Fico megpróbálta átkeretezni november 17-ét, de nem sikerült neki Tokár Géza2025. 11. 18., k – 16:33
A november 17-i megemlékezések egyik látványos vesztese a kormány és a Smer: Robert Fico miniszterelnök tett ugyanis arról, hogy az események látványosan rossz irányt vegyenek.
A kormánykoalíció eleve megágyazott annak, hogy a meglehetősen unalmasnak ható ünnep rendszerellenes jelleget öltsön: a gazdasági konszolidáció keretén belül megszüntették az ünnepnapi státuszát. Az eseményt felvezető hét még rosszabbul sikerült PR-szempontból.
Poprád, kréták, diákok
Mikor a pénzügyminisztérium kora ősszel bejelentette a szabadság és demokrácia ünnepnapjának eltörlését – pontosabban a munkaszüneti nap státuszának megszüntetését – az ellenzék azonnal tiltakozni kezdett. A kezdetben azonban úgy tűnt, hogy ebből az intézkedésből nem lesz komolyabb baj: a kormány egyértelműen azt kommunikálta, hogy gazdasági szempontok vezérlik és nem a „demokrácia szimbolikus eltüntetése” zajlik. Annak ellenére sem tűnt kezelhetetlennek a probléma, hogy maga Robert Fico nem igazán kedveli az ünnepet, megnyilvánulni sem szokott a november 17-i évfordulókon.
Az ellenzék a szavakon túl a gazdasági megszorítások ellen megkezdett tüntetéssorozat újabb fázisát tűzte ki a hétfői évfordulóra, kézenfekvőnek tűnt, hogy összekapcsolják a demokrácia kivívásának üzenetét a kormányellenes tiltakozással.
A tüntetők lendületéről azonban maga Fico gondoskodott. A kormányfő egy héten belül két szerencsétlenül sikeredett poprádi látogatással is tett róla, hogy az ellenzéki szimpatizánsok felbátorodjanak és az utcára vonuljanak. Az első, gimnáziumi látogatást az utolsó pillanatban mondta vissza pár krétarajz miatt.
Miután az érintett diákot kihallgatták, az egész országban elszaporodtak a kormány ellen tiltakozó utcai firkák. A második próbálkozásra, egy héttel később pedig látványosan vitába keveredett a helyi diákokkal és képtelennek bizonyult a helyzet kezelésére. A beszélgetésen ráadásul kommunista puccsnak nevezte november 17-ét, tovább dühítve a kormányellenes szimpatizánsokat.
Pellegrini, nyugdíjasok, esernyők
A szerencsétlen felvezetést követően november 17-e reggelén inkább az volt a kérdés, hogy sikerül-e a Smer-nek a kármentés. Fico több módon is megpróbálta átkeretezni az ünnepi események értelmezését. Előbb bejelentett egy beszédet vasárnapra, majd titokzatos körülmények között lemondta azt, a Smer emellett Nyitrán szervezett egy nagy rendezvényt „a más vélemények tiszteletének” jegyében.
Az akción Fico mindent megtett azért, hogy nagyokat mondjon: beszélt a választási rendszer átalakításának szükségességéről, a Kuciak-gyilkosság ügyében folytatott nyomozás újranyitásáról és a rendszerváltás előtti nosztalgiát is felidézte. Mind olyan erős kijelentés, ami hetekre témát szolgáltatna a sajtónak. De mindezek ellenére sem sikerült megakadályoznia, hogy az este a kormányellenes, demokratikus átmenetre emlékező tüntetőkről szóljon.
A miniszterelnökre az első szimbolikus ütést Peter Pellegrini államfő mérte. Pellegrini a napot megnyitó hivatalos megemlékezés szónokaként védelmébe vette a diákokat és többek között kijelentette, hogy Ficónak az egész ország érdekeit kellene szolgálnia a megnyilvánulásaival, kerülve a társadalom megosztását.
A felvezetés után az esti demonstrációk is látványosra sikeredtek. Bár az előző hetekben még úgy is tűnhetett, hogy a Szlovákia mozgalom és az ellenzék vitái uralják a napot, nagy konfliktusra végül nem került sor: a párhuzamos megemlékezések rendben lezajlottak, a fővárosi központi demonstráción pedig több tízezer résztvevő előtt szólaltak fel a politikusok és a civilek – nem zavarva egymás köreit.
A megemlékezéssel vegyített tüntetés gyakorlatilag visszahozta az eredeti november 17-e hangulatát. Az eső és a rossz idő ellenére is tömegek jelentek a rendezvényen, a demokrácia kivívásáról és megtartásáról szóló üzenetek pedig legalább annyira aktuálisnak hatottak a közhangulatban, mint 1989-ben. Az ellenzék nem feltétlenül szerzett új szavazókat a tüntetéssel, de az esemény megmutatta, hogy a frusztráció tapintható a társadalomban és sokan hajlandóak nyilvánosan is felemelni a szavukat a kormány ellen.
A Fico-kabinet egy év után ismét nehéz helyzetben fut neki a következő évnek. A kormánynak ezúttal ugyan formálisan többsége van a parlamentben, de a gazdasági megszorítások miatt a koalíciós pártok népszerűsége kivétel nélkül a mélyponton van és több belső konfliktus is megosztja a pártok egységét. Nem is beszélve a botrányokról: Peter Kmec menesztésének híre és az újjápülési alapokkal kapcsolatos visszaélések szinte elvesztek a médiazajban, annyi fontosabb esemény történt a hetekben.
Kapcsolódó cikkünk
Több tízezer tüntető gyűlt össze november 17-én, a bársonyos forradalom emléknapján a pozsonyi Szabadság téren, ahol először a négy ellenzéki párt – a Progresszív Szlovákia (PS), a KDH, az SaS és a Demokraták – közös megmozdulására került sor, majd közvetlenül ezután következett a Béke Ukrajnának és más civil szervezetek demonstrációja.
A nap, amitől minden autokrata fél
Az ellenzéki tüntetésen elsőként Pozsony főpolgármestere, Matúš Vallo szólalt fel. „Ez az a nap, amitől minden autokrata fél a világon – a miénk is” – mondta Vallo Robert Fico miniszterelnökre utalva, emlékeztetve, hogy november 17-e a szabadság, a demokrácia és az állampolgári elköteleződés ünnepe.
„Fejet hajtok a bátorságotok előtt, amiért ma itt álltok” – kezdte beszédét František Mikloško, a KDH veterán politikusa és a bársonyos forradalom egyik meghatározó alakja. Szerinte azáltal, hogy a kormánykoalíció megszüntette november 17-e munkaszüneti jellegét,
„Robert Fico és a kormánykoalíció ki akarja törölni az emlékezetünkből a modern kori történetünket, amely november 17-én kezdődött”.
Mikloško után Jaroslav Naď, a Demokraták párt elnöke lépett a színpadra, aki szerint itt az idő befejezni mindazt, amit a szüleink és nagyszüleink 1989 novemberében elkezdtek. Szerinte 36 évvel 1989 novembere után még mindig a kommunisták uralkodnak nálunk. A kormány szemére vetette, hogy támadja a médiát és az ellenzéket, leépíti az igazságszolgáltatást, a kormányhivatal pedig Moszkva szócsövévé vált, Fico pedig a demokráciától és a szabadságtól Moszkva felé rángatja Szlovákiát, akárcsak a kommunisták.
„Adok a bolseviknak egy évet, legfeljebb kettőt”
– idézte a Pelíšky című filmet.
Branislav Gröhling, az SaS elnöke a pozsonyi tüntetésen azt mondta, Szlovákiának új bársonyos forradalomra van szüksége – a tisztesség, a szakértelem és az ország becsületes kormányzásának forradalmára.
Šimečka: A szabadságvágy erősebb a hatalom arroganciájánál
Az ellenzéki akción utolsóként a legerősebb ellenzéki párt, a Progresszív Szlovákia (PS) elnöke, Michal Šimečka szólalt fel, aki beszédében köszönetet mondott mindazoknak, akik 36 évvel ezelőtt kimentek a terekre, és kiharcolták Szlovákiának a demokráciát. Ficónak azt üzente, veszíteni fog, ahogy a kommunisták is veszítettek 1989-ben, mivel akárcsak a kommunisták, ő sem érti a diákok bátorságát és szabadságvágyát.
„A szabadság iránti vágy erősebb a hatalom arroganciájánál. Az ellenállás egyetlen gesztusa erősebb tíz gyűlölettel teli kormányzati sajtótájékoztatónál. A krétával írt üzenetek erősebbek lesznek, mint Erik Kaliňák összes manipulált videója”
– mondta a PS vezetője, utalva a poprádi diákok által elindított “krétás forradalomra”.
Kapcsolódó cikkünk
Robert Fico kormányellenes tüntetéssé változott pénteki poprádi látogatásával és a november 17-i tüntetésekkel csúcsosodik ki az ősz egyik legfurcsább szlovákiai politikai botránysorozata, a krétaügy.
Az ellenzéki aktivisták krétarajzokkal árasztják el az országot, a kormány tanácstalan azzal kapcsolatban, miként kéne kezelnie az ügyet. A jelenség rámutat arra, mennyien elégedetlenek a miniszterelnökkel és kampánylehetőséget teremt az ellenzék számára. A diákok dühe Ficóval kapcsolatban kézzelfogható és a krétázás lett az új ellenzéki kiállás – mindez napokkal a kormány által megszüntetett, a demokráciára emlékező november 17-i ünnepnap előtt.
Két poprádi vizit
Az elmúlt egy hét központi eseményei Poprád körül forognak. Robert Fico egy hete pénteken egy helyi gimnáziumot látogatott volna meg, hogy geopolitikai kérdésekről adjon elő a diákoknak. A vizitet azonban váratlanul lefújták, miután krétával írt szöveges üzenetek jelentek meg a tanintézmény épülete előtt: ezekben árulónak titulálják a miniszterelnököt, vagy vulgárisan Vlagyimir Putyin orosz államfő talpnyalójának minősítik.
Miközben Fico programját átütemezték egy későbbi időpontra, megkezdődött a vita az események értelmezéséről. A kormányhivatal szerint szó sincs arról, hogy a miniszterelnök megijedt volna a feliratoktól, más, sürgősebb dolga akadt.
A kormányfő menekülése ugyanakkor aligha volt előre eltervezett: a feliratok készítőjét elvitte a rendőrség és kihallgatta, miközben az ellenzék és jobb híján a Smer is politikai üzenetet fabrikált a történtekből.
Fico végül ma látogatott el Poprádra – de nem a gimnáziumba, hanem a járási hivatal épületébe. Ami előtt megint csak ott virított néhány krétával írt felirat, a diákok egy része feketébe öltözötten érkezett és sajtóértesülések szerint mintegy harmincan kivonultak az előadásról, ahogy kulcsokat is csörgettek.
A miniszterelnök a beszélgetés közben – Ukrajna kérdésében – össze is veszett a hallgatóságával és a veszekedés csúcspontján azt ajánlotta a résztvevőknek, menjen Ukrajnába háborúzni az, aki akar. Közben a Ficót elkísérő Smer-képviselők újságírókkal tartott vitáját is hangos skandálással zavarták meg a gyülekező tüntetők.
Smer: ez veszélyes!
A múlt heti poprádi krétarajzos akciót követően azonnal megindult a felelősök keresése és hibáztatása. A kormányhivatal (de a gyakorlatban sokkal inkább a legnagyobb kormánypárt, a Smer) a napokban sajtótájékoztatót tartott az ügyben és a Progresszív Szlovákiát hibáztatta a fiatalok felbujtásával. A kormány üzenete egyértelmű: mivel a múlt pénteki eseményről készített videón felbukkan személyesen Darina Luščíková PS-képviselő is, az érintett diák nem a saját véleményét hangoztatta, csak eszköz volt az ellenzék kezében egy hangos provokációhoz.
Több véleményformáló szintén elítélő kritikát fogalmazott meg a krétarajzokkal szemben. A marker.sk-n publikáló Vladimír Palko volt KDH-s belügyminiszter szerint érdemi párbeszéd helyett a közbeszéd öncélú vulgarizálása zajlik, az ellenzéknek pedig nincsenek valódi érvei, de hasonló módon nyilatkozott a facebookon Nagy József, a Híd volt környezetvédelmi minisztere, a Magyar Szövetség jelenlegi politikusa is. A kifogások nagy része azt hangoztatja, hogy a fiatalokat nem lenne szabad bevonni a személyeskedő politikai kampányokba.
Élénk vitába keveredett a diákokkal a második, kihelyezett poprádi látogatása során Robert Fico kormányfő. A miniszterelnök néhány Smer-politikus kíséretében állított be a járási hivatalba, a vizit azonban hangos demonstrációvá változott: kifütyülték a delegációt.
Fico elvben a nemzetközi kapcsolatokról adott elő a diákoknak, azonban többen is nehezményezték, hogy a kormányfő valójában a kabinet nemzetközi irányultságát mentegeti – ráadásul egy olyan apolitikus környezetben, mint a gimnázium, ahová az eredeti tervek szerint ellátogatott volna.
A beszélgetésből végül szimbolikus, politikai kiállásról szóló vita vált. A diákok egy része fekete ruhába öltözve jelent meg az eseményen, amit Fico nehezményezett és azzal tréfálkozott, temetési torra érkeztek. A politikus néhány résztvevő szerint kimondottan arrogánsan viszonyult a beszélgetéshez, a feszültség az Ukrajnáról szóló kérdések megvitatása során ért a tetőpontjára.
Mikor Fico kifejtette, hogy a fekete ruhás diákoknak részt kellene venniük a háborúban, ha már annyira akarják, az érintettek kulcscsörgetés közepette kivonultak – mások a teremben maradtak. A miniszterelnök szerint tipikus, hogy valaki, aki nem ért egyet a nézeteivel, vita helyett kivonul.
Krétarajzok mindenhol
Az ellenzék és az ellenzéki véleményformálók ugyanakkor inkább szimpatizálnak a krétával írt állásfoglalásokkal és több helyen – például a kormányhivatal vagy a Smer-központ előtt, nagyobb és kisebb városokban – elszaporodtak a Ficónak és kormánynak szánt üzenetek. Ebben az értelmezésben az üzenetek egyszerűen a nép hangjának és a demokráciának a megnyilvánulásai. A legtöbb krétarajz Fico és Putyin, vagy a demokrácia kapcsolatát feszegeti.
A krétaháborúnak dedikált facebookos oldala is lett, a „Novemberi krétahullám” akció szervezői kimondottan arra biztatják a fiatalokat, hogy írják fel a követeléseiket a nyilvános terek betonfelületekre.
„A krétát lemossa a víz, a fiatalok kérdéseit nem” – szól az esemény mottója. A szervezők egyébként kimondottan ösztönzik a véleményformálókat arra, hogy illedelmes szavakat használjanak és tartsák be a helyi szabályokat.
A feltűnő rajzokkal kapcsolatban az önkormányzatok és fenntartók véleménye megoszlik, de a kapacitásaik végesek. A poprádi gimnázium igazgatója magyarázkodni kényszerült a múlt heti feliratok gyors eltávolítása és az érintett diák rendőrségi kihallgatása miatt, más önkormányzatok és fenntartók inkább szabad utat engednek a rajzoknak. Amelyek ugyan önmagában nem járnak kormányváltással, de jelzik, hogy az elégedetlenség az ország irányultságával és gazdasági helyzetével kapcsolatban jelen van a társadalomban.
Kapcsolódó cikkünk Érsekújvár |
A szabadság és a béke jegyében szervezett találkozót tartott vasárnap délután az Érsekújvári Fórum (Novozámocké Fórum). A kezdeményezéshez színes krétákkal csatlakoztak, ezzel is kapcsolódva az úgynevezett poprádi „krétaforradalomhoz“.
A Béke mozi előtti járdákon különböző feliratok készültek: „Hol az adóm?“, „Fico fél a diákoktól“, „Elég volt a bolsevikokból“, „Elég volt Ficóból“, „Fontos a véleményem, még ha krétával írom is“ – és sok más üzenet.
Érsekújvárban a szabadságért és a demokráciáért vívott küzdelem napja alkalmából több programmal is készülnek.
Vasárnap 15 órától facsemetét ültetnek a Béke mozinál, ezt 16.15-től közös foglalkozás követi, amelyre családokat, gyerekeket és fiatalokat várnak. A résztvevők saját transzparenst készíthetnek a Béke mozi Hollywood klubjában, majd beszélgetés lesz az emberi értékekről.
18 órától Jitka Rožňová egyetemi tanár vendégeként Iveta Radičová szociológus, volt kormányfő lép színre, az eseményeket pedig 19.50-kor koncert zárja.
Hétfőn, november 17-én egész nap vetítik a Béke moziban Ondřej Trojan Személyazonossági igazolvány (Občanský průkaz) című filmjét, amely a múlt század hetvenes éveinek kamaszvilágát mutatja be iróniával és szarkazmussal.
18 órakor Érsekújvár főterére várják a lakosokat a Gyengéd összejövetelre (Zhromaždenie NEŽNÁ). A szervezők helyi polgári egyesületek.
A PS elnöke szólt az idősebbekhez is, azt kérdezve tőlük, jól érzik-e magukat a jelenlegi Szlovákiában. „Olyan országban akarnak élni, amely hanyatlik és lemarad? Egy olyan országban, amely behódol egy imperialista hatalomnak és a moszkvai tömeggyilkosnak?” – tette fel a kérdést, emlékeztetve őket, hogy Fico az elégedetlen diákokat harcolni küldte Ukrajnába.
Šimečka azzal zárta beszédét, hogy az ellenzék kész a változásra és meg akarja verni Robert Ficót a következő választásokon, egyben megígérte, hogy az új kormány egyik első intézkedése az lesz, hogy visszaállítja november 17-e munkaszüneti jellegét.
A megmozdulás alatt a szakadó eső ellenére a tér teljesen megtelt, és a beszédeket gyakran szakította meg a tömeg skandálása:
„Nem leszünk csendben!, Elég volt Ficóból!, Szégyen!, Szabadságot!, Szlovákiát nem adjuk!”
Radičová is beszédet mondott
Közvetlenül az ellenzéki tüntetés után kezdődött a civil szervezetek demonstrációja, ahol Iveta Radičová volt miniszterelnök is felszólalt.
Radičová felszólította a szlovák kormányt, hogy távozzon, ha nem képes kormányozni az országot.
„A politikusoknak a gyengébbeket, a sérülékenyeket kell szolgálniuk, védeniük a kisebbségeket, és őrködniük az igazságosság felett, nem pedig a gazembereket támogatniuk – ha erre nem képesek, távozzanak”
– üzente a kormánynak.
Radičová egyben visszautasította, hogy az embereket vulgárisan „dögkeselyűknek és hiénáknak” nevezzék, utalva ezzel Robert Fico miniszterelnök kijelentéseire, aki az egyik vonatbaleset után így hivatkozott a kormánya kritikusaira, az ellenzékre és a médiára.
A megmozdulások előtt leplezték le a pozsonyi Szabadság téren a bársonyos forradalom emlékművét. A betonblokk felső részén lévő bronz lábnyomatok a tüntető tömeget jelképezik, az elülső oldalon az 1989-es évszám és előtte a „november” felirat látható.
Az emlékmű a békés tömeg erejét hivatott szimbolizálni, amely szembeszállt a politikai elnyomással, és erőszak nélkül érte el a kívánt rendszerváltozást.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
