Az uniós pénzügyminiszterek csütörtöki ülésükön konszenzusra jutottak: a befagyasztott orosz állami eszközökre épülő, úgynevezett „jóvátételi hitel” a legalkalmasabb eszköz Ukrajna finanszírozására. A három vizsgált opció közül ez az elképzelés élvezi a legnagyobb támogatást, mivel a nemzeti költségvetések megterhelése nélkül biztosíthat forrást. A Brüsszel mesterterve azonban nem kínál semmi újat ahhoz képest, amit eddig láttunk. Nyilatkozatbűvészetről van szó, ami azt szolgálja, hogy olyan terheket nyomjon le az európai polgárok torkán, amelyeket nyilván nem akarnánk elfogadni. Nézzük.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke három lehetőséget vázolt fel a 2026–2027-es időszak finanszírozására, ám a tagállamok egyértelműen a „jóvátételi hitel” mellett tették le voksukat.
A konstrukció lényege, hogy a Belgiumban, az Euroclear értéktárnál zárolt orosz készpénzt kötvénykibocsátás révén juttatnák el Kijevhez. A megoldás gyakorlatilag támogatásként működne: Ukrajnának csak abban az esetben kellene törlesztenie, ha Oroszország háborús jóvátételt fizet. (Mivel ennek esélye minimális, nyilvánvaló, hogy Ukrajna sosem fog fizetni).
A terv akár 140 milliárd eurós fedezetet nyújthatna két év alatt, lefedve Ukrajna becsült szükségleteit. Bár a támogatottság széles körű, Belgium garanciákat kér. Mivel az eszközök nagy része náluk van letétben, Brüsszel jogi biztosítékokat vár a tagállamoktól arra az esetre, ha Oroszország peres úton visszaszerezné a pénzt.
A sorok között
Hogy teljesen világos legyen a konstrukció: az EU kötvényeket bocsát ki saját terhére. A kötvények hitelt (adósságot) megtestesítő értékpapírok. Lehet trükközni a szavakkal, de itt közös adósságról van szó. Ezt az adósságot az EU vállalja magára, a pénzt viszont átadja Ukrajnának. Elvileg, ha az oroszok kártérítést fizetnek Ukrajnának, Ukrajna ezt a pénzt visszaadja, az EU rendezi a hitelt, kész, vége. Csakhogy valószínűtlen, hogy az oroszok kártérítést fizetnek majd, vagyis Ukrajna nem fizeti vissza az összeget, ellenben az EU-nak vissza kell majd fizetnie. Ha akkor, amikor ezt a döntést meg kell hoznia, még mindig zárolva lesz az orosz vagyon, akkor dönthet úgy, hogy kisajátítja. Magyarul: Brüsszel, mivel döntésképtelen, egy eladósító manőverrel el akarja halasztani az orosz vagyon kisajátításának dilemmáját későbbre. Mivel neki eleve a közös hitelfelvétel volt a célja (a migrációnál, COVID-nál és háborúnál is mindig erről van szó), ezért ez a konstrukció neki megfelel. Az adófizetők meg nyöghetik a terheit.
Az EU semmilyen garanciát nem tud adni az adófizetőknek arra, hogy Oroszországot kártérítésre tudja kényszeríteni, de arra sem, hogy képes lesz valaha is öntökönlövés veszélye nélkül kisajátítani az orosz vagyon. Amit Brüsszel csinál, az nem több szélhámosságnál, a választók megvezetésénél.
A Kreml máris jogellenesnek nevezte a javaslatot, és megtorlást helyezett kilátásba.
Az Európai Bizottság célja, hogy a jogi kockázatok tisztázása után decemberben az uniós vezetők is jóváhagyják a mechanizmust. Végleges döntés még nincs, de valószínűleg kőkemény zsarolás vár a tagállamokra, hogy elvigyék a balhét a bürokraták nyerészkedéséért.
Körkép.sk, Reuters
Nyitókép forrása: SITA/Suzanne Plunkett/Pool Photo via AP
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
