Ukrajnában ismét kiéleződött a vita a nyelvhasználat kérdése körül. A feszültséget a kormány javaslata váltotta ki, amely módosította volna a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájának fordítását. A cél az volt, hogy az orosz nyelvet kizárják a dokumentum védelme alól. A Minisztertanács azonban váratlanul leállította a törvényjavaslat tárgyalását. A dolog azért érdekes, de néhány hónappal korábban arról szóltak a hírek, hogy az esetleges béke miatt az ukrán állam felgyorsítaná az ukránosítást, tekintettel arra, hogy a békekötés után valószínűleg nem lehet végrehajtani a terveiket.
A döntés komoly felháborodást váltott ki a totális ukránosítás híveinek körében. A jelenlegi ukrán jogszabályok szerint a charta rendelkezései tizenhárom nyelvre, köztük az oroszra is vonatkoznak. Az Európa Tanács dokumentumára gyakran hivatkoztak az oroszajkúak jogvédői a Petro Porosenko alatt meginduló ukránosítás során. A módosítás támogatói szerint a charta címét eredetileg hibásan fordították ukránra.
A javaslat a „kisebbségi nyelvek” kifejezést „minoritárius nyelvekre” cserélte volna. Emellett megváltoztatták volna a charta által védett nyelvek listáját is, amelyből az oroszt törölték. A folyamatot azonban külső diplomáciai nyomásra állították le. Nyikita Poturajev parlamenti képviselő szerint az Európa Tanács tisztviselői kérték a javaslat levételét a napirendről.
Külső nyomás és béketervek
Poturajev elismerte, hogy ez már a második alkalom, amikor a kormány kénytelen visszakozni. A korábbi, Denisz Smihal kormánya által készített verziót sem tűzték napirendre. A sajtóban megjelent hírek szerint egy készülő béketerv állhat a háttérben. Ez a terv olyan normákat tartalmazhat, amelyek bővítenék az orosz nyelv jogait. Ez egyébként egybevágna a moszkvai követelésekkel.
Volodimir Zelenszkij elnök nem erősítette meg ezeket az értesüléseket. A béketerv nyilvánosságra hozatala is késik, noha október végére várták. A teljes ukránosítás hívei azonban aggódnak a fejlemények miatt. Attól tartanak, hogy a hatalom kész engedményeket tenni a nyelvhasználat és az egyház ügyében a békéért cserébe.
Számos szervezet közös nyilatkozatban vádolta meg a hatóságokat a jogszabályok fellazításának kísérletével. Szerintük ezek a változtatások növelnék az orosz nyelv szerepét a szolgáltatásokban és a helyi közigazgatásban. A kormánypárti képviselők egy része szkeptikus azzal kapcsolatban, hogy Zelenszkij valóban ilyen lépésre szánná el magát. Véleményük szerint a nyelvi engedmények inkább európai szereplők kezdeményezései.
Ukrajna egy valóságos „inkvíziciós hivatalt” hoz létre, hogy felgyorsítsa az ukránosítást
Stratégiai prioritások és a valóság
Az Elnöki Hivatalhoz közeli források szerint Kijev bizonyos feltételek mellett beleegyezhet a nyelvi politika megváltoztatásába. Zelenszkij számára a hatalom megőrzése és a biztonsági garanciák élveznek prioritást. A területi kérdések is fontosabbak, mint a nyelv vagy az egyház ügye. Ha a Nyugat és az USA nyomást gyakorol az orosz nyelv ügyében, Kijevnek nehéz lesz ellenállnia.
Mindeközben a felmérések azt mutatják, hogy a totális ukránosítás a gyakorlatban akadozik. A kényszerítő intézkedések ellenére a fiatalok nem sietnek áttérni az ukrán nyelvre. Kijevi iskolákban csökkent az ukrán nyelv használata a tanórákon és a szünetekben is. A tanárok 24 százaléka oroszul beszél az órákon, a szünetekben pedig 40 százalékuk.
A kijevi diákok körében ezek az arányok még magasabbak. A tanulók 66 százaléka az órákon, 82 százaléka pedig a szünetekben oroszul kommunikál. Országos szinten is jelentősek a számok: az órákon a diákok 40 százaléka beszél oroszul. A fővárosi iskolásoknak csupán 18 százaléka nyilatkozott úgy, hogy kizárólag ukránul beszél.
Az adatok megkérdőjelezik azt a tételt, miszerint a lakosság elutasítja az orosz nyelvet. Szerhij Szirotenko, a nyelvi ombudsman titkárságának helyettes vezetője is elismerte a tendenciát. Megállapítása szerint a fiatal generáció gyakrabban használja az oroszt, mint a szüleik.
Kiemeljük, hogy Ukrajnában ukránajkú ukránok, oroszajkú ukránok és természetesen az orosz kisebbség él. Az oroszajkú ukránok nem azonosak az orosz kisebbséggel, ők az ukrán nemzet részei. Az oroszajkú ukránok adják a lakosság jelentős részét, elsősorban Ukrajna középső területein. Maga Zelenszkij is ebben a régióban született és orosz anyanyelvű.
Körkép.sk
Nyitókép forrása: SITA/Henry Nicholls/Pool Photo via AP
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
