Találtak két fegyvert a szőlőkabóca ellen – óvatos az optimizmus

Találtak két fegyvert a szőlőkabóca ellen – óvatos az optimizmus

Természetes módszert javasol az aranyszínű sárgaság nevű szőlőbetegséget terjesztő amerikai kabóca elleni védekezéshez az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet új kutatása. A szőlősorok közé vetett virágos növénytakaró vonzza azokat a hasznos ízeltlábúakat, amelyek természetes ellenségei a szőlőkabócának – mondta az InfoRádióban a kutatóintézet projektvezető kutatója, Mezőfi László.

A szőlő amerikai szőlőkabóca által okozott aranyszínű sárgaságának problémáját a mai tudással nézve nem igazán lehetséges megoldani, ugyanakkor vannak olyan praktikák, amelyek valamelyest csökkenthetik a bajokat és a szőlőkabócák egyedszámát.

További probléma, hogy a szakemberek még mindig tanácstalanok abban a kérdésben is, hogy mekkora az a szőlőkabócaszám, amely mellett a fitoplazma terjedése megállítható a szőlőn. Mindenesetre kitaláltak a szakemberek két dolgot:

  • metszés után a nyesedék azonnali eltávolítása az áttelelő tojások számának csökkentéséért
  • „virágos sorköztakaró”.
  • Utóbbiról Mezőfi László, az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet projektvezető kutatója az InfoRádióban a következőket mondta:

    Hírdetés

    „Ezzel a módszerrel kifejezetten mi foglalkoztunk, a lényege, hogy különböző virágos sorköztakaró mixeket telepítünk az ültetvények sorközeibe; egy virágos, sokkal diverzebb sorköz nagyon sok ragadozót tud odavonzani a sorközön belülre, és a szőlőtőkén is ezáltal megnő a ragadozók egyedszáma. Úgy néz ki, hogy

    a sok ragadozó együtt valamelyest visszaszorítja, de legalábbis nem engedi komolyabban fölszaporodni többek között az amerikai szőlőkabócát és egyéb, a szőlőlevélen táplálkozó kabócákat”

    – részletezte a felfedezést.

    Természetesen nem egyértelmű, hogy a szőlő aranyszínű sárgaságát csak az amerikai szőlőkabóca terjeszti-e, de az a kutató szerint biztos, hogy a leghatékonyabbként legfőbb felelős; vannak még olyan egyéb kabócák, amelyek szintén képesek a kórokozó átvitelére, ezeknek jellemzően abban van szerepük, hogy valamilyen vad, egyéb rezervoár növényről, amelyen előfordul a fitoplazma, arról szokták alkalomszerűen átvinni a szőlőre ezt a betegséget. Az odavonzott ragadozók viszont nem válogatnak a kártevők között, esznek minden ízeltlábút, amit találnak a szőlő környékén.


    Forrás:infostart.hu
    Tovább a cikkre »