Homokzsák, harmadfokú készültség, lassú apadás az Ipolyon Károly Beáta2025. 12. 01., h – 12:13
Egyre gyakoribb, hogy téli áradásokkal néznek szembe a folyók mellet élők. Leggyakrabban hóolvadás vagy nagy mennyiségű csapadék (eső) miatt következnek be ezek a villám-áradások, az egyre „melegebb” telek pedig már nem hoznak tartós hótakarót.
Az árvizek akkor alakulnak ki, amikor a folyóvíz a medréből kilép, és átmenetileg elönti a környező területeket. A téli hónapokban az árvizek is okozhatnak súlyos károkat az infrastruktúrában, például gátakban és védelmi rendszerekben. Mindemellett az apadás is lassabb.
• Hóolvadás: A gyors és nagymértékű hóolvadás jelentős vízmennyiséget zúdíthat a folyókba.
• Csapadék: Intenzív téli esőzések, különösen ha tartósak, szintén okozhatnak árvizeket.
• Gátak meghibásodása: A vízelvezető és védelmi rendszerek meghibásodása is vezethet árvízhez.
Eltérő készültségi szintek
Aki az Ipoly, vagy épp a Duna mellett él, az már az évtizedek alatt megfigyelhette, hogy Magyarországon jóval alacsonyabban vannak az árvízvédelmi szintek, s az áradások hamarabb jutnak be a lakott területekre, mint a szlovák oldalon.
A múlt hét elején történt intenzív esőzések, s az olvadó hó, nem kis kellemetlenséget okozott, vagy még okoz is az Ipoly-mentén élőknél. Múlt pénteken lezárták az Ipolyhídvég – Drégelypalánk határátkelőt, a Szent Borbála-hídon még vasárnap sem lehetett átmenni. Az Ipoly kilépett a medréből ezen a területen. A nagykürtösi járásbeli Szlovákgyarmatnál szombaton tetőzött az Ipoly 425 centiméteren, s várhatóan szerdára (dec. 3.) már 250 cm alá csökken a vízszintje. Jelenleg a Szlovák Hidrometeorológiai Intézet (SHMÚ) adatai szerint nincs árvízvédelmi készültség a régióban.
Ipolytarnócra betört az Ipoly
Az Ipoly által legjobban veszélyeztetett rész Losonc és Tőrincs között volt, ahol a magyarországi oldalon Ipolytarnócot megviselte a hirtelen áradás. Az ipolytarnóci önkormányzat már november 26-án elkezdte az árvízvédelmi készülődést a Magyar Honvédség, a Katasztrófavédelem és a HELP mentőegyesület önkénteseivel és gépjárműveivel.
Ipolytarnócon az Ipoly folyó 2025.11.27-én hajnali 02:00 órakor tetőzött 407 cm vízállással. Másnap reggelre a vízszint jelentősen csökkent. Gál István polgármester a közösségi oldalon annak is hangot adott, hogy a korábbi vezetés miért nem mérte fel annak a helyzetét, hogy három ház árvizes területre épül. Végül november 28-án vonták vissza a harmadfokú készültséget a településen, első szintre mérsékelték.
Ipolytarnóchoz a legközelebbi szlovákiai mérőállomás a losonci járásbeli Kalondán található, ahol az Ipoly tetőzését november 26-án, szerdán mérték közel 360 cm-en, a második árvízvédelmi szinten. Ezen a szakaszon az Ipolynak 410 cm magasra kell emelkednie, hogy elérje a harmadfokú készültséget.
Ipolyság mellett, Ipolyvisken múlt hét csütörtökön tetőzött az Ipoly 427 cm-en, majd a hirtelen apadást újabb emelkedés követte, jelenleg 3 méter felett stagnál december elsejével.
Lezárt határátkelők
Jelenleg le van zárva az Ipolyhídvég-Drégelypalánk, illetve az Ipolyvarbó-Őrhalom határátkelő. Az erre közlekedők már megfigyelhették, hogy az újonnan átadott Ipoly átkelőknek a magyarországi felhajtója alacsonyabban fekszik, ezért az út gyorsabban víz alá kerül, mint a szlovákiai oldalon. A Szent-Iványi, illetve a Szent-Borbála híd után, az Ipolydamásdot és Helembát összekötő Károly Róbert híd szokott veszélyhelyzetbe kerülni az Ipoly áradása miatt, azonban ez még járható.
Kapcsolódó cikkünk
Mit jelent egyáltalán, hogy „befagy a Duna”? A köznyelvben „befagyásnak” azt nevezzük, amikor a folyó teljes szélességében összefüggő jégpáncél alakul ki, amely meg is állítja (vagy drasztikusan lelassítja) a vízmozgást. Ennél gyakoribb a zajló jég (úszó jégtáblák), illetve a parti jég, de ezek nem jelentik a folyó „teljes” befagyását.
Mikor fagyott be utoljára?Budapestnél utoljára 1963 telén állt be a Duna teljes szélességben; a krónikák szerint 1963. január 8-án éjjel rögzült a jég, és extrém hideg, viharos szél súlyosbította a helyzetet. Az iskolák hetekre bezártak, a jég pedig látványosan torlódott a fővárosnál.Pozsonynál is 1963 februárjában dokumentálták az utolsó teljes befagyást; a korabeli felvételek és beszámolók szerint a vízügy éjjel-nappal figyelte a jéghelyzetet a Pozsony–Párkány szakaszon.
A 20. század közepén több hosszú, kemény tél is volt (1939/40; 1946/47; 1953/54; 1962/63), amikor a Duna hetekig-hónapokig jég alatt állt a közép- és alsó szakaszokon is. A régi feljegyzések szerint például a 1946/47-es tél volt a leghosszabb jégidőszak sok helyen; Pozsony megye hivatalos oldalai 70–90 napos jégborítást is idéznek a korszakból.
Mi történt azóta? – A „nagy fagyok” visszaszorulása
A kutatások egyértelmű trendet mutatnak: az 1950-es évektől a Dunán a tartós jégképződés ritkává vált. Ennek fő okai:
Melegebb telek Kelet- és Közép-Európában (átlagosan kb. +1,5 °C melegedés 1901–1950-hez képest);Antropogén hőterhelés (tisztított szennyvizek, erőművi hűtővizek), amelyek emelik a vízhőmérsékletet;A Fekete-tenger téli hőmérsékletének emelkedése, ami enyhíti a régió télies időjárását.
Hosszú idősorok alapján a „freeze-up” (befagyás kezdete) és a „ice-on” dátumok évtizedenként érezhetően későbbre tolódtak a Dunán és a Balatonon is (pl. 21–30 nappal / 100 év nagyságrendben a Dunán). Ez statisztikailag is kimutatható változás.
„De hisz 2017-ben is volt jég!” – részleges befagyások és jéghelyzetek
Az utóbbi évtizedekben teljes befagyás a közép-Dunán (Pozsony–Budapest) már nem fordult elő, de komoly jéghelyzet igen:
2016/17 tele: a navigációt Pozsony és a magyar határ között felfüggesztették a zajló jég miatt, miközben a szerb–román határ környékén, illetve Bulgária Silistra térségében szakaszosan be is állt a Duna, és a jéghelyzet március közepéig elhúzódott.
Konklúzió: a részleges jegesedés és a vízi közlekedést érintő korlátozások továbbra is előfordulhatnak, de a fővárosi vagy pozsonyi szakasz „teljes” befagyása ma már rendkívül valószínűtlen.
Regionális kitekintés – hol „esélyesebb” a jég?Felső-Duna (Németország–Ausztria)
Gyorsabb meder, erős sodrás, szabályozott szakaszok – teljes befagyás ma már kivételes lenne. A jég főként parti sávokban jelenhet meg, nagyon hideg időszakokban zajlás is előfordulhat.
Középső Duna (Szlovákia–Magyarország: Pozsony–Budapest)
Tartós, összefüggő jégtakaró a történelmi időkben sem minden télen alakult ki. A közelmúltban (2017) jelentős jégzajlás történt, navigációs korlátozásokkal. Mai klímában teljes befagyás nagyon ritka lenne.
Alsó-Duna (Szerbia–Románia–Bulgária)
A múltban és ma is nagyobb az esély szakaszos befagyásra/jégdugókra – 2017-ben kb. 170 km hosszan beállt a folyó, néhol többméteres jégvastagsággal.
Duna-delta
Idősebbek még emlékeznek a korábbi, rendszeres korcsolyázásra, de a melegedő telek és az emberi hőbevezetések itt is erősen visszafogták a tartós befagyást az elmúlt 70 évben.
Mi kellene a „klasszikus” befagyáshoz?
A jégképződés küszöbértéke is emelkedett: míg 1837–1950 között már –0,54 °C körüli téli átlaghőmérsékletnél is kialakulhatott összefüggő jég, az 1950-es évektől ehhez már kb. –1,05 °C alatti levegőhőmérséklet kell – vagyis tartósabb és erősebb fagy szükséges, mint régen. Ehhez jön a folyó „felmelegítése” (szennyvizek, hűtővizek), a mederszabályozás (mélyebb, gyorsabb meder), amelyek mind a jég ellen dolgoznak.
Lehet-e még valaha teljesen befagyott Duna Budapestnél vagy Pozsonynál?
A tudományos szakirodalom és a vízügyi tapasztalatok alapján nem lehetetlen, de rendkívül valószínűtlen – kivételes, hosszan tartó hideghullám és kedvező hidrológiai körülmények együttállása kellene hozzá. A valószínű forgatókönyv továbbra is: zajló jég, parti jég, időszakos hajózási korlátozások, főleg a közép- és alsó szakaszokon.
Történelmi érdekességek – vásárok, átkelések, jégárak
A 19. században – és korábban – jégvásárokat is tartottak a Dunán; a pozsonyi források szerint még megrakott szekerek is átkelhettek vastag jégen. A tatárjárás idején (1241/42) a befagyott Duna katonai átkelést tett lehetővé. A 20. században viszont a jégárak komoly árvíz- és infrastruktúra-kockázatot jelentettek, amit a vízügy és a hatóságok folyamatosan figyeltek.
Biztonság és közlekedés maJégre lépni tilos és életveszélyes nagy folyókon, még összefüggő jégpáncél esetén is – a sodrás alámoshatja a jeget.Hajózás: jelentős jéghelyzetben a hatóságok részlegesen vagy teljesen felfüggeszthetik a közlekedést; ez történt 2017 januárjában a Pozsony–magyar határ szakaszon.
(epic.awi,nature.com,icpdr,spectator.sme,teraz,welovemo)
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
