A szicíliai görögkatolikus egyházmegye (melynek székhelye Piana degli Albanesi) és az albán származású délolasz népcsoport nagy ünnepe volt november 8-án: ünnepi Szent Liturgia keretében püspökké szentelték az eparchia új püspökét, Raffaele De Angelist az egyházmegye központjában, Lungróban, a Szent Miklós-székesegyházban.
2020-ban Ferenc pápa a Keleti Egyházak Kongregációjának titkárává nevezte ki Giorgio Demetrio Gallaro akkori megyéspüspököt , aki 2023-ig Rómából apostoli adminisztrátorként kormányozta a szicíliai görögkatolikus egyházmegyét. Ezt követően, Ferenc pápa rendelkezése értelmében, a korábbi agrigentói érsek, Francesco Montenegro bíboros volt az eparchia apostoli adminisztrátora.
XIV. Leó pápa augusztus 30-án nevezte ki a 44 éves Papàs Raffaele De Angelist az egyházmegye új püspökének.
A szentelést Donato Oliverio lungrói püspök, Manuel Nin athéni exarcha és Francesco Montenegro bíboros végezték.
A szertartáson Claudio Gugerotti bíboros, a Keleti Egyházak Dikasztériumának prefektusa, olasz görög- és római katolikus püspökök mellett részt vett Kocsis Fülöp metropolita, Seszták István főhelynök, valamint Nyirán János fődiakónus – aki a szertartás első diakónusa volt. A román görögkatolikusokat Virgil Bercea nagyváradi püspök képviselte.
Az új püspök még nem járt Magyarországon, de sok magyarországi görögkatolikus pappal együtt tanult Rómában; sokakkal ápol ma is jó barátságot. Ígéretet tett Kocsis Fülöp metropolitának, hogy püspökként hamarosan ellátogat hazánkba.
Megyéspüspöki beiktatását egy hét múlva ünneplik Piana degli Albanesi Szent Demeter-székesegyházban.
Sok munkája lesz az új főpásztornak. Az egyházmegye – melynek sajátossága, hogy az itt élő görög- és római katolikusok egyaránt a püspök joghatóság alá tartoznak – stabilitása az elmúlt évtizedekben pénzügyi és személyi konfliktusok miatt törékennyé vált. A helyiek, akik ragaszkodnak rítusukhoz, albán gyökereikhez, kultúrájukhoz, nyelvükhöz, és régóta várnak egy helyi származású püspökre, aki osztozik nyelvi és kulturális örökségükben, bizalommal tekintenek Raffaele De Angelis püspök szolgálata elé.
*
Konstantinápoly elestét követően (1453) az oszmán hódítás elől a 15–18. században Itáliába menekült albánok leszármazottait nevezzük arbereseknek, akik ma Olaszország középső és déli tartományaiban élnek, körülbelül százezren. Nyelvük az albán nyelv toszk dialektusának archaikus változata, amelyben sok az olasz, calabriai, nápolyi és görög jövevényszó (a mai albánokkal már nem értik megy egymást.)
A kommunizmus bukását követően és a délszláv-háborúk alatt újabb menekülthullám érkezett az arberes közösségekbe, akik asszimilálódtak. Vallásuk jellemzően görögkatolikus. A 23 keleti katolikus részegyház egyike az italo-albán egyház, mely keleti rítusú, de sosem szakadtak el Rómától. A főleg Abruzzo, Apulia, Basilicata, Calabria és Szicília tartományban élő arberesek három egyháztartományhoz tartoznak: a szicíliai Piana degli Albanesi, a calabriai Lungrói italo-albán egyházmegye, valamint a Róma melletti Grottaferrata területi apátság fennhatósága alá.
VI. Piusz 1784-ben alapította meg a Szicíliai Ordinariátust, amelyet 1937-ben XI. Piusz Piana dei Greci néven eparchia rangra emelt, és amely 1941-ben nyerte el mai nevét: Piana degli Albanesi.
A lungrói egyházmegyét XV. Benedek pápa alapította 1919-ben. A grottaferratai monostort Rossanói Nílus alapította 1004-ben, területi apátsággá XI. Piusz nyilvánította 1937-ben.
Szöveg: Király András/Görögkatolikus Metropólia
Fotó: Parrocchia Santa Cristina Gela; San Costantino Albanese
Forrás: Nyíregyházi Egyházmegye
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
