Kábelrengeteg a lakásban – mit kezdjünk vele? Lovas Emőke2025. 11. 30., v – 13:29
Kábelek mindenhol, összegubancolódva, feketén-fehéren-szürkén, köztük meg a pormacskák. A legtöbbünk számára ismerős a probléma. Mit kezdjünk a kábelrengeteggel a lakásban? Erre adunk most néhány költséghatékony tippet.
Az új építésű lakások, házak esetében könnyű dolgunk van, főleg ha lakberendező tanácsát is kikérjük. A vizualizációk segítségével könnyedén átgondolhatjuk az elektromos eszközök helyét, kiszámolhatjuk, hol és mennyi kiállásra, konnektorra, kapcsolóra lesz szükségünk, hol fogjuk szárítani a hajunkat, hol lesz a kávéfőző, a mikró, a számítógép, a router. A készülő fotorealisztikus vizualizációval és tervekkel sokat könnyíthetünk a helyzetünkön, és nem kerül vagyonokba sem. A lakberendező ugyanis azt is segít átgondolni (akár a nyár közepén is), hogy hol lesz a legjobb helyen a karácsonyfa. És akkor oda mindenképpen tervez egy kiállást is a fényfüzérnek. De a régi lakások, házak felújításakor gyakran nem engedhetjük meg magunknak, hogy szétvéssük a falakat, és átkábelezzük az egész lakást – és hát, valljuk be, nem is mindig akarjuk. Ezek az épületek viszont nem erre a mennyiségű elektromos kütyüre lettek tervezve, amit manapság egy átlagos család használ.
Nézzük, hogyan tudjuk elrejteni a kábelek egy részét!
Válasszunk megfelelő bútort a tévének!
Media storage néven manapság már millióféle tévészekrény, -asztal áll a rendelkezésünkre, amikben esztétikusan, a tévé és a bútor mögött tudjuk vezetni a kábeleket. De mi lesz a szekrény mögött kígyózó, porosodó vezetékekkel?
Kapcsolódó cikkünk
Fontos az első benyomás. Így van ez a lakásunk, házunk esetében is. Egy rendetlen, sötét előszoba a teljes lakás összképét elronthatja, nem beszélve arról, hogy melyikünk akarna bokáig cipőtengerben gázolni, miközben a fogasokról három rétegben lógó kabátrengeteg az arcába csapódik?
Inspirációs képek
Az interneten található inspirációs képek használhatóak ugyan, de a kellő körültekintéssel. Érdemes kiértékelnünk azt, amit látunk, mielőtt a saját otthonunkban egy az egyben lemásolnánk. A legtöbb pinterestes képen ugyanis az előszoba leginkább egy kirakatrendező által gondosan megkomponált díszletnek tűnik. Konzolasztal, rajta törékeny porcelántárgyak, a padlóra helyezett gumicsizma, benne a szőnyeg színével harmonizáló, őszi virágcsokor, és egyetlen kabát a fogason, függönyöket is megszégyenítő, tökéletes ráncolással… De valljuk be, a mi előszobáink valahogy sosem akarnak így kinézni.
Cuccok egymás hátán
A realitás egy kicsit más: az előszoba a funkcióról szól. Kabát- és cipőrengetegeket, táskákat, tornacuccot, edzős cuccot, futós cuccot, esernyőket, kulcscsomókat kell valahogy itt elsuvasztanunk úgy, hogy még valamennyire ki is nézzen a dolog. Adunk pár tippet arra, hogyan kerüljük el az őszi káoszt (egy kisebb rakás iskolással a háztartásban).
Beépített szekrény, gardrób
A legoptimálisabb, legpraktikusabb megoldás nyilván a fal síkjába simuló, beépített szekrény vagy járható gardrób. Ebben elfér minden, csak a rutint kell beépítenünk a mindennapokba, hogy ide pakoljunk el hazaérkezés után. Jó megoldás lehet, ha a tárolónak tükrös ajtót tervezünk, ezáltal az egyébként általában szűkös tér is a sokszorosára nőhet optikailag.
Fogasok, de mennyi?
Ha nem áll rendelkezésünkre elég hely, hogy beépített szekrényünk legyen (márpedig a panellakásokban ez gyakran megoldhatatlan probléma), akkor érdemes mindenképpen olyan előszobabútort választanunk, aminek zárható részei is vannak a fogasok mellett. Ha sok színes kabátot kell elhelyeznünk, azaz nem minden kabátunk olyan homokszínű, mint Colombo hadnagyé, maradjunk a visszafogott fehér, a kevésbé intenzív árnyalatok vagy a fa mellett, ami a bútorokat illeti. A konzolasztal szép, de nem a barátunk…
Kiscipőt, kiscipőt…
A cipőtárolás okozza talán a legnagyobb kihívást egy háztartásban. A megoldás (sajnos) ez: számolnunk kell. Aztán ha sokkoló a végeredmény, nem árt szelektálni sem. De mindenképpen fontos, hogy ne „a legpofásabb” cipőtartót vigyük el a boltból, hanem azt, amibe be is férnek a cipőink.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Ha tavasz, akkor megújulás, ha megújulás, akkor lomtalanítás is, és ha már lomtalanítunk, akkor melyik helyiség lenne az első számú célpont, ha nem a gyerekszoba? A gyerekek egyik szenzontól a másikig növik ki a cuccaikat, unják meg a játékaikat, ráadásul egy tél (bőven!) elég arra, hogy új mesehősök és Disney-hercegnők kerüljenek a világuk középpontjába. Szülő legyen a talpán, aki ezzel lépést tart. Mi mégis adunk néhány tippet, hogyan legyen a kicsik (és a kicsivel nagyobbak) kedvére a gyerekszoba úgy, hogy közben ne kelljen rá vagyonokat költenünk, mert a dekoráció időtálló marad.
Hercegnők nem másznak falra!
A gyerekek a kedvenc mesefigurájukat – legyen az beszélő autó, életmentő, hátizsákos kutya vagy mindenféle hercegnő – nyilván a lehető legtöbb kiadásban és legtöbbféleképpen szeretnék látni a szobájukban. Erre azonban van más mód is, mint az, hogy rögtön ember (és kutya-) nagyságban a falra ragasztjuk, kenjük, tapétázzuk az illetőt.
Ha nem a falat dekoráljuk velük, akkor sokkal könnyebb lépést tartani a változásokkal, és anyagilag is kevésbé megterhelő, ha egyszer csak „berobban” egy új kedvenc.
Egy hercegnős-mesefigurás ágyneműhuzat, egy lámpabúra, pár tárolókosár, díszpárna sokkal jobb megoldás lehet. (Feltéve, ha a kicsik is hajlanak a kompromisszumra.)
De mi legyen akkor a fallal?
A falnak alapvetően bármilyen színe lehet. Rózsaszín és kék, sárga vagy zöld, teljesen mindegy. Egy aranyszabály van csak (főleg „normális” méretű és belmagasságú helyiség esetében): a falra ne a legélénkebb, legintenzívebb árnyalatot válasszuk, ami csak elérhető. Mozduljunk inkább a púderesebb, finomabb árnyalatok felé a színskálán, és ha mégis valamilyen látványos motívumot használnánk, azt egy falon (mondjuk az ágy mögöttin) tegyük. (Az ismétlődő, kisebb minták több falon is jól mutathatnak.) Sokkal időtállóbb egy dzsungeles-szafaris vagy egy növény-, esetleg erdőminta a falakon. Ez ugyanis éveken át „együtt nőhet” a gyerekkel. És dekorációnak jöhetnek mellé állatkák, tündérek, manók, mikor mi ragadja meg jobban a kis lakó képzeletét.
Pakolj el!
Az állandó ok a konfliktusra, a gyerekszobával kapcsolatban leggyakrabban elhangzó mondat minden bizonnyal az elpakolásra vonatkozik. Na de hogyan pakoljon el a gyerek, és hova? A tárolás tervezésénél a legfontosabb, hogy nézzük meg, mennyi cuccunk van, és ahhoz mérjük a szekrényeket, polcokat. Ha a minimalizmus hívei vagyunk, nyilván feleslegesen tervezünk a négy falból háromra, padlótól plafonig szekrényeket és tárolókat. Ha viszont sok-sok könyvünk és játékunk, ruhánk van, érdemes még „titkos” tárolókban is gondolkodnunk (például kihúzható ágyneműtartós ágyban, fiókokkal ellátott ülőpadban). Ne feledkezzünk meg a legókról sem. Az átlátszó műanyagból készült dobozok egyszerűek és olcsók, de a mindenféle színű és alakú játék bennük rendezetlen hatást kelt. Maradjunk inkább egy vidám, mesemintás, nem átlátszó tárolódoboznál vagy a természetes anyagokból készült kosaraknál.
Mire jók az inspirációs képek?
Röviden: sok mindenre, ugyanakkor semmire. A legtöbbjük csak arra, hogy idegesítsen minket.
Ahhoz, hogy a neten fellelhető inspirációs képek valóban hasznosak legyenek, meg kell tanulnunk jól látni és kiértékelni ezeket. Nagyon szépek azok a képek, amelyeken a gyerekszobában kizárólag egy játékgyártó halványkék és fáradt rózsaszín, fából készült játékai vannak, de legyünk reálisak: a gyerekek játékai mindenféle színűek és műanyagból (is) vannak. Kap a gyerek ajándékba mindenkitől mindent, olyat is, ami zenél, villog, neonfénnyel világít éjszaka. És ezeket is el kell pakolni valahova. Nem beszélve a könyvek gerincéről, a társasjátékok dobozáról, amik szerencsés esetben szintén vannak a gyerekszobában, és színesek. Úgyhogy feleslegesen stresszeljük magunkat és a gyereket ilyesmivel. Bőven elég, ha a gyerekszobában a nyitott polcok mellett zártak is vannak, és a legszínesebb, legkülönfélébb méretű és alakú játékokat el tudjuk helyezni oda. Ha a nyitott polcokra rakunk tárolódobozokat, sokkal jobban mutat, ha egyforma színűeket vagy más-más színűeket, de mondjuk azonos mintájúkat választunk.
Egy dolgot mindenképpen fontos szem előtt tartani: gyerekszoba is a lakás/ház része, és egy otthon akkor hat igazán rendezettnek, ha a berendezésekor is egy egységként kezeljük az összes szobát. Ezt tehetjük úgy, hogy nem használunk minden helységben különböző színű és stílusú burkolatokat (egyféle hideg- és egyféle melegburkolat tökéletesen megteszi), ismétlődhetnek a különböző helységekben azonos színű vagy stílusú dekorelemek, motívumok, stb. A gyerekszobának sem kellene ettől elütnie.
Az sem elvárás, hogy a gyerekszobában rend legyen – lehessen viszont könnyedén, viszonylag gyorsan rendet rakni, ha a helyzet úgy hozza.
Ha például vendégek jönnek, ne a gyerekszoba ajtajának minél gyorsabb becsukása legyen az első mozdulat. Ha mindennek megtaláljuk a helyét, villámgyorsan össze lehet kapkodni és elrakni a szétszórt cuccokat. Vagy legalábbis egy részüket.
Nem kiállítás
Ami a lerakóasztalokat, kis kosarakat, vázákat, porcelán dísztárgyakat illeti, ezek mind szépek és jók, de csak olyan háztartásban díszítsék az előszobát, ahol nincs „nagy élet”. Érdemes figyelembe venni, hányan élnek a háztartásban, mennyi gyerek rohan át a helyiségen nap mint nap, mennyire szűkös a tér a reggeli készülődés során. Az előszoba a funkcióról szól, nem a kiállított tárgyakról!
Szobaszerűség, világítás
Az előszobában is érdemes inkább egy szép szőnyeggel, lámpabúrával, tükörkerettel dekorálni, mint a(z egyébként általában) szűkös falakat valamilyen intenzív színnel lekenni. Gondoljunk a megfelelő világításra is, ez a tér a legritkább esetben kap sok természetes fényt. A mennyezeti lámpák mellett használjunk bátran falikarokat is. Az asztali lámpával óvatosan, könnyen a földön végezheti.
Tény, hogy az előszoba egy nehezen kezelhető tér, sok kihívással és kevés „mozgástérrel”, de érdemes a kialakítására nagyobb gondot fordítani. És aztán beépíteni a család rutinjába azt, hogy mindenki elpakoljon maga után. Azt mondják, ha valamit 21 napig csinálunk, az a szokásunkká, részünkké válik… Október közepére tehát ezzel is „sínen leszünk”…
A szegély
Mindenképpen esztétikus és biztonságos megoldás olyan padlószegélyt választani, amiben kábelek vezethetők. A speciálisan erre a célra tervezett csatornában elrejthető az elrejteni való.
Falpanelek
Ha kicsivel nagyobb megújulásra vágyunk, válasszunk falpaneleket, amik mögé nemcsak a vezetékek, hanem a LED-világítás is elrejthető, érdekes fényeffektusokat, hangulatvilágítást alakítva ki ezzel a belső térben. Egy meleg tölgy remekül mutat akár az indusztriális stílussal, betonnal, szürkével kombinálva is, a meleg színekkel dolgozó enteriőr pedig csak még melegebb, világosabb, barátságosabb lesz ettől az árnyalattól.
Lista a szegély felett
Nem a legesztétikusabb, de olcsó és praktikus megoldás fehér listában vezetni el a kábeleket, de nem mindegy, hol futtatjuk végig a falon. Maradjunk a szegélyléc felett ahelyett, hogy szemmagasságban vagy a plafon alatt annyi centivel húzzuk végig, amennyivel sikerül. Minél rejtettebb, annál jobb!
Ami nélkül nem megy!
Rossz hírem van: rendrakás nélkül nem fog menni. Az első és legfontosabb, hogy húzzunk ki mindent a falból, gondoljuk át, racionalizáljuk az elektromos kütyük elhelyezését és számát. A konyhában van olyan berendezés, amit csak pár hetente használunk? Nincs hely neki a szekrényben? Egy mozdulattal elpakolható, előszedhető, nem porosodik a pulton, és nem kell folyamatosan bedugva lennie a konnektorba. Egy kábellel máris kevesebbet kell kerülgetnünk. A másik fontos kérdés a hosszabbítóké. Valóban szükség van 3-5-akárhány méteresre, vagy rövidebb is megteszi? Esetleg valamivel kisebb, netán a két hosszabbító helyett elég egy, és az a töltő néha ki is húzható akár? Egy kis újragondolással máris szellősebb, rendezettebb a lakóterünk.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
