November 10-én, hétfőn kezdődött a COP30 nemzetközi klímakonferencia, melynek idén a brazíliai Belém ad otthont. A Szentszéket Pietro Parolin bíboros államtitkár képviseli a nagyszabású eseményen; a tíztagú vatikáni delegáció másik vezetője Giambattista Diquattro brazíliai apostoli nuncius.
A két évvel ezelőtti konferenciát Ferenc pápa olyan fontosnak tartotta, hogy apostoli levelet írt a tárgyaló feleknek címezve: ez a Laudate Deum kezdetű buzdítás:
„Évtizedek óta rendszeresen összegyűlnek több mint százkilencven ország képviselői, hogy az éghajlat kérdéséről tárgyaljanak. Az 1992-es Rio de Janeiró-i konferencia az ENSZ éghajlatváltozási keretegyezményének (UNFCCC) elfogadásához vezetett. Ez a szerződés 1994-ben lépett hatályba, amikor az egyezményt aláíró országokban is ratifikálták azt. Ezek az államok minden évben találkoznak a részes felek konferenciáján (COP), mely a legmagasabb szintű döntéshozó testület.” (Laudate Deum, 44. pont)
A november 10–21. között zajló nagyszabású klímakonferencia helyszíne is jelképes fontossággal bír: a kétmilliós nagyváros, Belém (Belém do Pará) az Amazonas torkolatánál fekszik. A 2025-ös nemzetközi esemény egy újabb lehetőséget jelent arra, hogy az emberiség igazságot szolgáltasson a bolygónak és élővilágának.
– írja Francesca Merlo a Vatican News hasábjain.
„Belém az Amazonas és Amazónia kapuja.
A párától sűrű a levegő, a váratlanul eleredő trópusi záporok, utána rovarok zümmögése, madarak kiáltozása hallatszik. Keselyűk köröznek a magasban, gémek álldogálnak a folyópartokon, capibarák kószálnak a parkos részeken. Az utcát kókuszvízárusok standjai szegélyezik, az açaí pálma bogyójától piros mindenkinek a szája – eszik halhoz is, de milkshake-be is teszik. A városi környezet nyüzsgése ellenére is érezhető Belémben, hogy elválaszthatatlan a körülölelő erdőtől.
A várost betölti a zene – carimbó szól. A piacokon és a dokkokban hangszórókból áradnak a dalok, például a No Meio do Pitiú Dona Onetétől – a klipet itt forgatták a történelmi városközpontban. A dal szövegében fekete keselyűk és fehér gémek is szerepelnek – a városhoz hasonlóan ők is egyfajta kontrasztos harmóniában. Emlékeztet rá, hogy
„Voltak, akik jóval előttünk megtanulták ezt a leckét, mélyebben rögzült bennük, mint bárki másban: azok az őslakos népek, melyek az Amazonas-medencét évezredek óta lakják. Láttak sok idegent jönni és menni; végig kellett nézniük, ahogy kivágják a fákat és felégetik az erdőket, eladják a fát, az állatokat. És mégis itt maradnak, és továbbra is őrizni igyekeznek.
Amazónia kilenc országra terjed ki, mintegy négyszáz őslakos csoport él itt, akik több mint háromszáz nyelvet beszélnek. Jelenlétük a COP30 konferencián nem csupán az erdő hangját jelenti, hanem mindazokat képviselik, akik a földből élnek és annak elhanyagolása miatt szenvednek – a nőket, időseket, szegényeket, azokat az embereket, akik fegyveres konfliktusok és kényszerű kitelepítés miatt szenvednek; azokat az embereket, akik leginkább megsínylik a klímaváltozást.
És most először: a világ eljött hozzájuk. Itt, ahol a folyó és az óceán találkozik, itt kezdődik a COP30: egy globális kéthetes találkozó, a világ legnagyobb trópusi erdejének a peremén.
Amazónia képvisel valamennyi válságos állapotban lévő ökoszisztémát: az olvadó gleccserektől az eltűnő korallzátonyokig, az aszályos szavannáktól az elárasztott folyódeltákig. Védelmezni Amazóniát annyit tesz, mint védelmezni a bolygó valamennyi zugát.”
Brazília számára szimbolikus jelentőségű, hogy itt rendezik az ENSZ klímakonferenciáját. Lula da Silva elnök szavai szerint ez egy felszólítás, hogy a Globális Dél foglalja el az őt megillető helyet az éghajlatváltozásról szóló vitában; emlékeztet arra, hogy az Amazonas-medence megőrzése nem pusztán regionális, hanem globális felelősség. A konferencia középpontjában az áll majd, hogy a Párizsi egyezmény ígéreteit lefordítsák a konkrét cselekvés nyelvére.
November 10–21-ig a világ vezető hatalmai arról folytatnak tárgyalásokat Belémben, hogyan lehet felgyorsítani a károsanyag-kibocsátás csökkentését, növelni a klímavédelemre fordított összeget, alkalmazkodni egy már felmelegedőben lévő világhoz.
A COP30 megnyitója előtt, november 7-én, a világ vezetőinek csúcstalálkozóján Pietro Parolin bíboros államtitkár a Szentszék képviseletében emlékeztetett XIV. Leó pápa szavaira: „Ha békét akarunk építeni, gondoskodnunk kell a teremtett világról.” Parolin bíboros figyelmeztetett: a klímaválság nem pusztán technológia és finanszírozás kérdése, hanem az igazságosságé és a szolidaritásé is. Rámutatott: mindig azok szenvednek elsőként, akik a leginkább sebezhető helyzetben vannak. Arra intette a COP30 résztvevőit, hogy a konferencia
Szavai visszahangozták Ferenc pápának a Laudato si’ encliklikában megfogalmazott sorait: nincs jogunk elpusztítani a teremtett világot; az emberiség hivatása nem az, hogy uralkodjon a földön, hanem hogy megművelje és őrizze azt – hogy gondoskodjon a világról és minden teremtményről, melyekkel osztozunk rajta.
Forrás és fotó: Vatican News angol nyelvű szerkesztőség
Verestói Nárcisz/Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
