A szlovákiai magyarságot a megosztottság jellemzi 36 évvel a rendszerváltás után, hangzott el a Magyar Közügy konferencia kezdetén, amelynek időpontja és helyszíne szimbolikus. Tóth Lajos, a vágsellyei Vörösmarty Klub alapítója napra pontosan az ötvenedik születésnapján: 1989. november 18-án a vágsellyei Centrál Szállóban szervezett baráti találkozót A csehszlovákiai magyar értelmiségi lét címmel.
Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke nyitóbeszédében kiemelte, a rendszerváltás vesztesei a szlovákiai magyarok. „Mára 150 ezer magyarral vagyunk kevesebben, nyelvünk a jog szerint nem egyenrangú, egyetlen megyehatárt se sikerült úgy meghúzni, hogy az megfeleljen a természeti adottságoknak. Ma két út áll előttünk: a leépülés és a felépülés útja. Az egyikhez elegendő, ha mindenki eléldegél a maga kis életében, együttműködés helyett önmegvalósítva, felesleges konfliktusokat gerjesztve, a magyar párttól elfordulva, másoktól megoldást várva. Eljuthatunk ezen az úton arra, hogy teljesen meggyengüljünk. Egy másik utat ajánlok maguknak, és köszönjük, hogy elfogadták az együttgondolkodásra való meghívásunkat” – mondta Gubík László.
Szarka László történész elmondta, hogy az akkori Centrál Szállóban történt találkozó jelképes volt, sok minden elhangzott, ám a Független Magyar Kezdeményezés alapjai ahhoz a találkozóhoz kötődnek, amely a késő esti órákban aznap Tóth Károly és Sándor Eleonóra lakásán zajlott.
Öllös László politológus, a Fórum Intézet igazgatója felszólalásában kiemelte, hogy mindenkinek pulóvert, lelki pulóvert kellene felvennie ezen a napon. Ő sosem vesz fel november 17-én öltönyt. „Szeptember közepén engem bevittek tartalékos katonának, októberben jöttem haza. Az ötlettel Tóth Lajos jött, ajánlva, hogy hívjanak össze egy nagy tanácskozást. Épült rá egy javaslat, hogy alapítsunk rá egy szervezetet. Azt kizárni nem lehetett, hogy az STB erről értesüljön, ezért mellette csináljunk valamit, így történt a lakásos összejövetel. Egy nyomásgyakorló nagy társadalmi szervezetet akartunk alapítani a lengyel szolidaritás mintájára. Éjjel jött a hír a prágai eseményekről, így váltottunk” – mondta Öllös László.
A Preambulum, vagy amit akartok, panelbeszélgetésben jogállásunk sarokköveiről volt szó. Bugár Viktor jogász úgy látja és gondolja, bár sokan ezért meg is kövezték, hogy van egyfajta önkormányzati rendszer, amely bő keretet ad, hogy alkalmazzuk azokat a jogokat, amelyekkel élünk. Bukovszky László történész, aki 2016 és 2023 között kisebbségi kormánybiztos volt elmondta, több éven keresztül arról beszélünk, hogyan lehetne bővíteni a szlovákiai magyar kisebbség jogállását. „Ilyen például a szlovák közvéleménnyel való kapcsolat bővítése. Olyan jellegű politikai döntések születtek az elmúlt három évtizedben, amelyek felvillantották annak a lehetőségét, hogy a szlovákiai magyarság státuszában valami eredményt érjünk el. Egyfajta autonómia stratégiát vittünk a törvénybe. Miben látom a hátulütőjét? Hiányzik a politikai akarat a szlovák térfélen” – mondta Bukovszky.
Kiss Beáta a Csemadok országos elnöke a panelbeszélgetés során elmondta, a kulturális szervezet 50 ezer fős tagságú, ha beleszámítják azok családtagjait és ismerőseit is, erős bázisról van szó. A kérdés csak az, hogyan viselkedik a közösség, ha kenyértörésre kerül sor, vagy jogérvényesítésre. „A rendszerváltás előtt, pártállam idején a Csemadokot a kommunista eszmék érvényesítése érdekében hozták létre, de ha már az 1980-as évekre gondolunk, akkor a művelődési táboroktól kezdve az ellenzéki megmozdulásokig, beleértve a magyarországi ellenzékkel való kapcsolódást is, ebből nőtte ki magát a magyar politiai pártok értelmisége. Meggyőződésem, hogy a felvidéki magyarság a nyelvcsere állapotában van, ezt mindannyian tapasztaljuk” – mondta Kiss Beáta.
Forrás: Új Szó
Képek: Gubík László hivatalos Facebook-oldala
The post „Nincs veszett ügy, de vesztegetni való időnk sincs!” – hangzott el a vágsellyei Magyar Közügy konferencián appeared first on Külhoni Magyarok.
Forrás:kulhonimagyarok.hu
Tovább a cikkre »
