A klímakutatók évtizedek óta figyelmeztetnek arra, hogy az Antarktisz olvadása a globális felmelegedés egyik legveszélyesebb következménye. Egy friss, a Nature Geoscience folyóiratban megjelent tanulmány azonban új, eddig kevéssé ismert jelenségre hívja fel a figyelmet: a kontinens alatt víz alatti „viharok” tombolnak, amelyek drámai mértékben gyorsítják a Nyugat-Antarktisz jégtakarójának pusztulását.
A nyugat-antarktiszi jégtakaró hatalmas kiterjedésű: nagyjából 1,9 millió négyzetkilométeren terül el, helyenként a 1,9 kilométeres vastagságot is elérve. Ha ez a jégtömb teljes egészében elolvadna, a tudósok szerint mintegy három méterrel emelkedne a globális tengerszint – ami a világ part menti városainak millióit sodorná veszélybe. Jelenlegi ismereteink alapján ehhez évszázadokra lenne szükség, ám a friss kutatás azt sugallja: az olvadás sokkal gyorsabb ütemet vehet, mint amivel a tudomány eddig számolt.
A Kaliforniai Egyetem kutatócsoportja, élén Mattia Poinelli óceanográfussal, olyan folyamatokra világít rá, amelyek a felszínről teljesen észrevétlenek. A víz alatti örvények – vagy ahogy a kutatók nevezik, „mini viharok” – a mélyben meleg vizet kavarnak a jégselfek alá. Ezzel elérik, hogy azok alulról kezdjenek gyorsabban olvadni, miközben a felszínről nézve a környék akár nyugodtnak is tűnhet.
A jelenséget több tényező táplálja:
– az erős antarktiszi szelek,
– a folyamatos fagyás–olvadás okozta só- és édesvíz-ingadozás,
– az ebből következő sűrűségváltozások, amelyek turbulens örvényeket hoznak létre.
Ezek az örvények a mélyben megbúvó melegebb vizet szívják fel és terítik szét a jégselfek alatt, miközben kiszorítják a hideg, szigetelő vízréteget, amely normális esetben védené a jeget az olvadástól.
Ha a jégselfek alulról gyengülnek, az repedésekhez, leszakadásokhoz vezethet. A folyamat következménye nem áll meg az olvadó jégnél:
– a jég védelme nélkül megnő a hullámzás eróziós hatása,
– a kevesebb jég miatt kevesebb napfény verődik vissza, ami tovább gyorsítja a felmelegedést,
– a jégselfek eltűnésével a szárazföldi jég gyorsabban csúszik az óceánba, közvetlenül hozzájárulva a tengerszint-emelkedéshez.
A kutatók szerint mindez együtt olyan önmagát erősítő folyamatot indít el, amely sokkal gyorsabb összeomlást eredményezhet, mint amivel az elmúlt évtizedekben számoltak.
Az antarktiszi „láthatatlan viharok” felfedezése arra figyelmeztet: a klímarendszerünk olyan összetett, hogy még mindig vannak benne veszélyes, felgyorsító tényezők, amelyeket alig értünk. A Nyugat-Antarktisz jégtakarója pedig lehet, hogy már most rosszabb állapotban van, mint gondoltuk.
HVG, Körkép.sk
Nyitókép forrása:
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
