Tours-i Szent Márton püspök emléke és kultusza már évszázadok óta szoros szellemi szállal köti össze a francia és magyar katolikus közösségeket, különös tekintettel a szombathelyi és tours-i egyházmegyék és székhelyeik lakosait. Tours-ban idén ünneplik a francia forradalom alatt elpusztult világhírű Szent Márton székeskáptalani templom helyére épült új bazilika felszentelésének centenáriumát.
A kerek évforduló méltó megünneplésére a tours-i egyházmegye ünnepi szertartásokkal, valamint kulturális és tudományos rendezvénnyel készült. Ezek közül az egyik legjelentősebb a Renaissance d’une basilique (Egy bazilika újjászületése) címmel rendezett nemzetközi tudományos konferencia volt nyáron, amely a Loire menti város egyik leghíresebb műemléke történetének kezdeteibe vezette el a hallgatóságot. A kétnapos eseményt a tours-i François Rabelais Egyetem munkatársai, a hazánkban is ismert Bruno Judic professzor és Robert Beck habilitált egyetemi docens szervezték. A kerek évforduló mellett a konferencia apropója a Tours-ban és környékén népszerű július 4-i Márton-ünnep volt, amikor a Szent Mártonnal foglalkozó helyi történészek egyébként is gyakran tartanak tudományos tanácskozásokat, megemlékezéseket. A nyári Márton-ünnep a szent tours-i püspökké szentelésének, illetve az ereklyéi 473-ban, illetve 1014-ben lezajlott áthelyezésének évfordulójára emlékeztet.
Tóth Ferenc beszámolóját, aki maga is az előadók között volt, szerkesztve adjuk közre.
A tours-i városházán megrendezett konferencia nyitányaként Robert Beck összefoglalta a Szent Mártonnal foglalkozó kutatások legújabb trendjeit, utalva a 2016-os jubileumi év számos szombathelyi vonatkozású kiadványára is.
Az első előadó, Bastien Chérault doktorandusz az egykori székeskáptalan templomának 18. század végi hányatott sorsáról beszélt. Az expozéból kiderült az is, hogy a forradalom első időszakában a templom környékét még fejleszteni kívánták, de később elhanyagolták a középkori épületet, így állapota rohamosan romlott, végül lebontották.
Ezután Jérôme Grévy, a poitiers-i egyetem professzora az 1880 és 1924 közötti Franciaország vallási helyzetéről beszélt. Elmondta: a 19. század végi hitéleti megújulást egyre erősebb antiklerikalizmus is kísérte, ami végül a katolikus egyház és az állam szétválasztásához vezetett. Bár az I. világháborúban a patriotizmus újra összekovácsolta a francia társadalmat és újabb vallási megújuláshoz vezetett, 1924-ben a többségbe kerülő baloldali pártok hatására újra felerősödött az antiklerikalizmus és a laicizmus.
Jean-Luc Porhel, a tours-i városi könyvtár korábbi igazgatója az új bazilika építésének előkészületeivel és terveivel foglalkozott előadásában, kiemelve Léon Papin-Dupont tevékenységének eredményeit, köztük a szent sírjának megtalálását és a sírhelyhez közeli házak megvásárlását. Szólt a „bazilikák háborújáról” is, ahogyan a számos nagyszabású terv körül zajló heves ideológiai és pénzügyi vitákat nevezték. Erről még egy regény is született René Boylesve francia író tollából Cloque kisasszony (Mademoise Cloque) címmel. Az épület megtervezését végül Victor Laloux építészre bízták, aki Tours több ikonikus épületét, többek között a városházát és a vasútállomást is tervezte. Az építkezés kezdeti lendülete a 20. század elejéig tartott, 1902-ben már a bazilika oltárát is felszentelték. Az I. világháború miatt aztán a folyamat lelassult, és a templom felszentelésére csak 1925. július 4-én került sor.
Tiphaine de Thoury történész katolikus szemszögből közelítette meg a bazilika építését. A 19. századi katolikus megújulás mozgalmai gyakran szorgalmazták az elpusztult templomok újjáépítését, így Tours-ban is elkezdődött a gyűjtés.
Younick Velly tours-i történész expozéjában felidézte a kor egyik ádázan antiklerikális politikusa, Armand Rivière (1822–1891) tevékenységét, aki ügyvédként dolgozott Tours-ban, amikor a városi tanács 1861 végén határozatot hozott a Szent Márton-bazilika újjáépítéséről. Rivière röpiratokkal és petícióval támogatta az ellenzők táborát, akik végül nem jártak sikerrel.
Rémi Gilet doktorandusz a korabeli helyi sajtót szemlézte, bemutatva, hogyan jelentek meg politikai és világnézeti viták a bazilika építése körül. Előadásából kiderült, hogy a 19. század végén életbe lépő, szabad sajtóra vonatkozó törvényeknek (1868, 1881) köszönhetően nagyon jól követhetőek voltak a bazilika építése körüli csatározások. A tours-i politikai sajtóban folyó viták két időszakban erősödtek fel: először az 1870–1880 közötti években, majd 1883 és 1886 között. A cikkekből egyértelműen kiderül, hogy a bazilika újjáépítésének az ügye a klerikálisok és az antiklerikálisok közötti ellentét szimbólumává vált.
Donatien Mazany helyi történész a Tours-ban található Szent Márton-ereklyék történetét foglalta össze, a francia forradalomtól egészen az új bazilika felszentelését követő évtizedekig. Szent Márton ereklyéinek egy részét Marie Brault mentette meg a pusztulástól azzal, hogy 1793-ban, illetve 1803-ban a tours-i székesegyházba vitte őket. De Boisgelin bíboros, tours-i érsek megígérte neki, hogy az ereklyék egyszer majd visszakerülnek eredeti helyükre, amikor új templomot építenek a sír helyén. A valóban megépült új bazilika felszentelése napján az ereklyéket a főoltárban helyezték el, és nem a sírboltban. Később, 1941. november 30-án, a megszállás idején Szent Márton fejereklyéjének egy darabját is elhelyezték a sírboltban.
A történelmi előadások után Véronique Moreau művészettörténész következett, aki Victor Laloux munkásságát vázolta fel, és kitért az új bazilika építése folyamán alkalmazott különleges építészeti megoldásokra is. A konferencia első napjának a programját Thibaut Bruère atya előadása zárta, aki az ünnepélyes felszentelési szertartás liturgikus elemeit ismertette.
A második nap Daniel Moulinet atya, a Lyoni Katolikus Egyetem professzora nagyívű előadásával kezdődött: a francia állam és az egyház viszonyáról beszélt az 1925 körüli időszakban. A neves teológus kifejtette, hogy a korszak egyik legnagyobb problémáját az I. világháborút lezáró törékeny békerendszer fenntartása és az európai államok nagy részét sújtó gazdasági és politikai válságok kezelése jelentette. Ezek rányomták bélyegüket az egyház és az állam összetett kapcsolataira, amelyeket a Vatikánnal való viszony és az egyházi és világi oktatási kérdések csak még jobban bonyolítottak.
A második előadó a konferenciát szervező Robert Beck volt, aki a bazilika felszentelésének szertartásáról és annak előkészítéséről beszélt. Az egyházi ceremónia mellett számos világi programot is szerveztek. Az előadó kiemelte azt is, hogy prominens személyiségek, például a város akkori polgármestere maradtak távol az ünnepségtől, valamint a helyi sajtóvisszhangot elemezve arra is rámutatott, hogy egyes sajtóorgánumok markáns nacionalista jelleget kölcsönöztek az eseménynek.
Ezt követően Jacques Benoist atya a párizsi Montmartre-on található híres Sacré Coeur-bazilika és a tours-i Szent Márton-bazilika felszentelési ünnepségei között vont párhuzamot. Mindkét esetben világiak kezdeményezésére épülhettek fel ezek a híres templomok. Mindkét építkezés több mint fél évszázadon át tartott, főként a finanszírozási nehézségek miatt, ugyanis nemzeti adománygyűjtések alapján folytak a kifizetések, amiket gyakran újra kellett indítani. A polgári hatóságok finanszírozása mindkét esetben hiányzott. A fő különbség az volt, hogy Szent Márton sírja ténylegesen létezett Tours-ban, míg a párizsi bazilika Szent Dionysius (Szent Dénes) vértanúságának hipotetikus helyszínén épült fel, mivel az ő sírja Saint-Denis-ben található.
A konferencia záróelőadását Tóth Ferenc tartotta az új bazilika magyarországi fogadtatásáról. Az előadás rámutatott arra, hogy az 1913-as ereklyeáthozatal idejének virágzó magyar–francia kapcsolatai ekkorra az I. világháború és következményei miatt hanyatlásnak indultak. Ez magyarázza azt is, hogy az új bazilika felszentelésén nem vett részt magyar, illetve szombathelyi küldöttség. Ezzel kapcsolatban egy Mikes János püspökhöz intézett, eddig nem közölt levél tartalmát is megosztotta a közönséggel. Ezután magyarországi utazók visszaemlékezéseit mutatta be és a párizsi Magyar Katolikus Misszió 1934-es tours-i zarándoklatáról és az arra emlékeztető fogadalmi ajándékról, illetve Rab Gusztáv író 1962-es személyes látogatásáról beszélt.
A konferencia záróakkordjaként bemutatták Rab Gusztáv Sabaria című regényének új francia fordítását, amely 2024-ben jelent meg a Tours melletti Saint Léger kiadó gondozásában.
A rendezvény előzménye a Szombathelyi Egyházmegye által szervezett tavalyi tours-i zarándoklat, amely során Vincent Jordy tours-i érsek és Székely János szombathelyi püspök megfogalmazták az egyházmegyéik között kialakítandó szorosabb jövőbeli kapcsolatok terveit.
Szöveg és fotó: Dr. Tóth Ferenc
Forrás: Szombathelyi Egyházmegye
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
