November 13-án a Magyar Katolikus Egyházban a magyar szentek és boldogok emléknapját ünnepeljük. Azokra emlékezünk, akiknek ereklyéit a magyar templomokban tisztelik, magyar földön születtek vagy a történelmi Magyarországhoz kötődnek. Felemelő ünnep részesei lehettünk a Magyar Szentek templomának búcsúján, ahol Udvardy György veszprémi érsek elhelyezte Boldog Bódi Mária Magdolna ereklyéjét.
A budai templom alapkövét Paskai László bíboros, prímás, érsek 1995. május 29-én tette le és 1996. augusztus 17-én ünnepélyesen felszentelte. 2001. január 1-jével plébániatemplom rangra emelte és nevét Magyar Szentek plébániára változtatta.
A Török Ferenc Ybl- és Kossuth-díjas, valamint Balázs Mihály Ybl-díjas építészek tervei alapján elkészült templom és a plébánia épületegyüttese a felső-lágymányosi hívek plébániatemploma lett, de egyben – az egyetemi városrész közelsége miatt – az egyetemi ifjúság lelki központja is. Héray András FSO 2020-ban vette át Pákozdi Istvántól az egyetemi lelkészi feladatokat. A fiatalok a Műegyetemi Katolikus Közösség (MKK) tagjai; jelenleg húsz aktív kiscsoportban vannak jelen, és minden csütörtökön ebben a templomban találkoznak. Így történt ezen a napon is – velük és az espereskerület híveivel zsúfolásig megtelt a templom.
Az ünnepi szentmise elején Écsy Gábor plébános a veszprémi érsek mellett köszöntötte Süllei Lászlót, a Budavári Nagyboldogasszony-főplébánia plébánosát, az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye érseki általános helynökét; a koncelebráló papokat; az egyetemistákat és híveket. Kiemelte, hogy a magyar szentek és boldogok életpéldáját követve, lelki gazdagságukból meríthetünk erőt, és kérte: „imádkozzunk együtt magyar népünkért, egyházközségünkért, hogy ezután is legyenek olyan erényes férfiak és nők a magyar szentek nyomában, akik majd egykor szintén példaként állhatnak magyar népünk előtt”.
Udvardy György érsek köszöntőjében hangsúlyozta: „Egyházunk azt mondja: érintsük a szentek ereklyéit, mert ők élnek és életre vezetnek bennünket.” Majd mialatt a nép az Ó, dicsőséges Asszonyság dallamára szövegezett Magdi himnuszt énekelte, elhelyezték Bódi Mária Magdolna ereklyéjét a kereszt alakú, vitrines ereklyetartóban.
Écsy Gábor 2001 óta a budapesti Magyar Szentek plébánia plébánosaként különös gondot fordít arra, hogy a magyar boldogok és szentek ereklyéi helyet kapjanak itt, melyek közül megtalálhatóak a templomban: Szent Adalbert, Szent Gellért, Szent Imre, Szent István király, Szent László király, Szent Margit, Szent Erzsébet, Kassai vértanúk, Szent Hedvig, Boldog Gizella, Boldog Romzsa Tódor, Boldog Meszlényi Zoltán, Boldog IV. Károly király, Boldog Salkaházi Sára, Boldog Batthyány-Strattmann László, Boldog Apor Vilmos és most már Boldog Bódi Mária Magdolna ereklyéje is.
Az ereklye elhelyezése nem csupán liturgikus esemény, hanem a szentek közösségével való lelki találkozás is. A hívek számára lehetőséget ad arra, hogy személyesen kapcsolódjanak Boldog Bódi Mária Magdolna életéhez, és imádságban kérjék közbenjárását. Az ereklye jelenléte emlékeztet arra, hogy
A fiatalon vértanúságot szenvedett magyar lány életpéldája is, mely a tisztaság, a hűség és a hit erejét hirdeti, követendő mindannyiunk számára.
Udvardy György homíliájában arra mutatott rá, hogy mindannyian szeretnénk boldogok lenni, mindig keressük és vágyjuk a boldogságot, annak bizonyosságát. A boldogok és szentek
Az ő ígéretük Krisztus. S bár a krisztusi parancsok meghívásszerűen érintenek ugyan bennünket, de próbára tesznek, növelni akarnak, növekedésre serkentenek, gazdagítanak a bizalomban, hitben erősítenek.”
Kiemelte annak fontosságát, hogy kérhetjük és kérjük is a példaként előttünk álló szentek közbenjárását. „Vigasztaló lehet számunkra az, hogy életünknek méltósága van, hogy az Isten akarja, hogy hozzá hasonuljunk.
– hangsúlyozta az érsek.
Az ember mindig a titkokat keresi. Abban bízva, ha megtudja, olyanná tud válni, amire vágyik. „Amikor mi a szentek, boldogok titkát akarjuk megfejteni, akkor a húsvéthoz, a feltámadás titkához vezet bennünket ez a kérdés. Mert a feltámadásban nyerjük el a szabadságot, az örömöt, a békét, a szeretetet, a kreativitást, a bátorságot, az erőt” – ezek a mi erőforrásaink ahhoz, hogy Krisztushoz hasonlíthassunk.
Bódi Mária Magdolna mindig örömmel, Krisztus örömével élte az életét, és az ő szeretete tele volt kreativitással. Bármilyen kilátástalannak tűnő körülmények között, bármilyen nehéz feladat előtt állt is, mindig talált lehetőséget, megoldást. „Ezért bátorító az ő személye. A szeretet kreativitás. Krisztus”. Mindehhez az erejét a hitéből merítette, amit folyamatosan táplált imádkozásával, mindennap szentmisén való részvételével.
Az érsek így buzdította a fiatalokat: „Nem vagy elveszve, nem vagy parkolópályára állítva, nem vette el senki sem tőled a lehetőséget, mert Krisztusban a mindent kínálja az Isten: a teljes, örömteli, kreatív, biztos és boldog életet.”
A feltámadás hite mindig erőt kell adjon számunkra, és tudnunk kell, hogy életünk boldogságát Krisztusban, az ő Egyházában találhatjuk meg.
A szentmisén az orgonával kísért gregorián és egyéb egyházi énekeket, motettákat az angyalföldi Szent Mihály-plébánia Carmina Spiritus kórusa énekelte, Leskó Zoltán karnagy vezetésével, aki több mint tizenegy évig szolgált kántorként a Magyar Szentek templomában. Az áldozás alatti énekeket a Műegyetemi Katolikus Közösség tagjai vezették és kísérték hangszereikkel.
Az ünnepség a vendéglátó egyházközség agapéjával zárult, ahol lehetőség nyílt közvetlen beszélgetésekre.
Fotó: Merényi Zita
Ujváry-Radics Gabriella/Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
