A szlovákiai polgárok tavaly közel ötmillió doboz antibiotikumot fogyasztottak el. Ez az Egészségügyi Információk Nemzeti Központjának (NCZI) adataiból derül ki. Tavaly átlagosan minden polgár elhasznált közel egy teljes dobozt. Erről az NCZI szóvivője, Alena Krčová tájékoztatta a TASR hírügynökséget az antimikrobiális rezisztenciáról (a baktériumok antibiotikumokkal szembeni ellenállása) szóló globális tudatossági hét alkalmából.
„2024-ben az antibiotikum-fogyasztás éves szinten körülbelül három százalékkal csökkent. A szlovákiai polgárok csaknem ötmillió doboz ilyen gyógyszert fogyasztottak, amelynek során az orvosok leggyakrabban széles spektrumú antibiotikumokat írtak fel, amelyeket elsősorban a légúti és húgyúti megbetegedések esetén alkalmaznak”
– részletezte Krčová. Elmondta, hogy míg 2015-ben az orvosok 5,6 millió doboz antibiotikumot írtak fel a hazai betegeknek, addig a COVID-19 járvány idején, 2020-ban ez a szám 3,4 millióra esett vissza. 2022-ben azonban az antibiotikum-fogyasztás ismét meredeken, 5,4 millió dobozra emelkedett, azóta lassan csökken.
‘Az antibiotikumok mindig segítettek’
Jana Bendová háziorvos szerint a szlovákiai polgárok hozzáállása az antibiotikumokhoz fokozatosan változik.
„Az emberek már jobban értik, hogy az antibiotikumok nem segítenek vírusos megbetegedések, mint például a nátha vagy az influenza esetén. A COVID-19 világjárvány mellett a hosszú távú oktatási kampányok is nagy szerepet játszottak. A fiatalabb generációk kevésbé követelik az antibiotikumokat, és jobban bíznak a vizsgálatokban, például a CRP-tesztben. Az idősebb betegek azonban ahhoz szoktak hozzá, hogy ‘az antibiotikumok mindig segítettek’, ezért gyakrabban várják el azokat. Ott türelmes edukációra van szükség”
– állapította meg az orvos.
Elmagyarázta, hogy leggyakrabban bakteriális légúti fertőzések, például tüdőgyulladás vagy angina esetén ír fel antibiotikumot. Szerinte a húgyúti és bőrgyulladásoknál is szükségesek. Hozzátette, a gyakorlatban találkozik olyan esetekkel, amikor a felírt antibiotikum nem hat a páciensre.
„Ez lehet helytelenül megválasztott antibiotikum-típus, az adagolás be nem tartása, vagy baktériumrezisztencia, amely a gyakori és nem megfelelő populációs használat következménye. Ezért fontos, hogy az antibiotikumot csak akkor írják fel, ha arra valóban szükség van, és a páciens tartsa be a teljes előírt kezelési rendet, még akkor is, ha jobban érzi magát”
– emlékeztetett Bendová.
Krčová példaként a tuberkulózist említette, amelynél a kezelés idő előtti megszakítása rezisztenciához vezet. Kifejtette, hogy az antibiotikumok egyidejűleg a szervezetben lévő szokásos baktériumokra is hatnak, amelyek képesek alkalmazkodni hozzájuk, és idővel ellenállóvá válnak. „A rezisztens baktériumok gyengítik a szervezetet, és kontrollálatlanul terjedhetnek, végül olyan embereknél is fertőzéseket okozva, akik nem szedtek antibiotikumot” – jegyezte meg.
Teraz.sk
Nyitókép forrása: Getty Images/iStock
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
