Ha csak az lett volna a cél, hogy a jelenlegi magyarországi kormánypártok hogyan kerülhetnek előnybe, akkor nem olyan szabályozást fogadunk el, amely limitált választójogot nyújt a külhoni magyaroknak – jelentette ki Gulyás Gergely a Krónikának adott interjúban. A Miniszterelnökséget vezető miniszter elmondta, a Fidesz nem szól bele a külhoni szervezetek ügyeibe, eközben úgy véli, ha a határon túli magyar közösségek megerősödnek, az jó az anyaországnak is. Gulyás Gergely megnevezte lapunknak a magyar–amerikai egyezmény legfontosabb hozadékát, rossz reflexnek nevezte, hogy Romániában akadályozzák a magyar vállalatok beruházásait, és általánosságban kifejtette, miért lenne hasznos, ha a MOL vásárolná fel a Lukoil romániai érdekeltségeit.
– Orbán Viktor kormányfő és Donald Trump elnök washingtoni megbeszélésén több megállapodás született, ezek egyike az orosz energiahordozókkal szembeni szankciók alóli mentesség. Ezt azért is emelem ki, mert Románia és Bulgária jelenleg elég nagy árat fizet azért – elsősorban az üzemanyag drágulásával – hogy nem tudni, mi lesz a Lukoil itteni érdekeltségeivel. Ön szerint mi a magyar–amerikai egyezmény legfontosabb hozadéka?
– Nagy jelentőségű találkozóra került sor az Egyesült Államokban a magyar miniszterelnök és az amerikai elnök között. Nehéz lenne fontossági sorrendet felállítani az ott meghozott döntések, érintett témák, jövőbeni célkitűzése között, de miután Ön említett egyet, a közép-európai energiabeszerzés kérdését, a földgáz- és kőolajvásárlás helyzetét, ezért akkor erre térnék ki. Ahhoz, hogy az Európában kiemelkedően legolcsóbb háztartási gáz- és áramárat fenn tudja tartani, Magyarország számára nélkülözhetetlen volt, hogy továbbra is az orosz beszerzési források rendelkezésre álljanak.
Ezek a források szerintünk nem csak megbízhatóan érkeznek az elmúlt három és fél évtizedben, de a legolcsóbbak is, és pillanatnyilag nem látszik ennek alternatívája. Magyarország az energiabeszerzést nem ideológiai kérdésként kezeli. Ha valaki más hasonló biztonsággal, olcsóbban ajánl, akkor attól fogunk venni, de egyelőre ilyen ajánlat nem érkezett, akkor viszont érdekünk ezt fenntartani. Ez része az ország versenyképességének és része annak is, hogy a magyar fogyasztók lényegesen kevesebbet fizetnek gázért és áramért, mint például amit itt kell fizetni Kolozsváron is.
Érdemes hozzátenni, hogy Európa is nagyon sokat vesztett azon, hogy lemondott az orosz nyersanyagokról. Értjük azt, hogy Oroszország az, aki megtámadta Ukrajnát, ezt mi is elítéltük, de ettől még Európának meg kell tudnia határozni a saját érdekeit. Oroszország Európa szomszédságában marad akkor is, amikor ez a háború véget ér, éppen ezért valamilyen viszonyt ki kell alakítani, és jó lenne, ha ez olyan viszony lenni, ami Európa számára előnyös. Európa ezt feladta, és ha megnézzük, hogy milyen versenyképességi problémáink vannak, akkor abból talán a legnagyobb jelentőségű éppen az, hogy lemondtunk az orosz nyersanyag vásárlásáról. Mi, magyarok nem, de Európa nagy része igen.
– Akadnak, akik szerint az amerikai elnök kitüntető támogatása jó munícióként szolgál a Fidesznek a jövő évi választások elé. Volt ennek bármiféle ilyen jellegű időzítése?
– Az amerikai választópolgárok jól időzítettek, mert amikor megválasztották Donald Trumpot, akkor úgy alakult, hogy tíz hónappal ezelőtt, január 20-án lépett hivatalba. Tehát az időzítéshez ilyen értelemben nekünk nincs közünk. Ahhoz viszont van, és ez kifejezetten a magyar miniszterelnök érdeme, hogy 2016 nyarán elsőként és egyedüliként támogatta Donald Trumpot még amerikai republikánus elnökjelöltként, aki utána meglepetésre megnyerte a választást, majd 2020 után, amikor elvesztette a megmérettetést, szintén egyedüliként tartott ki Donald Trump mellett. Tehát két olyan időszak is volt, amikor az Egyesült Államokkal szövetségben álló NATO-tagállamok közül egyedül Magyarország vezetője volt az, aki politikailag és barátilag egyaránt Donald Trumppal tartotta a kapcsolatot és az ő győzelmét, illetve visszatérését tartotta fontosnak.
– Az országgyűlési választásoknak nem csupán az anyaország, hanem az elcsatolt nemzetrészek számára is jelentős tétje van, többek között erről szól az Orbán-kormányok nemzetpolitikája. Miként kommentálja, hogy a jelenlegi ellenzék – de elmondható a korábbiakról is – szerint a kormánypártok mindössze a szavazatukért támogatják a külhoni magyarokat, hogy azok majd viszonozzák mindezt voks formájában, a határon túli magyarokat pedig úgymond megvásároltak a közösségeknek nyújtott támogatásokkal?
– Ezek a teljesen megalapozatlan vádak is azt mutatják, hogy az ellenzék, a Demokratikus Koalíció (DK) és a Tisza nemzetietlen párt, és ez még a legszívélyesebb megfogalmazás, durvábban is meg tudnám ugyanezt fogalmazni. A valóság ugyanis épp ennek az ellenkezője.
Hiszen ha arra gondolok, hogy több mint 2 millió magyar ember él a határon túl, akkor nyugodtan akár a képviselői helyek 20 százalékát is megválaszthatnák, és arányos lenne, sőt nem lenne idegen az európai példáktól és gyakorlattól. Mi nem ezt tettük, kifejezetten olyan szabályozást alkottunk meg, ami azt üzeni, hogy ha a magyar nemzet egységes, akkor a mi ügyeink közös ügyek, ezért természetesen a választójog megilleti az itt élőket is, de miután az egyéni választókerületekben csak az otthoniak szavazhatnak, ezért ez egy limitált választójog. Ha csak az lett volna a cél, hogy a jelenlegi kormánypártok hogyan kerülhetnek előnybe, akkor nem egy ilyen szabályozást fogadunk el. Úgyhogy a valóság is cáfolja ezeket a méltatlan és az itt élő magyarokat joggal és alaptalanul sértő, a DK-tól és a Tisza Pártból származó vádakat.
– Egy nemrég bemutatott felmérés szerint a magyarországiak többsége helyesli a határon túli magyarok állampolgárságát, szűk többségük az anyagi támogatásukat is, de a szavazati joguk kérdése továbbra is megosztja az anyaországi közvéleményt. Mivel magyarázható ez? Ha a határon túli magyarok többsége történetesen nem a Fideszre szavazna, hanem más alakulatra, akkor nem lenne ekkora vita? A külföldön élő román állampolgárok politikai opciója kapcsán nem lehetett tapasztalni akkora indulatokat, mint magyar viszonylatban.
– Őszintén azt tudom mondani, hogy odahaza ezzel kapcsolatosan indulatokat nem látok, véleménykülönbségek vannak. Szerintem társadalmi többsége van annak, hogy a határon túli magyarokat is megilleti a választójog, hiszen ez minden állampolgárt megillet; ez lényegesen kisebb társadalmi többség, mint mondjuk ami az állampolgárság kiterjesztésére vonatkozott.
Mi azt reméltük a rendszerváltozással – és Antall József is ezt remélte, aki lélekben 15 millió magyar miniszterelnökének nevezte magát –, hogy 1989-90-ben túlléptünk azon a korszakon, amikor nem lehet arról beszélni, hogy egy nemzet határai nem esnek egybe az országhatárokkal, a magyar történelem pedig arra kényszerített bennünket, hogy ezzel újra és újra szembesüljünk.
– Ugyanígy elhangzik a Fidesz és az RMDSZ viszonylatában is, hogy Önök egyfajta lojalitást várnak el az erdélyi magyar szervezettől a külhoni közösségeknek nyújtott támogatások fejében. Miként tekint a Fidesz általában a határon túli magyar szervezetekkel, ezen belül az RMDSZ-szel fennálló kapcsolatára?
– Mi a nemzetpolitikában mindig is elvi alapokon álltunk, sőt ugyanez a magyar jobboldalra is igaz, tehát nem csak a Fideszre 1998 és 2010 után, hanem már az Antall-kormányra is érvényes volt. Ezért nem gondoljuk azt, hogy bármit azért kell tenni, mert azt mások valamilyen formában majd viszonozni fogják. Hanem úgy véljük, hogy Magyarország és főleg a magyar nemzet akkor lesz erős, ha egységes tud lenni, és ennek az egységnek a megteremtéséhez szükségesek mindazok az eszközök, amelyekről eddig beszéltünk. Örülünk annak, hogy egyébként nagyon jó a viszony a határon túli magyarság politikai szervezeteinek képviselőivel, vezetőivel, nagyra becsüljük az ő tevékenységüket, Kelemen Hunor elnök tevékenysége előtt is csak kalapot emelni tudok. De mi az ő mindennapi ügyeikbe egyáltalán nem szólunk bele, az RMDSZ meghatározza a saját politikáját. Az, hogy ők arra jutottak a mögöttünk hagyott bő évtizedben, vagy jó néhány politikus már ennél korábban is, hogy számukra egy olyan nemzetpolitika az előrevivő, az őket megerősítő, amelyet a jelenlegi kormány folytat, ennek mi örülünk, de még egyszer mondom, mi nem várunk semmilyen viszonzást.
– Milyennek értékeli a jelenlegi román–magyar kapcsolatokat? Az RMDSZ kongresszusán is kiderült, hogy a bukaresti vezetők hálásak Magyarországnak a Románia schengeni csatlakozásában nyújtott szerepéért, eközben viszont azt látjuk, hogy a román hatóságok nem nézik jó szemmel magyar vállalatok – MVM, Bonafarm – romániai beruházásait, mégpedig nemzetbiztonsági okokból. Ez miként csapódik le Budapesten?
– Úgy gondolom, hogy ez egy múltból itt maradt rossz román reflex. Mert ha Románia befektetőket keres – márpedig úgy látjuk, hogy keres, ez a következő években még inkább így lesz –, akkor sokkal jobban jár, ha ezek a befektetők Magyarországról vagy Közép- Európából érkeznek, mint ha távolabbi országokból. Sokkal inkább számíthat arra, hogy ezek a cégek hosszú távon terveznek, ha itt befektetnek, adott esetben bővíthetik a tevékenységüket, és sokkal nagyobb kockázatot vállal azzal, ha ezt távoli országok teszik. Ez a múltnak egy rossz román öröksége, jó lenne, ha ezen Románia túl tudna lépni, és talán olyan ügyek, mint amilyen a schengeni csatlakozás érdekében nyújtott magyar segítség volt, hozzájárulhatnak ahhoz, hogy túltegye magát ezeken a rossz reflexeken.
– A román energiaügyi miniszter megerősítette, hogy többek között a MOL is érdeklődik a Lukoil romániai érdekeltségeinek megvásárlása iránt. Ön szerint az előzmények, magyar cégek tervezett akvizícióinak megakadályozása tükrében milyen reményei lehetnek a magyar energiavállalatnak arra, hogy megvalósuljon ez a beruházás?
– A MOL üzletpolitikájáról a MOL tud nyilatkozni, én általánosságban tudom ismertetni a magyar kormányzati álláspontot. Mi mindig is nagyon támogattuk, hogy azok a magyar gazdasági társaságok, nagyobb cégek, akár a bank-, akár az energetikai szektorban, amelyek képesek arra, hogy regionális multikká, nagy cégekké váljanak, azok ezt a tevékenységüket a határainkon túl, más országokra is terjesszék ki. Elsősorban két ilyen sikertörténet van:
- a MOL és
- az OTP.
Általánosságban úgy gondoljuk, hogy ez megint csak egy olyan ügy, ami a régiónak is jó. Ha külföldi befektetőről van szó, én is sokkal jobban örülök, ha valaki a régióból fektet be, egy cseh befektetőnek mindig jobban fogok örülni, mint ha vietnámi befektetés jön.
Van, ahol az a legjobb, és Magyarországnak arra kell törekednie, hogy mindenhonnan a csúcstechnológia és a legjobb befektetés érkezzen, de azért azt látni kell, hogy ha baj van, vagy ha egy protekcionista gazdaságpolitika jut érvényre, akkor azok a cégek, amelyek távolabbi térségekből érkeznek, sokkal előbb fogják elhagyni az országot, mint amelyek itt, a közép-európai régióból ruháznak be. Úgyhogy általánosságban szerintem jó Magyarországnak, és ha fölismerné, jó lenne Romániának is, ha akár az OTP, a MOL, a Bonafarm, akár más cégek terjeszkednének. Egyébként ez nem kell, hogy egyirányú és egyoldalú legyen.
Forrás: Krónika
The post Gulyás Gergely a Krónikának: a nemzetpolitikában nem várunk viszonzást a külhoni magyaroktól appeared first on Külhoni Magyarok.
Forrás:kulhonimagyarok.hu
Tovább a cikkre »
