ez fordítva is előfordulhat. „A Magyar Szövetség sem nem kormánypárt, sem ellenzéki párt, hanem egy középen lévő erős, regionális magyar párt. Ezt a vonalat tartani szeretnénk” – mondta a pártelnök. Azt elismerte, hogy a szlovák pártoknak a Beneš-dekrétumok kérdésében mutatott álláspontja hatással lesz majd a lehetséges partnerek meghatározása során a következő parlamenti választás előtt.
Kapcsolódó cikkünk
Alapszabályt módosított és hosszú távú programot fogad el ma a Magyar Szövetség kongresszusa, már a jövő évi választásra készülnek. A Beneš-dekrétumok, a kisebbségi jogok kapcsán a kormányt és a kisebbségi kormánybiztost is bírálta.
Központosításra készül a Magyar Szövetség a mai kongresszusán, amelyen módosítani akarják a párt alapszabályát is. Gubík László pártelnök szerint azonban csak kicsit vesznek vissza a regionális szervezetek hatásköreiből. Szerinte a pártnak most „pulóveres mozgalmárokra” van szüksége, akik dolgozni tudnak és akarnak.
„És ennek ágyaz meg a párt szuperregionális és végletekig decentralizált döntéshozatalát a központ felelősségvállalásával egyensúlyba hozó (…) új alapszabály”
– mondta Gubík a közgyűlésem tartott beszámolójában. Szerinte a Magyar Szövetség még ezzel az új alapszabállyal is „a regionálitást és decentralizációt” tisztelő és alkalmazó párt marad. Az új alapszabályt a kongresszus már elfogadta. Ez vétójogot biztosít a pártelnöknek bizonyos jelöltállítási kérdésekben.
„Pulóveres mozgalmárok” kellenek
A pártelnök úgy látja, új módszerekre van szüksége a Szövetségnek, hogy jobban el tudják érni az embereket. „Végig kell szántanunk a háztartásokat is, a kultúrházas és koszorúzós rendezvényeken túl a komfortzónán kívül eső minden terepen jelen kell lennünk, legyen az az áruházak előtti tér, a helyi kocsma, a piac, a focipálya” – mondta Gubík. Szerinte minél több önkéntesre van szükségük, mert szerinte a helyi szervezeteik már nem nagyon képesek a mozgósításra.
„Önkéntesek és segítők is kellenek. Legyünk őszinték, a helyi szervezeteink már csak kivételes esetben tudják kitermelni ezt a hálót”
– mondta Gubík. A „pulóveres” hasonlathoz többször visszatért, szerinte a kongresszus után kezdődnek majd a „pulóveres napok”, amikor mindenkinek dolgoznia kell. A hasonlatot Öllös Lászlótól vette, aki a párt november 17-én tartott konferenciáján pulóverben jelent meg, mert 1989-ben a „pulóveres mozgalmárok” döntötték meg a kommunista rendszert.
Gubík bírálta a párt egyes képviselőit is, habár jobbára név nélkül. „Aki kételkedik, magára játszik vagy alibit keres, ő is megbecsült tagja marad a politikai közösségnek, de inkább adja át helyét a pulóveres társának” – mondta a pártelnök. Úgy véli, elég volt a másra mutogatásból és a mellébeszélésből.
„Nem fog meghatni sem a társunkra mutogatás, sem a pártbéli múlt, sem a régi érdemek”
– mondta Gubík.
Együttélés 2040
A kongresszus elfogadta a párt hosszútávú programját, amely négy pilléren áll:
• a nemzeti közösségek jogállása
• nyelv, kultúra és oktatás
• regionális fejlesztés és gazdasági esélyek
• fenntarthatóság és környezetvédelem
A dokumentum 15 éves, hosszú távú tervet tartalmaz. Eszerint a szlovákiai magyarság döntő része a rendszerváltás óta eltelt 35 évet “elvesztegetett időnek” érzi.
“Olyannak, amelyet csak elszenvedtünk, és amely elment fölöttünk anélkül, hogy sorskérdéseinken alakítani tudtunk volna”
– áll a dokumentumban. Ez kapcsolódik az idén tavasszal meghirdetett 13 ponthoz, amit a párt országos tanácsa fogadott el Kassán.
A kormánybiztos helyében lemondana
Horony Ákos kormánybiztos azonban megkapta a „selyemzsinórt”, igaz udvarias, baráti szavakba csomagolva.
„Alkatilag, vérmérsékletben és betöltött hivatalban is mások vagyunk Horony Ákos barátommal, ezért nyugodtan kijelenthetem, hogy én a héten már felálltam volna a helyemről”
– mondta Gubík. Ezzel arra utalt, hogy a kormány, amelynek kormánybiztosként ő is tagja, szerinte nagyon rosszul reagált az utóbbi napokban egyre forróbb témává váló Beneš-dekrétumokra. „A szlovák kormány elégtelenre vizsgázott ebben a kérdésben” – mondta a Beneš-dekrétumokra adott kormányzati reakcióra Gubík.
Elégedetlen azonban a kormány hozzáállásával a kisebbségi jogokkal kapcsolatban is.
„Évek óta láthatóak a magyar-szlovák kormányközi kapcsolatok eredményei a gazdasági kérdésekben vagy a korábbi sovinizmus féken tartásában, de azt is látjuk, hogy jogállási kérdéseinkben a miniszterelnökök barátsága sem hozta meg a Kánaánt“
– mondta a pártelnök.
Kapcsolódó cikkünk
Az elnök beleszólást kapott a megyei képviselők és megyeelnökjelöltek kiválasztásába, bizonyos városokban a polgármesterjelölt meghatározásába is. A kisebbségi kormánybiztost nem akarja lemondatni a Magyar Szövetség elnöke.
Az alapszabály-módosítás volt az egyik legfontosabb témája a Magyar Szövetség szombati kongresszusának, amely a jelenlévők nagy többségével el is fogadta azt. Az előkészítés azonban nem volt egyszerű, még pénteken éjszaka is a dokumentum részletein vitatkozott a párt kibővített elnöksége. „A dokumentummal végül egyetértett az elnökség és a járási elnökök is” – mondta a kongresszust követő sajtótájékoztatón Gubík László.
A pártelnök bizonyos kérdésekben „együttdöntési” jogot kapott a regionális szervezetekkel.
„Az együttdöntési jog a megyei képviselőjelöltekre vonatkozik, illetve a megyei elnökjelöltekre”
– mondta Gubík. Habár nem pontosította, de ez valamifajta vétójogot jelent az elnök számára ezeknek a jelölteknek a kiválasztása során.
A párt várhatóan meghatároz majd bizonyos „kiemelt” városokat, mint például Dunaszerdahelyet, Komáromot stb. ahol az elnöknek szintén beleszólása lesz a polgármesterjelölt kiválasztásába. „Ilyen lesz most is, a választások előtt a megfelelő időben az országos elnökségnek kell ezekre a városokra javaslatot tenni” – mondta Gubík. Ez azonban már az eddigi alapszabály is lehetővé tette.
Horony Ákost mégsem mondatnák le
Habár Gubík óvatosan bírálta Horony Ákost, a kisebbségi ügyi kormánybiztost, mivel a helyén maradt azután is, hogy a kormány határozatban ítélte el a Beneš-dekrétumok hatályon kívül helyezésére tett erőfeszítéseket. „Alkatilag, vérmérsékletben és betöltött hivatalban is mások vagyunk Horony Ákos barátommal, ezért nyugodtan kijelenthetem, hogy én a héten már felálltam volna a helyemről” – mondta kongresszusi beszédében Gubík.
A sajtótájékoztatón árnyalta ezt.
„Horony Ákost az egyik, ha nem a legkiválóbb jogászunknak tartom”
– mondta az Új Szó kérdésére Gubík. Szerinte több, kisebbségi jogokat térintő dokumentumon dolgoznak. „Ebben természetesen támogatjuk őt, bízunk benne, hogy a munkája eredményre is vezet” – mondta Gubík. Elismerte azonban, hogy a kormánybiztos nincs könnyű helyzetben, mert a kormány nemzetiségi politikájának van egy „üvegplafonja” ami fölé nem enged senkit. Gubík szerint a kisebbségi jogi törvény elfogadása jelenleg elképzelhetetlen, mert például a kormányprogram sem tartalmazza.
Amikor beindul a hisztifaktor
A párt december 9-re szakmai fórumot hívott össze, amin a Beneš-dekrétumok lehetséges hatályon kívül helyezését szeretné megvitatni. A fórumra meghívták valamennyi parlamenti párt képviselőjét, de Gubík még nem tudta megmondani, hogy mely pártok küldenek rá képviselőt. Az Új Szó információi szerint a Progresszív Szlovákia már jelezte, hogy részt vesz az egyeztetésen. „A fórum célja, hogy racionális párbeszédet tudjunk folytatni a témában” – mondta Gubík. Ugyanakkor elismerte, hogy a szlovák politikusok többségével nehéz tárgyalni erről a témáról.
„Ha előkerül a Beneš-dekrétumok ügye, akkor beindul a hisztifaktor a szlovák politikusok fejében”
– magyarázta Gubík. A megbeszélésen próbálják majd elmondani, hogy nem a szlovák államiság alapjait akarják szétverni, hanem egyetlen dekrétumról akarnak beszélni, ami alapján emberek százaitól vesznek el földterületeket.
Középen, de most közelebb az ellenzék
Gubík szerint a téma felvetése megmutatta, hogy mely pártokkal lehet együttműködni ebben a kérdésben, és mely pártokkal nem.
„A Beneš-dekrétumok kérdése azt mutatja, hogy az ellenzékkel ebben a kérdésben együtt tudunk működni, a kormánypártokkal nem”
– mondta Gubík. Szerinte azonban más témákban ez fordítva is előfordulhat. „A Magyar Szövetség sem nem kormánypárt, sem ellenzéki párt, hanem egy középen lévő erős, regionális magyar párt. Ezt a vonalat tartani szeretnénk” – mondta a pártelnök. Azt elismerte, hogy a szlovák pártoknak a Beneš-dekrétumok kérdésében mutatott álláspontja hatással lesz majd a lehetséges partnerek meghatározása során a következő parlamenti választás előtt.
Kapcsolódó cikkünk
Alapszabályt módosított és hosszú távú programot fogad el ma a Magyar Szövetség kongresszusa, már a jövő évi választásra készülnek. A Beneš-dekrétumok, a kisebbségi jogok kapcsán a kormányt és a kisebbségi kormánybiztost is bírálta.
Központosításra készül a Magyar Szövetség a mai kongresszusán, amelyen módosítani akarják a párt alapszabályát is. Gubík László pártelnök szerint azonban csak kicsit vesznek vissza a regionális szervezetek hatásköreiből. Szerinte a pártnak most „pulóveres mozgalmárokra” van szüksége, akik dolgozni tudnak és akarnak.
„És ennek ágyaz meg a párt szuperregionális és végletekig decentralizált döntéshozatalát a központ felelősségvállalásával egyensúlyba hozó (…) új alapszabály”
– mondta Gubík a közgyűlésem tartott beszámolójában. Szerinte a Magyar Szövetség még ezzel az új alapszabállyal is „a regionálitást és decentralizációt” tisztelő és alkalmazó párt marad. Az új alapszabályt a kongresszus már elfogadta. Ez vétójogot biztosít a pártelnöknek bizonyos jelöltállítási kérdésekben.
„Pulóveres mozgalmárok” kellenek
A pártelnök úgy látja, új módszerekre van szüksége a Szövetségnek, hogy jobban el tudják érni az embereket. „Végig kell szántanunk a háztartásokat is, a kultúrházas és koszorúzós rendezvényeken túl a komfortzónán kívül eső minden terepen jelen kell lennünk, legyen az az áruházak előtti tér, a helyi kocsma, a piac, a focipálya” – mondta Gubík. Szerinte minél több önkéntesre van szükségük, mert szerinte a helyi szervezeteik már nem nagyon képesek a mozgósításra.
„Önkéntesek és segítők is kellenek. Legyünk őszinték, a helyi szervezeteink már csak kivételes esetben tudják kitermelni ezt a hálót”
– mondta Gubík. A „pulóveres” hasonlathoz többször visszatért, szerinte a kongresszus után kezdődnek majd a „pulóveres napok”, amikor mindenkinek dolgoznia kell. A hasonlatot Öllös Lászlótól vette, aki a párt november 17-én tartott konferenciáján pulóverben jelent meg, mert 1989-ben a „pulóveres mozgalmárok” döntötték meg a kommunista rendszert.
Gubík bírálta a párt egyes képviselőit is, habár jobbára név nélkül. „Aki kételkedik, magára játszik vagy alibit keres, ő is megbecsült tagja marad a politikai közösségnek, de inkább adja át helyét a pulóveres társának” – mondta a pártelnök. Úgy véli, elég volt a másra mutogatásból és a mellébeszélésből.
„Nem fog meghatni sem a társunkra mutogatás, sem a pártbéli múlt, sem a régi érdemek”
– mondta Gubík.
Együttélés 2040
A kongresszus elfogadta a párt hosszútávú programját, amely négy pilléren áll:
• a nemzeti közösségek jogállása
• nyelv, kultúra és oktatás
• regionális fejlesztés és gazdasági esélyek
• fenntarthatóság és környezetvédelem
A dokumentum 15 éves, hosszú távú tervet tartalmaz. Eszerint a szlovákiai magyarság döntő része a rendszerváltás óta eltelt 35 évet “elvesztegetett időnek” érzi.
“Olyannak, amelyet csak elszenvedtünk, és amely elment fölöttünk anélkül, hogy sorskérdéseinken alakítani tudtunk volna”
– áll a dokumentumban. Ez kapcsolódik az idén tavasszal meghirdetett 13 ponthoz, amit a párt országos tanácsa fogadott el Kassán.
A kormánybiztos helyében lemondana
Horony Ákos kormánybiztos azonban megkapta a „selyemzsinórt”, igaz udvarias, baráti szavakba csomagolva.
„Alkatilag, vérmérsékletben és betöltött hivatalban is mások vagyunk Horony Ákos barátommal, ezért nyugodtan kijelenthetem, hogy én a héten már felálltam volna a helyemről”
– mondta Gubík. Ezzel arra utalt, hogy a kormány, amelynek kormánybiztosként ő is tagja, szerinte nagyon rosszul reagált az utóbbi napokban egyre forróbb témává váló Beneš-dekrétumokra. „A szlovák kormány elégtelenre vizsgázott ebben a kérdésben” – mondta a Beneš-dekrétumokra adott kormányzati reakcióra Gubík.
Elégedetlen azonban a kormány hozzáállásával a kisebbségi jogokkal kapcsolatban is.
„Évek óta láthatóak a magyar-szlovák kormányközi kapcsolatok eredményei a gazdasági kérdésekben vagy a korábbi sovinizmus féken tartásában, de azt is látjuk, hogy jogállási kérdéseinkben a miniszterelnökök barátsága sem hozta meg a Kánaánt“
– mondta a pártelnök.
Kapcsolódó cikkünk
Az elnök beleszólást kapott a megyei képviselők és megyeelnökjelöltek kiválasztásába, bizonyos városokban a polgármesterjelölt meghatározásába is. A kisebbségi kormánybiztost nem akarja lemondatni a Magyar Szövetség elnöke.
Az alapszabály-módosítás volt az egyik legfontosabb témája a Magyar Szövetség szombati kongresszusának, amely a jelenlévők nagy többségével el is fogadta azt. Az előkészítés azonban nem volt egyszerű, még pénteken éjszaka is a dokumentum részletein vitatkozott a párt kibővített elnöksége. „A dokumentummal végül egyetértett az elnökség és a járási elnökök is” – mondta a kongresszust követő sajtótájékoztatón Gubík László.
A pártelnök bizonyos kérdésekben „együttdöntési” jogot kapott a regionális szervezetekkel.
„Az együttdöntési jog a megyei képviselőjelöltekre vonatkozik, illetve a megyei elnökjelöltekre”
– mondta Gubík. Habár nem pontosította, de ez valamifajta vétójogot jelent az elnök számára ezeknek a jelölteknek a kiválasztása során.
A párt várhatóan meghatároz majd bizonyos „kiemelt” városokat, mint például Dunaszerdahelyet, Komáromot stb. ahol az elnöknek szintén beleszólása lesz a polgármesterjelölt kiválasztásába. „Ilyen lesz most is, a választások előtt a megfelelő időben az országos elnökségnek kell ezekre a városokra javaslatot tenni” – mondta Gubík. Ez azonban már az eddigi alapszabály is lehetővé tette.
Horony Ákost mégsem mondatnák le
Habár Gubík óvatosan bírálta Horony Ákost, a kisebbségi ügyi kormánybiztost, mivel a helyén maradt azután is, hogy a kormány határozatban ítélte el a Beneš-dekrétumok hatályon kívül helyezésére tett erőfeszítéseket. „Alkatilag, vérmérsékletben és betöltött hivatalban is mások vagyunk Horony Ákos barátommal, ezért nyugodtan kijelenthetem, hogy én a héten már felálltam volna a helyemről” – mondta kongresszusi beszédében Gubík.
A sajtótájékoztatón árnyalta ezt.
„Horony Ákost az egyik, ha nem a legkiválóbb jogászunknak tartom”
– mondta az Új Szó kérdésére Gubík. Szerinte több, kisebbségi jogokat térintő dokumentumon dolgoznak. „Ebben természetesen támogatjuk őt, bízunk benne, hogy a munkája eredményre is vezet” – mondta Gubík. Elismerte azonban, hogy a kormánybiztos nincs könnyű helyzetben, mert a kormány nemzetiségi politikájának van egy „üvegplafonja” ami fölé nem enged senkit. Gubík szerint a kisebbségi jogi törvény elfogadása jelenleg elképzelhetetlen, mert például a kormányprogram sem tartalmazza.
Amikor beindul a hisztifaktor
A párt december 9-re szakmai fórumot hívott össze, amin a Beneš-dekrétumok lehetséges hatályon kívül helyezését szeretné megvitatni. A fórumra meghívták valamennyi parlamenti párt képviselőjét, de Gubík még nem tudta megmondani, hogy mely pártok küldenek rá képviselőt. Az Új Szó információi szerint a Progresszív Szlovákia már jelezte, hogy részt vesz az egyeztetésen. „A fórum célja, hogy racionális párbeszédet tudjunk folytatni a témában” – mondta Gubík. Ugyanakkor elismerte, hogy a szlovák politikusok többségével nehéz tárgyalni erről a témáról.
„Ha előkerül a Beneš-dekrétumok ügye, akkor beindul a hisztifaktor a szlovák politikusok fejében”
– magyarázta Gubík. A megbeszélésen próbálják majd elmondani, hogy nem a szlovák államiság alapjait akarják szétverni, hanem egyetlen dekrétumról akarnak beszélni, ami alapján emberek százaitól vesznek el földterületeket.
Középen, de most közelebb az ellenzék
Gubík szerint a téma felvetése megmutatta, hogy mely pártokkal lehet együttműködni ebben a kérdésben, és mely pártokkal nem.
„A Beneš-dekrétumok kérdése azt mutatja, hogy az ellenzékkel ebben a kérdésben együtt tudunk működni, a kormánypártokkal nem”
– mondta Gubík. Szerinte azonban más témákban ez fordítva is előfordulhat. „A Magyar Szövetség sem nem kormánypárt, sem ellenzéki párt, hanem egy középen lévő erős, regionális magyar párt. Ezt a vonalat tartani szeretnénk” – mondta a pártelnök. Azt elismerte, hogy a szlovák pártoknak a Beneš-dekrétumok kérdésében mutatott álláspontja hatással lesz majd a lehetséges partnerek meghatározása során a következő parlamenti választás előtt.
Kapcsolódó cikkünk
Alapszabályt módosított és hosszú távú programot fogad el ma a Magyar Szövetség kongresszusa, már a jövő évi választásra készülnek. A Beneš-dekrétumok, a kisebbségi jogok kapcsán a kormányt és a kisebbségi kormánybiztost is bírálta.
Központosításra készül a Magyar Szövetség a mai kongresszusán, amelyen módosítani akarják a párt alapszabályát is. Gubík László pártelnök szerint azonban csak kicsit vesznek vissza a regionális szervezetek hatásköreiből. Szerinte a pártnak most „pulóveres mozgalmárokra” van szüksége, akik dolgozni tudnak és akarnak.
„És ennek ágyaz meg a párt szuperregionális és végletekig decentralizált döntéshozatalát a központ felelősségvállalásával egyensúlyba hozó (…) új alapszabály”
– mondta Gubík a közgyűlésem tartott beszámolójában. Szerinte a Magyar Szövetség még ezzel az új alapszabállyal is „a regionálitást és decentralizációt” tisztelő és alkalmazó párt marad. Az új alapszabályt a kongresszus már elfogadta. Ez vétójogot biztosít a pártelnöknek bizonyos jelöltállítási kérdésekben.
„Pulóveres mozgalmárok” kellenek
A pártelnök úgy látja, új módszerekre van szüksége a Szövetségnek, hogy jobban el tudják érni az embereket. „Végig kell szántanunk a háztartásokat is, a kultúrházas és koszorúzós rendezvényeken túl a komfortzónán kívül eső minden terepen jelen kell lennünk, legyen az az áruházak előtti tér, a helyi kocsma, a piac, a focipálya” – mondta Gubík. Szerinte minél több önkéntesre van szükségük, mert szerinte a helyi szervezeteik már nem nagyon képesek a mozgósításra.
„Önkéntesek és segítők is kellenek. Legyünk őszinték, a helyi szervezeteink már csak kivételes esetben tudják kitermelni ezt a hálót”
– mondta Gubík. A „pulóveres” hasonlathoz többször visszatért, szerinte a kongresszus után kezdődnek majd a „pulóveres napok”, amikor mindenkinek dolgoznia kell. A hasonlatot Öllös Lászlótól vette, aki a párt november 17-én tartott konferenciáján pulóverben jelent meg, mert 1989-ben a „pulóveres mozgalmárok” döntötték meg a kommunista rendszert.
Gubík bírálta a párt egyes képviselőit is, habár jobbára név nélkül. „Aki kételkedik, magára játszik vagy alibit keres, ő is megbecsült tagja marad a politikai közösségnek, de inkább adja át helyét a pulóveres társának” – mondta a pártelnök. Úgy véli, elég volt a másra mutogatásból és a mellébeszélésből.
„Nem fog meghatni sem a társunkra mutogatás, sem a pártbéli múlt, sem a régi érdemek”
– mondta Gubík.
Együttélés 2040
A kongresszus elfogadta a párt hosszútávú programját, amely négy pilléren áll:
• a nemzeti közösségek jogállása
• nyelv, kultúra és oktatás
• regionális fejlesztés és gazdasági esélyek
• fenntarthatóság és környezetvédelem
A dokumentum 15 éves, hosszú távú tervet tartalmaz. Eszerint a szlovákiai magyarság döntő része a rendszerváltás óta eltelt 35 évet “elvesztegetett időnek” érzi.
“Olyannak, amelyet csak elszenvedtünk, és amely elment fölöttünk anélkül, hogy sorskérdéseinken alakítani tudtunk volna”
– áll a dokumentumban. Ez kapcsolódik az idén tavasszal meghirdetett 13 ponthoz, amit a párt országos tanácsa fogadott el Kassán.
A kormánybiztos helyében lemondana
Horony Ákos kormánybiztos azonban megkapta a „selyemzsinórt”, igaz udvarias, baráti szavakba csomagolva.
„Alkatilag, vérmérsékletben és betöltött hivatalban is mások vagyunk Horony Ákos barátommal, ezért nyugodtan kijelenthetem, hogy én a héten már felálltam volna a helyemről”
– mondta Gubík. Ezzel arra utalt, hogy a kormány, amelynek kormánybiztosként ő is tagja, szerinte nagyon rosszul reagált az utóbbi napokban egyre forróbb témává váló Beneš-dekrétumokra. „A szlovák kormány elégtelenre vizsgázott ebben a kérdésben” – mondta a Beneš-dekrétumokra adott kormányzati reakcióra Gubík.
Elégedetlen azonban a kormány hozzáállásával a kisebbségi jogokkal kapcsolatban is.
„Évek óta láthatóak a magyar-szlovák kormányközi kapcsolatok eredményei a gazdasági kérdésekben vagy a korábbi sovinizmus féken tartásában, de azt is látjuk, hogy jogállási kérdéseinkben a miniszterelnökök barátsága sem hozta meg a Kánaánt“
– mondta a pártelnök.
Kapcsolódó cikkünk
Az elnök beleszólást kapott a megyei képviselők és megyeelnökjelöltek kiválasztásába, bizonyos városokban a polgármesterjelölt meghatározásába is. A kisebbségi kormánybiztost nem akarja lemondatni a Magyar Szövetség elnöke.
Az alapszabály-módosítás volt az egyik legfontosabb témája a Magyar Szövetség szombati kongresszusának, amely a jelenlévők nagy többségével el is fogadta azt. Az előkészítés azonban nem volt egyszerű, még pénteken éjszaka is a dokumentum részletein vitatkozott a párt kibővített elnöksége. „A dokumentummal végül egyetértett az elnökség és a járási elnökök is” – mondta a kongresszust követő sajtótájékoztatón Gubík László.
A pártelnök bizonyos kérdésekben „együttdöntési” jogot kapott a regionális szervezetekkel.
„Az együttdöntési jog a megyei képviselőjelöltekre vonatkozik, illetve a megyei elnökjelöltekre”
– mondta Gubík. Habár nem pontosította, de ez valamifajta vétójogot jelent az elnök számára ezeknek a jelölteknek a kiválasztása során.
A párt várhatóan meghatároz majd bizonyos „kiemelt” városokat, mint például Dunaszerdahelyet, Komáromot stb. ahol az elnöknek szintén beleszólása lesz a polgármesterjelölt kiválasztásába. „Ilyen lesz most is, a választások előtt a megfelelő időben az országos elnökségnek kell ezekre a városokra javaslatot tenni” – mondta Gubík. Ez azonban már az eddigi alapszabály is lehetővé tette.
Horony Ákost mégsem mondatnák le
Habár Gubík óvatosan bírálta Horony Ákost, a kisebbségi ügyi kormánybiztost, mivel a helyén maradt azután is, hogy a kormány határozatban ítélte el a Beneš-dekrétumok hatályon kívül helyezésére tett erőfeszítéseket. „Alkatilag, vérmérsékletben és betöltött hivatalban is mások vagyunk Horony Ákos barátommal, ezért nyugodtan kijelenthetem, hogy én a héten már felálltam volna a helyemről” – mondta kongresszusi beszédében Gubík.
A sajtótájékoztatón árnyalta ezt.
„Horony Ákost az egyik, ha nem a legkiválóbb jogászunknak tartom”
– mondta az Új Szó kérdésére Gubík. Szerinte több, kisebbségi jogokat térintő dokumentumon dolgoznak. „Ebben természetesen támogatjuk őt, bízunk benne, hogy a munkája eredményre is vezet” – mondta Gubík. Elismerte azonban, hogy a kormánybiztos nincs könnyű helyzetben, mert a kormány nemzetiségi politikájának van egy „üvegplafonja” ami fölé nem enged senkit. Gubík szerint a kisebbségi jogi törvény elfogadása jelenleg elképzelhetetlen, mert például a kormányprogram sem tartalmazza.
Amikor beindul a hisztifaktor
A párt december 9-re szakmai fórumot hívott össze, amin a Beneš-dekrétumok lehetséges hatályon kívül helyezését szeretné megvitatni. A fórumra meghívták valamennyi parlamenti párt képviselőjét, de Gubík még nem tudta megmondani, hogy mely pártok küldenek rá képviselőt. Az Új Szó információi szerint a Progresszív Szlovákia már jelezte, hogy részt vesz az egyeztetésen. „A fórum célja, hogy racionális párbeszédet tudjunk folytatni a témában” – mondta Gubík. Ugyanakkor elismerte, hogy a szlovák politikusok többségével nehéz tárgyalni erről a témáról.
„Ha előkerül a Beneš-dekrétumok ügye, akkor beindul a hisztifaktor a szlovák politikusok fejében”
– magyarázta Gubík. A megbeszélésen próbálják majd elmondani, hogy nem a szlovák államiság alapjait akarják szétverni, hanem egyetlen dekrétumról akarnak beszélni, ami alapján emberek százaitól vesznek el földterületeket.
Középen, de most közelebb az ellenzék
Gubík szerint a téma felvetése megmutatta, hogy mely pártokkal lehet együttműködni ebben a kérdésben, és mely pártokkal nem.
„A Beneš-dekrétumok kérdése azt mutatja, hogy az ellenzékkel ebben a kérdésben együtt tudunk működni, a kormánypártokkal nem”
– mondta Gubík. Szerinte azonban más témákban ez fordítva is előfordulhat. „A Magyar Szövetség sem nem kormánypárt, sem ellenzéki párt, hanem egy középen lévő erős, regionális magyar párt. Ezt a vonalat tartani szeretnénk” – mondta a pártelnök. Azt elismerte, hogy a szlovák pártoknak a Beneš-dekrétumok kérdésében mutatott álláspontja hatással lesz majd a lehetséges partnerek meghatározása során a következő parlamenti választás előtt.
Kapcsolódó cikkünk
Alapszabályt módosított és hosszú távú programot fogad el ma a Magyar Szövetség kongresszusa, már a jövő évi választásra készülnek. A Beneš-dekrétumok, a kisebbségi jogok kapcsán a kormányt és a kisebbségi kormánybiztost is bírálta.
Központosításra készül a Magyar Szövetség a mai kongresszusán, amelyen módosítani akarják a párt alapszabályát is. Gubík László pártelnök szerint azonban csak kicsit vesznek vissza a regionális szervezetek hatásköreiből. Szerinte a pártnak most „pulóveres mozgalmárokra” van szüksége, akik dolgozni tudnak és akarnak.
„És ennek ágyaz meg a párt szuperregionális és végletekig decentralizált döntéshozatalát a központ felelősségvállalásával egyensúlyba hozó (…) új alapszabály”
– mondta Gubík a közgyűlésem tartott beszámolójában. Szerinte a Magyar Szövetség még ezzel az új alapszabállyal is „a regionálitást és decentralizációt” tisztelő és alkalmazó párt marad. Az új alapszabályt a kongresszus már elfogadta. Ez vétójogot biztosít a pártelnöknek bizonyos jelöltállítási kérdésekben.
„Pulóveres mozgalmárok” kellenek
A pártelnök úgy látja, új módszerekre van szüksége a Szövetségnek, hogy jobban el tudják érni az embereket. „Végig kell szántanunk a háztartásokat is, a kultúrházas és koszorúzós rendezvényeken túl a komfortzónán kívül eső minden terepen jelen kell lennünk, legyen az az áruházak előtti tér, a helyi kocsma, a piac, a focipálya” – mondta Gubík. Szerinte minél több önkéntesre van szükségük, mert szerinte a helyi szervezeteik már nem nagyon képesek a mozgósításra.
„Önkéntesek és segítők is kellenek. Legyünk őszinték, a helyi szervezeteink már csak kivételes esetben tudják kitermelni ezt a hálót”
– mondta Gubík. A „pulóveres” hasonlathoz többször visszatért, szerinte a kongresszus után kezdődnek majd a „pulóveres napok”, amikor mindenkinek dolgoznia kell. A hasonlatot Öllös Lászlótól vette, aki a párt november 17-én tartott konferenciáján pulóverben jelent meg, mert 1989-ben a „pulóveres mozgalmárok” döntötték meg a kommunista rendszert.
Gubík bírálta a párt egyes képviselőit is, habár jobbára név nélkül. „Aki kételkedik, magára játszik vagy alibit keres, ő is megbecsült tagja marad a politikai közösségnek, de inkább adja át helyét a pulóveres társának” – mondta a pártelnök. Úgy véli, elég volt a másra mutogatásból és a mellébeszélésből.
„Nem fog meghatni sem a társunkra mutogatás, sem a pártbéli múlt, sem a régi érdemek”
– mondta Gubík.
Együttélés 2040
A kongresszus elfogadta a párt hosszútávú programját, amely négy pilléren áll:
• a nemzeti közösségek jogállása
• nyelv, kultúra és oktatás
• regionális fejlesztés és gazdasági esélyek
• fenntarthatóság és környezetvédelem
A dokumentum 15 éves, hosszú távú tervet tartalmaz. Eszerint a szlovákiai magyarság döntő része a rendszerváltás óta eltelt 35 évet “elvesztegetett időnek” érzi.
“Olyannak, amelyet csak elszenvedtünk, és amely elment fölöttünk anélkül, hogy sorskérdéseinken alakítani tudtunk volna”
– áll a dokumentumban. Ez kapcsolódik az idén tavasszal meghirdetett 13 ponthoz, amit a párt országos tanácsa fogadott el Kassán.
A kormánybiztos helyében lemondana
Horony Ákos kormánybiztos azonban megkapta a „selyemzsinórt”, igaz udvarias, baráti szavakba csomagolva.
„Alkatilag, vérmérsékletben és betöltött hivatalban is mások vagyunk Horony Ákos barátommal, ezért nyugodtan kijelenthetem, hogy én a héten már felálltam volna a helyemről”
– mondta Gubík. Ezzel arra utalt, hogy a kormány, amelynek kormánybiztosként ő is tagja, szerinte nagyon rosszul reagált az utóbbi napokban egyre forróbb témává váló Beneš-dekrétumokra. „A szlovák kormány elégtelenre vizsgázott ebben a kérdésben” – mondta a Beneš-dekrétumokra adott kormányzati reakcióra Gubík.
Elégedetlen azonban a kormány hozzáállásával a kisebbségi jogokkal kapcsolatban is.
„Évek óta láthatóak a magyar-szlovák kormányközi kapcsolatok eredményei a gazdasági kérdésekben vagy a korábbi sovinizmus féken tartásában, de azt is látjuk, hogy jogállási kérdéseinkben a miniszterelnökök barátsága sem hozta meg a Kánaánt“
– mondta a pártelnök.
Kapcsolódó cikkünk
Az elnök beleszólást kapott a megyei képviselők és megyeelnökjelöltek kiválasztásába, bizonyos városokban a polgármesterjelölt meghatározásába is. A kisebbségi kormánybiztost nem akarja lemondatni a Magyar Szövetség elnöke.
Az alapszabály-módosítás volt az egyik legfontosabb témája a Magyar Szövetség szombati kongresszusának, amely a jelenlévők nagy többségével el is fogadta azt. Az előkészítés azonban nem volt egyszerű, még pénteken éjszaka is a dokumentum részletein vitatkozott a párt kibővített elnöksége. „A dokumentummal végül egyetértett az elnökség és a járási elnökök is” – mondta a kongresszust követő sajtótájékoztatón Gubík László.
A pártelnök bizonyos kérdésekben „együttdöntési” jogot kapott a regionális szervezetekkel.
„Az együttdöntési jog a megyei képviselőjelöltekre vonatkozik, illetve a megyei elnökjelöltekre”
– mondta Gubík. Habár nem pontosította, de ez valamifajta vétójogot jelent az elnök számára ezeknek a jelölteknek a kiválasztása során.
A párt várhatóan meghatároz majd bizonyos „kiemelt” városokat, mint például Dunaszerdahelyet, Komáromot stb. ahol az elnöknek szintén beleszólása lesz a polgármesterjelölt kiválasztásába. „Ilyen lesz most is, a választások előtt a megfelelő időben az országos elnökségnek kell ezekre a városokra javaslatot tenni” – mondta Gubík. Ez azonban már az eddigi alapszabály is lehetővé tette.
Horony Ákost mégsem mondatnák le
Habár Gubík óvatosan bírálta Horony Ákost, a kisebbségi ügyi kormánybiztost, mivel a helyén maradt azután is, hogy a kormány határozatban ítélte el a Beneš-dekrétumok hatályon kívül helyezésére tett erőfeszítéseket. „Alkatilag, vérmérsékletben és betöltött hivatalban is mások vagyunk Horony Ákos barátommal, ezért nyugodtan kijelenthetem, hogy én a héten már felálltam volna a helyemről” – mondta kongresszusi beszédében Gubík.
A sajtótájékoztatón árnyalta ezt.
„Horony Ákost az egyik, ha nem a legkiválóbb jogászunknak tartom”
– mondta az Új Szó kérdésére Gubík. Szerinte több, kisebbségi jogokat térintő dokumentumon dolgoznak. „Ebben természetesen támogatjuk őt, bízunk benne, hogy a munkája eredményre is vezet” – mondta Gubík. Elismerte azonban, hogy a kormánybiztos nincs könnyű helyzetben, mert a kormány nemzetiségi politikájának van egy „üvegplafonja” ami fölé nem enged senkit. Gubík szerint a kisebbségi jogi törvény elfogadása jelenleg elképzelhetetlen, mert például a kormányprogram sem tartalmazza.
Amikor beindul a hisztifaktor
A párt december 9-re szakmai fórumot hívott össze, amin a Beneš-dekrétumok lehetséges hatályon kívül helyezését szeretné megvitatni. A fórumra meghívták valamennyi parlamenti párt képviselőjét, de Gubík még nem tudta megmondani, hogy mely pártok küldenek rá képviselőt. Az Új Szó információi szerint a Progresszív Szlovákia már jelezte, hogy részt vesz az egyeztetésen. „A fórum célja, hogy racionális párbeszédet tudjunk folytatni a témában” – mondta Gubík. Ugyanakkor elismerte, hogy a szlovák politikusok többségével nehéz tárgyalni erről a témáról.
„Ha előkerül a Beneš-dekrétumok ügye, akkor beindul a hisztifaktor a szlovák politikusok fejében”
– magyarázta Gubík. A megbeszélésen próbálják majd elmondani, hogy nem a szlovák államiság alapjait akarják szétverni, hanem egyetlen dekrétumról akarnak beszélni, ami alapján emberek százaitól vesznek el földterületeket.
Középen, de most közelebb az ellenzék
Gubík szerint a téma felvetése megmutatta, hogy mely pártokkal lehet együttműködni ebben a kérdésben, és mely pártokkal nem.
„A Beneš-dekrétumok kérdése azt mutatja, hogy az ellenzékkel ebben a kérdésben együtt tudunk működni, a kormánypártokkal nem”
– mondta Gubík. Szerinte azonban más témákban ez fordítva is előfordulhat. „A Magyar Szövetség sem nem kormánypárt, sem ellenzéki párt, hanem egy középen lévő erős, regionális magyar párt. Ezt a vonalat tartani szeretnénk” – mondta a pártelnök. Azt elismerte, hogy a szlovák pártoknak a Beneš-dekrétumok kérdésében mutatott álláspontja hatással lesz majd a lehetséges partnerek meghatározása során a következő parlamenti választás előtt.
Kapcsolódó cikkünk
Alapszabályt módosított és hosszú távú programot fogad el ma a Magyar Szövetség kongresszusa, már a jövő évi választásra készülnek. A Beneš-dekrétumok, a kisebbségi jogok kapcsán a kormányt és a kisebbségi kormánybiztost is bírálta.
Központosításra készül a Magyar Szövetség a mai kongresszusán, amelyen módosítani akarják a párt alapszabályát is. Gubík László pártelnök szerint azonban csak kicsit vesznek vissza a regionális szervezetek hatásköreiből. Szerinte a pártnak most „pulóveres mozgalmárokra” van szüksége, akik dolgozni tudnak és akarnak.
„És ennek ágyaz meg a párt szuperregionális és végletekig decentralizált döntéshozatalát a központ felelősségvállalásával egyensúlyba hozó (…) új alapszabály”
– mondta Gubík a közgyűlésem tartott beszámolójában. Szerinte a Magyar Szövetség még ezzel az új alapszabállyal is „a regionálitást és decentralizációt” tisztelő és alkalmazó párt marad. Az új alapszabályt a kongresszus már elfogadta. Ez vétójogot biztosít a pártelnöknek bizonyos jelöltállítási kérdésekben.
„Pulóveres mozgalmárok” kellenek
A pártelnök úgy látja, új módszerekre van szüksége a Szövetségnek, hogy jobban el tudják érni az embereket. „Végig kell szántanunk a háztartásokat is, a kultúrházas és koszorúzós rendezvényeken túl a komfortzónán kívül eső minden terepen jelen kell lennünk, legyen az az áruházak előtti tér, a helyi kocsma, a piac, a focipálya” – mondta Gubík. Szerinte minél több önkéntesre van szükségük, mert szerinte a helyi szervezeteik már nem nagyon képesek a mozgósításra.
„Önkéntesek és segítők is kellenek. Legyünk őszinték, a helyi szervezeteink már csak kivételes esetben tudják kitermelni ezt a hálót”
– mondta Gubík. A „pulóveres” hasonlathoz többször visszatért, szerinte a kongresszus után kezdődnek majd a „pulóveres napok”, amikor mindenkinek dolgoznia kell. A hasonlatot Öllös Lászlótól vette, aki a párt november 17-én tartott konferenciáján pulóverben jelent meg, mert 1989-ben a „pulóveres mozgalmárok” döntötték meg a kommunista rendszert.
Gubík bírálta a párt egyes képviselőit is, habár jobbára név nélkül. „Aki kételkedik, magára játszik vagy alibit keres, ő is megbecsült tagja marad a politikai közösségnek, de inkább adja át helyét a pulóveres társának” – mondta a pártelnök. Úgy véli, elég volt a másra mutogatásból és a mellébeszélésből.
„Nem fog meghatni sem a társunkra mutogatás, sem a pártbéli múlt, sem a régi érdemek”
– mondta Gubík.
Együttélés 2040
A kongresszus elfogadta a párt hosszútávú programját, amely négy pilléren áll:
• a nemzeti közösségek jogállása
• nyelv, kultúra és oktatás
• regionális fejlesztés és gazdasági esélyek
• fenntarthatóság és környezetvédelem
A dokumentum 15 éves, hosszú távú tervet tartalmaz. Eszerint a szlovákiai magyarság döntő része a rendszerváltás óta eltelt 35 évet “elvesztegetett időnek” érzi.
“Olyannak, amelyet csak elszenvedtünk, és amely elment fölöttünk anélkül, hogy sorskérdéseinken alakítani tudtunk volna”
– áll a dokumentumban. Ez kapcsolódik az idén tavasszal meghirdetett 13 ponthoz, amit a párt országos tanácsa fogadott el Kassán.
A kormánybiztos helyében lemondana
Horony Ákos kormánybiztos azonban megkapta a „selyemzsinórt”, igaz udvarias, baráti szavakba csomagolva.
„Alkatilag, vérmérsékletben és betöltött hivatalban is mások vagyunk Horony Ákos barátommal, ezért nyugodtan kijelenthetem, hogy én a héten már felálltam volna a helyemről”
– mondta Gubík. Ezzel arra utalt, hogy a kormány, amelynek kormánybiztosként ő is tagja, szerinte nagyon rosszul reagált az utóbbi napokban egyre forróbb témává váló Beneš-dekrétumokra. „A szlovák kormány elégtelenre vizsgázott ebben a kérdésben” – mondta a Beneš-dekrétumokra adott kormányzati reakcióra Gubík.
Elégedetlen azonban a kormány hozzáállásával a kisebbségi jogokkal kapcsolatban is.
„Évek óta láthatóak a magyar-szlovák kormányközi kapcsolatok eredményei a gazdasági kérdésekben vagy a korábbi sovinizmus féken tartásában, de azt is látjuk, hogy jogállási kérdéseinkben a miniszterelnökök barátsága sem hozta meg a Kánaánt“
– mondta a pártelnök.
Kapcsolódó cikkünk
Az elnök beleszólást kapott a megyei képviselők és megyeelnökjelöltek kiválasztásába, bizonyos városokban a polgármesterjelölt meghatározásába is. A kisebbségi kormánybiztost nem akarja lemondatni a Magyar Szövetség elnöke.
Az alapszabály-módosítás volt az egyik legfontosabb témája a Magyar Szövetség szombati kongresszusának, amely a jelenlévők nagy többségével el is fogadta azt. Az előkészítés azonban nem volt egyszerű, még pénteken éjszaka is a dokumentum részletein vitatkozott a párt kibővített elnöksége. „A dokumentummal végül egyetértett az elnökség és a járási elnökök is” – mondta a kongresszust követő sajtótájékoztatón Gubík László.
A pártelnök bizonyos kérdésekben „együttdöntési” jogot kapott a regionális szervezetekkel.
„Az együttdöntési jog a megyei képviselőjelöltekre vonatkozik, illetve a megyei elnökjelöltekre”
– mondta Gubík. Habár nem pontosította, de ez valamifajta vétójogot jelent az elnök számára ezeknek a jelölteknek a kiválasztása során.
A párt várhatóan meghatároz majd bizonyos „kiemelt” városokat, mint például Dunaszerdahelyet, Komáromot stb. ahol az elnöknek szintén beleszólása lesz a polgármesterjelölt kiválasztásába. „Ilyen lesz most is, a választások előtt a megfelelő időben az országos elnökségnek kell ezekre a városokra javaslatot tenni” – mondta Gubík. Ez azonban már az eddigi alapszabály is lehetővé tette.
Horony Ákost mégsem mondatnák le
Habár Gubík óvatosan bírálta Horony Ákost, a kisebbségi ügyi kormánybiztost, mivel a helyén maradt azután is, hogy a kormány határozatban ítélte el a Beneš-dekrétumok hatályon kívül helyezésére tett erőfeszítéseket. „Alkatilag, vérmérsékletben és betöltött hivatalban is mások vagyunk Horony Ákos barátommal, ezért nyugodtan kijelenthetem, hogy én a héten már felálltam volna a helyemről” – mondta kongresszusi beszédében Gubík.
A sajtótájékoztatón árnyalta ezt.
„Horony Ákost az egyik, ha nem a legkiválóbb jogászunknak tartom”
– mondta az Új Szó kérdésére Gubík. Szerinte több, kisebbségi jogokat térintő dokumentumon dolgoznak. „Ebben természetesen támogatjuk őt, bízunk benne, hogy a munkája eredményre is vezet” – mondta Gubík. Elismerte azonban, hogy a kormánybiztos nincs könnyű helyzetben, mert a kormány nemzetiségi politikájának van egy „üvegplafonja” ami fölé nem enged senkit. Gubík szerint a kisebbségi jogi törvény elfogadása jelenleg elképzelhetetlen, mert például a kormányprogram sem tartalmazza.
Amikor beindul a hisztifaktor
A párt december 9-re szakmai fórumot hívott össze, amin a Beneš-dekrétumok lehetséges hatályon kívül helyezését szeretné megvitatni. A fórumra meghívták valamennyi parlamenti párt képviselőjét, de Gubík még nem tudta megmondani, hogy mely pártok küldenek rá képviselőt. Az Új Szó információi szerint a Progresszív Szlovákia már jelezte, hogy részt vesz az egyeztetésen. „A fórum célja, hogy racionális párbeszédet tudjunk folytatni a témában” – mondta Gubík. Ugyanakkor elismerte, hogy a szlovák politikusok többségével nehéz tárgyalni erről a témáról.
„Ha előkerül a Beneš-dekrétumok ügye, akkor beindul a hisztifaktor a szlovák politikusok fejében”
– magyarázta Gubík. A megbeszélésen próbálják majd elmondani, hogy nem a szlovák államiság alapjait akarják szétverni, hanem egyetlen dekrétumról akarnak beszélni, ami alapján emberek százaitól vesznek el földterületeket.
Középen, de most közelebb az ellenzék
Gubík szerint a téma felvetése megmutatta, hogy mely pártokkal lehet együttműködni ebben a kérdésben, és mely pártokkal nem.
„A Beneš-dekrétumok kérdése azt mutatja, hogy az ellenzékkel ebben a kérdésben együtt tudunk működni, a kormánypártokkal nem”
– mondta Gubík. Szerinte azonban más témákban ez fordítva is előfordulhat. „A Magyar Szövetség sem nem kormánypárt, sem ellenzéki párt, hanem egy középen lévő erős, regionális magyar párt. Ezt a vonalat tartani szeretnénk” – mondta a pártelnök. Azt elismerte, hogy a szlovák pártoknak a Beneš-dekrétumok kérdésében mutatott álláspontja hatással lesz majd a lehetséges partnerek meghatározása során a következő parlamenti választás előtt.
Kapcsolódó cikkünk
Alapszabályt módosított és hosszú távú programot fogad el ma a Magyar Szövetség kongresszusa, már a jövő évi választásra készülnek. A Beneš-dekrétumok, a kisebbségi jogok kapcsán a kormányt és a kisebbségi kormánybiztost is bírálta.
Központosításra készül a Magyar Szövetség a mai kongresszusán, amelyen módosítani akarják a párt alapszabályát is. Gubík László pártelnök szerint azonban csak kicsit vesznek vissza a regionális szervezetek hatásköreiből. Szerinte a pártnak most „pulóveres mozgalmárokra” van szüksége, akik dolgozni tudnak és akarnak.
„És ennek ágyaz meg a párt szuperregionális és végletekig decentralizált döntéshozatalát a központ felelősségvállalásával egyensúlyba hozó (…) új alapszabály”
– mondta Gubík a közgyűlésem tartott beszámolójában. Szerinte a Magyar Szövetség még ezzel az új alapszabállyal is „a regionálitást és decentralizációt” tisztelő és alkalmazó párt marad. Az új alapszabályt a kongresszus már elfogadta. Ez vétójogot biztosít a pártelnöknek bizonyos jelöltállítási kérdésekben.
„Pulóveres mozgalmárok” kellenek
A pártelnök úgy látja, új módszerekre van szüksége a Szövetségnek, hogy jobban el tudják érni az embereket. „Végig kell szántanunk a háztartásokat is, a kultúrházas és koszorúzós rendezvényeken túl a komfortzónán kívül eső minden terepen jelen kell lennünk, legyen az az áruházak előtti tér, a helyi kocsma, a piac, a focipálya” – mondta Gubík. Szerinte minél több önkéntesre van szükségük, mert szerinte a helyi szervezeteik már nem nagyon képesek a mozgósításra.
„Önkéntesek és segítők is kellenek. Legyünk őszinték, a helyi szervezeteink már csak kivételes esetben tudják kitermelni ezt a hálót”
– mondta Gubík. A „pulóveres” hasonlathoz többször visszatért, szerinte a kongresszus után kezdődnek majd a „pulóveres napok”, amikor mindenkinek dolgoznia kell. A hasonlatot Öllös Lászlótól vette, aki a párt november 17-én tartott konferenciáján pulóverben jelent meg, mert 1989-ben a „pulóveres mozgalmárok” döntötték meg a kommunista rendszert.
Gubík bírálta a párt egyes képviselőit is, habár jobbára név nélkül. „Aki kételkedik, magára játszik vagy alibit keres, ő is megbecsült tagja marad a politikai közösségnek, de inkább adja át helyét a pulóveres társának” – mondta a pártelnök. Úgy véli, elég volt a másra mutogatásból és a mellébeszélésből.
„Nem fog meghatni sem a társunkra mutogatás, sem a pártbéli múlt, sem a régi érdemek”
– mondta Gubík.
Együttélés 2040
A kongresszus elfogadta a párt hosszútávú programját, amely négy pilléren áll:
• a nemzeti közösségek jogállása
• nyelv, kultúra és oktatás
• regionális fejlesztés és gazdasági esélyek
• fenntarthatóság és környezetvédelem
A dokumentum 15 éves, hosszú távú tervet tartalmaz. Eszerint a szlovákiai magyarság döntő része a rendszerváltás óta eltelt 35 évet “elvesztegetett időnek” érzi.
“Olyannak, amelyet csak elszenvedtünk, és amely elment fölöttünk anélkül, hogy sorskérdéseinken alakítani tudtunk volna”
– áll a dokumentumban. Ez kapcsolódik az idén tavasszal meghirdetett 13 ponthoz, amit a párt országos tanácsa fogadott el Kassán.
A kormánybiztos helyében lemondana
Horony Ákos kormánybiztos azonban megkapta a „selyemzsinórt”, igaz udvarias, baráti szavakba csomagolva.
„Alkatilag, vérmérsékletben és betöltött hivatalban is mások vagyunk Horony Ákos barátommal, ezért nyugodtan kijelenthetem, hogy én a héten már felálltam volna a helyemről”
– mondta Gubík. Ezzel arra utalt, hogy a kormány, amelynek kormánybiztosként ő is tagja, szerinte nagyon rosszul reagált az utóbbi napokban egyre forróbb témává váló Beneš-dekrétumokra. „A szlovák kormány elégtelenre vizsgázott ebben a kérdésben” – mondta a Beneš-dekrétumokra adott kormányzati reakcióra Gubík.
Elégedetlen azonban a kormány hozzáállásával a kisebbségi jogokkal kapcsolatban is.
„Évek óta láthatóak a magyar-szlovák kormányközi kapcsolatok eredményei a gazdasági kérdésekben vagy a korábbi sovinizmus féken tartásában, de azt is látjuk, hogy jogállási kérdéseinkben a miniszterelnökök barátsága sem hozta meg a Kánaánt“
– mondta a pártelnök.
Kapcsolódó cikkünk
Az elnök beleszólást kapott a megyei képviselők és megyeelnökjelöltek kiválasztásába, bizonyos városokban a polgármesterjelölt meghatározásába is. A kisebbségi kormánybiztost nem akarja lemondatni a Magyar Szövetség elnöke.
Az alapszabály-módosítás volt az egyik legfontosabb témája a Magyar Szövetség szombati kongresszusának, amely a jelenlévők nagy többségével el is fogadta azt. Az előkészítés azonban nem volt egyszerű, még pénteken éjszaka is a dokumentum részletein vitatkozott a párt kibővített elnöksége. „A dokumentummal végül egyetértett az elnökség és a járási elnökök is” – mondta a kongresszust követő sajtótájékoztatón Gubík László.
A pártelnök bizonyos kérdésekben „együttdöntési” jogot kapott a regionális szervezetekkel.
„Az együttdöntési jog a megyei képviselőjelöltekre vonatkozik, illetve a megyei elnökjelöltekre”
– mondta Gubík. Habár nem pontosította, de ez valamifajta vétójogot jelent az elnök számára ezeknek a jelölteknek a kiválasztása során.
A párt várhatóan meghatároz majd bizonyos „kiemelt” városokat, mint például Dunaszerdahelyet, Komáromot stb. ahol az elnöknek szintén beleszólása lesz a polgármesterjelölt kiválasztásába. „Ilyen lesz most is, a választások előtt a megfelelő időben az országos elnökségnek kell ezekre a városokra javaslatot tenni” – mondta Gubík. Ez azonban már az eddigi alapszabály is lehetővé tette.
Horony Ákost mégsem mondatnák le
Habár Gubík óvatosan bírálta Horony Ákost, a kisebbségi ügyi kormánybiztost, mivel a helyén maradt azután is, hogy a kormány határozatban ítélte el a Beneš-dekrétumok hatályon kívül helyezésére tett erőfeszítéseket. „Alkatilag, vérmérsékletben és betöltött hivatalban is mások vagyunk Horony Ákos barátommal, ezért nyugodtan kijelenthetem, hogy én a héten már felálltam volna a helyemről” – mondta kongresszusi beszédében Gubík.
A sajtótájékoztatón árnyalta ezt.
„Horony Ákost az egyik, ha nem a legkiválóbb jogászunknak tartom”
– mondta az Új Szó kérdésére Gubík. Szerinte több, kisebbségi jogokat térintő dokumentumon dolgoznak. „Ebben természetesen támogatjuk őt, bízunk benne, hogy a munkája eredményre is vezet” – mondta Gubík. Elismerte azonban, hogy a kormánybiztos nincs könnyű helyzetben, mert a kormány nemzetiségi politikájának van egy „üvegplafonja” ami fölé nem enged senkit. Gubík szerint a kisebbségi jogi törvény elfogadása jelenleg elképzelhetetlen, mert például a kormányprogram sem tartalmazza.
Amikor beindul a hisztifaktor
A párt december 9-re szakmai fórumot hívott össze, amin a Beneš-dekrétumok lehetséges hatályon kívül helyezését szeretné megvitatni. A fórumra meghívták valamennyi parlamenti párt képviselőjét, de Gubík még nem tudta megmondani, hogy mely pártok küldenek rá képviselőt. Az Új Szó információi szerint a Progresszív Szlovákia már jelezte, hogy részt vesz az egyeztetésen. „A fórum célja, hogy racionális párbeszédet tudjunk folytatni a témában” – mondta Gubík. Ugyanakkor elismerte, hogy a szlovák politikusok többségével nehéz tárgyalni erről a témáról.
„Ha előkerül a Beneš-dekrétumok ügye, akkor beindul a hisztifaktor a szlovák politikusok fejében”
– magyarázta Gubík. A megbeszélésen próbálják majd elmondani, hogy nem a szlovák államiság alapjait akarják szétverni, hanem egyetlen dekrétumról akarnak beszélni, ami alapján emberek százaitól vesznek el földterületeket.
Középen, de most közelebb az ellenzék
Gubík szerint a téma felvetése megmutatta, hogy mely pártokkal lehet együttműködni ebben a kérdésben, és mely pártokkal nem.
„A Beneš-dekrétumok kérdése azt mutatja, hogy az ellenzékkel ebben a kérdésben együtt tudunk működni, a kormánypártokkal nem”
– mondta Gubík. Szerinte azonban más témákban ez fordítva is előfordulhat. „A Magyar Szövetség sem nem kormánypárt, sem ellenzéki párt, hanem egy középen lévő erős, regionális magyar párt. Ezt a vonalat tartani szeretnénk” – mondta a pártelnök. Azt elismerte, hogy a szlovák pártoknak a Beneš-dekrétumok kérdésében mutatott álláspontja hatással lesz majd a lehetséges partnerek meghatározása során a következő parlamenti választás előtt.
Kapcsolódó cikkünk
Alapszabályt módosított és hosszú távú programot fogad el ma a Magyar Szövetség kongresszusa, már a jövő évi választásra készülnek. A Beneš-dekrétumok, a kisebbségi jogok kapcsán a kormányt és a kisebbségi kormánybiztost is bírálta.
Központosításra készül a Magyar Szövetség a mai kongresszusán, amelyen módosítani akarják a párt alapszabályát is. Gubík László pártelnök szerint azonban csak kicsit vesznek vissza a regionális szervezetek hatásköreiből. Szerinte a pártnak most „pulóveres mozgalmárokra” van szüksége, akik dolgozni tudnak és akarnak.
„És ennek ágyaz meg a párt szuperregionális és végletekig decentralizált döntéshozatalát a központ felelősségvállalásával egyensúlyba hozó (…) új alapszabály”
– mondta Gubík a közgyűlésem tartott beszámolójában. Szerinte a Magyar Szövetség még ezzel az új alapszabállyal is „a regionálitást és decentralizációt” tisztelő és alkalmazó párt marad. Az új alapszabályt a kongresszus már elfogadta. Ez vétójogot biztosít a pártelnöknek bizonyos jelöltállítási kérdésekben.
„Pulóveres mozgalmárok” kellenek
A pártelnök úgy látja, új módszerekre van szüksége a Szövetségnek, hogy jobban el tudják érni az embereket. „Végig kell szántanunk a háztartásokat is, a kultúrházas és koszorúzós rendezvényeken túl a komfortzónán kívül eső minden terepen jelen kell lennünk, legyen az az áruházak előtti tér, a helyi kocsma, a piac, a focipálya” – mondta Gubík. Szerinte minél több önkéntesre van szükségük, mert szerinte a helyi szervezeteik már nem nagyon képesek a mozgósításra.
„Önkéntesek és segítők is kellenek. Legyünk őszinték, a helyi szervezeteink már csak kivételes esetben tudják kitermelni ezt a hálót”
– mondta Gubík. A „pulóveres” hasonlathoz többször visszatért, szerinte a kongresszus után kezdődnek majd a „pulóveres napok”, amikor mindenkinek dolgoznia kell. A hasonlatot Öllös Lászlótól vette, aki a párt november 17-én tartott konferenciáján pulóverben jelent meg, mert 1989-ben a „pulóveres mozgalmárok” döntötték meg a kommunista rendszert.
Gubík bírálta a párt egyes képviselőit is, habár jobbára név nélkül. „Aki kételkedik, magára játszik vagy alibit keres, ő is megbecsült tagja marad a politikai közösségnek, de inkább adja át helyét a pulóveres társának” – mondta a pártelnök. Úgy véli, elég volt a másra mutogatásból és a mellébeszélésből.
„Nem fog meghatni sem a társunkra mutogatás, sem a pártbéli múlt, sem a régi érdemek”
– mondta Gubík.
Együttélés 2040
A kongresszus elfogadta a párt hosszútávú programját, amely négy pilléren áll:
• a nemzeti közösségek jogállása
• nyelv, kultúra és oktatás
• regionális fejlesztés és gazdasági esélyek
• fenntarthatóság és környezetvédelem
A dokumentum 15 éves, hosszú távú tervet tartalmaz. Eszerint a szlovákiai magyarság döntő része a rendszerváltás óta eltelt 35 évet “elvesztegetett időnek” érzi.
“Olyannak, amelyet csak elszenvedtünk, és amely elment fölöttünk anélkül, hogy sorskérdéseinken alakítani tudtunk volna”
– áll a dokumentumban. Ez kapcsolódik az idén tavasszal meghirdetett 13 ponthoz, amit a párt országos tanácsa fogadott el Kassán.
A kormánybiztos helyében lemondana
Horony Ákos kormánybiztos azonban megkapta a „selyemzsinórt”, igaz udvarias, baráti szavakba csomagolva.
„Alkatilag, vérmérsékletben és betöltött hivatalban is mások vagyunk Horony Ákos barátommal, ezért nyugodtan kijelenthetem, hogy én a héten már felálltam volna a helyemről”
– mondta Gubík. Ezzel arra utalt, hogy a kormány, amelynek kormánybiztosként ő is tagja, szerinte nagyon rosszul reagált az utóbbi napokban egyre forróbb témává váló Beneš-dekrétumokra. „A szlovák kormány elégtelenre vizsgázott ebben a kérdésben” – mondta a Beneš-dekrétumokra adott kormányzati reakcióra Gubík.
Elégedetlen azonban a kormány hozzáállásával a kisebbségi jogokkal kapcsolatban is.
„Évek óta láthatóak a magyar-szlovák kormányközi kapcsolatok eredményei a gazdasági kérdésekben vagy a korábbi sovinizmus féken tartásában, de azt is látjuk, hogy jogállási kérdéseinkben a miniszterelnökök barátsága sem hozta meg a Kánaánt“
– mondta a pártelnök.
Kapcsolódó cikkünk
Az elnök beleszólást kapott a megyei képviselők és megyeelnökjelöltek kiválasztásába, bizonyos városokban a polgármesterjelölt meghatározásába is. A kisebbségi kormánybiztost nem akarja lemondatni a Magyar Szövetség elnöke.
Az alapszabály-módosítás volt az egyik legfontosabb témája a Magyar Szövetség szombati kongresszusának, amely a jelenlévők nagy többségével el is fogadta azt. Az előkészítés azonban nem volt egyszerű, még pénteken éjszaka is a dokumentum részletein vitatkozott a párt kibővített elnöksége. „A dokumentummal végül egyetértett az elnökség és a járási elnökök is” – mondta a kongresszust követő sajtótájékoztatón Gubík László.
A pártelnök bizonyos kérdésekben „együttdöntési” jogot kapott a regionális szervezetekkel.
„Az együttdöntési jog a megyei képviselőjelöltekre vonatkozik, illetve a megyei elnökjelöltekre”
– mondta Gubík. Habár nem pontosította, de ez valamifajta vétójogot jelent az elnök számára ezeknek a jelölteknek a kiválasztása során.
A párt várhatóan meghatároz majd bizonyos „kiemelt” városokat, mint például Dunaszerdahelyet, Komáromot stb. ahol az elnöknek szintén beleszólása lesz a polgármesterjelölt kiválasztásába. „Ilyen lesz most is, a választások előtt a megfelelő időben az országos elnökségnek kell ezekre a városokra javaslatot tenni” – mondta Gubík. Ez azonban már az eddigi alapszabály is lehetővé tette.
Horony Ákost mégsem mondatnák le
Habár Gubík óvatosan bírálta Horony Ákost, a kisebbségi ügyi kormánybiztost, mivel a helyén maradt azután is, hogy a kormány határozatban ítélte el a Beneš-dekrétumok hatályon kívül helyezésére tett erőfeszítéseket. „Alkatilag, vérmérsékletben és betöltött hivatalban is mások vagyunk Horony Ákos barátommal, ezért nyugodtan kijelenthetem, hogy én a héten már felálltam volna a helyemről” – mondta kongresszusi beszédében Gubík.
A sajtótájékoztatón árnyalta ezt.
„Horony Ákost az egyik, ha nem a legkiválóbb jogászunknak tartom”
– mondta az Új Szó kérdésére Gubík. Szerinte több, kisebbségi jogokat térintő dokumentumon dolgoznak. „Ebben természetesen támogatjuk őt, bízunk benne, hogy a munkája eredményre is vezet” – mondta Gubík. Elismerte azonban, hogy a kormánybiztos nincs könnyű helyzetben, mert a kormány nemzetiségi politikájának van egy „üvegplafonja” ami fölé nem enged senkit. Gubík szerint a kisebbségi jogi törvény elfogadása jelenleg elképzelhetetlen, mert például a kormányprogram sem tartalmazza.
Amikor beindul a hisztifaktor
A párt december 9-re szakmai fórumot hívott össze, amin a Beneš-dekrétumok lehetséges hatályon kívül helyezését szeretné megvitatni. A fórumra meghívták valamennyi parlamenti párt képviselőjét, de Gubík még nem tudta megmondani, hogy mely pártok küldenek rá képviselőt. Az Új Szó információi szerint a Progresszív Szlovákia már jelezte, hogy részt vesz az egyeztetésen. „A fórum célja, hogy racionális párbeszédet tudjunk folytatni a témában” – mondta Gubík. Ugyanakkor elismerte, hogy a szlovák politikusok többségével nehéz tárgyalni erről a témáról.
„Ha előkerül a Beneš-dekrétumok ügye, akkor beindul a hisztifaktor a szlovák politikusok fejében”
– magyarázta Gubík. A megbeszélésen próbálják majd elmondani, hogy nem a szlovák államiság alapjait akarják szétverni, hanem egyetlen dekrétumról akarnak beszélni, ami alapján emberek százaitól vesznek el földterületeket.
Középen, de most közelebb az ellenzék
Gubík szerint a téma felvetése megmutatta, hogy mely pártokkal lehet együttműködni ebben a kérdésben, és mely pártokkal nem.
„A Beneš-dekrétumok kérdése azt mutatja, hogy az ellenzékkel ebben a kérdésben együtt tudunk működni, a kormánypártokkal nem”
– mondta Gubík. Szerinte azonban más témákban ez fordítva is előfordulhat. „A Magyar Szövetség sem nem kormánypárt, sem ellenzéki párt, hanem egy középen lévő erős, regionális magyar párt. Ezt a vonalat tartani szeretnénk” – mondta a pártelnök. Azt elismerte, hogy a szlovák pártoknak a Beneš-dekrétumok kérdésében mutatott álláspontja hatással lesz majd a lehetséges partnerek meghatározása során a következő parlamenti választás előtt.
Kapcsolódó cikkünk
Alapszabályt módosított és hosszú távú programot fogad el ma a Magyar Szövetség kongresszusa, már a jövő évi választásra készülnek. A Beneš-dekrétumok, a kisebbségi jogok kapcsán a kormányt és a kisebbségi kormánybiztost is bírálta.
Központosításra készül a Magyar Szövetség a mai kongresszusán, amelyen módosítani akarják a párt alapszabályát is. Gubík László pártelnök szerint azonban csak kicsit vesznek vissza a regionális szervezetek hatásköreiből. Szerinte a pártnak most „pulóveres mozgalmárokra” van szüksége, akik dolgozni tudnak és akarnak.
„És ennek ágyaz meg a párt szuperregionális és végletekig decentralizált döntéshozatalát a központ felelősségvállalásával egyensúlyba hozó (…) új alapszabály”
– mondta Gubík a közgyűlésem tartott beszámolójában. Szerinte a Magyar Szövetség még ezzel az új alapszabállyal is „a regionálitást és decentralizációt” tisztelő és alkalmazó párt marad. Az új alapszabályt a kongresszus már elfogadta. Ez vétójogot biztosít a pártelnöknek bizonyos jelöltállítási kérdésekben.
„Pulóveres mozgalmárok” kellenek
A pártelnök úgy látja, új módszerekre van szüksége a Szövetségnek, hogy jobban el tudják érni az embereket. „Végig kell szántanunk a háztartásokat is, a kultúrházas és koszorúzós rendezvényeken túl a komfortzónán kívül eső minden terepen jelen kell lennünk, legyen az az áruházak előtti tér, a helyi kocsma, a piac, a focipálya” – mondta Gubík. Szerinte minél több önkéntesre van szükségük, mert szerinte a helyi szervezeteik már nem nagyon képesek a mozgósításra.
„Önkéntesek és segítők is kellenek. Legyünk őszinték, a helyi szervezeteink már csak kivételes esetben tudják kitermelni ezt a hálót”
– mondta Gubík. A „pulóveres” hasonlathoz többször visszatért, szerinte a kongresszus után kezdődnek majd a „pulóveres napok”, amikor mindenkinek dolgoznia kell. A hasonlatot Öllös Lászlótól vette, aki a párt november 17-én tartott konferenciáján pulóverben jelent meg, mert 1989-ben a „pulóveres mozgalmárok” döntötték meg a kommunista rendszert.
Gubík bírálta a párt egyes képviselőit is, habár jobbára név nélkül. „Aki kételkedik, magára játszik vagy alibit keres, ő is megbecsült tagja marad a politikai közösségnek, de inkább adja át helyét a pulóveres társának” – mondta a pártelnök. Úgy véli, elég volt a másra mutogatásból és a mellébeszélésből.
„Nem fog meghatni sem a társunkra mutogatás, sem a pártbéli múlt, sem a régi érdemek”
– mondta Gubík.
Együttélés 2040
A kongresszus elfogadta a párt hosszútávú programját, amely négy pilléren áll:
• a nemzeti közösségek jogállása
• nyelv, kultúra és oktatás
• regionális fejlesztés és gazdasági esélyek
• fenntarthatóság és környezetvédelem
A dokumentum 15 éves, hosszú távú tervet tartalmaz. Eszerint a szlovákiai magyarság döntő része a rendszerváltás óta eltelt 35 évet “elvesztegetett időnek” érzi.
“Olyannak, amelyet csak elszenvedtünk, és amely elment fölöttünk anélkül, hogy sorskérdéseinken alakítani tudtunk volna”
– áll a dokumentumban. Ez kapcsolódik az idén tavasszal meghirdetett 13 ponthoz, amit a párt országos tanácsa fogadott el Kassán.
A kormánybiztos helyében lemondana
Horony Ákos kormánybiztos azonban megkapta a „selyemzsinórt”, igaz udvarias, baráti szavakba csomagolva.
„Alkatilag, vérmérsékletben és betöltött hivatalban is mások vagyunk Horony Ákos barátommal, ezért nyugodtan kijelenthetem, hogy én a héten már felálltam volna a helyemről”
– mondta Gubík. Ezzel arra utalt, hogy a kormány, amelynek kormánybiztosként ő is tagja, szerinte nagyon rosszul reagált az utóbbi napokban egyre forróbb témává váló Beneš-dekrétumokra. „A szlovák kormány elégtelenre vizsgázott ebben a kérdésben” – mondta a Beneš-dekrétumokra adott kormányzati reakcióra Gubík.
Elégedetlen azonban a kormány hozzáállásával a kisebbségi jogokkal kapcsolatban is.
„Évek óta láthatóak a magyar-szlovák kormányközi kapcsolatok eredményei a gazdasági kérdésekben vagy a korábbi sovinizmus féken tartásában, de azt is látjuk, hogy jogállási kérdéseinkben a miniszterelnökök barátsága sem hozta meg a Kánaánt“
– mondta a pártelnök.
Kapcsolódó cikkünk
Az elnök beleszólást kapott a megyei képviselők és megyeelnökjelöltek kiválasztásába, bizonyos városokban a polgármesterjelölt meghatározásába is. A kisebbségi kormánybiztost nem akarja lemondatni a Magyar Szövetség elnöke.
Az alapszabály-módosítás volt az egyik legfontosabb témája a Magyar Szövetség szombati kongresszusának, amely a jelenlévők nagy többségével el is fogadta azt. Az előkészítés azonban nem volt egyszerű, még pénteken éjszaka is a dokumentum részletein vitatkozott a párt kibővített elnöksége. „A dokumentummal végül egyetértett az elnökség és a járási elnökök is” – mondta a kongresszust követő sajtótájékoztatón Gubík László.
A pártelnök bizonyos kérdésekben „együttdöntési” jogot kapott a regionális szervezetekkel.
„Az együttdöntési jog a megyei képviselőjelöltekre vonatkozik, illetve a megyei elnökjelöltekre”
– mondta Gubík. Habár nem pontosította, de ez valamifajta vétójogot jelent az elnök számára ezeknek a jelölteknek a kiválasztása során.
A párt várhatóan meghatároz majd bizonyos „kiemelt” városokat, mint például Dunaszerdahelyet, Komáromot stb. ahol az elnöknek szintén beleszólása lesz a polgármesterjelölt kiválasztásába. „Ilyen lesz most is, a választások előtt a megfelelő időben az országos elnökségnek kell ezekre a városokra javaslatot tenni” – mondta Gubík. Ez azonban már az eddigi alapszabály is lehetővé tette.
Horony Ákost mégsem mondatnák le
Habár Gubík óvatosan bírálta Horony Ákost, a kisebbségi ügyi kormánybiztost, mivel a helyén maradt azután is, hogy a kormány határozatban ítélte el a Beneš-dekrétumok hatályon kívül helyezésére tett erőfeszítéseket. „Alkatilag, vérmérsékletben és betöltött hivatalban is mások vagyunk Horony Ákos barátommal, ezért nyugodtan kijelenthetem, hogy én a héten már felálltam volna a helyemről” – mondta kongresszusi beszédében Gubík.
A sajtótájékoztatón árnyalta ezt.
„Horony Ákost az egyik, ha nem a legkiválóbb jogászunknak tartom”
– mondta az Új Szó kérdésére Gubík. Szerinte több, kisebbségi jogokat térintő dokumentumon dolgoznak. „Ebben természetesen támogatjuk őt, bízunk benne, hogy a munkája eredményre is vezet” – mondta Gubík. Elismerte azonban, hogy a kormánybiztos nincs könnyű helyzetben, mert a kormány nemzetiségi politikájának van egy „üvegplafonja” ami fölé nem enged senkit. Gubík szerint a kisebbségi jogi törvény elfogadása jelenleg elképzelhetetlen, mert például a kormányprogram sem tartalmazza.
Amikor beindul a hisztifaktor
A párt december 9-re szakmai fórumot hívott össze, amin a Beneš-dekrétumok lehetséges hatályon kívül helyezését szeretné megvitatni. A fórumra meghívták valamennyi parlamenti párt képviselőjét, de Gubík még nem tudta megmondani, hogy mely pártok küldenek rá képviselőt. Az Új Szó információi szerint a Progresszív Szlovákia már jelezte, hogy részt vesz az egyeztetésen. „A fórum célja, hogy racionális párbeszédet tudjunk folytatni a témában” – mondta Gubík. Ugyanakkor elismerte, hogy a szlovák politikusok többségével nehéz tárgyalni erről a témáról.
„Ha előkerül a Beneš-dekrétumok ügye, akkor beindul a hisztifaktor a szlovák politikusok fejében”
– magyarázta Gubík. A megbeszélésen próbálják majd elmondani, hogy nem a szlovák államiság alapjait akarják szétverni, hanem egyetlen dekrétumról akarnak beszélni, ami alapján emberek százaitól vesznek el földterületeket.
Középen, de most közelebb az ellenzék
Gubík szerint a téma felvetése megmutatta, hogy mely pártokkal lehet együttműködni ebben a kérdésben, és mely pártokkal nem.
„A Beneš-dekrétumok kérdése azt mutatja, hogy az ellenzékkel ebben a kérdésben együtt tudunk működni, a kormánypártokkal nem”
– mondta Gubík. Szerinte azonban más témákban ez fordítva is előfordulhat. „A Magyar Szövetség sem nem kormánypárt, sem ellenzéki párt, hanem egy középen lévő erős, regionális magyar párt. Ezt a vonalat tartani szeretnénk” – mondta a pártelnök. Azt elismerte, hogy a szlovák pártoknak a Beneš-dekrétumok kérdésében mutatott álláspontja hatással lesz majd a lehetséges partnerek meghatározása során a következő parlamenti választás előtt.
Kapcsolódó cikkünk
Alapszabályt módosított és hosszú távú programot fogad el ma a Magyar Szövetség kongresszusa, már a jövő évi választásra készülnek. A Beneš-dekrétumok, a kisebbségi jogok kapcsán a kormányt és a kisebbségi kormánybiztost is bírálta.
Központosításra készül a Magyar Szövetség a mai kongresszusán, amelyen módosítani akarják a párt alapszabályát is. Gubík László pártelnök szerint azonban csak kicsit vesznek vissza a regionális szervezetek hatásköreiből. Szerinte a pártnak most „pulóveres mozgalmárokra” van szüksége, akik dolgozni tudnak és akarnak.
„És ennek ágyaz meg a párt szuperregionális és végletekig decentralizált döntéshozatalát a központ felelősségvállalásával egyensúlyba hozó (…) új alapszabály”
– mondta Gubík a közgyűlésem tartott beszámolójában. Szerinte a Magyar Szövetség még ezzel az új alapszabállyal is „a regionálitást és decentralizációt” tisztelő és alkalmazó párt marad. Az új alapszabályt a kongresszus már elfogadta. Ez vétójogot biztosít a pártelnöknek bizonyos jelöltállítási kérdésekben.
„Pulóveres mozgalmárok” kellenek
A pártelnök úgy látja, új módszerekre van szüksége a Szövetségnek, hogy jobban el tudják érni az embereket. „Végig kell szántanunk a háztartásokat is, a kultúrházas és koszorúzós rendezvényeken túl a komfortzónán kívül eső minden terepen jelen kell lennünk, legyen az az áruházak előtti tér, a helyi kocsma, a piac, a focipálya” – mondta Gubík. Szerinte minél több önkéntesre van szükségük, mert szerinte a helyi szervezeteik már nem nagyon képesek a mozgósításra.
„Önkéntesek és segítők is kellenek. Legyünk őszinték, a helyi szervezeteink már csak kivételes esetben tudják kitermelni ezt a hálót”
– mondta Gubík. A „pulóveres” hasonlathoz többször visszatért, szerinte a kongresszus után kezdődnek majd a „pulóveres napok”, amikor mindenkinek dolgoznia kell. A hasonlatot Öllös Lászlótól vette, aki a párt november 17-én tartott konferenciáján pulóverben jelent meg, mert 1989-ben a „pulóveres mozgalmárok” döntötték meg a kommunista rendszert.
Gubík bírálta a párt egyes képviselőit is, habár jobbára név nélkül. „Aki kételkedik, magára játszik vagy alibit keres, ő is megbecsült tagja marad a politikai közösségnek, de inkább adja át helyét a pulóveres társának” – mondta a pártelnök. Úgy véli, elég volt a másra mutogatásból és a mellébeszélésből.
„Nem fog meghatni sem a társunkra mutogatás, sem a pártbéli múlt, sem a régi érdemek”
– mondta Gubík.
Együttélés 2040
A kongresszus elfogadta a párt hosszútávú programját, amely négy pilléren áll:
• a nemzeti közösségek jogállása
• nyelv, kultúra és oktatás
• regionális fejlesztés és gazdasági esélyek
• fenntarthatóság és környezetvédelem
A dokumentum 15 éves, hosszú távú tervet tartalmaz. Eszerint a szlovákiai magyarság döntő része a rendszerváltás óta eltelt 35 évet “elvesztegetett időnek” érzi.
“Olyannak, amelyet csak elszenvedtünk, és amely elment fölöttünk anélkül, hogy sorskérdéseinken alakítani tudtunk volna”
– áll a dokumentumban. Ez kapcsolódik az idén tavasszal meghirdetett 13 ponthoz, amit a párt országos tanácsa fogadott el Kassán.
A kormánybiztos helyében lemondana
Horony Ákos kormánybiztos azonban megkapta a „selyemzsinórt”, igaz udvarias, baráti szavakba csomagolva.
„Alkatilag, vérmérsékletben és betöltött hivatalban is mások vagyunk Horony Ákos barátommal, ezért nyugodtan kijelenthetem, hogy én a héten már felálltam volna a helyemről”
– mondta Gubík. Ezzel arra utalt, hogy a kormány, amelynek kormánybiztosként ő is tagja, szerinte nagyon rosszul reagált az utóbbi napokban egyre forróbb témává váló Beneš-dekrétumokra. „A szlovák kormány elégtelenre vizsgázott ebben a kérdésben” – mondta a Beneš-dekrétumokra adott kormányzati reakcióra Gubík.
Elégedetlen azonban a kormány hozzáállásával a kisebbségi jogokkal kapcsolatban is.
„Évek óta láthatóak a magyar-szlovák kormányközi kapcsolatok eredményei a gazdasági kérdésekben vagy a korábbi sovinizmus féken tartásában, de azt is látjuk, hogy jogállási kérdéseinkben a miniszterelnökök barátsága sem hozta meg a Kánaánt“
– mondta a pártelnök.
Kapcsolódó cikkünk
Az elnök beleszólást kapott a megyei képviselők és megyeelnökjelöltek kiválasztásába, bizonyos városokban a polgármesterjelölt meghatározásába is. A kisebbségi kormánybiztost nem akarja lemondatni a Magyar Szövetség elnöke.
Az alapszabály-módosítás volt az egyik legfontosabb témája a Magyar Szövetség szombati kongresszusának, amely a jelenlévők nagy többségével el is fogadta azt. Az előkészítés azonban nem volt egyszerű, még pénteken éjszaka is a dokumentum részletein vitatkozott a párt kibővített elnöksége. „A dokumentummal végül egyetértett az elnökség és a járási elnökök is” – mondta a kongresszust követő sajtótájékoztatón Gubík László.
A pártelnök bizonyos kérdésekben „együttdöntési” jogot kapott a regionális szervezetekkel.
„Az együttdöntési jog a megyei képviselőjelöltekre vonatkozik, illetve a megyei elnökjelöltekre”
– mondta Gubík. Habár nem pontosította, de ez valamifajta vétójogot jelent az elnök számára ezeknek a jelölteknek a kiválasztása során.
A párt várhatóan meghatároz majd bizonyos „kiemelt” városokat, mint például Dunaszerdahelyet, Komáromot stb. ahol az elnöknek szintén beleszólása lesz a polgármesterjelölt kiválasztásába. „Ilyen lesz most is, a választások előtt a megfelelő időben az országos elnökségnek kell ezekre a városokra javaslatot tenni” – mondta Gubík. Ez azonban már az eddigi alapszabály is lehetővé tette.
Horony Ákost mégsem mondatnák le
Habár Gubík óvatosan bírálta Horony Ákost, a kisebbségi ügyi kormánybiztost, mivel a helyén maradt azután is, hogy a kormány határozatban ítélte el a Beneš-dekrétumok hatályon kívül helyezésére tett erőfeszítéseket. „Alkatilag, vérmérsékletben és betöltött hivatalban is mások vagyunk Horony Ákos barátommal, ezért nyugodtan kijelenthetem, hogy én a héten már felálltam volna a helyemről” – mondta kongresszusi beszédében Gubík.
A sajtótájékoztatón árnyalta ezt.
„Horony Ákost az egyik, ha nem a legkiválóbb jogászunknak tartom”
– mondta az Új Szó kérdésére Gubík. Szerinte több, kisebbségi jogokat térintő dokumentumon dolgoznak. „Ebben természetesen támogatjuk őt, bízunk benne, hogy a munkája eredményre is vezet” – mondta Gubík. Elismerte azonban, hogy a kormánybiztos nincs könnyű helyzetben, mert a kormány nemzetiségi politikájának van egy „üvegplafonja” ami fölé nem enged senkit. Gubík szerint a kisebbségi jogi törvény elfogadása jelenleg elképzelhetetlen, mert például a kormányprogram sem tartalmazza.
Amikor beindul a hisztifaktor
A párt december 9-re szakmai fórumot hívott össze, amin a Beneš-dekrétumok lehetséges hatályon kívül helyezését szeretné megvitatni. A fórumra meghívták valamennyi parlamenti párt képviselőjét, de Gubík még nem tudta megmondani, hogy mely pártok küldenek rá képviselőt. Az Új Szó információi szerint a Progresszív Szlovákia már jelezte, hogy részt vesz az egyeztetésen. „A fórum célja, hogy racionális párbeszédet tudjunk folytatni a témában” – mondta Gubík. Ugyanakkor elismerte, hogy a szlovák politikusok többségével nehéz tárgyalni erről a témáról.
„Ha előkerül a Beneš-dekrétumok ügye, akkor beindul a hisztifaktor a szlovák politikusok fejében”
– magyarázta Gubík. A megbeszélésen próbálják majd elmondani, hogy nem a szlovák államiság alapjait akarják szétverni, hanem egyetlen dekrétumról akarnak beszélni, ami alapján emberek százaitól vesznek el földterületeket.
Középen, de most közelebb az ellenzék
Gubík szerint a téma felvetése megmutatta, hogy mely pártokkal lehet együttműködni ebben a kérdésben, és mely pártokkal nem.
„A Beneš-dekrétumok kérdése azt mutatja, hogy az ellenzékkel ebben a kérdésben együtt tudunk működni, a kormánypártokkal nem”
– mondta Gubík. Szerinte azonban más témákban ez fordítva is előfordulhat. „A Magyar Szövetség sem nem kormánypárt, sem ellenzéki párt, hanem egy középen lévő erős, regionális magyar párt. Ezt a vonalat tartani szeretnénk” – mondta a pártelnök. Azt elismerte, hogy a szlovák pártoknak a Beneš-dekrétumok kérdésében mutatott álláspontja hatással lesz majd a lehetséges partnerek meghatározása során a következő parlamenti választás előtt.
Kapcsolódó cikkünk
Alapszabályt módosított és hosszú távú programot fogad el ma a Magyar Szövetség kongresszusa, már a jövő évi választásra készülnek. A Beneš-dekrétumok, a kisebbségi jogok kapcsán a kormányt és a kisebbségi kormánybiztost is bírálta.
Központosításra készül a Magyar Szövetség a mai kongresszusán, amelyen módosítani akarják a párt alapszabályát is. Gubík László pártelnök szerint azonban csak kicsit vesznek vissza a regionális szervezetek hatásköreiből. Szerinte a pártnak most „pulóveres mozgalmárokra” van szüksége, akik dolgozni tudnak és akarnak.
„És ennek ágyaz meg a párt szuperregionális és végletekig decentralizált döntéshozatalát a központ felelősségvállalásával egyensúlyba hozó (…) új alapszabály”
– mondta Gubík a közgyűlésem tartott beszámolójában. Szerinte a Magyar Szövetség még ezzel az új alapszabállyal is „a regionálitást és decentralizációt” tisztelő és alkalmazó párt marad. Az új alapszabályt a kongresszus már elfogadta. Ez vétójogot biztosít a pártelnöknek bizonyos jelöltállítási kérdésekben.
„Pulóveres mozgalmárok” kellenek
A pártelnök úgy látja, új módszerekre van szüksége a Szövetségnek, hogy jobban el tudják érni az embereket. „Végig kell szántanunk a háztartásokat is, a kultúrházas és koszorúzós rendezvényeken túl a komfortzónán kívül eső minden terepen jelen kell lennünk, legyen az az áruházak előtti tér, a helyi kocsma, a piac, a focipálya” – mondta Gubík. Szerinte minél több önkéntesre van szükségük, mert szerinte a helyi szervezeteik már nem nagyon képesek a mozgósításra.
„Önkéntesek és segítők is kellenek. Legyünk őszinték, a helyi szervezeteink már csak kivételes esetben tudják kitermelni ezt a hálót”
– mondta Gubík. A „pulóveres” hasonlathoz többször visszatért, szerinte a kongresszus után kezdődnek majd a „pulóveres napok”, amikor mindenkinek dolgoznia kell. A hasonlatot Öllös Lászlótól vette, aki a párt november 17-én tartott konferenciáján pulóverben jelent meg, mert 1989-ben a „pulóveres mozgalmárok” döntötték meg a kommunista rendszert.
Gubík bírálta a párt egyes képviselőit is, habár jobbára név nélkül. „Aki kételkedik, magára játszik vagy alibit keres, ő is megbecsült tagja marad a politikai közösségnek, de inkább adja át helyét a pulóveres társának” – mondta a pártelnök. Úgy véli, elég volt a másra mutogatásból és a mellébeszélésből.
„Nem fog meghatni sem a társunkra mutogatás, sem a pártbéli múlt, sem a régi érdemek”
– mondta Gubík.
Együttélés 2040
A kongresszus elfogadta a párt hosszútávú programját, amely négy pilléren áll:
• a nemzeti közösségek jogállása
• nyelv, kultúra és oktatás
• regionális fejlesztés és gazdasági esélyek
• fenntarthatóság és környezetvédelem
A dokumentum 15 éves, hosszú távú tervet tartalmaz. Eszerint a szlovákiai magyarság döntő része a rendszerváltás óta eltelt 35 évet “elvesztegetett időnek” érzi.
“Olyannak, amelyet csak elszenvedtünk, és amely elment fölöttünk anélkül, hogy sorskérdéseinken alakítani tudtunk volna”
– áll a dokumentumban. Ez kapcsolódik az idén tavasszal meghirdetett 13 ponthoz, amit a párt országos tanácsa fogadott el Kassán.
A kormánybiztos helyében lemondana
Horony Ákos kormánybiztos azonban megkapta a „selyemzsinórt”, igaz udvarias, baráti szavakba csomagolva.
„Alkatilag, vérmérsékletben és betöltött hivatalban is mások vagyunk Horony Ákos barátommal, ezért nyugodtan kijelenthetem, hogy én a héten már felálltam volna a helyemről”
– mondta Gubík. Ezzel arra utalt, hogy a kormány, amelynek kormánybiztosként ő is tagja, szerinte nagyon rosszul reagált az utóbbi napokban egyre forróbb témává váló Beneš-dekrétumokra. „A szlovák kormány elégtelenre vizsgázott ebben a kérdésben” – mondta a Beneš-dekrétumokra adott kormányzati reakcióra Gubík.
Elégedetlen azonban a kormány hozzáállásával a kisebbségi jogokkal kapcsolatban is.
„Évek óta láthatóak a magyar-szlovák kormányközi kapcsolatok eredményei a gazdasági kérdésekben vagy a korábbi sovinizmus féken tartásában, de azt is látjuk, hogy jogállási kérdéseinkben a miniszterelnökök barátsága sem hozta meg a Kánaánt“
– mondta a pártelnök.
Kapcsolódó cikkünk
Az elnök beleszólást kapott a megyei képviselők és megyeelnökjelöltek kiválasztásába, bizonyos városokban a polgármesterjelölt meghatározásába is. A kisebbségi kormánybiztost nem akarja lemondatni a Magyar Szövetség elnöke.
Az alapszabály-módosítás volt az egyik legfontosabb témája a Magyar Szövetség szombati kongresszusának, amely a jelenlévők nagy többségével el is fogadta azt. Az előkészítés azonban nem volt egyszerű, még pénteken éjszaka is a dokumentum részletein vitatkozott a párt kibővített elnöksége. „A dokumentummal végül egyetértett az elnökség és a járási elnökök is” – mondta a kongresszust követő sajtótájékoztatón Gubík László.
A pártelnök bizonyos kérdésekben „együttdöntési” jogot kapott a regionális szervezetekkel.
„Az együttdöntési jog a megyei képviselőjelöltekre vonatkozik, illetve a megyei elnökjelöltekre”
– mondta Gubík. Habár nem pontosította, de ez valamifajta vétójogot jelent az elnök számára ezeknek a jelölteknek a kiválasztása során.
A párt várhatóan meghatároz majd bizonyos „kiemelt” városokat, mint például Dunaszerdahelyet, Komáromot stb. ahol az elnöknek szintén beleszólása lesz a polgármesterjelölt kiválasztásába. „Ilyen lesz most is, a választások előtt a megfelelő időben az országos elnökségnek kell ezekre a városokra javaslatot tenni” – mondta Gubík. Ez azonban már az eddigi alapszabály is lehetővé tette.
Horony Ákost mégsem mondatnák le
Habár Gubík óvatosan bírálta Horony Ákost, a kisebbségi ügyi kormánybiztost, mivel a helyén maradt azután is, hogy a kormány határozatban ítélte el a Beneš-dekrétumok hatályon kívül helyezésére tett erőfeszítéseket. „Alkatilag, vérmérsékletben és betöltött hivatalban is mások vagyunk Horony Ákos barátommal, ezért nyugodtan kijelenthetem, hogy én a héten már felálltam volna a helyemről” – mondta kongresszusi beszédében Gubík.
A sajtótájékoztatón árnyalta ezt.
„Horony Ákost az egyik, ha nem a legkiválóbb jogászunknak tartom”
– mondta az Új Szó kérdésére Gubík. Szerinte több, kisebbségi jogokat térintő dokumentumon dolgoznak. „Ebben természetesen támogatjuk őt, bízunk benne, hogy a munkája eredményre is vezet” – mondta Gubík. Elismerte azonban, hogy a kormánybiztos nincs könnyű helyzetben, mert a kormány nemzetiségi politikájának van egy „üvegplafonja” ami fölé nem enged senkit. Gubík szerint a kisebbségi jogi törvény elfogadása jelenleg elképzelhetetlen, mert például a kormányprogram sem tartalmazza.
Amikor beindul a hisztifaktor
A párt december 9-re szakmai fórumot hívott össze, amin a Beneš-dekrétumok lehetséges hatályon kívül helyezését szeretné megvitatni. A fórumra meghívták valamennyi parlamenti párt képviselőjét, de Gubík még nem tudta megmondani, hogy mely pártok küldenek rá képviselőt. Az Új Szó információi szerint a Progresszív Szlovákia már jelezte, hogy részt vesz az egyeztetésen. „A fórum célja, hogy racionális párbeszédet tudjunk folytatni a témában” – mondta Gubík. Ugyanakkor elismerte, hogy a szlovák politikusok többségével nehéz tárgyalni erről a témáról.
„Ha előkerül a Beneš-dekrétumok ügye, akkor beindul a hisztifaktor a szlovák politikusok fejében”
– magyarázta Gubík. A megbeszélésen próbálják majd elmondani, hogy nem a szlovák államiság alapjait akarják szétverni, hanem egyetlen dekrétumról akarnak beszélni, ami alapján emberek százaitól vesznek el földterületeket.
Középen, de most közelebb az ellenzék
Gubík szerint a téma felvetése megmutatta, hogy mely pártokkal lehet együttműködni ebben a kérdésben, és mely pártokkal nem.
„A Beneš-dekrétumok kérdése azt mutatja, hogy az ellenzékkel ebben a kérdésben együtt tudunk működni, a kormánypártokkal nem”
– mondta Gubík. Szerinte azonban más témákban ez fordítva is előfordulhat. „A Magyar Szövetség sem nem kormánypárt, sem ellenzéki párt, hanem egy középen lévő erős, regionális magyar párt. Ezt a vonalat tartani szeretnénk” – mondta a pártelnök. Azt elismerte, hogy a szlovák pártoknak a Beneš-dekrétumok kérdésében mutatott álláspontja hatással lesz majd a lehetséges partnerek meghatározása során a következő parlamenti választás előtt.
Kapcsolódó cikkünk
Alapszabályt módosított és hosszú távú programot fogad el ma a Magyar Szövetség kongresszusa, már a jövő évi választásra készülnek. A Beneš-dekrétumok, a kisebbségi jogok kapcsán a kormányt és a kisebbségi kormánybiztost is bírálta.
Központosításra készül a Magyar Szövetség a mai kongresszusán, amelyen módosítani akarják a párt alapszabályát is. Gubík László pártelnök szerint azonban csak kicsit vesznek vissza a regionális szervezetek hatásköreiből. Szerinte a pártnak most „pulóveres mozgalmárokra” van szüksége, akik dolgozni tudnak és akarnak.
„És ennek ágyaz meg a párt szuperregionális és végletekig decentralizált döntéshozatalát a központ felelősségvállalásával egyensúlyba hozó (…) új alapszabály”
– mondta Gubík a közgyűlésem tartott beszámolójában. Szerinte a Magyar Szövetség még ezzel az új alapszabállyal is „a regionálitást és decentralizációt” tisztelő és alkalmazó párt marad. Az új alapszabályt a kongresszus már elfogadta. Ez vétójogot biztosít a pártelnöknek bizonyos jelöltállítási kérdésekben.
„Pulóveres mozgalmárok” kellenek
A pártelnök úgy látja, új módszerekre van szüksége a Szövetségnek, hogy jobban el tudják érni az embereket. „Végig kell szántanunk a háztartásokat is, a kultúrházas és koszorúzós rendezvényeken túl a komfortzónán kívül eső minden terepen jelen kell lennünk, legyen az az áruházak előtti tér, a helyi kocsma, a piac, a focipálya” – mondta Gubík. Szerinte minél több önkéntesre van szükségük, mert szerinte a helyi szervezeteik már nem nagyon képesek a mozgósításra.
„Önkéntesek és segítők is kellenek. Legyünk őszinték, a helyi szervezeteink már csak kivételes esetben tudják kitermelni ezt a hálót”
– mondta Gubík. A „pulóveres” hasonlathoz többször visszatért, szerinte a kongresszus után kezdődnek majd a „pulóveres napok”, amikor mindenkinek dolgoznia kell. A hasonlatot Öllös Lászlótól vette, aki a párt november 17-én tartott konferenciáján pulóverben jelent meg, mert 1989-ben a „pulóveres mozgalmárok” döntötték meg a kommunista rendszert.
Gubík bírálta a párt egyes képviselőit is, habár jobbára név nélkül. „Aki kételkedik, magára játszik vagy alibit keres, ő is megbecsült tagja marad a politikai közösségnek, de inkább adja át helyét a pulóveres társának” – mondta a pártelnök. Úgy véli, elég volt a másra mutogatásból és a mellébeszélésből.
„Nem fog meghatni sem a társunkra mutogatás, sem a pártbéli múlt, sem a régi érdemek”
– mondta Gubík.
Együttélés 2040
A kongresszus elfogadta a párt hosszútávú programját, amely négy pilléren áll:
• a nemzeti közösségek jogállása
• nyelv, kultúra és oktatás
• regionális fejlesztés és gazdasági esélyek
• fenntarthatóság és környezetvédelem
A dokumentum 15 éves, hosszú távú tervet tartalmaz. Eszerint a szlovákiai magyarság döntő része a rendszerváltás óta eltelt 35 évet “elvesztegetett időnek” érzi.
“Olyannak, amelyet csak elszenvedtünk, és amely elment fölöttünk anélkül, hogy sorskérdéseinken alakítani tudtunk volna”
– áll a dokumentumban. Ez kapcsolódik az idén tavasszal meghirdetett 13 ponthoz, amit a párt országos tanácsa fogadott el Kassán.
A kormánybiztos helyében lemondana
Horony Ákos kormánybiztos azonban megkapta a „selyemzsinórt”, igaz udvarias, baráti szavakba csomagolva.
„Alkatilag, vérmérsékletben és betöltött hivatalban is mások vagyunk Horony Ákos barátommal, ezért nyugodtan kijelenthetem, hogy én a héten már felálltam volna a helyemről”
– mondta Gubík. Ezzel arra utalt, hogy a kormány, amelynek kormánybiztosként ő is tagja, szerinte nagyon rosszul reagált az utóbbi napokban egyre forróbb témává váló Beneš-dekrétumokra. „A szlovák kormány elégtelenre vizsgázott ebben a kérdésben” – mondta a Beneš-dekrétumokra adott kormányzati reakcióra Gubík.
Elégedetlen azonban a kormány hozzáállásával a kisebbségi jogokkal kapcsolatban is.
„Évek óta láthatóak a magyar-szlovák kormányközi kapcsolatok eredményei a gazdasági kérdésekben vagy a korábbi sovinizmus féken tartásában, de azt is látjuk, hogy jogállási kérdéseinkben a miniszterelnökök barátsága sem hozta meg a Kánaánt“
– mondta a pártelnök.
Kapcsolódó cikkünk
Az elnök beleszólást kapott a megyei képviselők és megyeelnökjelöltek kiválasztásába, bizonyos városokban a polgármesterjelölt meghatározásába is. A kisebbségi kormánybiztost nem akarja lemondatni a Magyar Szövetség elnöke.
Az alapszabály-módosítás volt az egyik legfontosabb témája a Magyar Szövetség szombati kongresszusának, amely a jelenlévők nagy többségével el is fogadta azt. Az előkészítés azonban nem volt egyszerű, még pénteken éjszaka is a dokumentum részletein vitatkozott a párt kibővített elnöksége. „A dokumentummal végül egyetértett az elnökség és a járási elnökök is” – mondta a kongresszust követő sajtótájékoztatón Gubík László.
A pártelnök bizonyos kérdésekben „együttdöntési” jogot kapott a regionális szervezetekkel.
„Az együttdöntési jog a megyei képviselőjelöltekre vonatkozik, illetve a megyei elnökjelöltekre”
– mondta Gubík. Habár nem pontosította, de ez valamifajta vétójogot jelent az elnök számára ezeknek a jelölteknek a kiválasztása során.
A párt várhatóan meghatároz majd bizonyos „kiemelt” városokat, mint például Dunaszerdahelyet, Komáromot stb. ahol az elnöknek szintén beleszólása lesz a polgármesterjelölt kiválasztásába. „Ilyen lesz most is, a választások előtt a megfelelő időben az országos elnökségnek kell ezekre a városokra javaslatot tenni” – mondta Gubík. Ez azonban már az eddigi alapszabály is lehetővé tette.
Horony Ákost mégsem mondatnák le
Habár Gubík óvatosan bírálta Horony Ákost, a kisebbségi ügyi kormánybiztost, mivel a helyén maradt azután is, hogy a kormány határozatban ítélte el a Beneš-dekrétumok hatályon kívül helyezésére tett erőfeszítéseket. „Alkatilag, vérmérsékletben és betöltött hivatalban is mások vagyunk Horony Ákos barátommal, ezért nyugodtan kijelenthetem, hogy én a héten már felálltam volna a helyemről” – mondta kongresszusi beszédében Gubík.
A sajtótájékoztatón árnyalta ezt.
„Horony Ákost az egyik, ha nem a legkiválóbb jogászunknak tartom”
– mondta az Új Szó kérdésére Gubík. Szerinte több, kisebbségi jogokat térintő dokumentumon dolgoznak. „Ebben természetesen támogatjuk őt, bízunk benne, hogy a munkája eredményre is vezet” – mondta Gubík. Elismerte azonban, hogy a kormánybiztos nincs könnyű helyzetben, mert a kormány nemzetiségi politikájának van egy „üvegplafonja” ami fölé nem enged senkit. Gubík szerint a kisebbségi jogi törvény elfogadása jelenleg elképzelhetetlen, mert például a kormányprogram sem tartalmazza.
Amikor beindul a hisztifaktor
A párt december 9-re szakmai fórumot hívott össze, amin a Beneš-dekrétumok lehetséges hatályon kívül helyezését szeretné megvitatni. A fórumra meghívták valamennyi parlamenti párt képviselőjét, de Gubík még nem tudta megmondani, hogy mely pártok küldenek rá képviselőt. Az Új Szó információi szerint a Progresszív Szlovákia már jelezte, hogy részt vesz az egyeztetésen. „A fórum célja, hogy racionális párbeszédet tudjunk folytatni a témában” – mondta Gubík. Ugyanakkor elismerte, hogy a szlovák politikusok többségével nehéz tárgyalni erről a témáról.
„Ha előkerül a Beneš-dekrétumok ügye, akkor beindul a hisztifaktor a szlovák politikusok fejében”
– magyarázta Gubík. A megbeszélésen próbálják majd elmondani, hogy nem a szlovák államiság alapjait akarják szétverni, hanem egyetlen dekrétumról akarnak beszélni, ami alapján emberek százaitól vesznek el földterületeket.
Középen, de most közelebb az ellenzék
Gubík szerint a téma felvetése megmutatta, hogy mely pártokkal lehet együttműködni ebben a kérdésben, és mely pártokkal nem.
„A Beneš-dekrétumok kérdése azt mutatja, hogy az ellenzékkel ebben a kérdésben együtt tudunk működni, a kormánypártokkal nem”
– mondta Gubík. Szerinte azonban más témákban ez fordítva is előfordulhat. „A Magyar Szövetség sem nem kormánypárt, sem ellenzéki párt, hanem egy középen lévő erős, regionális magyar párt. Ezt a vonalat tartani szeretnénk” – mondta a pártelnök. Azt elismerte, hogy a szlovák pártoknak a Beneš-dekrétumok kérdésében mutatott álláspontja hatással lesz majd a lehetséges partnerek meghatározása során a következő parlamenti választás előtt.
Kapcsolódó cikkünk
Alapszabályt módosított és hosszú távú programot fogad el ma a Magyar Szövetség kongresszusa, már a jövő évi választásra készülnek. A Beneš-dekrétumok, a kisebbségi jogok kapcsán a kormányt és a kisebbségi kormánybiztost is bírálta.
Központosításra készül a Magyar Szövetség a mai kongresszusán, amelyen módosítani akarják a párt alapszabályát is. Gubík László pártelnök szerint azonban csak kicsit vesznek vissza a regionális szervezetek hatásköreiből. Szerinte a pártnak most „pulóveres mozgalmárokra” van szüksége, akik dolgozni tudnak és akarnak.
„És ennek ágyaz meg a párt szuperregionális és végletekig decentralizált döntéshozatalát a központ felelősségvállalásával egyensúlyba hozó (…) új alapszabály”
– mondta Gubík a közgyűlésem tartott beszámolójában. Szerinte a Magyar Szövetség még ezzel az új alapszabállyal is „a regionálitást és decentralizációt” tisztelő és alkalmazó párt marad. Az új alapszabályt a kongresszus már elfogadta. Ez vétójogot biztosít a pártelnöknek bizonyos jelöltállítási kérdésekben.
„Pulóveres mozgalmárok” kellenek
A pártelnök úgy látja, új módszerekre van szüksége a Szövetségnek, hogy jobban el tudják érni az embereket. „Végig kell szántanunk a háztartásokat is, a kultúrházas és koszorúzós rendezvényeken túl a komfortzónán kívül eső minden terepen jelen kell lennünk, legyen az az áruházak előtti tér, a helyi kocsma, a piac, a focipálya” – mondta Gubík. Szerinte minél több önkéntesre van szükségük, mert szerinte a helyi szervezeteik már nem nagyon képesek a mozgósításra.
„Önkéntesek és segítők is kellenek. Legyünk őszinték, a helyi szervezeteink már csak kivételes esetben tudják kitermelni ezt a hálót”
– mondta Gubík. A „pulóveres” hasonlathoz többször visszatért, szerinte a kongresszus után kezdődnek majd a „pulóveres napok”, amikor mindenkinek dolgoznia kell. A hasonlatot Öllös Lászlótól vette, aki a párt november 17-én tartott konferenciáján pulóverben jelent meg, mert 1989-ben a „pulóveres mozgalmárok” döntötték meg a kommunista rendszert.
Gubík bírálta a párt egyes képviselőit is, habár jobbára név nélkül. „Aki kételkedik, magára játszik vagy alibit keres, ő is megbecsült tagja marad a politikai közösségnek, de inkább adja át helyét a pulóveres társának” – mondta a pártelnök. Úgy véli, elég volt a másra mutogatásból és a mellébeszélésből.
„Nem fog meghatni sem a társunkra mutogatás, sem a pártbéli múlt, sem a régi érdemek”
– mondta Gubík.
Együttélés 2040
A kongresszus elfogadta a párt hosszútávú programját, amely négy pilléren áll:
• a nemzeti közösségek jogállása
• nyelv, kultúra és oktatás
• regionális fejlesztés és gazdasági esélyek
• fenntarthatóság és környezetvédelem
A dokumentum 15 éves, hosszú távú tervet tartalmaz. Eszerint a szlovákiai magyarság döntő része a rendszerváltás óta eltelt 35 évet “elvesztegetett időnek” érzi.
“Olyannak, amelyet csak elszenvedtünk, és amely elment fölöttünk anélkül, hogy sorskérdéseinken alakítani tudtunk volna”
– áll a dokumentumban. Ez kapcsolódik az idén tavasszal meghirdetett 13 ponthoz, amit a párt országos tanácsa fogadott el Kassán.
A kormánybiztos helyében lemondana
Horony Ákos kormánybiztos azonban megkapta a „selyemzsinórt”, igaz udvarias, baráti szavakba csomagolva.
„Alkatilag, vérmérsékletben és betöltött hivatalban is mások vagyunk Horony Ákos barátommal, ezért nyugodtan kijelenthetem, hogy én a héten már felálltam volna a helyemről”
– mondta Gubík. Ezzel arra utalt, hogy a kormány, amelynek kormánybiztosként ő is tagja, szerinte nagyon rosszul reagált az utóbbi napokban egyre forróbb témává váló Beneš-dekrétumokra. „A szlovák kormány elégtelenre vizsgázott ebben a kérdésben” – mondta a Beneš-dekrétumokra adott kormányzati reakcióra Gubík.
Elégedetlen azonban a kormány hozzáállásával a kisebbségi jogokkal kapcsolatban is.
„Évek óta láthatóak a magyar-szlovák kormányközi kapcsolatok eredményei a gazdasági kérdésekben vagy a korábbi sovinizmus féken tartásában, de azt is látjuk, hogy jogállási kérdéseinkben a miniszterelnökök barátsága sem hozta meg a Kánaánt“
– mondta a pártelnök.
Kapcsolódó cikkünk
Az elnök beleszólást kapott a megyei képviselők és megyeelnökjelöltek kiválasztásába, bizonyos városokban a polgármesterjelölt meghatározásába is. A kisebbségi kormánybiztost nem akarja lemondatni a Magyar Szövetség elnöke.
Az alapszabály-módosítás volt az egyik legfontosabb témája a Magyar Szövetség szombati kongresszusának, amely a jelenlévők nagy többségével el is fogadta azt. Az előkészítés azonban nem volt egyszerű, még pénteken éjszaka is a dokumentum részletein vitatkozott a párt kibővített elnöksége. „A dokumentummal végül egyetértett az elnökség és a járási elnökök is” – mondta a kongresszust követő sajtótájékoztatón Gubík László.
A pártelnök bizonyos kérdésekben „együttdöntési” jogot kapott a regionális szervezetekkel.
„Az együttdöntési jog a megyei képviselőjelöltekre vonatkozik, illetve a megyei elnökjelöltekre”
– mondta Gubík. Habár nem pontosította, de ez valamifajta vétójogot jelent az elnök számára ezeknek a jelölteknek a kiválasztása során.
A párt várhatóan meghatároz majd bizonyos „kiemelt” városokat, mint például Dunaszerdahelyet, Komáromot stb. ahol az elnöknek szintén beleszólása lesz a polgármesterjelölt kiválasztásába. „Ilyen lesz most is, a választások előtt a megfelelő időben az országos elnökségnek kell ezekre a városokra javaslatot tenni” – mondta Gubík. Ez azonban már az eddigi alapszabály is lehetővé tette.
Horony Ákost mégsem mondatnák le
Habár Gubík óvatosan bírálta Horony Ákost, a kisebbségi ügyi kormánybiztost, mivel a helyén maradt azután is, hogy a kormány határozatban ítélte el a Beneš-dekrétumok hatályon kívül helyezésére tett erőfeszítéseket. „Alkatilag, vérmérsékletben és betöltött hivatalban is mások vagyunk Horony Ákos barátommal, ezért nyugodtan kijelenthetem, hogy én a héten már felálltam volna a helyemről” – mondta kongresszusi beszédében Gubík.
A sajtótájékoztatón árnyalta ezt.
„Horony Ákost az egyik, ha nem a legkiválóbb jogászunknak tartom”
– mondta az Új Szó kérdésére Gubík. Szerinte több, kisebbségi jogokat térintő dokumentumon dolgoznak. „Ebben természetesen támogatjuk őt, bízunk benne, hogy a munkája eredményre is vezet” – mondta Gubík. Elismerte azonban, hogy a kormánybiztos nincs könnyű helyzetben, mert a kormány nemzetiségi politikájának van egy „üvegplafonja” ami fölé nem enged senkit. Gubík szerint a kisebbségi jogi törvény elfogadása jelenleg elképzelhetetlen, mert például a kormányprogram sem tartalmazza.
Amikor beindul a hisztifaktor
A párt december 9-re szakmai fórumot hívott össze, amin a Beneš-dekrétumok lehetséges hatályon kívül helyezését szeretné megvitatni. A fórumra meghívták valamennyi parlamenti párt képviselőjét, de Gubík még nem tudta megmondani, hogy mely pártok küldenek rá képviselőt. Az Új Szó információi szerint a Progresszív Szlovákia már jelezte, hogy részt vesz az egyeztetésen. „A fórum célja, hogy racionális párbeszédet tudjunk folytatni a témában” – mondta Gubík. Ugyanakkor elismerte, hogy a szlovák politikusok többségével nehéz tárgyalni erről a témáról.
„Ha előkerül a Beneš-dekrétumok ügye, akkor beindul a hisztifaktor a szlovák politikusok fejében”
– magyarázta Gubík. A megbeszélésen próbálják majd elmondani, hogy nem a szlovák államiság alapjait akarják szétverni, hanem egyetlen dekrétumról akarnak beszélni, ami alapján emberek százaitól vesznek el földterületeket.
Középen, de most közelebb az ellenzék
Gubík szerint a téma felvetése megmutatta, hogy mely pártokkal lehet együttműködni ebben a kérdésben, és mely pártokkal nem.
„A Beneš-dekrétumok kérdése azt mutatja, hogy az ellenzékkel ebben a kérdésben együtt tudunk működni, a kormánypártokkal nem”
– mondta Gubík. Szerinte azonban más témákban ez fordítva is előfordulhat. „A Magyar Szövetség sem nem kormánypárt, sem ellenzéki párt, hanem egy középen lévő erős, regionális magyar párt. Ezt a vonalat tartani szeretnénk” – mondta a pártelnök. Azt elismerte, hogy a szlovák pártoknak a Beneš-dekrétumok kérdésében mutatott álláspontja hatással lesz majd a lehetséges partnerek meghatározása során a következő parlamenti választás előtt.
Kapcsolódó cikkünk
Alapszabályt módosított és hosszú távú programot fogad el ma a Magyar Szövetség kongresszusa, már a jövő évi választásra készülnek. A Beneš-dekrétumok, a kisebbségi jogok kapcsán a kormányt és a kisebbségi kormánybiztost is bírálta.
Központosításra készül a Magyar Szövetség a mai kongresszusán, amelyen módosítani akarják a párt alapszabályát is. Gubík László pártelnök szerint azonban csak kicsit vesznek vissza a regionális szervezetek hatásköreiből. Szerinte a pártnak most „pulóveres mozgalmárokra” van szüksége, akik dolgozni tudnak és akarnak.
„És ennek ágyaz meg a párt szuperregionális és végletekig decentralizált döntéshozatalát a központ felelősségvállalásával egyensúlyba hozó (…) új alapszabály”
– mondta Gubík a közgyűlésem tartott beszámolójában. Szerinte a Magyar Szövetség még ezzel az új alapszabállyal is „a regionálitást és decentralizációt” tisztelő és alkalmazó párt marad. Az új alapszabályt a kongresszus már elfogadta. Ez vétójogot biztosít a pártelnöknek bizonyos jelöltállítási kérdésekben.
„Pulóveres mozgalmárok” kellenek
A pártelnök úgy látja, új módszerekre van szüksége a Szövetségnek, hogy jobban el tudják érni az embereket. „Végig kell szántanunk a háztartásokat is, a kultúrházas és koszorúzós rendezvényeken túl a komfortzónán kívül eső minden terepen jelen kell lennünk, legyen az az áruházak előtti tér, a helyi kocsma, a piac, a focipálya” – mondta Gubík. Szerinte minél több önkéntesre van szükségük, mert szerinte a helyi szervezeteik már nem nagyon képesek a mozgósításra.
„Önkéntesek és segítők is kellenek. Legyünk őszinték, a helyi szervezeteink már csak kivételes esetben tudják kitermelni ezt a hálót”
– mondta Gubík. A „pulóveres” hasonlathoz többször visszatért, szerinte a kongresszus után kezdődnek majd a „pulóveres napok”, amikor mindenkinek dolgoznia kell. A hasonlatot Öllös Lászlótól vette, aki a párt november 17-én tartott konferenciáján pulóverben jelent meg, mert 1989-ben a „pulóveres mozgalmárok” döntötték meg a kommunista rendszert.
Gubík bírálta a párt egyes képviselőit is, habár jobbára név nélkül. „Aki kételkedik, magára játszik vagy alibit keres, ő is megbecsült tagja marad a politikai közösségnek, de inkább adja át helyét a pulóveres társának” – mondta a pártelnök. Úgy véli, elég volt a másra mutogatásból és a mellébeszélésből.
„Nem fog meghatni sem a társunkra mutogatás, sem a pártbéli múlt, sem a régi érdemek”
– mondta Gubík.
Együttélés 2040
A kongresszus elfogadta a párt hosszútávú programját, amely négy pilléren áll:
• a nemzeti közösségek jogállása
• nyelv, kultúra és oktatás
• regionális fejlesztés és gazdasági esélyek
• fenntarthatóság és környezetvédelem
A dokumentum 15 éves, hosszú távú tervet tartalmaz. Eszerint a szlovákiai magyarság döntő része a rendszerváltás óta eltelt 35 évet “elvesztegetett időnek” érzi.
“Olyannak, amelyet csak elszenvedtünk, és amely elment fölöttünk anélkül, hogy sorskérdéseinken alakítani tudtunk volna”
– áll a dokumentumban. Ez kapcsolódik az idén tavasszal meghirdetett 13 ponthoz, amit a párt országos tanácsa fogadott el Kassán.
A kormánybiztos helyében lemondana
Horony Ákos kormánybiztos azonban megkapta a „selyemzsinórt”, igaz udvarias, baráti szavakba csomagolva.
„Alkatilag, vérmérsékletben és betöltött hivatalban is mások vagyunk Horony Ákos barátommal, ezért nyugodtan kijelenthetem, hogy én a héten már felálltam volna a helyemről”
– mondta Gubík. Ezzel arra utalt, hogy a kormány, amelynek kormánybiztosként ő is tagja, szerinte nagyon rosszul reagált az utóbbi napokban egyre forróbb témává váló Beneš-dekrétumokra. „A szlovák kormány elégtelenre vizsgázott ebben a kérdésben” – mondta a Beneš-dekrétumokra adott kormányzati reakcióra Gubík.
Elégedetlen azonban a kormány hozzáállásával a kisebbségi jogokkal kapcsolatban is.
„Évek óta láthatóak a magyar-szlovák kormányközi kapcsolatok eredményei a gazdasági kérdésekben vagy a korábbi sovinizmus féken tartásában, de azt is látjuk, hogy jogállási kérdéseinkben a miniszterelnökök barátsága sem hozta meg a Kánaánt“
– mondta a pártelnök.
Kapcsolódó cikkünk
Az elnök beleszólást kapott a megyei képviselők és megyeelnökjelöltek kiválasztásába, bizonyos városokban a polgármesterjelölt meghatározásába is. A kisebbségi kormánybiztost nem akarja lemondatni a Magyar Szövetség elnöke.
Az alapszabály-módosítás volt az egyik legfontosabb témája a Magyar Szövetség szombati kongresszusának, amely a jelenlévők nagy többségével el is fogadta azt. Az előkészítés azonban nem volt egyszerű, még pénteken éjszaka is a dokumentum részletein vitatkozott a párt kibővített elnöksége. „A dokumentummal végül egyetértett az elnökség és a járási elnökök is” – mondta a kongresszust követő sajtótájékoztatón Gubík László.
A pártelnök bizonyos kérdésekben „együttdöntési” jogot kapott a regionális szervezetekkel.
„Az együttdöntési jog a megyei képviselőjelöltekre vonatkozik, illetve a megyei elnökjelöltekre”
– mondta Gubík. Habár nem pontosította, de ez valamifajta vétójogot jelent az elnök számára ezeknek a jelölteknek a kiválasztása során.
A párt várhatóan meghatároz majd bizonyos „kiemelt” városokat, mint például Dunaszerdahelyet, Komáromot stb. ahol az elnöknek szintén beleszólása lesz a polgármesterjelölt kiválasztásába. „Ilyen lesz most is, a választások előtt a megfelelő időben az országos elnökségnek kell ezekre a városokra javaslatot tenni” – mondta Gubík. Ez azonban már az eddigi alapszabály is lehetővé tette.
Horony Ákost mégsem mondatnák le
Habár Gubík óvatosan bírálta Horony Ákost, a kisebbségi ügyi kormánybiztost, mivel a helyén maradt azután is, hogy a kormány határozatban ítélte el a Beneš-dekrétumok hatályon kívül helyezésére tett erőfeszítéseket. „Alkatilag, vérmérsékletben és betöltött hivatalban is mások vagyunk Horony Ákos barátommal, ezért nyugodtan kijelenthetem, hogy én a héten már felálltam volna a helyemről” – mondta kongresszusi beszédében Gubík.
A sajtótájékoztatón árnyalta ezt.
„Horony Ákost az egyik, ha nem a legkiválóbb jogászunknak tartom”
– mondta az Új Szó kérdésére Gubík. Szerinte több, kisebbségi jogokat térintő dokumentumon dolgoznak. „Ebben természetesen támogatjuk őt, bízunk benne, hogy a munkája eredményre is vezet” – mondta Gubík. Elismerte azonban, hogy a kormánybiztos nincs könnyű helyzetben, mert a kormány nemzetiségi politikájának van egy „üvegplafonja” ami fölé nem enged senkit. Gubík szerint a kisebbségi jogi törvény elfogadása jelenleg elképzelhetetlen, mert például a kormányprogram sem tartalmazza.
Amikor beindul a hisztifaktor
A párt december 9-re szakmai fórumot hívott össze, amin a Beneš-dekrétumok lehetséges hatályon kívül helyezését szeretné megvitatni. A fórumra meghívták valamennyi parlamenti párt képviselőjét, de Gubík még nem tudta megmondani, hogy mely pártok küldenek rá képviselőt. Az Új Szó információi szerint a Progresszív Szlovákia már jelezte, hogy részt vesz az egyeztetésen. „A fórum célja, hogy racionális párbeszédet tudjunk folytatni a témában” – mondta Gubík. Ugyanakkor elismerte, hogy a szlovák politikusok többségével nehéz tárgyalni erről a témáról.
„Ha előkerül a Beneš-dekrétumok ügye, akkor beindul a hisztifaktor a szlovák politikusok fejében”
– magyarázta Gubík. A megbeszélésen próbálják majd elmondani, hogy nem a szlovák államiság alapjait akarják szétverni, hanem egyetlen dekrétumról akarnak beszélni, ami alapján emberek százaitól vesznek el földterületeket.
Középen, de most közelebb az ellenzék
Gubík szerint a téma felvetése megmutatta, hogy mely pártokkal lehet együttműködni ebben a kérdésben, és mely pártokkal nem.
„A Beneš-dekrétumok kérdése azt mutatja, hogy az ellenzékkel ebben a kérdésben együtt tudunk működni, a kormánypártokkal nem”
– mondta Gubík. Szerinte azonban más témákban ez fordítva is előfordulhat. „A Magyar Szövetség sem nem kormánypárt, sem ellenzéki párt, hanem egy középen lévő erős, regionális magyar párt. Ezt a vonalat tartani szeretnénk” – mondta a pártelnök. Azt elismerte, hogy a szlovák pártoknak a Beneš-dekrétumok kérdésében mutatott álláspontja hatással lesz majd a lehetséges partnerek meghatározása során a következő parlamenti választás előtt.
Kapcsolódó cikkünk
Alapszabályt módosított és hosszú távú programot fogad el ma a Magyar Szövetség kongresszusa, már a jövő évi választásra készülnek. A Beneš-dekrétumok, a kisebbségi jogok kapcsán a kormányt és a kisebbségi kormánybiztost is bírálta.
Központosításra készül a Magyar Szövetség a mai kongresszusán, amelyen módosítani akarják a párt alapszabályát is. Gubík László pártelnök szerint azonban csak kicsit vesznek vissza a regionális szervezetek hatásköreiből. Szerinte a pártnak most „pulóveres mozgalmárokra” van szüksége, akik dolgozni tudnak és akarnak.
„És ennek ágyaz meg a párt szuperregionális és végletekig decentralizált döntéshozatalát a központ felelősségvállalásával egyensúlyba hozó (…) új alapszabály”
– mondta Gubík a közgyűlésem tartott beszámolójában. Szerinte a Magyar Szövetség még ezzel az új alapszabállyal is „a regionálitást és decentralizációt” tisztelő és alkalmazó párt marad. Az új alapszabályt a kongresszus már elfogadta. Ez vétójogot biztosít a pártelnöknek bizonyos jelöltállítási kérdésekben.
„Pulóveres mozgalmárok” kellenek
A pártelnök úgy látja, új módszerekre van szüksége a Szövetségnek, hogy jobban el tudják érni az embereket. „Végig kell szántanunk a háztartásokat is, a kultúrházas és koszorúzós rendezvényeken túl a komfortzónán kívül eső minden terepen jelen kell lennünk, legyen az az áruházak előtti tér, a helyi kocsma, a piac, a focipálya” – mondta Gubík. Szerinte minél több önkéntesre van szükségük, mert szerinte a helyi szervezeteik már nem nagyon képesek a mozgósításra.
„Önkéntesek és segítők is kellenek. Legyünk őszinték, a helyi szervezeteink már csak kivételes esetben tudják kitermelni ezt a hálót”
– mondta Gubík. A „pulóveres” hasonlathoz többször visszatért, szerinte a kongresszus után kezdődnek majd a „pulóveres napok”, amikor mindenkinek dolgoznia kell. A hasonlatot Öllös Lászlótól vette, aki a párt november 17-én tartott konferenciáján pulóverben jelent meg, mert 1989-ben a „pulóveres mozgalmárok” döntötték meg a kommunista rendszert.
Gubík bírálta a párt egyes képviselőit is, habár jobbára név nélkül. „Aki kételkedik, magára játszik vagy alibit keres, ő is megbecsült tagja marad a politikai közösségnek, de inkább adja át helyét a pulóveres társának” – mondta a pártelnök. Úgy véli, elég volt a másra mutogatásból és a mellébeszélésből.
„Nem fog meghatni sem a társunkra mutogatás, sem a pártbéli múlt, sem a régi érdemek”
– mondta Gubík.
Együttélés 2040
A kongresszus elfogadta a párt hosszútávú programját, amely négy pilléren áll:
• a nemzeti közösségek jogállása
• nyelv, kultúra és oktatás
• regionális fejlesztés és gazdasági esélyek
• fenntarthatóság és környezetvédelem
A dokumentum 15 éves, hosszú távú tervet tartalmaz. Eszerint a szlovákiai magyarság döntő része a rendszerváltás óta eltelt 35 évet “elvesztegetett időnek” érzi.
“Olyannak, amelyet csak elszenvedtünk, és amely elment fölöttünk anélkül, hogy sorskérdéseinken alakítani tudtunk volna”
– áll a dokumentumban. Ez kapcsolódik az idén tavasszal meghirdetett 13 ponthoz, amit a párt országos tanácsa fogadott el Kassán.
A kormánybiztos helyében lemondana
Horony Ákos kormánybiztos azonban megkapta a „selyemzsinórt”, igaz udvarias, baráti szavakba csomagolva.
„Alkatilag, vérmérsékletben és betöltött hivatalban is mások vagyunk Horony Ákos barátommal, ezért nyugodtan kijelenthetem, hogy én a héten már felálltam volna a helyemről”
– mondta Gubík. Ezzel arra utalt, hogy a kormány, amelynek kormánybiztosként ő is tagja, szerinte nagyon rosszul reagált az utóbbi napokban egyre forróbb témává váló Beneš-dekrétumokra. „A szlovák kormány elégtelenre vizsgázott ebben a kérdésben” – mondta a Beneš-dekrétumokra adott kormányzati reakcióra Gubík.
Elégedetlen azonban a kormány hozzáállásával a kisebbségi jogokkal kapcsolatban is.
„Évek óta láthatóak a magyar-szlovák kormányközi kapcsolatok eredményei a gazdasági kérdésekben vagy a korábbi sovinizmus féken tartásában, de azt is látjuk, hogy jogállási kérdéseinkben a miniszterelnökök barátsága sem hozta meg a Kánaánt“
– mondta a pártelnök.
Kapcsolódó cikkünk
Az elnök beleszólást kapott a megyei képviselők és megyeelnökjelöltek kiválasztásába, bizonyos városokban a polgármesterjelölt meghatározásába is. A kisebbségi kormánybiztost nem akarja lemondatni a Magyar Szövetség elnöke.
Az alapszabály-módosítás volt az egyik legfontosabb témája a Magyar Szövetség szombati kongresszusának, amely a jelenlévők nagy többségével el is fogadta azt. Az előkészítés azonban nem volt egyszerű, még pénteken éjszaka is a dokumentum részletein vitatkozott a párt kibővített elnöksége. „A dokumentummal végül egyetértett az elnökség és a járási elnökök is” – mondta a kongresszust követő sajtótájékoztatón Gubík László.
A pártelnök bizonyos kérdésekben „együttdöntési” jogot kapott a regionális szervezetekkel.
„Az együttdöntési jog a megyei képviselőjelöltekre vonatkozik, illetve a megyei elnökjelöltekre”
– mondta Gubík. Habár nem pontosította, de ez valamifajta vétójogot jelent az elnök számára ezeknek a jelölteknek a kiválasztása során.
A párt várhatóan meghatároz majd bizonyos „kiemelt” városokat, mint például Dunaszerdahelyet, Komáromot stb. ahol az elnöknek szintén beleszólása lesz a polgármesterjelölt kiválasztásába. „Ilyen lesz most is, a választások előtt a megfelelő időben az országos elnökségnek kell ezekre a városokra javaslatot tenni” – mondta Gubík. Ez azonban már az eddigi alapszabály is lehetővé tette.
Horony Ákost mégsem mondatnák le
Habár Gubík óvatosan bírálta Horony Ákost, a kisebbségi ügyi kormánybiztost, mivel a helyén maradt azután is, hogy a kormány határozatban ítélte el a Beneš-dekrétumok hatályon kívül helyezésére tett erőfeszítéseket. „Alkatilag, vérmérsékletben és betöltött hivatalban is mások vagyunk Horony Ákos barátommal, ezért nyugodtan kijelenthetem, hogy én a héten már felálltam volna a helyemről” – mondta kongresszusi beszédében Gubík.
A sajtótájékoztatón árnyalta ezt.
„Horony Ákost az egyik, ha nem a legkiválóbb jogászunknak tartom”
– mondta az Új Szó kérdésére Gubík. Szerinte több, kisebbségi jogokat térintő dokumentumon dolgoznak. „Ebben természetesen támogatjuk őt, bízunk benne, hogy a munkája eredményre is vezet” – mondta Gubík. Elismerte azonban, hogy a kormánybiztos nincs könnyű helyzetben, mert a kormány nemzetiségi politikájának van egy „üvegplafonja” ami fölé nem enged senkit. Gubík szerint a kisebbségi jogi törvény elfogadása jelenleg elképzelhetetlen, mert például a kormányprogram sem tartalmazza.
Amikor beindul a hisztifaktor
A párt december 9-re szakmai fórumot hívott össze, amin a Beneš-dekrétumok lehetséges hatályon kívül helyezését szeretné megvitatni. A fórumra meghívták valamennyi parlamenti párt képviselőjét, de Gubík még nem tudta megmondani, hogy mely pártok küldenek rá képviselőt. Az Új Szó információi szerint a Progresszív Szlovákia már jelezte, hogy részt vesz az egyeztetésen. „A fórum célja, hogy racionális párbeszédet tudjunk folytatni a témában” – mondta Gubík. Ugyanakkor elismerte, hogy a szlovák politikusok többségével nehéz tárgyalni erről a témáról.
„Ha előkerül a Beneš-dekrétumok ügye, akkor beindul a hisztifaktor a szlovák politikusok fejében”
– magyarázta Gubík. A megbeszélésen próbálják majd elmondani, hogy nem a szlovák államiság alapjait akarják szétverni, hanem egyetlen dekrétumról akarnak beszélni, ami alapján emberek százaitól vesznek el földterületeket.
Középen, de most közelebb az ellenzék
Gubík szerint a téma felvetése megmutatta, hogy mely pártokkal lehet együttműködni ebben a kérdésben, és mely pártokkal nem.
„A Beneš-dekrétumok kérdése azt mutatja, hogy az ellenzékkel ebben a kérdésben együtt tudunk működni, a kormánypártokkal nem”
– mondta Gubík. Szerinte azonban más témákban ez fordítva is előfordulhat. „A Magyar Szövetség sem nem kormánypárt, sem ellenzéki párt, hanem egy középen lévő erős, regionális magyar párt. Ezt a vonalat tartani szeretnénk” – mondta a pártelnök. Azt elismerte, hogy a szlovák pártoknak a Beneš-dekrétumok kérdésében mutatott álláspontja hatással lesz majd a lehetséges partnerek meghatározása során a következő parlamenti választás előtt.
Kapcsolódó cikkünk
Alapszabályt módosított és hosszú távú programot fogad el ma a Magyar Szövetség kongresszusa, már a jövő évi választásra készülnek. A Beneš-dekrétumok, a kisebbségi jogok kapcsán a kormányt és a kisebbségi kormánybiztost is bírálta.
Központosításra készül a Magyar Szövetség a mai kongresszusán, amelyen módosítani akarják a párt alapszabályát is. Gubík László pártelnök szerint azonban csak kicsit vesznek vissza a regionális szervezetek hatásköreiből. Szerinte a pártnak most „pulóveres mozgalmárokra” van szüksége, akik dolgozni tudnak és akarnak.
„És ennek ágyaz meg a párt szuperregionális és végletekig decentralizált döntéshozatalát a központ felelősségvállalásával egyensúlyba hozó (…) új alapszabály”
– mondta Gubík a közgyűlésem tartott beszámolójában. Szerinte a Magyar Szövetség még ezzel az új alapszabállyal is „a regionálitást és decentralizációt” tisztelő és alkalmazó párt marad. Az új alapszabályt a kongresszus már elfogadta. Ez vétójogot biztosít a pártelnöknek bizonyos jelöltállítási kérdésekben.
„Pulóveres mozgalmárok” kellenek
A pártelnök úgy látja, új módszerekre van szüksége a Szövetségnek, hogy jobban el tudják érni az embereket. „Végig kell szántanunk a háztartásokat is, a kultúrházas és koszorúzós rendezvényeken túl a komfortzónán kívül eső minden terepen jelen kell lennünk, legyen az az áruházak előtti tér, a helyi kocsma, a piac, a focipálya” – mondta Gubík. Szerinte minél több önkéntesre van szükségük, mert szerinte a helyi szervezeteik már nem nagyon képesek a mozgósításra.
„Önkéntesek és segítők is kellenek. Legyünk őszinték, a helyi szervezeteink már csak kivételes esetben tudják kitermelni ezt a hálót”
– mondta Gubík. A „pulóveres” hasonlathoz többször visszatért, szerinte a kongresszus után kezdődnek majd a „pulóveres napok”, amikor mindenkinek dolgoznia kell. A hasonlatot Öllös Lászlótól vette, aki a párt november 17-én tartott konferenciáján pulóverben jelent meg, mert 1989-ben a „pulóveres mozgalmárok” döntötték meg a kommunista rendszert.
Gubík bírálta a párt egyes képviselőit is, habár jobbára név nélkül. „Aki kételkedik, magára játszik vagy alibit keres, ő is megbecsült tagja marad a politikai közösségnek, de inkább adja át helyét a pulóveres társának” – mondta a pártelnök. Úgy véli, elég volt a másra mutogatásból és a mellébeszélésből.
„Nem fog meghatni sem a társunkra mutogatás, sem a pártbéli múlt, sem a régi érdemek”
– mondta Gubík.
Együttélés 2040
A kongresszus elfogadta a párt hosszútávú programját, amely négy pilléren áll:
• a nemzeti közösségek jogállása
• nyelv, kultúra és oktatás
• regionális fejlesztés és gazdasági esélyek
• fenntarthatóság és környezetvédelem
A dokumentum 15 éves, hosszú távú tervet tartalmaz. Eszerint a szlovákiai magyarság döntő része a rendszerváltás óta eltelt 35 évet “elvesztegetett időnek” érzi.
“Olyannak, amelyet csak elszenvedtünk, és amely elment fölöttünk anélkül, hogy sorskérdéseinken alakítani tudtunk volna”
– áll a dokumentumban. Ez kapcsolódik az idén tavasszal meghirdetett 13 ponthoz, amit a párt országos tanácsa fogadott el Kassán.
A kormánybiztos helyében lemondana
Horony Ákos kormánybiztos azonban megkapta a „selyemzsinórt”, igaz udvarias, baráti szavakba csomagolva.
„Alkatilag, vérmérsékletben és betöltött hivatalban is mások vagyunk Horony Ákos barátommal, ezért nyugodtan kijelenthetem, hogy én a héten már felálltam volna a helyemről”
– mondta Gubík. Ezzel arra utalt, hogy a kormány, amelynek kormánybiztosként ő is tagja, szerinte nagyon rosszul reagált az utóbbi napokban egyre forróbb témává váló Beneš-dekrétumokra. „A szlovák kormány elégtelenre vizsgázott ebben a kérdésben” – mondta a Beneš-dekrétumokra adott kormányzati reakcióra Gubík.
Elégedetlen azonban a kormány hozzáállásával a kisebbségi jogokkal kapcsolatban is.
„Évek óta láthatóak a magyar-szlovák kormányközi kapcsolatok eredményei a gazdasági kérdésekben vagy a korábbi sovinizmus féken tartásában, de azt is látjuk, hogy jogállási kérdéseinkben a miniszterelnökök barátsága sem hozta meg a Kánaánt“
– mondta a pártelnök.
Kapcsolódó cikkünk
Az elnök beleszólást kapott a megyei képviselők és megyeelnökjelöltek kiválasztásába, bizonyos városokban a polgármesterjelölt meghatározásába is. A kisebbségi kormánybiztost nem akarja lemondatni a Magyar Szövetség elnöke.
Az alapszabály-módosítás volt az egyik legfontosabb témája a Magyar Szövetség szombati kongresszusának, amely a jelenlévők nagy többségével el is fogadta azt. Az előkészítés azonban nem volt egyszerű, még pénteken éjszaka is a dokumentum részletein vitatkozott a párt kibővített elnöksége. „A dokumentummal végül egyetértett az elnökség és a járási elnökök is” – mondta a kongresszust követő sajtótájékoztatón Gubík László.
A pártelnök bizonyos kérdésekben „együttdöntési” jogot kapott a regionális szervezetekkel.
„Az együttdöntési jog a megyei képviselőjelöltekre vonatkozik, illetve a megyei elnökjelöltekre”
– mondta Gubík. Habár nem pontosította, de ez valamifajta vétójogot jelent az elnök számára ezeknek a jelölteknek a kiválasztása során.
A párt várhatóan meghatároz majd bizonyos „kiemelt” városokat, mint például Dunaszerdahelyet, Komáromot stb. ahol az elnöknek szintén beleszólása lesz a polgármesterjelölt kiválasztásába. „Ilyen lesz most is, a választások előtt a megfelelő időben az országos elnökségnek kell ezekre a városokra javaslatot tenni” – mondta Gubík. Ez azonban már az eddigi alapszabály is lehetővé tette.
Horony Ákost mégsem mondatnák le
Habár Gubík óvatosan bírálta Horony Ákost, a kisebbségi ügyi kormánybiztost, mivel a helyén maradt azután is, hogy a kormány határozatban ítélte el a Beneš-dekrétumok hatályon kívül helyezésére tett erőfeszítéseket. „Alkatilag, vérmérsékletben és betöltött hivatalban is mások vagyunk Horony Ákos barátommal, ezért nyugodtan kijelenthetem, hogy én a héten már felálltam volna a helyemről” – mondta kongresszusi beszédében Gubík.
A sajtótájékoztatón árnyalta ezt.
„Horony Ákost az egyik, ha nem a legkiválóbb jogászunknak tartom”
– mondta az Új Szó kérdésére Gubík. Szerinte több, kisebbségi jogokat térintő dokumentumon dolgoznak. „Ebben természetesen támogatjuk őt, bízunk benne, hogy a munkája eredményre is vezet” – mondta Gubík. Elismerte azonban, hogy a kormánybiztos nincs könnyű helyzetben, mert a kormány nemzetiségi politikájának van egy „üvegplafonja” ami fölé nem enged senkit. Gubík szerint a kisebbségi jogi törvény elfogadása jelenleg elképzelhetetlen, mert például a kormányprogram sem tartalmazza.
Amikor beindul a hisztifaktor
A párt december 9-re szakmai fórumot hívott össze, amin a Beneš-dekrétumok lehetséges hatályon kívül helyezését szeretné megvitatni. A fórumra meghívták valamennyi parlamenti párt képviselőjét, de Gubík még nem tudta megmondani, hogy mely pártok küldenek rá képviselőt. Az Új Szó információi szerint a Progresszív Szlovákia már jelezte, hogy részt vesz az egyeztetésen. „A fórum célja, hogy racionális párbeszédet tudjunk folytatni a témában” – mondta Gubík. Ugyanakkor elismerte, hogy a szlovák politikusok többségével nehéz tárgyalni erről a témáról.
„Ha előkerül a Beneš-dekrétumok ügye, akkor beindul a hisztifaktor a szlovák politikusok fejében”
– magyarázta Gubík. A megbeszélésen próbálják majd elmondani, hogy nem a szlovák államiság alapjait akarják szétverni, hanem egyetlen dekrétumról akarnak beszélni, ami alapján emberek százaitól vesznek el földterületeket.
Középen, de most közelebb az ellenzék
Gubík szerint a téma felvetése megmutatta, hogy mely pártokkal lehet együttműködni ebben a kérdésben, és mely pártokkal nem.
„A Beneš-dekrétumok kérdése azt mutatja, hogy az ellenzékkel ebben a kérdésben együtt tudunk működni, a kormánypártokkal nem”
– mondta Gubík. Szerinte azonban más témákban ez fordítva is előfordulhat. „A Magyar Szövetség sem nem kormánypárt, sem ellenzéki párt, hanem egy középen lévő erős, regionális magyar párt. Ezt a vonalat tartani szeretnénk” – mondta a pártelnök. Azt elismerte, hogy a szlovák pártoknak a Beneš-dekrétumok kérdésében mutatott álláspontja hatással lesz majd a lehetséges partnerek meghatározása során a következő parlamenti választás előtt.
Kapcsolódó cikkünk
Alapszabályt módosított és hosszú távú programot fogad el ma a Magyar Szövetség kongresszusa, már a jövő évi választásra készülnek. A Beneš-dekrétumok, a kisebbségi jogok kapcsán a kormányt és a kisebbségi kormánybiztost is bírálta.
Központosításra készül a Magyar Szövetség a mai kongresszusán, amelyen módosítani akarják a párt alapszabályát is. Gubík László pártelnök szerint azonban csak kicsit vesznek vissza a regionális szervezetek hatásköreiből. Szerinte a pártnak most „pulóveres mozgalmárokra” van szüksége, akik dolgozni tudnak és akarnak.
„És ennek ágyaz meg a párt szuperregionális és végletekig decentralizált döntéshozatalát a központ felelősségvállalásával egyensúlyba hozó (…) új alapszabály”
– mondta Gubík a közgyűlésem tartott beszámolójában. Szerinte a Magyar Szövetség még ezzel az új alapszabállyal is „a regionálitást és decentralizációt” tisztelő és alkalmazó párt marad. Az új alapszabályt a kongresszus már elfogadta. Ez vétójogot biztosít a pártelnöknek bizonyos jelöltállítási kérdésekben.
„Pulóveres mozgalmárok” kellenek
A pártelnök úgy látja, új módszerekre van szüksége a Szövetségnek, hogy jobban el tudják érni az embereket. „Végig kell szántanunk a háztartásokat is, a kultúrházas és koszorúzós rendezvényeken túl a komfortzónán kívül eső minden terepen jelen kell lennünk, legyen az az áruházak előtti tér, a helyi kocsma, a piac, a focipálya” – mondta Gubík. Szerinte minél több önkéntesre van szükségük, mert szerinte a helyi szervezeteik már nem nagyon képesek a mozgósításra.
„Önkéntesek és segítők is kellenek. Legyünk őszinték, a helyi szervezeteink már csak kivételes esetben tudják kitermelni ezt a hálót”
– mondta Gubík. A „pulóveres” hasonlathoz többször visszatért, szerinte a kongresszus után kezdődnek majd a „pulóveres napok”, amikor mindenkinek dolgoznia kell. A hasonlatot Öllös Lászlótól vette, aki a párt november 17-én tartott konferenciáján pulóverben jelent meg, mert 1989-ben a „pulóveres mozgalmárok” döntötték meg a kommunista rendszert.
Gubík bírálta a párt egyes képviselőit is, habár jobbára név nélkül. „Aki kételkedik, magára játszik vagy alibit keres, ő is megbecsült tagja marad a politikai közösségnek, de inkább adja át helyét a pulóveres társának” – mondta a pártelnök. Úgy véli, elég volt a másra mutogatásból és a mellébeszélésből.
„Nem fog meghatni sem a társunkra mutogatás, sem a pártbéli múlt, sem a régi érdemek”
– mondta Gubík.
Együttélés 2040
A kongresszus elfogadta a párt hosszútávú programját, amely négy pilléren áll:
• a nemzeti közösségek jogállása
• nyelv, kultúra és oktatás
• regionális fejlesztés és gazdasági esélyek
• fenntarthatóság és környezetvédelem
A dokumentum 15 éves, hosszú távú tervet tartalmaz. Eszerint a szlovákiai magyarság döntő része a rendszerváltás óta eltelt 35 évet “elvesztegetett időnek” érzi.
“Olyannak, amelyet csak elszenvedtünk, és amely elment fölöttünk anélkül, hogy sorskérdéseinken alakítani tudtunk volna”
– áll a dokumentumban. Ez kapcsolódik az idén tavasszal meghirdetett 13 ponthoz, amit a párt országos tanácsa fogadott el Kassán.
A kormánybiztos helyében lemondana
Horony Ákos kormánybiztos azonban megkapta a „selyemzsinórt”, igaz udvarias, baráti szavakba csomagolva.
„Alkatilag, vérmérsékletben és betöltött hivatalban is mások vagyunk Horony Ákos barátommal, ezért nyugodtan kijelenthetem, hogy én a héten már felálltam volna a helyemről”
– mondta Gubík. Ezzel arra utalt, hogy a kormány, amelynek kormánybiztosként ő is tagja, szerinte nagyon rosszul reagált az utóbbi napokban egyre forróbb témává váló Beneš-dekrétumokra. „A szlovák kormány elégtelenre vizsgázott ebben a kérdésben” – mondta a Beneš-dekrétumokra adott kormányzati reakcióra Gubík.
Elégedetlen azonban a kormány hozzáállásával a kisebbségi jogokkal kapcsolatban is.
„Évek óta láthatóak a magyar-szlovák kormányközi kapcsolatok eredményei a gazdasági kérdésekben vagy a korábbi sovinizmus féken tartásában, de azt is látjuk, hogy jogállási kérdéseinkben a miniszterelnökök barátsága sem hozta meg a Kánaánt“
– mondta a pártelnök.
Kapcsolódó cikkünk
Az elnök beleszólást kapott a megyei képviselők és megyeelnökjelöltek kiválasztásába, bizonyos városokban a polgármesterjelölt meghatározásába is. A kisebbségi kormánybiztost nem akarja lemondatni a Magyar Szövetség elnöke.
Az alapszabály-módosítás volt az egyik legfontosabb témája a Magyar Szövetség szombati kongresszusának, amely a jelenlévők nagy többségével el is fogadta azt. Az előkészítés azonban nem volt egyszerű, még pénteken éjszaka is a dokumentum részletein vitatkozott a párt kibővített elnöksége. „A dokumentummal végül egyetértett az elnökség és a járási elnökök is” – mondta a kongresszust követő sajtótájékoztatón Gubík László.
A pártelnök bizonyos kérdésekben „együttdöntési” jogot kapott a regionális szervezetekkel.
„Az együttdöntési jog a megyei képviselőjelöltekre vonatkozik, illetve a megyei elnökjelöltekre”
– mondta Gubík. Habár nem pontosította, de ez valamifajta vétójogot jelent az elnök számára ezeknek a jelölteknek a kiválasztása során.
A párt várhatóan meghatároz majd bizonyos „kiemelt” városokat, mint például Dunaszerdahelyet, Komáromot stb. ahol az elnöknek szintén beleszólása lesz a polgármesterjelölt kiválasztásába. „Ilyen lesz most is, a választások előtt a megfelelő időben az országos elnökségnek kell ezekre a városokra javaslatot tenni” – mondta Gubík. Ez azonban már az eddigi alapszabály is lehetővé tette.
Horony Ákost mégsem mondatnák le
Habár Gubík óvatosan bírálta Horony Ákost, a kisebbségi ügyi kormánybiztost, mivel a helyén maradt azután is, hogy a kormány határozatban ítélte el a Beneš-dekrétumok hatályon kívül helyezésére tett erőfeszítéseket. „Alkatilag, vérmérsékletben és betöltött hivatalban is mások vagyunk Horony Ákos barátommal, ezért nyugodtan kijelenthetem, hogy én a héten már felálltam volna a helyemről” – mondta kongresszusi beszédében Gubík.
A sajtótájékoztatón árnyalta ezt.
„Horony Ákost az egyik, ha nem a legkiválóbb jogászunknak tartom”
– mondta az Új Szó kérdésére Gubík. Szerinte több, kisebbségi jogokat térintő dokumentumon dolgoznak. „Ebben természetesen támogatjuk őt, bízunk benne, hogy a munkája eredményre is vezet” – mondta Gubík. Elismerte azonban, hogy a kormánybiztos nincs könnyű helyzetben, mert a kormány nemzetiségi politikájának van egy „üvegplafonja” ami fölé nem enged senkit. Gubík szerint a kisebbségi jogi törvény elfogadása jelenleg elképzelhetetlen, mert például a kormányprogram sem tartalmazza.
Amikor beindul a hisztifaktor
A párt december 9-re szakmai fórumot hívott össze, amin a Beneš-dekrétumok lehetséges hatályon kívül helyezését szeretné megvitatni. A fórumra meghívták valamennyi parlamenti párt képviselőjét, de Gubík még nem tudta megmondani, hogy mely pártok küldenek rá képviselőt. Az Új Szó információi szerint a Progresszív Szlovákia már jelezte, hogy részt vesz az egyeztetésen. „A fórum célja, hogy racionális párbeszédet tudjunk folytatni a témában” – mondta Gubík. Ugyanakkor elismerte, hogy a szlovák politikusok többségével nehéz tárgyalni erről a témáról.
„Ha előkerül a Beneš-dekrétumok ügye, akkor beindul a hisztifaktor a szlovák politikusok fejében”
– magyarázta Gubík. A megbeszélésen próbálják majd elmondani, hogy nem a szlovák államiság alapjait akarják szétverni, hanem egyetlen dekrétumról akarnak beszélni, ami alapján emberek százaitól vesznek el földterületeket.
Középen, de most közelebb az ellenzék
Gubík szerint a téma felvetése megmutatta, hogy mely pártokkal lehet együttműködni ebben a kérdésben, és mely pártokkal nem.
„A Beneš-dekrétumok kérdése azt mutatja, hogy az ellenzékkel ebben a kérdésben együtt tudunk működni, a kormánypártokkal nem”
– mondta Gubík. Szerinte azonban más témákban ez fordítva is előfordulhat. „A Magyar Szövetség sem nem kormánypárt, sem ellenzéki párt, hanem egy középen lévő erős, regionális magyar párt. Ezt a vonalat tartani szeretnénk” – mondta a pártelnök. Azt elismerte, hogy a szlovák pártoknak a Beneš-dekrétumok kérdésében mutatott álláspontja hatással lesz majd a lehetséges partnerek meghatározása során a következő parlamenti választás előtt.
Kapcsolódó cikkünk
Alapszabályt módosított és hosszú távú programot fogad el ma a Magyar Szövetség kongresszusa, már a jövő évi választásra készülnek. A Beneš-dekrétumok, a kisebbségi jogok kapcsán a kormányt és a kisebbségi kormánybiztost is bírálta.
Központosításra készül a Magyar Szövetség a mai kongresszusán, amelyen módosítani akarják a párt alapszabályát is. Gubík László pártelnök szerint azonban csak kicsit vesznek vissza a regionális szervezetek hatásköreiből. Szerinte a pártnak most „pulóveres mozgalmárokra” van szüksége, akik dolgozni tudnak és akarnak.
„És ennek ágyaz meg a párt szuperregionális és végletekig decentralizált döntéshozatalát a központ felelősségvállalásával egyensúlyba hozó (…) új alapszabály”
– mondta Gubík a közgyűlésem tartott beszámolójában. Szerinte a Magyar Szövetség még ezzel az új alapszabállyal is „a regionálitást és decentralizációt” tisztelő és alkalmazó párt marad. Az új alapszabályt a kongresszus már elfogadta. Ez vétójogot biztosít a pártelnöknek bizonyos jelöltállítási kérdésekben.
„Pulóveres mozgalmárok” kellenek
A pártelnök úgy látja, új módszerekre van szüksége a Szövetségnek, hogy jobban el tudják érni az embereket. „Végig kell szántanunk a háztartásokat is, a kultúrházas és koszorúzós rendezvényeken túl a komfortzónán kívül eső minden terepen jelen kell lennünk, legyen az az áruházak előtti tér, a helyi kocsma, a piac, a focipálya” – mondta Gubík. Szerinte minél több önkéntesre van szükségük, mert szerinte a helyi szervezeteik már nem nagyon képesek a mozgósításra.
„Önkéntesek és segítők is kellenek. Legyünk őszinték, a helyi szervezeteink már csak kivételes esetben tudják kitermelni ezt a hálót”
– mondta Gubík. A „pulóveres” hasonlathoz többször visszatért, szerinte a kongresszus után kezdődnek majd a „pulóveres napok”, amikor mindenkinek dolgoznia kell. A hasonlatot Öllös Lászlótól vette, aki a párt november 17-én tartott konferenciáján pulóverben jelent meg, mert 1989-ben a „pulóveres mozgalmárok” döntötték meg a kommunista rendszert.
Gubík bírálta a párt egyes képviselőit is, habár jobbára név nélkül. „Aki kételkedik, magára játszik vagy alibit keres, ő is megbecsült tagja marad a politikai közösségnek, de inkább adja át helyét a pulóveres társának” – mondta a pártelnök. Úgy véli, elég volt a másra mutogatásból és a mellébeszélésből.
„Nem fog meghatni sem a társunkra mutogatás, sem a pártbéli múlt, sem a régi érdemek”
– mondta Gubík.
Együttélés 2040
A kongresszus elfogadta a párt hosszútávú programját, amely négy pilléren áll:
• a nemzeti közösségek jogállása
• nyelv, kultúra és oktatás
• regionális fejlesztés és gazdasági esélyek
• fenntarthatóság és környezetvédelem
A dokumentum 15 éves, hosszú távú tervet tartalmaz. Eszerint a szlovákiai magyarság döntő része a rendszerváltás óta eltelt 35 évet “elvesztegetett időnek” érzi.
“Olyannak, amelyet csak elszenvedtünk, és amely elment fölöttünk anélkül, hogy sorskérdéseinken alakítani tudtunk volna”
– áll a dokumentumban. Ez kapcsolódik az idén tavasszal meghirdetett 13 ponthoz, amit a párt országos tanácsa fogadott el Kassán.
A kormánybiztos helyében lemondana
Horony Ákos kormánybiztos azonban megkapta a „selyemzsinórt”, igaz udvarias, baráti szavakba csomagolva.
„Alkatilag, vérmérsékletben és betöltött hivatalban is mások vagyunk Horony Ákos barátommal, ezért nyugodtan kijelenthetem, hogy én a héten már felálltam volna a helyemről”
– mondta Gubík. Ezzel arra utalt, hogy a kormány, amelynek kormánybiztosként ő is tagja, szerinte nagyon rosszul reagált az utóbbi napokban egyre forróbb témává váló Beneš-dekrétumokra. „A szlovák kormány elégtelenre vizsgázott ebben a kérdésben” – mondta a Beneš-dekrétumokra adott kormányzati reakcióra Gubík.
Elégedetlen azonban a kormány hozzáállásával a kisebbségi jogokkal kapcsolatban is.
„Évek óta láthatóak a magyar-szlovák kormányközi kapcsolatok eredményei a gazdasági kérdésekben vagy a korábbi sovinizmus féken tartásában, de azt is látjuk, hogy jogállási kérdéseinkben a miniszterelnökök barátsága sem hozta meg a Kánaánt“
– mondta a pártelnök.
Kapcsolódó cikkünk
Az elnök beleszólást kapott a megyei képviselők és megyeelnökjelöltek kiválasztásába, bizonyos városokban a polgármesterjelölt meghatározásába is. A kisebbségi kormánybiztost nem akarja lemondatni a Magyar Szövetség elnöke.
Az alapszabály-módosítás volt az egyik legfontosabb témája a Magyar Szövetség szombati kongresszusának, amely a jelenlévők nagy többségével el is fogadta azt. Az előkészítés azonban nem volt egyszerű, még pénteken éjszaka is a dokumentum részletein vitatkozott a párt kibővített elnöksége. „A dokumentummal végül egyetértett az elnökség és a járási elnökök is” – mondta a kongresszust követő sajtótájékoztatón Gubík László.
A pártelnök bizonyos kérdésekben „együttdöntési” jogot kapott a regionális szervezetekkel.
„Az együttdöntési jog a megyei képviselőjelöltekre vonatkozik, illetve a megyei elnökjelöltekre”
– mondta Gubík. Habár nem pontosította, de ez valamifajta vétójogot jelent az elnök számára ezeknek a jelölteknek a kiválasztása során.
A párt várhatóan meghatároz majd bizonyos „kiemelt” városokat, mint például Dunaszerdahelyet, Komáromot stb. ahol az elnöknek szintén beleszólása lesz a polgármesterjelölt kiválasztásába. „Ilyen lesz most is, a választások előtt a megfelelő időben az országos elnökségnek kell ezekre a városokra javaslatot tenni” – mondta Gubík. Ez azonban már az eddigi alapszabály is lehetővé tette.
Horony Ákost mégsem mondatnák le
Habár Gubík óvatosan bírálta Horony Ákost, a kisebbségi ügyi kormánybiztost, mivel a helyén maradt azután is, hogy a kormány határozatban ítélte el a Beneš-dekrétumok hatályon kívül helyezésére tett erőfeszítéseket. „Alkatilag, vérmérsékletben és betöltött hivatalban is mások vagyunk Horony Ákos barátommal, ezért nyugodtan kijelenthetem, hogy én a héten már felálltam volna a helyemről” – mondta kongresszusi beszédében Gubík.
A sajtótájékoztatón árnyalta ezt.
„Horony Ákost az egyik, ha nem a legkiválóbb jogászunknak tartom”
– mondta az Új Szó kérdésére Gubík. Szerinte több, kisebbségi jogokat térintő dokumentumon dolgoznak. „Ebben természetesen támogatjuk őt, bízunk benne, hogy a munkája eredményre is vezet” – mondta Gubík. Elismerte azonban, hogy a kormánybiztos nincs könnyű helyzetben, mert a kormány nemzetiségi politikájának van egy „üvegplafonja” ami fölé nem enged senkit. Gubík szerint a kisebbségi jogi törvény elfogadása jelenleg elképzelhetetlen, mert például a kormányprogram sem tartalmazza.
Amikor beindul a hisztifaktor
A párt december 9-re szakmai fórumot hívott össze, amin a Beneš-dekrétumok lehetséges hatályon kívül helyezését szeretné megvitatni. A fórumra meghívták valamennyi parlamenti párt képviselőjét, de Gubík még nem tudta megmondani, hogy mely pártok küldenek rá képviselőt. Az Új Szó információi szerint a Progresszív Szlovákia már jelezte, hogy részt vesz az egyeztetésen. „A fórum célja, hogy racionális párbeszédet tudjunk folytatni a témában” – mondta Gubík. Ugyanakkor elismerte, hogy a szlovák politikusok többségével nehéz tárgyalni erről a témáról.
„Ha előkerül a Beneš-dekrétumok ügye, akkor beindul a hisztifaktor a szlovák politikusok fejében”
– magyarázta Gubík. A megbeszélésen próbálják majd elmondani, hogy nem a szlovák államiság alapjait akarják szétverni, hanem egyetlen dekrétumról akarnak beszélni, ami alapján emberek százaitól vesznek el földterületeket.
Középen, de most közelebb az ellenzék
Gubík szerint a téma felvetése megmutatta, hogy mely pártokkal lehet együttműködni ebben a kérdésben, és mely pártokkal nem.
„A Beneš-dekrétumok kérdése azt mutatja, hogy az ellenzékkel ebben a kérdésben együtt tudunk működni, a kormánypártokkal nem”
– mondta Gubík. Szerinte azonban más témákban ez fordítva is előfordulhat. „A Magyar Szövetség sem nem kormánypárt, sem ellenzéki párt, hanem egy középen lévő erős, regionális magyar párt. Ezt a vonalat tartani szeretnénk” – mondta a pártelnök. Azt elismerte, hogy a szlovák pártoknak a Beneš-dekrétumok kérdésében mutatott álláspontja hatással lesz majd a lehetséges partnerek meghatározása során a következő parlamenti választás előtt.
Kapcsolódó cikkünk
Alapszabályt módosított és hosszú távú programot fogad el ma a Magyar Szövetség kongresszusa, már a jövő évi választásra készülnek. A Beneš-dekrétumok, a kisebbségi jogok kapcsán a kormányt és a kisebbségi kormánybiztost is bírálta.
Központosításra készül a Magyar Szövetség a mai kongresszusán, amelyen módosítani akarják a párt alapszabályát is. Gubík László pártelnök szerint azonban csak kicsit vesznek vissza a regionális szervezetek hatásköreiből. Szerinte a pártnak most „pulóveres mozgalmárokra” van szüksége, akik dolgozni tudnak és akarnak.
„És ennek ágyaz meg a párt szuperregionális és végletekig decentralizált döntéshozatalát a központ felelősségvállalásával egyensúlyba hozó (…) új alapszabály”
– mondta Gubík a közgyűlésem tartott beszámolójában. Szerinte a Magyar Szövetség még ezzel az új alapszabállyal is „a regionálitást és decentralizációt” tisztelő és alkalmazó párt marad. Az új alapszabályt a kongresszus már elfogadta. Ez vétójogot biztosít a pártelnöknek bizonyos jelöltállítási kérdésekben.
„Pulóveres mozgalmárok” kellenek
A pártelnök úgy látja, új módszerekre van szüksége a Szövetségnek, hogy jobban el tudják érni az embereket. „Végig kell szántanunk a háztartásokat is, a kultúrházas és koszorúzós rendezvényeken túl a komfortzónán kívül eső minden terepen jelen kell lennünk, legyen az az áruházak előtti tér, a helyi kocsma, a piac, a focipálya” – mondta Gubík. Szerinte minél több önkéntesre van szükségük, mert szerinte a helyi szervezeteik már nem nagyon képesek a mozgósításra.
„Önkéntesek és segítők is kellenek. Legyünk őszinték, a helyi szervezeteink már csak kivételes esetben tudják kitermelni ezt a hálót”
– mondta Gubík. A „pulóveres” hasonlathoz többször visszatért, szerinte a kongresszus után kezdődnek majd a „pulóveres napok”, amikor mindenkinek dolgoznia kell. A hasonlatot Öllös Lászlótól vette, aki a párt november 17-én tartott konferenciáján pulóverben jelent meg, mert 1989-ben a „pulóveres mozgalmárok” döntötték meg a kommunista rendszert.
Gubík bírálta a párt egyes képviselőit is, habár jobbára név nélkül. „Aki kételkedik, magára játszik vagy alibit keres, ő is megbecsült tagja marad a politikai közösségnek, de inkább adja át helyét a pulóveres társának” – mondta a pártelnök. Úgy véli, elég volt a másra mutogatásból és a mellébeszélésből.
„Nem fog meghatni sem a társunkra mutogatás, sem a pártbéli múlt, sem a régi érdemek”
– mondta Gubík.
Együttélés 2040
A kongresszus elfogadta a párt hosszútávú programját, amely négy pilléren áll:
• a nemzeti közösségek jogállása
• nyelv, kultúra és oktatás
• regionális fejlesztés és gazdasági esélyek
• fenntarthatóság és környezetvédelem
A dokumentum 15 éves, hosszú távú tervet tartalmaz. Eszerint a szlovákiai magyarság döntő része a rendszerváltás óta eltelt 35 évet “elvesztegetett időnek” érzi.
“Olyannak, amelyet csak elszenvedtünk, és amely elment fölöttünk anélkül, hogy sorskérdéseinken alakítani tudtunk volna”
– áll a dokumentumban. Ez kapcsolódik az idén tavasszal meghirdetett 13 ponthoz, amit a párt országos tanácsa fogadott el Kassán.
A kormánybiztos helyében lemondana
Horony Ákos kormánybiztos azonban megkapta a „selyemzsinórt”, igaz udvarias, baráti szavakba csomagolva.
„Alkatilag, vérmérsékletben és betöltött hivatalban is mások vagyunk Horony Ákos barátommal, ezért nyugodtan kijelenthetem, hogy én a héten már felálltam volna a helyemről”
– mondta Gubík. Ezzel arra utalt, hogy a kormány, amelynek kormánybiztosként ő is tagja, szerinte nagyon rosszul reagált az utóbbi napokban egyre forróbb témává váló Beneš-dekrétumokra. „A szlovák kormány elégtelenre vizsgázott ebben a kérdésben” – mondta a Beneš-dekrétumokra adott kormányzati reakcióra Gubík.
Elégedetlen azonban a kormány hozzáállásával a kisebbségi jogokkal kapcsolatban is.
„Évek óta láthatóak a magyar-szlovák kormányközi kapcsolatok eredményei a gazdasági kérdésekben vagy a korábbi sovinizmus féken tartásában, de azt is látjuk, hogy jogállási kérdéseinkben a miniszterelnökök barátsága sem hozta meg a Kánaánt“
– mondta a pártelnök.
Kapcsolódó cikkünk
Az elnök beleszólást kapott a megyei képviselők és megyeelnökjelöltek kiválasztásába, bizonyos városokban a polgármesterjelölt meghatározásába is. A kisebbségi kormánybiztost nem akarja lemondatni a Magyar Szövetség elnöke.
Az alapszabály-módosítás volt az egyik legfontosabb témája a Magyar Szövetség szombati kongresszusának, amely a jelenlévők nagy többségével el is fogadta azt. Az előkészítés azonban nem volt egyszerű, még pénteken éjszaka is a dokumentum részletein vitatkozott a párt kibővített elnöksége. „A dokumentummal végül egyetértett az elnökség és a járási elnökök is” – mondta a kongresszust követő sajtótájékoztatón Gubík László.
A pártelnök bizonyos kérdésekben „együttdöntési” jogot kapott a regionális szervezetekkel.
„Az együttdöntési jog a megyei képviselőjelöltekre vonatkozik, illetve a megyei elnökjelöltekre”
– mondta Gubík. Habár nem pontosította, de ez valamifajta vétójogot jelent az elnök számára ezeknek a jelölteknek a kiválasztása során.
A párt várhatóan meghatároz majd bizonyos „kiemelt” városokat, mint például Dunaszerdahelyet, Komáromot stb. ahol az elnöknek szintén beleszólása lesz a polgármesterjelölt kiválasztásába. „Ilyen lesz most is, a választások előtt a megfelelő időben az országos elnökségnek kell ezekre a városokra javaslatot tenni” – mondta Gubík. Ez azonban már az eddigi alapszabály is lehetővé tette.
Horony Ákost mégsem mondatnák le
Habár Gubík óvatosan bírálta Horony Ákost, a kisebbségi ügyi kormánybiztost, mivel a helyén maradt azután is, hogy a kormány határozatban ítélte el a Beneš-dekrétumok hatályon kívül helyezésére tett erőfeszítéseket. „Alkatilag, vérmérsékletben és betöltött hivatalban is mások vagyunk Horony Ákos barátommal, ezért nyugodtan kijelenthetem, hogy én a héten már felálltam volna a helyemről” – mondta kongresszusi beszédében Gubík.
A sajtótájékoztatón árnyalta ezt.
„Horony Ákost az egyik, ha nem a legkiválóbb jogászunknak tartom”
– mondta az Új Szó kérdésére Gubík. Szerinte több, kisebbségi jogokat térintő dokumentumon dolgoznak. „Ebben természetesen támogatjuk őt, bízunk benne, hogy a munkája eredményre is vezet” – mondta Gubík. Elismerte azonban, hogy a kormánybiztos nincs könnyű helyzetben, mert a kormány nemzetiségi politikájának van egy „üvegplafonja” ami fölé nem enged senkit. Gubík szerint a kisebbségi jogi törvény elfogadása jelenleg elképzelhetetlen, mert például a kormányprogram sem tartalmazza.
Amikor beindul a hisztifaktor
A párt december 9-re szakmai fórumot hívott össze, amin a Beneš-dekrétumok lehetséges hatályon kívül helyezését szeretné megvitatni. A fórumra meghívták valamennyi parlamenti párt képviselőjét, de Gubík még nem tudta megmondani, hogy mely pártok küldenek rá képviselőt. Az Új Szó információi szerint a Progresszív Szlovákia már jelezte, hogy részt vesz az egyeztetésen. „A fórum célja, hogy racionális párbeszédet tudjunk folytatni a témában” – mondta Gubík. Ugyanakkor elismerte, hogy a szlovák politikusok többségével nehéz tárgyalni erről a témáról.
„Ha előkerül a Beneš-dekrétumok ügye, akkor beindul a hisztifaktor a szlovák politikusok fejében”
– magyarázta Gubík. A megbeszélésen próbálják majd elmondani, hogy nem a szlovák államiság alapjait akarják szétverni, hanem egyetlen dekrétumról akarnak beszélni, ami alapján emberek százaitól vesznek el földterületeket.
Középen, de most közelebb az ellenzék
Gubík szerint a téma felvetése megmutatta, hogy mely pártokkal lehet együttműködni ebben a kérdésben, és mely pártokkal nem.
„A Beneš-dekrétumok kérdése azt mutatja, hogy az ellenzékkel ebben a kérdésben együtt tudunk működni, a kormánypártokkal nem”
– mondta Gubík. Szerinte azonban más témákban ez fordítva is előfordulhat. „A Magyar Szövetség sem nem kormánypárt, sem ellenzéki párt, hanem egy középen lévő erős, regionális magyar párt. Ezt a vonalat tartani szeretnénk” – mondta a pártelnök. Azt elismerte, hogy a szlovák pártoknak a Beneš-dekrétumok kérdésében mutatott álláspontja hatással lesz majd a lehetséges partnerek meghatározása során a következő parlamenti választás előtt.
Kapcsolódó cikkünk
Alapszabályt módosított és hosszú távú programot fogad el ma a Magyar Szövetség kongresszusa, már a jövő évi választásra készülnek. A Beneš-dekrétumok, a kisebbségi jogok kapcsán a kormányt és a kisebbségi kormánybiztost is bírálta.
Központosításra készül a Magyar Szövetség a mai kongresszusán, amelyen módosítani akarják a párt alapszabályát is. Gubík László pártelnök szerint azonban csak kicsit vesznek vissza a regionális szervezetek hatásköreiből. Szerinte a pártnak most „pulóveres mozgalmárokra” van szüksége, akik dolgozni tudnak és akarnak.
„És ennek ágyaz meg a párt szuperregionális és végletekig decentralizált döntéshozatalát a központ felelősségvállalásával egyensúlyba hozó (…) új alapszabály”
– mondta Gubík a közgyűlésem tartott beszámolójában. Szerinte a Magyar Szövetség még ezzel az új alapszabállyal is „a regionálitást és decentralizációt” tisztelő és alkalmazó párt marad. Az új alapszabályt a kongresszus már elfogadta. Ez vétójogot biztosít a pártelnöknek bizonyos jelöltállítási kérdésekben.
„Pulóveres mozgalmárok” kellenek
A pártelnök úgy látja, új módszerekre van szüksége a Szövetségnek, hogy jobban el tudják érni az embereket. „Végig kell szántanunk a háztartásokat is, a kultúrházas és koszorúzós rendezvényeken túl a komfortzónán kívül eső minden terepen jelen kell lennünk, legyen az az áruházak előtti tér, a helyi kocsma, a piac, a focipálya” – mondta Gubík. Szerinte minél több önkéntesre van szükségük, mert szerinte a helyi szervezeteik már nem nagyon képesek a mozgósításra.
„Önkéntesek és segítők is kellenek. Legyünk őszinték, a helyi szervezeteink már csak kivételes esetben tudják kitermelni ezt a hálót”
– mondta Gubík. A „pulóveres” hasonlathoz többször visszatért, szerinte a kongresszus után kezdődnek majd a „pulóveres napok”, amikor mindenkinek dolgoznia kell. A hasonlatot Öllös Lászlótól vette, aki a párt november 17-én tartott konferenciáján pulóverben jelent meg, mert 1989-ben a „pulóveres mozgalmárok” döntötték meg a kommunista rendszert.
Gubík bírálta a párt egyes képviselőit is, habár jobbára név nélkül. „Aki kételkedik, magára játszik vagy alibit keres, ő is megbecsült tagja marad a politikai közösségnek, de inkább adja át helyét a pulóveres társának” – mondta a pártelnök. Úgy véli, elég volt a másra mutogatásból és a mellébeszélésből.
„Nem fog meghatni sem a társunkra mutogatás, sem a pártbéli múlt, sem a régi érdemek”
– mondta Gubík.
Együttélés 2040
A kongresszus elfogadta a párt hosszútávú programját, amely négy pilléren áll:
• a nemzeti közösségek jogállása
• nyelv, kultúra és oktatás
• regionális fejlesztés és gazdasági esélyek
• fenntarthatóság és környezetvédelem
A dokumentum 15 éves, hosszú távú tervet tartalmaz. Eszerint a szlovákiai magyarság döntő része a rendszerváltás óta eltelt 35 évet “elvesztegetett időnek” érzi.
“Olyannak, amelyet csak elszenvedtünk, és amely elment fölöttünk anélkül, hogy sorskérdéseinken alakítani tudtunk volna”
– áll a dokumentumban. Ez kapcsolódik az idén tavasszal meghirdetett 13 ponthoz, amit a párt országos tanácsa fogadott el Kassán.
A kormánybiztos helyében lemondana
Horony Ákos kormánybiztos azonban megkapta a „selyemzsinórt”, igaz udvarias, baráti szavakba csomagolva.
„Alkatilag, vérmérsékletben és betöltött hivatalban is mások vagyunk Horony Ákos barátommal, ezért nyugodtan kijelenthetem, hogy én a héten már felálltam volna a helyemről”
– mondta Gubík. Ezzel arra utalt, hogy a kormány, amelynek kormánybiztosként ő is tagja, szerinte nagyon rosszul reagált az utóbbi napokban egyre forróbb témává váló Beneš-dekrétumokra. „A szlovák kormány elégtelenre vizsgázott ebben a kérdésben” – mondta a Beneš-dekrétumokra adott kormányzati reakcióra Gubík.
Elégedetlen azonban a kormány hozzáállásával a kisebbségi jogokkal kapcsolatban is.
„Évek óta láthatóak a magyar-szlovák kormányközi kapcsolatok eredményei a gazdasági kérdésekben vagy a korábbi sovinizmus féken tartásában, de azt is látjuk, hogy jogállási kérdéseinkben a miniszterelnökök barátsága sem hozta meg a Kánaánt“
– mondta a pártelnök.
Kapcsolódó cikkünk
Az elnök beleszólást kapott a megyei képviselők és megyeelnökjelöltek kiválasztásába, bizonyos városokban a polgármesterjelölt meghatározásába is. A kisebbségi kormánybiztost nem akarja lemondatni a Magyar Szövetség elnöke.
Az alapszabály-módosítás volt az egyik legfontosabb témája a Magyar Szövetség szombati kongresszusának, amely a jelenlévők nagy többségével el is fogadta azt. Az előkészítés azonban nem volt egyszerű, még pénteken éjszaka is a dokumentum részletein vitatkozott a párt kibővített elnöksége. „A dokumentummal végül egyetértett az elnökség és a járási elnökök is” – mondta a kongresszust követő sajtótájékoztatón Gubík László.
A pártelnök bizonyos kérdésekben „együttdöntési” jogot kapott a regionális szervezetekkel.
„Az együttdöntési jog a megyei képviselőjelöltekre vonatkozik, illetve a megyei elnökjelöltekre”
– mondta Gubík. Habár nem pontosította, de ez valamifajta vétójogot jelent az elnök számára ezeknek a jelölteknek a kiválasztása során.
A párt várhatóan meghatároz majd bizonyos „kiemelt” városokat, mint például Dunaszerdahelyet, Komáromot stb. ahol az elnöknek szintén beleszólása lesz a polgármesterjelölt kiválasztásába. „Ilyen lesz most is, a választások előtt a megfelelő időben az országos elnökségnek kell ezekre a városokra javaslatot tenni” – mondta Gubík. Ez azonban már az eddigi alapszabály is lehetővé tette.
Horony Ákost mégsem mondatnák le
Habár Gubík óvatosan bírálta Horony Ákost, a kisebbségi ügyi kormánybiztost, mivel a helyén maradt azután is, hogy a kormány határozatban ítélte el a Beneš-dekrétumok hatályon kívül helyezésére tett erőfeszítéseket. „Alkatilag, vérmérsékletben és betöltött hivatalban is mások vagyunk Horony Ákos barátommal, ezért nyugodtan kijelenthetem, hogy én a héten már felálltam volna a helyemről” – mondta kongresszusi beszédében Gubík.
A sajtótájékoztatón árnyalta ezt.
„Horony Ákost az egyik, ha nem a legkiválóbb jogászunknak tartom”
– mondta az Új Szó kérdésére Gubík. Szerinte több, kisebbségi jogokat térintő dokumentumon dolgoznak. „Ebben természetesen támogatjuk őt, bízunk benne, hogy a munkája eredményre is vezet” – mondta Gubík. Elismerte azonban, hogy a kormánybiztos nincs könnyű helyzetben, mert a kormány nemzetiségi politikájának van egy „üvegplafonja” ami fölé nem enged senkit. Gubík szerint a kisebbségi jogi törvény elfogadása jelenleg elképzelhetetlen, mert például a kormányprogram sem tartalmazza.
Amikor beindul a hisztifaktor
A párt december 9-re szakmai fórumot hívott össze, amin a Beneš-dekrétumok lehetséges hatályon kívül helyezését szeretné megvitatni. A fórumra meghívták valamennyi parlamenti párt képviselőjét, de Gubík még nem tudta megmondani, hogy mely pártok küldenek rá képviselőt. Az Új Szó információi szerint a Progresszív Szlovákia már jelezte, hogy részt vesz az egyeztetésen. „A fórum célja, hogy racionális párbeszédet tudjunk folytatni a témában” – mondta Gubík. Ugyanakkor elismerte, hogy a szlovák politikusok többségével nehéz tárgyalni erről a témáról.
„Ha előkerül a Beneš-dekrétumok ügye, akkor beindul a hisztifaktor a szlovák politikusok fejében”
– magyarázta Gubík. A megbeszélésen próbálják majd elmondani, hogy nem a szlovák államiság alapjait akarják szétverni, hanem egyetlen dekrétumról akarnak beszélni, ami alapján emberek százaitól vesznek el földterületeket.
Középen, de most közelebb az ellenzék
Gubík szerint a téma felvetése megmutatta, hogy mely pártokkal lehet együttműködni ebben a kérdésben, és mely pártokkal nem.
„A Beneš-dekrétumok kérdése azt mutatja, hogy az ellenzékkel ebben a kérdésben együtt tudunk működni, a kormánypártokkal nem”
– mondta Gubík. Szerinte azonban más témákban ez fordítva is előfordulhat. „A Magyar Szövetség sem nem kormánypárt, sem ellenzéki párt, hanem egy középen lévő erős, regionális magyar párt. Ezt a vonalat tartani szeretnénk” – mondta a pártelnök. Azt elismerte, hogy a szlovák pártoknak a Beneš-dekrétumok kérdésében mutatott álláspontja hatással lesz majd a lehetséges partnerek meghatározása során a következő parlamenti választás előtt.
Kapcsolódó cikkünk
Kinevezésekor az egyik céljának azt nevezte, hogy a kormány fogadja el a kisebbségek jogállásáról szóló törvényt. A Szövetség elnöke szerint a csoda kategóriájába tartozna, ha ez megtörténne. Ezt így látja ön is?
Ezt a megfogalmazást túlzónak érzem, de nyilvánvaló, hogy a politikai csillagállás, a parlament összetétele nem kedvez ennek. A magyar párt nincs a parlamentben, politikai erőként hiányzik a törvényhozásból, jelenléte ezt a folyamatot elősegíthetné. Kinevezésemkor elmondtam, hogy fontos feladatomnak tartom ennek a törvénytervezetnek a kidolgozását, elkészítését. Ez most zajlik, egy munkacsoport dolgozik ezen, amely igyekszik elemzésekkel alátámasztani a törvényt. Az elfogadása már politikai akarat kérdése, hogy lesz-e erre akarat, az már túlmegy az én hatáskörömön és lehetőségeimen. Az én feladatom az, hogy a kormány számára kidolgozzak egy javaslatot
És mikorra készülhet el ez a javaslat?
A jövő év folyamán, az év első felében már le fogjuk tudni tenni az asztalra. Az említett munkacsoportnak tagjai a minisztériumok képviselői is, a kormány törvényelőkészítő tanácsa is képviselteti magát benne, és intenzív vita folyik a csoportban arról, hogy a jelenlegi alkotmányos keretek mire adnak lehetőséget. Mi felvetettük a kisebbségi önkormányzatok kérdését, a kedvezményes kisebbségi mandátum kérdését, de vannak olyan vélemények, hogy ehhez alkotmánymódosításra lenne szükség. Azt szeretném elérni, hogy a kormány fogadjon el egy jogalkotási szándékot, amiben meghatározza az egyes területeket is. Szeretném azt is elérni, hogyha arra jutunk, hogy a kisebbségi önkormányzati rendszert a jelenlegi alkotmányos keretek között nem tudnánk létrehozni, akkor mondjuk el, hogy milyen alkotmánymódosításra lenne szükség. Igény ugyanis van a kisebbségi önkormányzatra.
De a kisebbségek jogállásáról szóló törvény egy tervezete korábban, még az előző kormány és kormánybiztos idején már elkészült. Azt nem lehetett használni?
Azt a kisebbségi bizottság fogadta el, amely a kormány tanácsadó szerve, ilyen anyag a kormány elé még nem került, mivel elakadt több minisztérium közbelépése miatt. Annak az anyagnak nem is tartalmával van gond, hanem azzal, hogy nem készült hozzá egy bővebb elemzés, pedig arra szerintem mindenképpen szükség van.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
