A kormány megkezdte az Európai Unió hatásköreinek átvilágítását – jelentette be Bóka János uniós ügyekért felelős miniszter a Nézőpont Intézet rendezvényén.
Jelentést állított össze a Nézőpont Intézet az Európai Unió jogállamisági helyzetéről – mondta bevezető felszólalásában az intézet vezetője egy Nézőpont-konferencián. Mráz Ágoston Sámuel szerint megállapították, hogy az NGO-knak túlzott befolyásuk van az unióra, amelyben
Az Európai Unió jogállamiságára azonban a legnagyobb veszélyt nem ezek jelentik, hanem a hatáskörök túllépése – tette hozzá a Nézőpont Intézet vezetője, aki három esetet idézett fel:
„Az Európai Unió jogállamiságára a legnagyobb fenyegetés az, hogy van egy szerződés, ami az Európai Uniónak a működését megalapozza, és az abban leírt hatásköreit ha megszegi, túllépi az unió, akkor bizony jogállamisági sértést követ el” – mondta.
A kormány megkezdte az Európai Unió hatásköreinek szisztematikus átvilágítását a lopakodó hatáskörbővítés miatt, ami szuverenitási kérdés, ezt már az uniós ügyekért felelős miniszter, Bóka János jelentette be, mítosznak nevezve az egyre szorosabb uniót.
A szuverenisták szerint – mint fejtegette – az uniós integráció urai a tagállamok, egyedül ők dönthetnek arról, mely hatásköreiket akarják közössé tenni – szögezte le a tárcavezető, emlékeztetve arra, hogy az unió eredeti célja nem a nemzetállamok meghaladása, hanem azok megerősítése volt; európai integráció csak szuverén nemzetek között lehetséges, ami nem szuverén nemzetek között történik, az birodalomépítés. Ez az európai civilizáció lebontása, az európai tolerancia és sokszínűség felszámolása – fogalmazott Bóka János.
„A jogállamiság egyike azon európai értékeknek, amelyre hivatkozással az Európai Unió példátlan hatáskörbővítést hajtott végre, és amelyet
nyílt politikai nyomásgyakorlásra használ fel a kettős mérce szemérmetlen alkalmazásával.”
A rendezvény záróelőadását az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára tartotta.
Répássy Róbert úgy fogalmazott, hogy az Európai Unió és az Európai Tanács 2011-től a kötelezettségszegési eljárások módszerét alkalmazva hihetetlen erővel ugrott rá Magyarországra az alkotmányozás és a hozzá kapcsolódó jogszabályalkotás, például a bírák szolgálati idejéről szóló rendelkezések módosítása miatt.
Erre a problémára az egyik megoldás egy hatásköri bíróság létrehozása lenne, amely a tagállamok hatásköreit védené az unióval szemben, de az Alkotmánybíróság feladatait is lehetne ilyen irányban bővíteni, illetve az Országgyűlés is meghatározhatna egy úgynevezett negatív hatásköri listát – közölte az igazságügyi miniszter helyettese.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
