A Pázmány Péter Katolikus Egyetem négy karának és a központi szervezeti egységeknek összesen 42 munkatársa vett részt a november 10–15. között tartott szentévi zarándoklaton Rómában. A zarándoklat lelkivezetői Vincze Krisztián rektorhelyettes, Perendy László dékán, Alessandro Caprioli egyetemi lelkész és Völgyesi Levente dékánhelyettes voltak.
A jubileumi év mottója – „A remény zarándokai” – egész útjuk lelki keretét meghatározta: a résztvevők Padován, Rómán és Assisin áthaladva arra keresték a választ, mit jelent ma Krisztusba vetett reménnyel élni az egyetemi közösségben és személyes hivatásukban.
Már az utazás első pillanataitól közös imádság és elmélkedés kísérte a csoportot, amely a hosszú út során közösséggé formálódott.
Az első napon Padovában felkeresték Szent Antal és Szent Jusztina bazilikáit. A különleges ereklyék, Szent Lukács apostoli időkre visszanyúló sírja, valamint Szent Gellért padovai kötődése itt kézzelfoghatóvá teszi a magyar keresztény hagyomány mély gyökereit.
A zarándokok a ferences kolostor egyik kápolnájában szentmisén vettek részt, melyben az evangéliumi kéréssel együtt imádkoztak: „Uram, növeld bennünk a hitet!”
Zarándoklatuk következő napjain Rómában a szentévi zarándoklat négy nagy állomását is érintették: a Falakon kívüli Szent Pál-bazilikát, a Szent Péter-bazilikát, a Lateráni Szent János-bazilikát és a Santa Maria Maggiorét. A szent kapukon való átlépés minden alkalommal a bűnbánat és az újrakezdés jelévé vált.
A Pápai Magyar Intézetben Törő András rektor fogadta a csoportot, aki a magyar egyház római jelenlétéről és küldetéséről beszélt.
A zarándokok XIV. Leó pápa szerdai általános kihallgatásán is részt vettek. A Szentatya katekézise a remény erejéről szólt, arról a Krisztusba vetett bizalomról, amely a mai kihívások között is megtartja az embert.
A római napok során a zarándokok olyan templomokat és szent helyeket is felkerestek – köztük a Santo Stefano Rotondót, az Il Gesù-t vagy a Pantheont –, amelyekben a kereszténység kétezer éves lelki és kulturális öröksége különösen erőteljesen tapasztalható. A magyar kötődésű helyszínek, Mindszenty József egykori címtemploma vagy a Pápai Magyar Intézet kápolnája sajátos élményt jelentettek.
A zarándoklat utolsó állomása Assisi volt, ahol Szent Ferenc és Szent Klára életének helyszínein imádkoztak. A San Damiano-kereszt, a Portiuncula csendje és a ferences bazilika freskói arra hívták fel a figyelmet, hogy a hitből fakadó öröm és egyszerűség ma is megújíthatja az Egyházat és a személyes életet. A résztvevők Szent Carlo Acutis sírjánál is imádkoztak, kérve a fiatal szent közbenjárását az egyetemi ifjúságért.
Hazafelé együtt imádkozták el a panachidát elhunyt szeretteikért és jótevőikért, és hálát adtak mindazért, amit a zarándoklat lelki gyümölcseként kaptak. A pázmányos közösség számára a zarándoklat nemcsak egy ünnepi alkalom volt, hanem meghívás arra, hogy a mindennapi munka, a tanítás, a kutatás és a szolgálat terében is a remény tanúi legyenek.
A teljes beszámoló ITT olvasható.
Forrás és fotó: Pázmány Péter Katolikus Egyetem
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
