Szlovákia a gazdasági csalások paradicsomává vált Tokár Géza2025. 11. 12., sze – 16:31
Erős állítást fogalmazott meg Szlovákiával kapcsolatban egy interjúban az Európai Ügyészséget (EPPO) vezető román Laura Codruta Kövesi. A tisztviselő szerint az uniós áfacsalási botrányokkal kapcsolatos ügyek harmada Szlovákiához köthető.
Codruta Kövesi, aki Romániában ténykedett azelőtt, hogy az európai testületekben folytatta volna a pályafutását, az interjú révén gyakorlatilag nyilvánosan szólította fel a rendőrséget és az ügyészséget arra, hogy működjenek együtt, és komolyabban kezeljék a hasonló ügyeket. Kövesi kedden Boris Susko igazságügyi miniszterrel is egyeztetett a fennálló problémákról.
Kényelmetlen problémák
Az EPPO főügyésze szerint a szervezet által áfacsalás kapcsán vizsgált ügyek csaknem harmada olyan vállalkozásokhoz vagy állampolgárokhoz kapcsolható, akik Szlovákiában székelnek. Ebből arra következtet, hogy az ország egyfajta központjává vált a gazdasági bűnözésnek, és úgy gondolja, hogy akár fél-egymilliárd euró kára is származik az országnak a csalásokból.
Codruta Kövesi különösen nehezményezte, hogy a hatósági vizsgálatok jelentős része nem is Szlovákiában indul el – más, külföldi nyomozóhatóságok észlelik a szlovák szálat, majd lépnek kapcsolatba helyi kollégáikkal. A probléma annyira súlyos, hogy az EPPO részéről érkező kéréseket külön részleg vizsgálja.
A tisztviselő bírálta Robert Fico kormányát is, mert véleménye szerint a szlovák ügyészség és nyomozóhatóságok elit részlegeinek felszámolása tovább nehezítette a vizsgálatok menetét.
Az európai testületnek a hatékonyabb fellépés érdekében csak korlátozott eszközei vannak. Codruta Kövesi munkaútra érkezett Pozsonyba, ahol a szervezett együttműködés formáiról egyeztetett többek között Boris Susko igazságügyi miniszterrel és Milan Hodásszal, a tárca államtitkárával.
Az EPPO nem csak a kiugró esetszámot kifogásolja: az ügyészségnek problémája van azzal is, hogy a kapcsolódó pereskedésekben minimális a kártérítés megítélésének esélye.
Susko hivatalos közleménye szerint a kormánynak „alapvető érdeke” az adócsalók elleni hatékony fellépés. Az igazságügyi miniszter rámutatott: az ország minden, a pénzmosásra vonatkozó uniós irányelvet elfogadott, és kész újabb törvényi intézkedéseket hozni, „amennyiben ez szükséges.”
Ellenzék: ez felháborító
Codruta Kövesi kijelentéseire több ellenzéki párt is reagált. A parlamenten kívüli Demokraták szerint a magas szlovák érintettség a jogállam leépítésének köszönhető, melyre Robert Fico vezetése alatt került sor. A párt úgy véli, hogy a kormánykoalíció a gazdasági bűncselekmények elleni harc helyett lehetővé teszi a kényelmetlen ügyek szőnyeg alá söprését, és a bűnözőknek kedvező törvényi környezetet teremt.
Marián Viskupič, az SaS alelnöke szerint felháborító, hogy az európai főügyésznek Szlovákiába kell látogatnia, hogy tájékoztassa a nyilvánosságot az adócsalások fokozott előfordulásáról, míg Michal Šimečka (PS) szerint a Fico-éra tizenöt évéről tanúskodik a bejelentés.
Šimečka úgy látja, Szlovákiának alapvető problémája van az adók begyűjtésével – sok a kivétel, a rendszer bonyolult és folyamatosan változnak az adózásra vonatkozó szabályok. A bizonytalanság a bűnözés mellett az ország gazdasági növekedésére is kihat – mutatott rá a politikus.
Kapcsolódó cikkünk
Gyorsított eljárásban jóváhagyta a parlament a büntető törvénykönyv módosítását, a testület tagjai így ismét megkezdhetik a nyári szabadságukat. Az Európai Bizottság észrevételei miatt volt szükség a sietségre.
A rendkívüli ülésen 121 képviselő volt jelen, a koalíció pedig ezúttal sikeresen mozgósítani tudta a három kormánypárti frakciót: 77 szavazattal hagyták jóvá a módosítást 44 tartózkodás mellett. A módosítások közé bekerült egy, az EU pénzügyi érdekeinek fogalmát pontosító kormánypárti javaslat, és egy technikai változtatás is.
Törékeny törvény
A büntető törvénykönyv tekervényes módon jutott el a jelenlegi formájába: a Fico-kormány már megalakulása idején kilátásba helyezte a szabályok megváltoztatását, a parlament pedig idén januárban kezdett tárgyalni a módosításról – az ellenzék élénk tiltakozása közepette. A törvényjavaslat kritikusai elsősorban a Különleges ÍAÜgyészség megszüntetését és a büntetési tételek leszállítását kifogásolták, a téma kapcsán több tömegtüntetésre is sor került Pozsonyban, miközben az ellenzék parlamenti obstrukcióval próbálta meg elodázni a javaslat elfogadását.
A kormánykoalíció által februárban elfogadott törvényt napokon belül módosították, például a nemi erőszakra vonatkozó büntetési tételek csökkentése miatt, majd Zuzana Čaputová államfő és több parlamenti képviselő is az Alkotmánybírósághoz fordult a javaslatcsomag kapcsán. A testület csak júliusban nyilvánított véleményt a módosításról és a legtöbb módosítást nem találta alkotmányellenesnek – a törvény már márciusban életbe lépett, ahogy a Különleges Ügyészséget is megszüntették, mivel a módosítás alkalmazását nem függesztették fel az alkotmányossági vizsgálat idejére. Az Alkotmánybírósággal együtt azonban az Európai Bizottság is érdeklődött a változások iránt, többek között azért, mert az uniós támogatásokat érintő gazdasági bűncselekményekre vonatkozó büntetési tételeken is lazítottak. Az uniós források hatékony elköltését garantáló Különleges Ügyészség megszüntetését szintén nem nézték jó szemmel Brüsszelből, de tudomásul vették. A kormány az európai helyreállítási források csomagjának legutolsó részletéhez is csak hosszas egyeztetés után jutott hozzá, nem akart kockáztatni.
Szigorúbb büntetések
Az Európai Bizottságnak tett gesztusok miatt a változtatások is az uniós forrásokkal kapcsolatos bűncselekményeket érintik. A képviselők többek között megszavazták, hogy uniós támogatásokkal elkövetett bűncselekmények esetében csakis letöltendő szabadságvesztést lehet kiszabni, amennyiben a cselekmény büntetésének felső határa a büntető törvénykönyv külön részének meghatározása szerint meghaladja a hat évet.
A parlament elfogadta az Európai Unió pénzügyi érdekei fogalmának pontosítását is. Döntés születtt arról, hogy az adóhatóságok akadályozása, közvetett korrupció és jogtalan előny nyújtása vagy elfogadása esetében a büntetési tételek nagyságát össze kell hangolni az Európai Parlament és az Európai Tanács irányelveivel.
A büntető törvénykönyvben az Unió anyagi érdekeit sértő bűncselekmények esetében az elévülési idő is megváltozott. Az eredetileg elfogadott csomagban az elévülés több esetben, köztük az uniós forrásokhoz köthető bűncselekmények esetén is lerövidült. Az új rendelekzések értelmében az uniós források hűtlen kezelésével kapcsolatos vádak már nem évülnek el, ha a törvénymódosítás elfogadása előtt történt az adott bűncselekmény.
A kormánykoalíció által megszavazott módosítások már a mai napon hatályba lépnek.
Elégedetlen ellenzék
A várakozásoknak megfelelően a kormánypártok pozitívan értékelték a változásokat, az ellenzéki képviselők legtöbbje pedig arra mutatott rá, hogy a kora tavaszi kritikájuk megfogadása esetén nem is kellett volna utólag módosítani a szabályokat.
Andrej Danko, az SNS elnöke szerint a koalíció egységet mutatott a lépéssel, az ellenzék pedig „Brüsszelben árulkodik” az igazság kiforgatásával. Danko úgy véli, hogy a kormánykoalíció nem ijedt meg a törvénykönyv módosításával kapcsolatos következményektől, de el szerette volna kerülni a feszültségkeltést az új Európai Bizottság felállításának idejében.
Milan Majerský, a KDH elnöke rámutatott, hogy a büntető törvénykönyv módosítását már a kezdetektől fogva „elbaltázta” a kormánykoalíció. A politikus szerint árulkodó, hogy nyolc hónap alatt öt alkalommal is módosítani kellett a tervezet bizonyos pontjait, miközben az előző kormány idején a KDH által irányított igazságügyi tárca már egy kész, kidolgozott tervezetet hagyott a jelenlegi kormányra.
Michal Šimečka, a Progresszív Szlováia vezetője szerint a fejlemények is bebizonyították, hogy az ellenzéknek és a szakembereknek is igaza volt, mikor a törvénytervezet vitájában felhívták a figyelmet a büntetések enyhítésével járó kockázatokra. Šimečka tagadta, hogy az ellenzék az uniós szerveknél lobbizna a kormány lejáratásáért, véleménye szerint a koalíció amatőrizmusa ellen küzdenek.
A rendkívüli ülés lezárultával elkezdődik a parlament nyári szünete, a testület bizottságai csak augusztus végén ülnek ismét össze, a következő rendes ülésre pedig szeptemberben lehet számítani – ha nem történik ismét egy rendkívüli esemény.
Gyenge szabályozás
A korábban megjelent elemzések szerint az adófizetési hajlandóság Szlovákiában valóban meglehetősen gyenge, és az állam nem törődik a hatékonysággal. Míg a régióban akadnak kedvező példák is – mint Magyarország, ahol 2022-ben a kimutatások szerint „csak” az adó 2,3 százaléka nem jutott el az államhoz – Szlovákia a sereghajtók közé tartozik.
A 2022-es adatok alapján a beszedett adón és járulékokon keletkező lyuk 14,6 százalékos, ami a harmadik legrosszabb az egész Európai Unióban (Románia 30, Málta 25 százalékos eredménnyel még Szlovákiánál is katasztrofálisabban teljesít). A feltételezések szerint a költségvetés emiatt 1,5 milliárd eurótól esik el évente.
A helyzetet rontja, hogy Szlovákia a kormány állításaival szemben nem különösebben tartja prioritásának a gazdaság kifehérítését. A Büntető Törvénykönyv vonatkozó paragrafusainak megváltoztatása, vagy a téma ignorálása a konszolidációs intézkedéseknél csak a jéghegy csúcsát jelenti. Valójában a rendszer teszi lehetővé a szabályok könnyed kijátszását. A vállalatok adóbevallásai a legtöbbször havi vagy negyedéves gyakorisággal jutnak el az államhoz, ami lehetővé teszi a kreatív könyvelést és még inkább a jogtalan adóleírást – hívta fel a figyelmet a témát elemző Trend.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
