Vásárolni tudunk, de nem biztos, hogy bejutunk a hivatalba – így készüljünk november 17-ére

Vásárolni tudunk, de nem biztos, hogy bejutunk a hivatalba – így készüljünk november 17-ére

Vásárolni tudunk, de nem biztos, hogy bejutunk a hivatalba – így készüljünk november 17-ére Nagy Roland2025. 11. 16., v – 14:03

Aki tüntetni szeretne, megteheti, már ha a demonstráció kezdetéig hazaér a munkából.

A szlovák parlament még 2001-ben határozott úgy, hogy november 17-ét állami ünneppé és munkaszüneti nappá nyilvánítják. Ez a nap a szabadságért és demokráciáért vívott küzdelem emléknapja, az 1989-es bársonyos forradalom kezdete, ami végül a csehszlovák kommunista rendszer bukásához vezetett.

A kormány azonban idén úgy döntött, hogy a konszolidációs csomag keretében eltörli a november 17-i munkaszüneti napot, tehát az embereknek ugyanúgy dolgozniuk kellene, mint bármelyik másik napon.

Ezzel a döntéssel azonban nem minden közigazgatási szerv és intézmény értett egyet, így az idei november 17-e államigazgatási szempontból kissé kaotikus lesz.

Vásárolni tudunk, de az iskolások többsége otthon marad

A nagy üzletláncok többsége – mint a Kaufland, a Tesco, a Lidl, a Billa vagy a Coop Jednota – nem zár be, tehát az emberek nyugodtan mehetnek vásárolni. A vonatok is a munkanapokhoz igazított menetrend alapján közlekednek.

A hivatali ügyintézés azonban már bonyolultabb lehet, hiszen több önkormányzat is úgy döntött, hogy a hivatalnokok otthon ünnepelhetik november 17-ét. Így járt el például Nagyszombat és Kassa megye önkormányzata is.

Az iskolák vezetőségének egy jelentős része úgy határozott, hogy a diákoknak nem kell bemenniük, hasonlóan döntött az egyetemek rektorainak többsége is.

Kapcsolódó cikkünk

November 17-e szabadnap lesz az egyetem minden hallgatójának és alkalmazottjának számára.

Miloš Lichner, a Nagyszombati Egyetem rektora szabadnapot rendelt el november 17-re a hallgatók és az alkalmazottak számára, hogy „mindenkinek lehetősége legyen egy kicsit lassítani, és elgondolkodni a szabadság fontosságán”.

„A szabadság nem ajándék, amit mindörökre megkaptunk, hanem olyan kötelezettség, amit nap mint nap meg kell erősítenünk – a gondolkodás bátorságával, igaz szavakkal és tettekkel” 

– hangsúlyozta Lichner.

Az egyetem így akar emlékeztetni arra, hogy az akadémiai szabadság nemcsak kiváltság, hanem kötelezettséget is jelent. „Kötelesek vagyunk keresni az igazságot, a nyílt párbeszédet, és olyan környezetet teremteni, amelyben a szabadság az oktatás, a tudományos kutatás és az emberi kapcsolatok alapvető eleme” – közölte az egyetem honlapja.

A másik nagyszombati egyetem, a Szent Cirill és Metód Egyetem már korábban bejelentette, hogy november 17-e szabadnap lesz minden hallgató és alkalmazott számára, azt is kiemelve, hogy egyben a nemzetközi diáknapról van szó.

Fico sajátosan értelmezi november 17-ét

Robert Fico (Smer) miniszterelnök pár nappal ezelőtt a Sobotné dialógy című vitaműsorban azt mondta, a kormány ülésezni fog november 17-én. Azt nem tisztázta, hogy pontosan miről fognak egyeztetni.

Úgy tűnik azonban, hogy a tervezett kormányülés végül elmarad: Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter múlt szombaton azt mondta, a kormány legközelebb csak november 19-én ül össze.

A kormányfő az ünnepnap kapcsán legutóbb a történelmi szempontból erősen vitatható kijelentései miatt került be a hírekbe. Az aktuality.sk beszámolója alapján Fico hétvégén a poprádi látogatása során – melyen össze is veszett a helyi diákokkal – a bársonyos forradalmat egy kommunista puccsnak nevezte, a civil hatalomátvételt pedig egy felülről irányított folyamatnak titulálta.

Úgy gondolja, a kommunista párt vezetése belátta, hogy az ország gazdasági működése fenntarthatatlan, ezért indították el a bársonyos forradalmat – Fico ezzel magyarázza azt is, hogy a demonstrációk során miért nem folyt vér.

Kapcsolódó cikkünk

Robert Fico kormányellenes tüntetéssé változott pénteki poprádi látogatásával és a november 17-i tüntetésekkel csúcsosodik ki az ősz egyik legfurcsább szlovákiai politikai botránysorozata, a krétaügy.

Az ellenzéki aktivisták krétarajzokkal árasztják el az országot, a kormány tanácstalan azzal kapcsolatban, miként kéne kezelnie az ügyet. A jelenség rámutat arra, mennyien elégedetlenek a miniszterelnökkel és kampánylehetőséget teremt az ellenzék számára. A diákok dühe Ficóval kapcsolatban kézzelfogható és a krétázás lett az új ellenzéki kiállás – mindez napokkal a kormány által megszüntetett, a demokráciára emlékező november 17-i ünnepnap előtt.

Két poprádi vizit

Az elmúlt egy hét központi eseményei Poprád körül forognak. Robert Fico egy hete pénteken egy helyi gimnáziumot látogatott volna meg, hogy geopolitikai kérdésekről adjon elő a diákoknak. A vizitet azonban váratlanul lefújták, miután krétával írt szöveges üzenetek jelentek meg a tanintézmény épülete előtt: ezekben árulónak titulálják a miniszterelnököt, vagy vulgárisan Vlagyimir Putyin orosz államfő talpnyalójának minősítik.

Miközben Fico programját átütemezték egy későbbi időpontra, megkezdődött a vita az események értelmezéséről. A kormányhivatal szerint szó sincs arról, hogy a miniszterelnök megijedt volna a feliratoktól, más, sürgősebb dolga akadt.

A kormányfő menekülése ugyanakkor aligha volt előre eltervezett: a feliratok készítőjét elvitte a rendőrség és kihallgatta, miközben az ellenzék és jobb híján a Smer is politikai üzenetet fabrikált a történtekből.

Fico végül ma látogatott el Poprádra – de nem a gimnáziumba, hanem a járási hivatal épületébe. Ami előtt megint csak ott virított néhány krétával írt felirat, a diákok egy része feketébe öltözötten érkezett és sajtóértesülések szerint mintegy harmincan kivonultak az előadásról, ahogy kulcsokat is csörgettek. 

A miniszterelnök a beszélgetés közben – Ukrajna kérdésében – össze is veszett a hallgatóságával és a veszekedés csúcspontján azt ajánlotta a résztvevőknek, menjen Ukrajnába háborúzni az, aki akar. Közben a Ficót elkísérő Smer-képviselők újságírókkal tartott vitáját is hangos skandálással zavarták meg a gyülekező tüntetők.

Smer: ez veszélyes!

A múlt heti poprádi krétarajzos akciót követően azonnal megindult a felelősök keresése és hibáztatása. A kormányhivatal (de a gyakorlatban sokkal inkább a legnagyobb kormánypárt, a Smer) a napokban sajtótájékoztatót tartott az ügyben és a Progresszív Szlovákiát hibáztatta a fiatalok felbujtásával. A kormány üzenete egyértelmű: mivel a múlt pénteki eseményről készített videón felbukkan személyesen Darina Luščíková PS-képviselő is, az érintett diák nem a saját véleményét hangoztatta, csak eszköz volt az ellenzék kezében egy hangos provokációhoz.

Több véleményformáló szintén elítélő kritikát fogalmazott meg a krétarajzokkal szemben. A marker.sk-n publikáló Vladimír Palko volt KDH-s belügyminiszter szerint érdemi párbeszéd helyett a közbeszéd öncélú vulgarizálása zajlik, az ellenzéknek pedig nincsenek valódi érvei, de hasonló módon nyilatkozott a facebookon Nagy József, a Híd volt környezetvédelmi minisztere, a Magyar Szövetség jelenlegi politikusa is. A kifogások nagy része azt hangoztatja, hogy a fiatalokat nem lenne szabad bevonni a személyeskedő politikai kampányokba.

Élénk vitába keveredett a diákokkal a második, kihelyezett poprádi látogatása során Robert Fico kormányfő. A miniszterelnök néhány Smer-politikus kíséretében állított be a járási hivatalba, a vizit azonban hangos demonstrációvá változott: kifütyülték a delegációt.

Fico elvben a nemzetközi kapcsolatokról adott elő a diákoknak, azonban többen is nehezményezték, hogy a kormányfő valójában a kabinet nemzetközi irányultságát mentegeti – ráadásul egy olyan apolitikus környezetben, mint a gimnázium, ahová az eredeti tervek szerint ellátogatott volna.

A beszélgetésből végül szimbolikus, politikai kiállásról szóló vita vált. A diákok egy része fekete ruhába öltözve jelent meg az eseményen, amit Fico nehezményezett és azzal tréfálkozott, temetési torra érkeztek. A politikus néhány résztvevő szerint kimondottan arrogánsan viszonyult a beszélgetéshez, a feszültség az Ukrajnáról szóló kérdések megvitatása során ért a tetőpontjára.

Mikor Fico kifejtette, hogy a fekete ruhás diákoknak részt kellene venniük a háborúban, ha már annyira akarják, az érintettek kulcscsörgetés közepette kivonultak – mások a teremben maradtak. A miniszterelnök szerint tipikus, hogy valaki, aki nem ért egyet a nézeteivel, vita helyett kivonul.

Krétarajzok mindenhol

Az ellenzék és az ellenzéki véleményformálók ugyanakkor inkább szimpatizálnak a krétával írt állásfoglalásokkal és több helyen – például a kormányhivatal vagy a Smer-központ előtt, nagyobb és kisebb városokban – elszaporodtak a Ficónak és kormánynak szánt üzenetek. Ebben az értelmezésben az üzenetek egyszerűen a nép hangjának és a demokráciának a megnyilvánulásai. A legtöbb krétarajz Fico és Putyin, vagy a demokrácia kapcsolatát feszegeti.

A krétaháborúnak dedikált facebookos oldala is lett, a „Novemberi krétahullám” akció szervezői kimondottan arra biztatják a fiatalokat, hogy írják fel a követeléseiket a nyilvános terek betonfelületekre. 

„A krétát lemossa a víz, a fiatalok kérdéseit nem” – szól az esemény mottója. A szervezők egyébként kimondottan ösztönzik a véleményformálókat arra, hogy illedelmes szavakat használjanak és tartsák be a helyi szabályokat.

A feltűnő rajzokkal kapcsolatban az önkormányzatok és fenntartók véleménye megoszlik, de a kapacitásaik végesek. A poprádi gimnázium igazgatója magyarázkodni kényszerült a múlt heti feliratok gyors eltávolítása és az érintett diák rendőrségi kihallgatása miatt, más önkormányzatok és fenntartók inkább szabad utat engednek a rajzoknak. Amelyek ugyan önmagában nem járnak kormányváltással, de jelzik, hogy az elégedetlenség az ország irányultságával és gazdasági helyzetével kapcsolatban jelen van a társadalomban.

Kapcsolódó cikkünk Érsekújvár |

A szabadság és a béke jegyében szervezett találkozót tartott vasárnap délután az Érsekújvári Fórum (Novozámocké Fórum). A kezdeményezéshez színes krétákkal csatlakoztak, ezzel is kapcsolódva az úgynevezett poprádi „krétaforradalomhoz“.

A Béke mozi előtti járdákon különböző feliratok készültek: „Hol az adóm?“, „Fico fél a diákoktól“, „Elég volt a bolsevikokból“, „Elég volt Ficóból“, „Fontos a véleményem, még ha krétával írom is“ – és sok más üzenet.

Érsekújvárban a szabadságért és a demokráciáért vívott küzdelem napja alkalmából több programmal is készülnek. 

Vasárnap 15 órától facsemetét ültetnek a Béke mozinál, ezt 16.15-től közös foglalkozás követi, amelyre családokat, gyerekeket és fiatalokat várnak. A résztvevők saját transzparenst készíthetnek a Béke mozi Hollywood klubjában, majd beszélgetés lesz az emberi értékekről.

18 órától Jitka Rožňová egyetemi tanár vendégeként Iveta Radičová szociológus, volt kormányfő lép színre, az eseményeket pedig 19.50-kor koncert zárja.

Hétfőn, november 17-én egész nap vetítik a Béke moziban Ondřej Trojan Személyazonossági igazolvány (Občanský průkaz) című filmjét, amely a múlt század hetvenes éveinek kamaszvilágát mutatja be iróniával és szarkazmussal.

18 órakor Érsekújvár főterére várják a lakosokat a Gyengéd összejövetelre (Zhromaždenie NEŽNÁ). A szervezők helyi polgári egyesületek.

Az ellenzék demonstrál

Az ellenzéki pártok úgy vélik, Fico egyáltalán nem tartja tiszteletben november 17. üzenetét, ezért kormányellenes tüntetést szerveznek több szlovákiai városban. Az egyik legnagyobb megmozdulás Pozsonyban a Szabadság téren várható, ahol a Progresszív Szlovákia, a KDH, az SaS és a Demokraták rendeznek közös tüntetést 18 órától. Rögtön utánuk a Békét Ukrajnának kezdeményezés demonstrációja kezdődik, ugyanezen a helyszínen.

Az ellenzéki felszólalók közé nem kapott meghívást a Szlovákia Mozgalom, így Igor Matovičék külön tüntetéseket szerveznek, többek közt Nagyszombatban, Zsolnán, Eperjesen és további városokban.

Kapcsolódó cikkünk

Hírdetés

A legerősebb ellenzéki párt, a Progresszív Szlovákia (PS) szerdán „Matovič-mentes” ellenzéki megmozdulást hirdetett november 17-re, a bársonyos forradalom évfordulójára. A pozsonyi Szabadság téren közvetlenül ezután kezdődik majd a civil megemlékezés.

A november 17-ei megmozdulást a PS szervezi az SaS, a KDH és a Demokraták pártokkal közösen. 

„Az embereket a Szabadság térre hívjuk, hogy emlékeztessük őket arra: ez a dátum nem csupán egy szám a naptárban. Ez az a nap, amikor a szabadság, a méltóság és a bátorság győzött az igazságtalanság felett” – jelentette ki Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke, aki szerint Fico kormánya a demokrácia alapjait támadta meg azáltal, hogy évtizedekkel a bársonyos forradalom után megszüntette az ünnepnap munkaszüneti jellegét. 

„November 17. nemcsak a politikusok és a pártok ügye. Minden állampolgáré” – tette hozzá a pártelnök. A PS ezért megegyezett a civil szektorral: az este hatkor kezdődő ellenzéki rendezvény lezárása után átadják a Szabadság teret a civil társadalom képviselőinek.

Közvetlenül az ellenzéki után kezdődik a civil akció 

A Béke Ukrajnának nevű civil szervezet ugyancsak szerdán jelentette be az akcióját „’89-ben kicsengettük a szabadságot, ma meg kell védenünk” címmel, amely 18:30-kor veszi kezdetét a Szabadság téren, a politikai pártok által meghirdetett gyűlés után. A megmozdulást eredetileg az SNP téren tartották volna, de azt jelenleg felújítják.

„Gyűlésünk független, és kizárólag azoknak az embereknek az adományaiból finanszírozzuk, akik hisznek a szabad Szlovákiában. A kommunizmus szolgái nem fognak megállítani minket. Emlékszünk ’89-re – és pontosan tudjuk, miért álltunk akkor a tereken. Nem fognak megfélemlíteni”

 – mondta Lucia Štasselová a Béke Ukrajnának szervezet képviseletében. A szervezési költségek finanszírozására nyilvános gyűjtést hirdettek.

A tüntetésen felszólalnak majd az események egykori résztvevői, közéleti és kulturális személyiségek, zenészek és aktivisták, akik szintén elutasítják az autoriter módszerek visszatérését.

Lesz általános sztrájk?

Bár a Szabadság téren jelen lesznek az SaS képviselői is, a párt november 17-e kapcsán továbbra is „általános sztrájkról” beszél, amiért az ellenzéki partnerei  – köztük a KDH nyíltan is – bírálják. Ugyanakkor a párt politikusainak megszólalásaiból az következik, hogy általános sztrájkon nem a munkavégzés tömeges leállítását értik (amire utoljára 1989-ben volt példa).

„Ez a nap két síkon fog zajlani – szimbolikusan, hiszen több létesítmény zárva tart majd, felfüggesztik a termelést, illetve kitűzik a generális sztrájk jelvényét”

– nyilatkozta ezzel kapcsolatban Branislav Gröhling, az SaS elnöke.

„A másik sík az ellenzéki és civil kezdeményezésű közös tüntetések lesznek, amelyek egész Szlovákiában zajlanak majd. További részleteket fokozatosan teszünk közzé. Továbbra is érvényes, hogy akik csatlakozni szeretnének, a dostrajku.sk oldalon regisztrálhatnak” – tette hozzá.

Kapcsolódó cikkünk

Az SaS november 17-re általános sztrájkot hirdetett, ehhez saját weboldalt is indított. A párt így tiltakozna a kormány megszorításai ellen, a KDH ugyanakkor nem tartja jó ötletnek a kezdeményezést, mivel szerintük az csak tovább rontana a gazdasági helyzeten. A munkáltatók legnagyobb érdekvédelmi szervezetei sem csatlakoznak. A PS kerekasztal-beszélgetést hívott össze az ügyben.

Branislav Gröhling, az SaS elnöke hétfői sajtótájékoztatóján azt mondta: Szlovákia ébredezik, és egyre többen – magánszemélyek, vállalkozók, cégek és szakszervezetek – érdeklődnek, miként tudnának csatlakozni a megmozduláshoz.

„Szlovákiának általános sztrájkra van szüksége. Meg kell ráznunk Robert Fico kormányát, és emlékeztetnünk kell, hogy a parlamenti demokrácia ereje a néptől ered. Nem hallgathatunk, amikor a gazdaságunk összeomlik, amikor a vállalkozókat ellenségként kezeli a kormány, amikor a befektetők elfordulnak országunktól. Nem maradhatunk tétlenek, ha a szabadságunkat támadják és veszélybe kerül az EU- és NATO-tagságunk” 

– hangsúlyozta Gröhling a sajtótájékoztatón.

Állítása szerint sokan jelezték, hogy készek egy vagy akár több órára is szüneteltetni a munkát, bezárni az üzletüket. Konkrétan a Szlovákiai Fuvarozók Szövetségét említette, hozzátéve: a munkáltatókkal és  szakszervezetekkel még folynak a tárgyalások. Gröhling ugyanakkor kiemelte: nem szakszervezeti vagy politikai, hanem polgári akcióról van szó.

Nem olyan lesz, mint 1989-ben

Az SaS által meghirdetett tiltakozás időpontja szimbolikus: 

1989. november 17-én indult a bársonyos forradalom, amelynek részeként november 27-én Csehszlovákia történetének egyik legnagyobb általános sztrájkját tartották meg. 

Két órára a gyárakban, hivatalokban is leállt a munka, több iskolában, egyetemen szünetelt a tanítás. Az üzemek, boltok, hivatalok, iskolák 75 százaléka csatlakozott a megmozduláshoz, az utcákon tízezrek tüntettek. A sztrájk hatalmas társadalmi nyomást gyakorolt a kommunista rendszerre, és kulcsszerepet játszott a politikai változások felgyorsításában.

Gröhling a hétfői sajtótájékoztatón megjegyezte, hogy a most tervezett sztrájkot nem úgy kell elképzelni, mint az 1989-eset, és megérti, hogy nem minden állampolgárnak lesz lehetősége bekapcsolódni. Szerinte a sztrájkkal való egyetértést más módon is ki lehet majd fejezni – a közösségi hálón, vagy plakátok, matricák kiragasztásával.

A KDH nem támogatja

Az SaS a többi ellenzéki párttal is egyeztet az akcióról. A Demokraták párt már jelezte, hogy támogatja a kezdeményezést, a KDH azonban elutasította az általános sztrájk ötletét.

„Meggyőződésem, hogy az általános sztrájkot nem politikai pártoknak kell előkészíteniük, és főleg nem meghirdetniük. Ez a munkáltatók vagy a szakszervezetek feladata” – reagált Milan Majerský, a KDH elnöke. Hangsúlyozta, pártja november 17-én a tereken fog megemlékezni a kommunizmus bukásáról, tiltakozva egyebek mellett az ellen is, hogy a kormány döntése értelmében az idei évtől már nem munkaszüneti nap a bársonyos forradalom ünnepe. 

Majerský arra is figyelmeztetett, hogy egy általános sztrájk hatalmas gazdasági károkat okozna. 

„Végső soron tovább rontaná az államháztartás helyzetét, és éppen azok fizetnének rá, akiket védeni szeretnénk: a családok, a gyerekek, a nyugdíjasok vagy az egyéni vállalkozók”

 – mondta. Egyben hangsúlyozta: pártja is elutasítja az „igazságtalan és érzéketlen” konszolidációs intézkedéseket, mert a kormány ahelyett, hogy magán spórolna, azoktól vesz el, akik a legnehezebben tudnak védekezni.

Gröhling ugyanakkor azt állította: a vállalkozók, akikkel egyeztetett, egyetértenek abban, hogy ha szimbolikusan leállítják a munkát vagy szüneteltetik a termelést, az ebből fakadó kár sokkal kisebb lesz annál, mint amit Fico készül előidézni a megszorításokkal. Elmondása szerint a párt egy hét múlva tájékoztat arról, hogyan halad a sztrájk szervezése és hány munkáltató csatlakozott. 

A munkáltatók legnagyobb érdekvédelmi szervezetei (RÚZ, AZZZ) hétfőn úgy foglaltak állást az általános sztrájkkal kapcsolatban, hogy szerintük „nincs helye az ilyen politikai tevékenység támogatásának és az abban való részvételnek.”

Kapcsolódó cikkünk

A kormány 22 intézkedést számláló harmadik konszolidációs csomagja a cégeket és a vállalkozókat egyaránt igen érzékenyen érintheti. Az újabb megszorítások hatása egyebek mellett a költségeik emelkedésében, valamint a bevételeik csökkenésében nyilvánulhat meg, amely következtében nem kizárt, hogy kénytelenek lesznek drasztikusan csökkenteni a közhasznú tevékenységek finanszírozására szánt összeg nagyságát is.

Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter hosszas késlekedés után a napokban mutatta be a következő, 2,7 milliárd eurós konszolidációs csomagot, amely intézkedéseinek többsége ezúttal is az adó- és járulékterhek növelésére összpontosít.

Az országban működő vállalatok képviselői pedig rögtön megkongatták a vészharangot, mivel úgy vélik, a kormány ismét velük és a lakosokkal fizetteti meg a nagy állami spórolás árát.

A cégek attól tartanak, nemcsak a kiadásaik emelkednek majd, de a bevételeik is drasztikusan csökkenhetnek, mivel a megszorítások feltehetően a polgárok vásárlóerejére is hatással lesznek. Ez a kombináció pedig még a legoptimistább esetben is azt eredményezheti, hogy egyfajta önkonszolidációt lesznek kénytelenek eszközölni. Egy ilyen belső spórolásnak pedig a közhasznú tevékenységek finanszírozására szánt források is áldozatul eshetnek.

Közhasznú projektek

Bár a döntéshozók hajlamosak az országban működő cégek többségét egyszerű adófizetőkként kezelni, a vállalatok egy részét az össztársadalmat érintő kérdések is foglalkoztatják. A szlovák piacra lépésének 21. évfordulóját ünneplő Lidl eddig legalább tíz alkalommal nyerte el az év adófizetője díjat, országszerte 175 üzletet, három logisztikai központot, valamint egy irodát működtet és nagyjából 6500 munkavállalót foglalkoztat, a vezetők mégsem feledkeztek meg a közhasznú invesztíciókról.

„Fontos számunkra ez az ország, így szeretnénk hozzájárulni a fejlődéséhez”

– magyarázta Kamila Klész, a vállalat adózással kapcsolatos kérdésekért felelős részlegének vezetője, aki azt is megjegyezte, hogy eddig 20 millió eurót költöttek olyan projektek megvalósítására, amikből mindenki profitál. Segítettek például a környezetvédelmi károk egy részének felszámolásában, támogatják a hátrányos helyzetű gyermekeket, játszótereket és városi parkokat építenek, de a céghez kötődik az „Oszd meg és segíts” elnevezést viselő akciót is, amely keretében 2,7 millió euró értékben gyűjtöttek tartós élelmiszereket.

Jótékony vállalatok

Érdemes továbbá megemlíteni a palackvisszaváltásért felelős Betétdíj-rendszerkezelő Társaságot is, amely ugyancsak nagy hangsúlyt fektet a leginkább veszélyeztetett társadalmi csoportok támogatására. A társaság a nyár folyamán egy memorandumot írt alá a Szlovák Püspöki Konferenciával, az együttműködés célja pedig az, hogy a jövőben azok is igénybe vehessék a betétdíjas rendszert, akik valamilyen vallási rendezvényre látogatnak. A közös munka azonban különböző jótékonysági projektek támogatását, valamint az ökológiai tudatosság népszerűsítését is magában foglalja majd.

2025. szeptember 15-én, a Hétfájdalmú Szűzanya ünnepe alkalmából rendezett sasvári zarándoklat volt az első olyan esemény, amelyen már élesben működött az új rendszer. A bevétel teljes összegét pedig a helyi hátrányos helyzetű fiatalok támogatására ajánlották fel. (td)

PS: össze kell fogni és koordináltan fellépni a kormány ellen

Michal Šimečka, a PS elnöke az SaS felvetésére úgy reagált, hogy a kormány intézkedéseit elutasító erőknek koordináltan kell cselekedniük, ezért kerekasztal-egyeztetést hív össze péntekre, ahol az ellenzéki pártok a munkáltatókkal, a szakszervezetekkel és a civil társadalom képviselőivel közösen találják majd ki a november 17-i tiltakozás formáját. 

„Le kell ülnünk, ki kell cserélnünk a véleményeket és ötleteket, és közös nevezőre kell jutnunk. Számomra egy dolog alapvető: november 17-ét, a szabadságért és a demokráciáért folytatott küzdelem napját méltósággal kell megünnepelnünk, és együtt kell határozott nemet mondanunk arra, hogy a kormány Szlovákiát Moszkva felé húzza és elszegényítse az állampolgárait”

 – hangsúlyozta Šimečka. 

Mi lesz Matovičékkal?

Nyitott kérdés még az is, hogy az Igor Matovič-féle Szlovákia mozgalom milyen megmozdulást szervez, vagy milyen akción vesz részt a fővárosban. A PS-t vezető Michal Šimečka korábban többször is elhatárolódott a Szlovákia mozgalommal való együttműködéstől, és a közös ellenzéki tüntetésre sem hívták meg a mozgalom képviselőit.  

Matovič ezzel szemben múlt héten felszólította a többi ellenzéki párt képviselőit, hogy közösen emlékezzenek meg a bársonyos forradalomról. 

„Bár a PS azt mondta, hogy kizár bármilyen együttműködést velünk, ennek ellenére november 17-én együtt kellene állnunk a tereken” 

– mondta a korábbi miniszterelnök, hozzátéve, hogy az embereknek „látniuk kell a fényt az alagút végén.

Kapcsolódó cikkünk

Bár az ellenzéki szempontból kudarcba fulladt sikeres alkotmánymódosítás után úgy tűnt, fagypontra jutott a viszony a releváns pártok között, a napokban teljes gőzzel megindult a szervezkedés – ebéddel és közös rendezvényekkel.

A legnagyobb ellenzéki párt, a Progresszív Szlovákia közös ebédre hívta a KDH, az SaS és a jelenleg parlamenten kívüli Demokraták vezetőit, míg a találkozóból kimaradó Igor Matovič-vezette Szlovákia mozgalom a november 17-i tüntetések kapcsán koordinálná a pártokat. Közeledés ugyanúgy lehet ebből, mint versenyfutás és kölcsönös vádaskodás.

Ebéd-diplomácia

A négy ellenzéki párt közös találkozójáról – ahol a vezetők egy teli asztal mellett beszélték meg a vitás ügyeket – mindegyik résztvevő tudósított. Ez már csak azért is szokatlan, mert a korábban, októberben rendezett kerekasztal fejleményeit zárt körben kommunikálták csak, nem büszkélkedtek vele a nyilvánosság előtt.

A titkolózásnak megvannak a gyakorlati okai: a kerekasztalt eredetileg még szeptemberre szervezték, de keresztülhúzta azt az alkotmánymódosításról szóló szavazás, majd a voksolást követő káosz.

A kereszténydemokrata KDH mellett, amely gyakorlatilag „szabad kártyát kapott” az ellenzéki együttműködésből, a Szlovákia mozgalom frakciójának két képviselője is kiszavazott az ellenzékből, az ellentmondásos módosítást pedig elfogadták.

Ami ellenzéki szempontból még rosszabbul alakult szeptemberben, hogy a szavazást követő ideges hangulatban több politikus, köztük a PS-t vezető Michal Šimečka is elhatárolódott a Szlovákia mozgalommal való együttműködéstől. Ezzel a kijelentéssel azonban ugyanannyi kérdést felvetett, mint megoldott, hiszen a jelenlegi közvélemény-kutatások alapján az ellenzéknek még a Demokraták bejutásával is csak Matovič-csal együtt lenne esélye a kormányalakításra. A közös fellépés erősítésének célja a választói bizalom visszaszerzése lenne.

Közös pontok

Késő ősszel úgy tűnik, hogy a KDH leválasztására tett kísérlet az ellenzéki blokkból nem folytatódik tovább. A kereszténydemokraták a lelkiismereti szabadságról szóló passzusokat is belefoglalnák az alkotmányba, de erre a Smer már nem hajlandó (az állítólagos szóbeli ígéretek ellenére). Közös pontok híján pedig marad az ellenzéki együttműködés szorosabbra vonása.

A négy párt munkaebédjén állítólag a résztvevők szervezési és gyakorlati pontokat is átbeszéltek, a kooperáció szakmai szinten mutatkozhat meg: az ellenzék közös programot alkothat az alapvető gazdasági, külpolitikai és szakpolitikai kérdésekben. Ezzel gyakorlatilag jelezné a választóknak, hogy a következő választás után együtt, egy átgondolt platformot alkotva szeretné irányítani az országot.

A konkrét programpontokról azonban nem szivárogtattak és fontos kérdésnek számít, hogy vajon képesek-e a felek bármiféle megegyezésre jutni a kulturális-etikai kérdésekben. A KDH álláspontja ugyanis több hangsúlyos dologban, mint a terhességmegszakítás, az egyház és az állam szétválasztásának kérdése, vagy az azonos nemű párok jogaival kapcsolatos ügyek, eltér a szövetségeseitől.

Matovič előzne?

A munkaebédből ismételten kimaradt a Szlovákia mozgalom. Nem véletlenül: Igor Matovič és a találkozót szervező PS között továbbra is fagyos a viszony, a mozgalom vezetője rendszeresen bírálja Šimečka pártját és hol a Hlas-szal való közösködéssel, hol az ellenzéki együttműködés elárulásával vádolja meg.

Az egykori miniszterelnök azonban politikailag is kezébe vette a kezdeményezést: közös fellépést javasolt a pártoknak a november 17-i megemlékezések és tiltakozások idején. Míg a PS nem válaszolt a felvetésre, a többi párt részéről óvatos pozitív visszajelzések érkeztek, érdekes lesz figyelemmel követni, hogy a következő napokban miként alakul a tiltakozások szervezésének dinamikája.

Míg a tavaszi és kora őszi tiltakozásokból a Szlovákia mozgalom látványosan kimaradt és saját, kisebb megemlékezéseket tartott (mindenki megelégedésére), november 17-én a mozgalom frontális támadásba lendült. Több nagyvárosban Matovič foglalta le a fontos tereket a saját bejegyzett akcióinak és most egyfajta „baráti gesztusként” ajánlaná fel az ellenzéki partnereinek, hogy beszállhatnak a megemlékezésekbe.

A lépés dilemma elé állítja a pártokat: ha a Szlovákia mozgalommal közösen lépnek a nagyközönség elé a szimbolikus időpontban, akkor nehéz megmagyarázni, miért hiányzik a politikai formáció a közös egyeztetésekről. Amennyiben azonban Matovič megjelenne a tárgyalásokon, azt nem félne a saját javára kihasználni akár az információk szivárogtatásával, akár a megállapodások saját (félre)értelmezésével. Ettől pedig nem csak a Progresszív Szlovákia tart.

A pártok azonban még egy dolgot szeretnének elkerülni: hogy szimbolikusan is veszekedésbe forduljon a demokrácia ünnepének évfordulója. A káosz ugyanis szintén leginkább a rendszeren kívül álló Szlovákia mozgalomnak kedvezne.

Kapcsolódó cikkünk

A Progresszív Szlovákia azt tervezi, hogy az ellenzéki pártoknak felajánlja egy politikai és szakmai szintű koordinációs platform létrehozását. A KDH-val, az SaS-szel és a Demokratákkal szeretne együttműködni.

„Az elmúlt két évben több projekt kapcsán is közelebb kerültünk egymáshoz, és egységesebben lépünk fel. Mindegyik pártban kiváló szakértőket és igazi hazafiakat látok. Meggyőződésem, hogy ez a négy párt képes stabil kormányt létrehozni” 

– közölte Michal Šimečka, a PS elnöke. Hozzátette: az ellenzék együttműködése lehet annak a reménynek a forrása, hogy a jövőben sikerül újraindítani Szlovákia gazdaságát.

Martina Kakaščíková, a Demokraták szóvivője azt közölte, hogy pártja üdvözli a kezdeményezést, és örül a közös vita elindításának. „Készen állunk arra, hogy szakértelmünkkel, személyzetileg és a programunk keretében is kivegyük ebből a részünket” – közölte.

A Szlovákia mozgalom több megyeszékhelyen – így Nagyszombatban, Eperjesen, Zsolnán és Besztercebányán – is lefoglalt tereket a saját rendezvényei számára, ahová meghívta a többi ellenzéki párt képviselőit is. Az SaS már elfogadta a meghívást, regionális képviselőik fel fognak szólalni az egyes városokban. 

A PS annyit közölt, hogy nemcsak Pozsonyban, hanem más szlovákiai városokban is szerveznek megmozdulásokat, de csak ott, ahová nem terveznek más gyűlést.


Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »