Ma harminc éve annak, hogy a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa (NR SR) elfogadta az államnyelvtörvényt. Ennek értelmében a szlovák nyelv vált az ország államnyelvévé, amely elsőbbséget élvezett a Szlovákia területén használt többi nyelvvel szemben. Az akkori kormánykoalíciót a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom (HZDS), a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) és a Szlovákiai Munkásszövetség (ZRS) alkotta, a miniszterelnök pedig a HZDS elnöke, Vladimír Mečiar volt.
A parlamenti képviselők 1995. november 15-én hagyták jóvá a Szlovák Köztársaság államnyelvéről szóló 270/1995. sz. törvényt. A jogszabály elfogadását 108 képviselő támogatta, az akkori Magyar Koalíció 17 képviselője ellene szavazott, míg a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) ugyanennyi törvényhozója tartózkodott. Nyolc képviselő nem volt jelen az ülésen.
A törvény értelmében az állam kötelességévé vált olyan feltételeket teremteni az oktatási rendszerben, hogy minden polgár elsajátíthassa az államnyelvet szóban és írásban. Az államnyelv oktatása kötelezővé vált minden alap- és középiskolában. Más nyelv csak a külön előírásokban meghatározott mértékben lehetett oktatási vagy vizsganyelv. Az állami szerveknek, szervezeteknek és önkormányzatoknak az ország egész területén kötelezően az államnyelvet kellett használniuk.
A jogszabály szabályozta az államnyelv használatát a tömegtájékoztatásban is. A rádió- és televízióadásoknak egész Szlovákia területén államnyelven kellett szólniuk. Kivételt képeztek az idegen nyelvű műsorok, amelyeknek vagy államnyelvű felirattal kellett rendelkezniük, vagy más módon kellett megfelelniük az érthetőségi követelményeknek. A 12 éven aluli gyermekeknek szóló idegen nyelvű audiovizuális műveket kötelező volt szlovákra szinkronizálni.
Az akkori kormánykoalíció érvelése szerint a törvény nem változtatott Szlovákia kisebbségvédelmi kötelezettségvállalásain, így például az Európa Tanács Nemzeti Kisebbségek Védelméről szóló Keretegyezményén sem, amelyet a parlament 1995. június 21-én ratifikált. Az államnyelvtörvény azonban ellentmondásos reakciókat és a nyilvánosság egy részének ellenállását váltotta ki; a legmarkánsabb elutasító álláspontot a magyar nemzeti kisebbség képviselte.
A fő probléma abban rejlett, hogy az államnyelvtörvénnyel párhuzamosan nem fogadták el a nemzeti kisebbségek nyelvhasználatáról szóló törvényt. A Mečiar-kormány azzal érvelt, hogy ezt a kérdést más törvények már rendezik, így nincs szükség külön jogszabályra.
A kisebbségi nyelvhasználati törvényt végül 1999. július 10-én fogadta el a parlament, nem egész egy évvel azután, hogy az 1998-as választások nyomán megalakult a Mikuláš Dzurinda vezette új kormánykoalíció (SDK, SDĽ, MKP, SOP).
Az államnyelvtörvényt 1999-ben módosították: lehetővé vált a kétnyelvű – államnyelvű és kisebbségi nyelvű – bizonyítványok kiadása, valamint a pedagógiai dokumentáció kétnyelvű vezetése. Ugyanebben az évben törölték a törvényből a bírságokról szóló teljes 10. paragrafust, megszüntetve ezzel a jogszabály szankciós jellegét.
További módosításra került sor 2007-ben, amikor a harmadik paragrafus negyedik bekezdését kiegészítették. Az eredeti szöveg szerint a közjogi szervek kötelesek voltak az államnyelvet használni minden információs rendszerben. A kiegészítés lehetővé tette más nyelv használatát is az információs rendszerekben, amennyiben azt külön előírás szabályozza.
2009-ben a parlament egy újabb, szigorító jellegű módosítást fogadott el, amely a kulturális minisztériumot erősebb felügyeleti jogkörrel ruházta fel, és ismét bevezette a szankciókat a helyes szlovák nyelvhasználat mellőzéséért. Egy 2011-es módosítás aztán szűkítette a büntethető kötelezettségek körét, valamint csökkentette a kiszabható bírságok alsó és felső határát.
A törvény legutóbbi jelentős módosítása 2014 januárjában lépett hatályba. Ezt az Európai Bizottság kezdeményezésére fogadták el, amely figyelmeztetett az Európai Unió működéséről szóló szerződés 56. cikkének (a szolgáltatásnyújtás szabadsága) érvényesítésére a rádiós és televíziós szolgáltatások terén.
teraz.sk
Nyitókép forrása: nestandard/archív
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
