Összeszedtük, miért nem sikerült továbbjutni a selejtező-csoportból

Összeszedtük, miért nem sikerült továbbjutni a selejtező-csoportból

A magyar válogatottnak nemhogy a döntetlenre, de a mérkőzés megnyerésére is reális esélye volt az írek ellen vasárnap délután a Puskás Arénában, a vége mégis kudarc lett – 3–2-es vereség, csak harmadik hely a csoportban.

Nehéz átfogóan értékelni a csoportszakaszban történteket, hiszen, ha a portugálok, akik 9–1-re megverték az örményeket a magyar–írrel párhuzamosan rendezett találkozón, nyertek volna Dublinban csütörtökön, a magyar csapat már továbbjutóként áll ki a saját záró csoportmérkőzésére. De nem nyertek, így a magyaroknak marad a kudarc és a tanulságok levonása.

Az egyik, hogy bár előre tudtuk, hogy a portugálok nagy favoritok, még soha nem nyertünk ellenük, s végső soron a lisszaboni döntetlen a bravúr kategóriájába tartozott, mégis: csak szerencsével lehet továbbjutni még egy négyes csoportból is, ha az adott válogatott csupán a kvartett utolsó helyezettjét, leggyengébb tagját tudja legyőzni. Ez történt, a magyar válogatott csupán az örmények ellen tudott nyerni, igaz, kétszer is. Ám ez nem volt elég.

A Marco Rossi-éra sikeresebb időszakaiban, elsősorban 2020 és 2023 között, a játék alapja a nagyon jól megszervezett, a középpályások által is támogatott védekezés volt, amelynek köszönhetően a csapat (viszonylag kevés gólt kapott.

A 2020-as őszön, a Nemzetek Ligája B-divíziójában, egy a mostaninál csak kicsivel könnyebb, vagy nem is könnyebb kvartettben, az oroszok, a szerbek és a törökök ellen, hat mérkőzésen csupán négy gólt kapott, ebből hármat itthon az oroszok ellen.

A 2021-es Eb-n, egy borzalmasan nehéz csoportban, három mérkőzésen hatot, a portugálok, a németek és a franciák ellen, ezek közül négyet az utolsó tíz percben.

2021 őszén, a világbajnoki selejtezőkön, tíz mérkőzésen 13-at, az angol, a lengyel, az albán, az andorrai és a San Marinó-i csapat ellen. De 2022-ben, a Nemzetek Ligája A-csoportjában, megint csak hat mérkőzésen, az angolok, a németek és az olaszok ellen, csupán ötöt, ez volt egyébként a legkevesebb a csoportban.

Hírdetés

S 2023-ban sem lehetett panasz a védelemre, az Eb-selejtezőkön nyolc mérkőzésen hétszer került a labda a magyar kapuba, kiváló mutató, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy a hétből ötöt az utolsó három mérkőzésén kapott a csapat.

Ám a 2024-es Eb-n már megbomlott a védelem egysége, csak a skótok ellen sikerült kapott gól nélkül zárni, a svájciak három, a németek két gólt szereztek.

Azóta nincs, vagy csak alig van állandóság a védelemben,

a 2024 őszi Nemzetek Ligája-találkozókon (az ellenfelek: a német, s bosnyák és a holland csapat) a két „nagy” a saját pályáján kilenc gólt szerzett a magyarok ellen. A pótselejtezőn a törökök, kétszer 90 perc alatt hatot. Ez mind-mind rengeteg.

Mint ahogyan sok a mostani selejtezősorozatban a portugáloktól kapott öt, s még több – ha létezik ilyen a matematikában – még több az írektől kapott öt.

Amikor a magyar válogatott gólt kap

A kapott gólok száma is sok, de még riasztóbb annak elemzése, mikor kapta a mostani vb-selejtezősorozatban tíz gólját a magyar csapat. Csupán három esett ezek közül az első félidőben, mind a hat mérkőzést tekintve csak a portugálok elleni, lisszaboni találkozót zártuk hátrányban.

A második félidőben kapott hét gólból kettő esett a fordulás utáni öt percben, s további négy a 80. perc után, sőt kettő, egyaránt az írek ellen, a 90. percen is túl. (Az igazságosság kedvéért: Szoboszlai Dominik a 91. percben egyenlített Lisszabonban.)

A kapitány újságírói kérdésre nem tudott válaszolni arra, hogy a mérkőzés végi összeomlásoknak mentális, fizikai, vagy bármilyen más oka lehet-e.


Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »