Dunaszerdahelyi médiakonferencia: az MI nem helyettesíti a kritikus gondolkodást az újságírásban Kürthy Judit2025. 11. 24., h – 10:04 Dunaszerdahely |
Valóban eljöhet az idő, amikor a mesterséges intelligencia „felzabálja” az újságírást? Ezt a kérdéskört járta körbe a „Mesterséges regionális média?” című konferencia, ahol a hazai sajtó aktív szereplői gyűltek össze, hogy közösen beszéljenek a szakma előtt álló új kihívásokról.
A találkozót Rajkovics Péter, a Perfects Rt. médiavállalat igazgatója kezdeményezte – nem titkoltan azzal a szándékkal, hogy hagyományt teremtsen és rendszeres platformot biztosítson a szerkesztőségek mindennapi dilemmáinak, a legfrissebb trendek bemutatásának, valamint a sajtó jövőjét leginkább foglalkoztató kérdések megvitatásának. A rendezvény első perceiben Hájos Zoltán, Dunaszerdahely polgármestere, majd Nagy Krisztián, a Perfects elnöke köszöntötte a jelenlévőket.
Közös érdekek képviselete – miért nincs még egységes hazai szervezet?
„Az MI ezt a szakmát is felzabálhatja. A munka menete át fog alakulni, ez biztos”
– vezette fel a témát Rajkovics Péter. Hangsúlyozta: miközben a mesterséges intelligencia már most képes fordítani és szerkeszteni, az emberi, kritikus gondolkodást mindenképpen meg kell őrizni.
Felidézett egy, az elmúlt öt évben készült kutatást, amely szerint a szlovákiai lakosság jelentős része továbbra is a televízióból tájékozódik. Több portál is videós tartalmakkal egészítik ki a cikkeiket, ám a szlovákiai magyar sajtó helyzetéről nincs egy átfogó kép. Ezért döntött úgy Rajkovics Péter több másik szakemberrel együtt, hogy 2026 első felében kvalitatív és kvantitatív elemzéssel tárják fel a hazai magyar médiumok aktuális állapotát.
Véleménye szerint a közösség tagolt és elfogadhatatlan, hogy 35 évvel a rendszerváltás után sincs egy egységes, hazai újságírói érdekképviselet, amely hatékonyan léphetne fel a szakma érdekében.
Konkurens vagy végveszély? A kutatási szakértő szerint a kontroll a kulcs
A konferencia első szakmai blokkjában Toót-Holló Tamás, a Mediaworks kulturális divíziójának vezetője tartott részletes előadást arról, hogy az MI térnyerése konkurenciát jelent-e, vagy az újságírás jövőjének legnagyobb fenyegetése.
Kiemelte: a mesterséges intelligencia kétségtelenül tud érdemi segítséget nyújtani az újságíróknak, ám az emberi ellenőrzés nélkülözhetetlen. Példákat is hozott azokra a szakmákra, amelyeket szerinte a leginkább veszélyeztet az MI: a vágók, az infografikusok és a fordítók szerepe drasztikusan átalakulhat.
Emellett az etikai kérdéseket is hangsúlyosan kezelte – olyan területeket, ahol az MI-vel készült tartalmak láthatóak, ezek ugyanis sok esetben komoly dilemmákat vetnek fel, melyeket nem szabad figyelmen kívül hagyni.
Drasztikusan csökkenő kattintások – a „zero click search” jelensége
Az előadás egyik legaggasztóbb pontja a „zero click search” jelenség volt. Ha az olvasó nem a cikket nyitja meg, hanem már a keresőmező kitöltése után, az MI által felkínált azonnali összefoglalóval megelégszik és tovább áll, a portál a tényleges cikkre nem kap kattintást – vagyis a szerző és a szerkesztőség munkája láthatatlan marad.
Toót-Holló szerint a tudomány jelenleg nem rendelkezik megoldással arra, hogyan lehetne mérni ezeket a tartalomfogyasztási formákat. A szerkesztőségek így a jelenlegi és jövőbeli hirdetők felé sem tudnak megfelelő adatokat szolgáltatni, ami minden online médiatermékre veszélyt jelent.
Hogyan fordítsuk előnyünkre az MI-t? Az AEO és a válasz-alapú tartalom ideje
„Keresni kell az MI kegyét” – mondta Toót-Holló, amikor arra tért ki, miként lehet mégis optimalizálni egy cikket a lehető legmagasabb kattintásszám elérése érdekében.
Míg korábban a Google kulcsszavas keresőoptimalizálása, a SEO volt a legfontosabb, addig ma már a ChatGPT és más MI-alapú rendszerek válaszmotor-funkciói kerültek előtérbe. Ez az AEO (Answer Engine Optimization).
Az AEO-optimalizált cikkek tartalmaznak:
Q&A-t, vagyis kérdés-válasz összegzést,továbbra is klasszikus SEO-elemeket.
Sőt, példaként felhozott egy Forbes, illetve egy Totalcar-cikket is, amely már következetesen alkalmazzák az AEO-struktúrát.
Kézműves újságcikk – nő az igény az ember alkotta tartalomra
Miközben az MI térnyerése megállíthatatlannak tűnik, párhuzamosan nő az értéke annak, ami emberi kéz munkája. Ahogy a kézműves sör vagy hamburger is saját piaccal rendelkezik, úgy egyre népszerűbbek az igazi újságírók által írt, hitelesített tartalmak.
Ennek amerikai mintáját is bemutatta: bevezettek egy védjegyet annak igazolására, hogy a náluk megjelent cikkeket kizárólag humán szerző írja.
Arra a kérdésre, hogy hová fejlődhet az MI és az újságírás kapcsolata öt év alatt, Toót-Holló úgy reagált: öt napra előre sem látnak pontosan. A legégetőbb kérdés viszont továbbra is a „zero click search”, amelyre sürgősen válaszokat kell találni.
Irányelvek nélküli gyakori használat – kutatás a szerkesztőségek gyakorlatáról
A konferencia szakmai blokkjának második előadója Asztalos Zoltán geofizikus volt, aki két évtizede dolgozik az informatika területén, és maga is ír. Előadása interaktív kérdés-válasz elemekkel épült fel, helyhez Thomas Reuters Foundation által 2025-ben készített kutatására alapozott, ami egy szakmai helyzetjelentés több országból, helyi újságírók véleménye alapján.
A felmérés szerint a mintegy 81 százalékuk használja az MI-t a munkájában, ám csupán töredékük szerkesztőségében vannak belső irányelvek annak használatára. A konferencián jelenlévő csaknem 20 szakemberből mindössze három mondta, hogy a szerkesztőségében létezik valamilyen belső MI-szabályozás – ami jól leképezi a nemzetközi arányokat is és nem feltétlenül jó.
Segítség vagy ellenség? – a gyorsaság ára és a klasszikus alapelvek jövője
A résztvevők szerint az MI egyik legnagyobb előnye a gyorsaság. De meddig előny ez? Mennyi időt emészt fel az emberi ellenőrzés, és vajon jobb eredményt kapnak-e így a szerkesztők, mintha kezdetektől saját kézzel dolgoznának?
Felmerült az is: vajon a „klasszikus újságírás” képviselőinek nehézségei az alkalmazkodással kapcsolatban természetes gyászfolyamatot tükröznek, vagy valódi, jogos etikai aggályokat?
Egy biztos: ha a sajtótermékeket a kereslet felől közelítjük meg, egyértelmű szétválás látszik abban, milyen tartalmat várnak az olvasók – és hogyan reagál erre a szakma.
1. Felzabálja az újságírást a mesterséges intelligencia?
A szakértők szerint az MI átalakítja az újságírói munkát, de az emberi, kritikus gondolkodás továbbra is nélkülözhetetlen marad.
2. Mi a legnagyobb veszély a „zero click search” jelenségében?
Az olvasó az MI összefoglalóját fogyasztja a cikk megnyitása nélkül, így a szerkesztőségek elveszítik a kattintásokat és a mérhetőséget.
3. Mi az AEO, és miben különbözik a SEO-tól?
Az AEO (Answer Engine Optimization) a válaszalapú optimalizálás, amely az MI rendszerek számára készít jól beazonosítható kérdés-válasz tartalmakat; a SEO továbbra is fontos, de már nem elég önmagában.
4. Miért nő az értéke az ember által írt cikkeknek?
A digitális tömegtermelés mellett egyre nagyobb igény mutatkozik a hiteles, kézműves újságírásra és az emberi garanciára.
5. Használnak az újságírók MI-t a munkájukban?
Igen, a nemzetközi adatok szerint mintegy 81% használ valamilyen formában MI-eszközöket, ám csak kevesen rendelkeznek belső irányelvekkel.
6. Merre tart az újságírás és az MI kapcsolata?
A szakértők szerint kiszámíthatatlanul gyors a fejlődés; a legnagyobb kérdés, hogy lesz-e megoldás a „zero click search” negatív hatásainak kezelésére.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
