Fico nem érti, miért kell mindig panaszkodni, hisz a fizetések nőnek Nagy Roland2025. 11. 08., szo – 14:05
A kormányfő szerint a megszorítások helyett a rekordalacsony munkanélküliségről és a tényleges bérnövekedésről kellene beszélni.
Robert Fico (Smer) miniszterelnök a közrádió szombati vitaműsorában beszélt az ország gazdasági helyzetéről. Nehezményezte, hogy az ellenzék és a média miért foglalkozik mindig a konszolidációs csomag negatív következményeivel. A kormányfő úgy gondolja, egyáltalán nem olyan rossz a helyzet, mint ahogy azt a politikai ellenfelei lefestik.
Példaként a Standard & Poor’s nevű nemzetközi hitelminősítő intézet legújabb értékelését hozta fel, amely a kormány idei megszorítási csomagjának elfogadása után sem rontott az ország besorolásán. A miniszterelnök szerint a média szándékosan csak a negatív hírekre összpontosít, és nem foglalkozik azzal, hogy Szlovákiában rekordalacsony szintre sikerült csökkenteni a munkanélküliséget, valamint a fizetések is fokozatosan emelkednek.
Kapcsolódó cikkünk
Robert Fico miniszterelnök szerint a szlovák gazdaság jó irányba halad, az emberek fogyasztanak, a hitelminősítők sem rontják az ország kilátásait, míg az ellenzék és a jegybank szerint a gazdasági növekedés gyakorlatilag megállt, és jövőre sem várható fellendülés.
A szlovák gazdaság helyzete lett az egyik fő témája Robert Fico miniszterelnöknek, aki folyamatosan „szlovákellenes elemeknek” nevezi azokat, akik pesszimistább képet festenek a gazdaságról. „Nevetnem kell, amikor látom a szlovákellenes elemek makacs igyekezetét, hogy mindent, ami pozitív, letagadják” – jelentette ki Robert Fico csütörtöki nyilatkozatában.
A kormányfő a „szlovákellenes elemek” bemutatására újra előveszi azt a saját maga által kreált álhírt, miszerint az ellenzék töltött fegyverrel akarja várni a kormány képviselőit. „Az alkotmányos tisztségviselők kenyérrel és sóval való köszöntése tilos. Fegyverrel, mégpedig töltött fegyverrel kell bennünket fogadni” – írja Fico, miközben töltött fegyverről csak ő beszélt Richard Rybníček, Trencsén polgármestere által a Postojnak adott interjú kapcsán.
Szlovákellenes elemek és az S&P
Fico azt is kifogásolja, hogy az ellenzék nem értékeli eléggé az egyik hitelminősítő intézet, a Standard & Poor’s értékelését, amely nem rontott Szlovákia adósbesorolását.
„Az értékelés szerint a jelenlegi szlovák kormány felelősen bánik a közpénzekkel, és a gazdasági növekedésünket jelentős negatív külső tényezők befolyásolják”
– kommentálta a miniszterelnök a hitelminősítő október végi értékelését. Az S&P valóban megerősítette az ország minősítést a korábbi, A+ szinten, de továbbra is negatív kilátást tart fenn – vagyis a szint rövid-középtávon lefelé is módosulhat, ha a növekedés, a hiány/adósságpálya vagy a külső kockázatok rosszabbul alakulnak a vártnál. Fico szerint ezt a szlovákellenes elemek „kellemetlen meglepetésnek” minősítik.
Fico az S&P mellett még egy mutatóba belekapaszkodik: a szeptemberi kiskereskedelmi adatokba. „Az idei év szeptemberében a szlovák kiskereskedelem az év legjobb eredményét érte el” – idézi a Statisztikai Hivatal legutóbbi értékelését Fico. Szerinte ez azt jelenti, hogy az emberek jól élnek, mert sokat költenek a boltokban, amit a reálbérek növekedése tesz lehetővé.
„A reálbérek emelkednek, mivel az infláció, vagyis az áremelkedés lassabb, mint a bérek növekedése”
– állítja a kormányfő.
Kapcsolódó cikkünk
Alaposan kiakadt egy interjú apró részlete miatt Robert Fico kormányfő. Nem tetszik neki, hogy Richard Rybníček, Trencsén polgármestere kifogásolta a miniszterelnök „királyi” fogadtatását az egyes településeken, ráadásul ezt a Postoj még címbe is tette.
Hosszú interjút adott a Postoj.sk konzervatív portálnak Richard Rybníček, Trencsén polgármestere. Beszél benne a városok nehéz helyzetéről, a konszolidáció okozta problémákról, a bűnözés növekedéséről, a közbiztonság romlásáról. Arról is, hogy négy ciklus után már nem akar újra polgármester lenni, nem indul a következő választáson.
Ezzel kapcsolatban kifogásolja azt is, hogy a szlovák politikai élet több, tipikusnak mondható eleme nagyon zavarja, az egyik ilyen a kihelyezett kormányülések körüli felhajtás. „Megalázottnak érzem magam, amikor látom, hogy a kormány kihelyezett üléseket tart a régiókban, és a polgármesterek meg a népviseletbe öltözött emberek ott állnak kenyérrel és sóval, köszöntik őket és táncolnak nekik” – mondja Rybníček. Szerinte ugyanis a kormányfő nem király, és nem a saját pénzét osztja.
„Miért kellene a miniszterelnököt, aki az én adóimból is él, kenyérrel és sóval fogadnom? Öltöztessem népviseletbe a gyerekeket, hogy táncoljanak neki, mert meg akarom mutatni, milyen szép a folklórunk, és talán a miniszterelnök úr ad egymillió eurót egy tornateremre?”
– háborgott a polgármester az interjúban.
Úgy véli, a kormány tagjai gyakran megfeledkeznek arról, hogy nem a saját pénzüket osztják, és a polgármestereknek még meg is kell alázkodniuk, hogy kapjanak valamit a városaik lakói számára.
Kapcsolódó cikkünk
A kormányfő igyekszik elfelejteni a merényletet, bár néha gyötrik a következmények – tájékoztatta a TASR hírügynökséget a kormányhivatal sajtóosztálya. Fico azt mondta, Juraj Cintula csak egy szerencsétlen, és ismét a sajtót és az ellenzéket hibáztatta a merényletért.
„Nem igazságos, hogy őt lényegében élete végéit cellába zárják, de akiktől tanult, azok a tereken kiabálnak, és egy másik szerencsétlent tanítanak, aki majd átveszi a gyűlöletüket, és politikai igazságot akar szolgáltatni. Nem tudom, ki lesz az áldozat, talán én, talán valaki más, de lesz áldozat” – jelentette ki.
Juraj Cintula tavaly május 15-én, Nyitrabányán (Handlová) lőtt rá Robert Fico miniszterelnökre, terrortámadás miatt 21 év börtönbüntetésre ítélte a besztercebányai Speciális Büntetőbíróság (ŠTS). Az ítélet nem jogerős.
Töltött pisztollyal
Meglepő módon Robert Fico sajtónyilatkozatban reagált az interjúnak erre a kis részére, és „tovább gondolta” Rybníček szavait. Szerinte ugyanis, ha nem kenyérrel és sóval fogadják őt, akkor azzal azt akarják jelezni, hogy ellenségnek tekintik.
„ÍGY NYÍLTAN AZT ÜZENIK A KORMÁNYELLENES VÁLASZTÓKNAK, HOGY MINKET TÖLTÖTT FEGYVERREL KELL VÁRNI”
– írta csupa nagy betűvel Fico a nyilatkozatban.
Szerinte ez az interjú „tankönyvi példája a gyűlölet terjesztésének és a társadalom radikalizációjának”. Kifogásolta azt is, hogy a portál éppen ezt a részt emelte ki a címben, amely így hangzik: Miért kell a kormányfőt kenyérrel és sóval várnom, és a gyerekeket népviseletbe öltöztetni? Ki ő, király? Ez sért engem.
Baj van az újságírókkal is
A miniszterelnök nem is annyira a polgármestert hibáztatja, hanem az általa KDH-snak nevezett hírportált. „Kiemeli a kormányellenes közönségnek szóló üzenetet: az ország legfőbb közjogi méltóságai, a koalíció politikusai csak kutyák, és úgy is kell bánni velük, mint a kutyákkal” – vonja le a következtetést Fico.
Szerinte egyébként a vendég kenyérrel és sóval való üdvözlése a szlovák hagyomány része, egy „ószláv” szokás, és megemlíti azt is, hogy azt is, hogy az „alkotmány is említést tesz a Nagymorva Birodalom örökségéről”. Majd arra a következtetésre jut, hogy a címből és az interjú tartalmából egyértelműen következik az erőszakra való felbujtás, az interjút ezért máshogy kellett volna befejezniük.
„Ahelyett, hogy azzal zárják, sértőnek tartják a miniszterelnök kenyérrel és sóval való köszöntését, logikusan hozzá kellett volna írniuk: »fogadják mindig töltött pisztollyal«”
– zárja nyilatkozatát a kormányfő.
Robert Fico és kormánya legutóbb 2023 decemberében tartott kihelyezett ülést Trencsénben, arra az ülésre meghívták a polgármestert is. A kormánytagokat fiatalok fogadták népzenei aláfestéssel.
A miniszterelnök reakciójáról megkérdeztük a cikk szerzőjét, amint válaszol, bővítjük hírünket.
A kormánypropaganda és a valóság
Az ellenzék valóban sötétebb képet fest a gazdaságról. Branislav Gröhling, az SaS elnöke úgy látja, hogy a kormányzati propaganda semmilyen kapcsolatban nincs a polgárok valós életével: „A valóság egészen más – nőnek az adók, a járulékok és az árak, miközben a reálbérek stagnálnak. A szlovákok vásárlóereje alacsonyabb, mint évekkel ezelőtt, a megtakarítások pedig történelmi mélyponton vannak” – mondta Gröhling. Nem sok jót mond az államháztartás alakulásáról sem.
„Az egyik legmagasabb hiányunk van Európában, és az államadósság rekordtempóban nő”
– magyarázza az SaS elnöke.
Az SaS gazdasági szakértője, Marián Viskupič szerint a kormány politikája rombolja a szlovák gazdaságot. „Az állam bevételei ugyan 1,2 milliárd euróval nőttek, de a kiadások még gyorsabban emelkedtek 2,5 milliárd euróval. A hiány 1,3 milliárddal magasabb, mint tavaly. Ez nem konszolidáció, ez a közpénzügyek széthullása” – magyarázta az SaS parlamenti képviselője. Szerinte még sosem nőtt ilyen gyorsan az államadósság Szlovákia történetében. „Az államadósság 2027-re meghaladja majd a 100 milliárd eurót” – magyarázta az SaS alelnöke. Szerinte ez komoly nyomást jelent az államháztartási hiányra is
„Jövőre csak kamatokra több mint 2 milliárd eurót fizetünk – miközben 2021-ben ez még csak 660 millió volt. És a koalíció ezt sikernek állítja be”
– figyelmeztet Viskupič.
A jegybank az ellenzékkel ért egyet
A szlovák gazdaság jelenlegi állapotát és kilátásait nemcsak az ellenzék festi sötétebbre a kormánynál. A Szlovák Nemzeti Bank (NBS) legutóbbi előrejelzésében jövőre csak 0,6 százalékos növekedést jósol, miközben a kormány még 1,5 százalékkal számol. Az NBS őszi előrejelzése 2026-ban még 1,3 százalékos növekedéssel számolt, a költségvetés és a konszolidációs csomag elfogadásának hatására azonban rontotta az előrejelzést.
„A pénzügyi intézkedések ugyan elsősorban a háztartásokat terhelik majd, számítunk azonban bizonyos spórolást az állam részéről is. A konszolidáció mintegy 0,8 százalékpontot vehet el a növekedésből”
– állítja elemzésében a jegybank. A konszolidáció nélkül az NBS még 1,3 százalékot jósolt, így azonban már csak 0,5 százalékos növekedést valószínűsít, ami gyakorlatilag a stagnációval azonos.
Beletörhet a koalíció bicskája az elnöki vétóba
Viszont azt a kormányfő is elismeri, hogy a koalíción belül vannak feszültségek. Jó példa erre Rudolf Huliak sportminiszter kaszinótörvénye, amelyet a parlament ugyan elfogadott – az SNS támogatása nélkül is – viszont Peter Pellegrini köztársasági elnök megvétózta. Ennek eredményeként a javaslat újra a képviselők elé kerül, akik ugyan megtörhetik az elnöki vétót, de ahhoz legalább 76 támogató szavazatra lenne szükség, a jogszabály pedig az előző szavazáson is csak 71 vokssal ment át.
Fico szerint a probléma abból adódik, hogy Huliaknak nem sikerült elrendeznie a konfliktusát az SNS-szel, amelynek listáján 2023-ban bejutott a parlamentbe. Hozzátette, ugyanez a helyzet áll fenn a Hlas és Samuel Migaľ régiófejlesztési miniszter között. A kormányfő ugyanakkor beismerte, a koalíciós válság során nem volt más választása, mint az említett minisztereket kinevezni, máskülönben felbomlott volna a kormány.
Mindezek ellenére nem gondolja, hogy Huliak kaszinótörvénye komolyabb problémákat okozhat a koalíció működésében. A Smer az elnöki vétó megtörését is támogatni fogja, de ha nem lesz elegendő szavazat a javaslat elfogadásához, a koalíció akkor is működni fog.
„Mindent megteszek azért, hogy a kormány maradjon. Ez a feladatom”
– jelentette ki.
Šaškónak nincs mitől tartania
A miniszterelnök nem tervezi leváltani Kamil Šaško (Hlas) egészségügyi minisztert sem. Ahogy arról lapunk is beszámolt, Maroš Žilinka főügyész törvénysértőnek nevezte a mentőtender megszüntetését, emiatt pedig az ellenzék felszólította Ficót, hogy hívja vissza a tárcavezetőt.
A kormányfő úgy fogalmazott, a főügyésznek megvan a joga ahhoz, hogy szakmai véleményt formáljon, azonban ezt nem tartja elégséges indoknak a miniszter leváltására. Mint mondta, továbbra is megbízik az egészségügyi miniszterben, aki így maradhat a tárca élén.
Kapcsolódó cikkünk
Maroš Žilinka főügyész szerint az egészségügyi minisztérium törvénysértő módon szüntette meg a több sebből vérző mentőtendert. A minisztérium azonban kitart amellett, hogy a tender megszüntetése törvényes volt.
A mentőtender az idei nyár egyik legnagyobb belpolitikai botrányává nőtte ki magát, miután kiderült, hogy a csaknem 2 milliárd euró összeértékű közbeszerzés győztesei több szálon is kötődnek a Kamil Šaško egészségügyi minisztert jelölő Hlashoz.
A tárcavezetőt élesen bírálta az ellenzék, majd maga a miniszterelnök, Robert Fico (Smer) is arra szólította fel, hogy vonja vissza a pályázat eredményeit.
A miniszter végül ezt meg is tette, de mint kiderült, nem az érvényes jogszabályokkal összhangban.
Kapcsolódó cikkünk
Kamil Šaško (Hlas) egészségügyi miniszter bejelentette, hogy megszünteti a jelenlegi tendert. A mentőszolgálatokról szóló közbeszerzés kapcsán a miniszter korábban elmondta: kivizsgáltatja a folyamatot.
Robert Fico kormányfő a múlt héten hétfőig adott határidőt a miniszternek arra, hogy tisztázza a közbeszerzési folyamat részleteit, ellenkező esetben személyes következményeket helyezett kilátásba. Šaško jogi szakértőkkel konzultált a következő lépéséről. A nap folyamán lemondott a tisztségéről Marian Povolný, az Egészségügyi Mentőszolgálat Operatív Központjának (OS ZZS) igazgatója, aki a versenypályázattal kapcsolatos részletekért volt felelős.
Šaško délután egy sajtóközleményben tudatta a nyilvánossággal, hogy a versenypályázat törvényességének kivizsgálására kérte fel az ügyészséget, míg a Zsolnai Járási Bírósághoz egy beadvánnyal fordult, hogy tisztázza a pályázaton induló vállalkozások hátterét, különös tekintettel a személyi összeköttetésekre.
A miniszter szerint a tárca érdekében áll a versenypályázattal kapcsolatban felmerült kételyek tisztázása – ugyanis kiderülhet, hogy az indulók valótlan adatokkal vagy érvényesen pályáztak.
Šaško: új pályázatot írunk ki
A tárcavezető késő délután új videóban jelentkezett a nyilvánosság előtt és tisztázta, hogy a felmerülő kétségek miatt megszünteti a kiírt pályázatot.
Elmondása szerint egészségügyi miniszterként kötelessége egy működőképes mentőhálózat fenntartása és üzemeltetése. Ugyanakkor állította, mindent megtesz azért, hogy a páciensek érdekében, kétes ügyletek nélkül használják fel az egészségügyi minisztérium forrásait. Az ötévente kiírt mentőszolgálat-üzemeltetési pályázat margójára kijelentette, hogy annak lebonyolítója a Mentőszolgálatok Operatív Központja és miniszterként nem folyhat bele annak lebonyolításába.
Ugyanakkor, mivel úgy látja, hogy kétségek merültek fel a pályázat kapcsán, ezért beavatkozott a folyamatba: ellenőrzést rendelt el, melynek ma elkészült megállapításai „jogbizonytalanságra” mutattak rá, amely szerint veszélybe került a folyamat átláthatósága.
Šaško ezért a központ igazgatójának távozása mellett döntött, új vezetőt nevez ki és törvényesen gondoskodik a kiírás megszüntetéséről.
Ezzel együtt azonban az államnak szüksége van a mentőszolgálatok fenntartására – mutatott rá a miniszter, elmondása szerint meg szeretné változtatni a jelenlegi, rossz rendszert.
Zobraziť tento príspevok na Instagrame Príspevok, ktorý zdieľa Kamil Šaško (@kamil_sasko)
Erre mutatott rá kedden Maroš Žilinka a Facebook-oldalán, aki átvizsgálta a minisztérium, valamint az Országos Mentőszolgálat műveleti központjának lépéseit, és arra jutott, hogy Šaškóék törvénytelen módon szüntették meg a közbeszerzési eljárást.
Az ellenzék a miniszter fejét követeli
Az ellenzék szerint az egészségügyi miniszternek azonnal le kellene mondania a posztjáról.
„Milyen egészségügyi miniszter az, aki nem tud átlátható közbeszerzést kiírni, és még törvényesen sem képes azt visszavonni? Kétszer hibázott – sem a kiírás, sem a visszavonás nem történt helyesen”
– fogalmazott Branislav Gröhling, az SaS elnöke.
A Szlovákia mozgalom úgy véli, a két milliárd eurós mentőtender a szlovák egészségügy történetének eddigi legnagyobb botránya, és a főügyész mai döntése után az egészségügyi miniszternek nem maradt más választása, mint lemondani és örökre eltűnni a politikából.
František Majerský, a KDH parlamenti képviselője Ficót szólította fel, hogy azonnal hívja vissza Šaškót és oldja meg a mentőállomások körül kialakult káoszt.
Oskar Dvořák, a Progresszív Szlovákia egészségügyi szakfelelőse megjegyezte, a tárcavezető még mindig nem írta ki az új pályázatot, ezzel pedig veszélybe sodorja a pácienseket, valamint az adófizetők pénzét is.
Fico és a minisztérium szerint minden törvényes volt
Az egészségügyi minisztérium állítja, hogy a mentőszolgálati pályázat (tender) visszavonásának eljárása törvényes, megalapozott volt, és az emberek egészségének védelmét szolgálta. Az esetleges jogellenességről a közigazgatási szervek eljárása kapcsán kizárólag bíróság dönthet – közölte a TASR-rel a tárca kommunikációs osztálya Maroš Žilinka főügyész nyilatkozataira reagálva.
„A minisztérium tiszteletben tartja a Főügyészség álláspontját, ugyanakkor nem tud vele azonosulni”
– áll a közleményben. A tárca azt állítja, hogy a főügyészség által most hangoztatott valamennyi jogi következtetést korábban már figyelembe vette. Közlésük szerint minden, nyilvánosságra hozott jogi kétséget eloszlattak, és azt a szlovákiai, illetve európai bíróságok hatályos ítélkezési gyakorlatával is alátámasztották.
Robert Fico kormányfő sem ért egyet a főügyésszel.
„A mentőállomások működtetésére kiírt versenypályázatot törölték, senkinek sem keletkezett kára, senki sem jutott törvénytelen előnyökhöz, és senki nem szenvedett hátrányt. Mindent megteszek, hogy ehhez a kormánykoalícióhoz ne fűződjön semmilyen botrány”
– mondta Fico, és hozzátette, számos kétség és kommunikációs hiba kapcsolódik a tenderhez.
Kapcsolódó cikkünk
Robert Fico (Smer) kormányfő döntését nem befolyásolta Maroš Žilinka legfőbb ügyész jogi álláspontja, miszerint törvénysértés történt a mentőállomások működtetésére vonatkozó versenypályázat kiírása során. Ami Kamil Šaško (Hlas) egészségügyi miniszter politikai felelősségét illeti, az ügyet lezártnak tekinti, mivel elrendelte a tender törlését – olvasható a Kormányhivatal sajtóosztálya által a TASR hírügynökséghez eljuttatott nyilatkozatban.
„Ha nem ragaszkodtam volna a közbeszerzés törléséhez, és az egészségügyi minisztérium folytatta volna az eljárást, akkor vissza kellett volna hívnom az illetékes minisztert” – jelentette ki a miniszterelnök. Hozzátette, nagyra értékeli, hogy Šaškonak volt realitásérzéke, és nem hagyta érdekcsoportok által befolyásolni magát.
„A mentőállomások működtetésére kiírt versenypályázatot törölték, senkinek sem keletkezett kára, senki sem jutott törvénytelen előnyökhöz, és senki nem szenvedett hátrányt. Mindent megteszek, hogy ehhez a kormánykoalícióhoz ne fűződjön semmilyen botrány” – mondta Fico, és hozzátette, számos kétség és kommunikációs hiba kapcsolódik a tenderhez.
A egészségügyi minisztérium törvényt sértett a sürgősségi mentőállomások üzemeltetésére vonatkozó engedélyének kiadása során – tájékoztatott Žilinka, hozzátéve, hogy benyújtották az ügyészi tiltakozást. A tárca arról tájékoztatta a TASR hírügynökséget, hogy azután foglal állást az ügyben, ha a legfőbb ügyész hivatalosan kézbesített jelentésével megismerkedett. Az ellenzék követeli, hogy váltsák le Šaškot az egészségügyi miniszteri posztról.
Az operatív központ májusban hirdetett versenypályázatot a mentőállomások működtetésére, az eljárást átláthatatlanság miatt bírálta az ellenzék és a kormánykoalíció egy része. Ezután a központ augusztusban megszüntette a pályázatot.
Fico nem hisz a horalky-paragrafusban
Žilinka nemrégiben a büntető törvénykönyv tavalyi módosítását is bírálta, aminek eredményeként az utóbbi időben megnövekedett a bolti lopások száma. Ez volt az úgynevezett „horalky-paragrafus”, ami a kis értékű lopásokat elkövető, visszaeső bűnözők szigorúbb megítélését tette lehetővé. A főügyész szerint hiba volt eltörölni az említett jogi eszközt.
Fico ennek kapcsán úgy fogalmazott, ha Žilinkát és az ellenzéket ennyire zavarja a horalky-paragrafus, a pártja kész akár már decemberben módosítani a büntető törvénykönyvön, viszont nem hiszi, hogy az elrettentő büntetések eredményeként csökken majd a bűnelkövetések száma. Szerinte a lopásoknak más társadalmi okai vannak, és a szigorú büntetés sosem riasztotta vissza a tolvajokat.
Kapcsolódó cikkünk
A Szlovákiai Városok Uniójának képviselői múlt héten Boris Susko igazságügyi miniszterrel, tegnap (hétfő) pedig Maroš Žilinka főügyésszel tárgyaltak a romló közbiztonsági helyzetről, és a helyzet lehetséges javításairól. Elsősorban a kisebb bolti lopások elszaporodásáról van szó, amit a polgármesterek mindenekelőtt a büntető törvénykönyv (btk.) tavalyi enyhítésének számlájára írnak. Agócs Attilát, Fülek polgármesterét kérdeztük.
Romlott Füleken is a közbiztonság a btk. tavalyi módosítása óta? Gondot jelent, hogy a lopás csak 700 euró feletti érték esetén bűncselekmény?
A módosítás nemcsak az összeghatár felemelése miatt jelent gondot, hanem az ismételt lopás szigorúbb megítélését is megakadályozza. Arról ugyanis szerintem talán kevesebb szó esik, hogy a módosítás előtt az ismételten elkövetett, kis összegű bolti lopást bűncselekménynek minősülhetett, és akár börtönbe is lehetett kerülni miatta. Nyilván minden esetet külön mérlegelt az érintett bűnüldöző hatóság, illetve a bíróság, eldönthette, hogy az ismételt szabálysértés bűncselekményként vagy szabálysértésként kezeli, de erre most már nincs lehetőség.
Nőtt az apróbb lopások száma?
Mi azt látjuk füleken, hogy a bolti lopások száma több mint megkétszereződött a tavalyi adatokhoz viszonyítva. Viszont általában a közbiztonsági helyzetet nem befolyásolta a módosítás, de mint mondtam a bolti lopások száma megnőtt. Ezt azon is látjuk, hogy a városi rendőrséget milyen gyakran hívja segítségül az állami rendőrség, amely egyébként kapacitásgondokkal küzd. Havi átlagban legalább kétszer kérték a városi rendőrséget a helyszín biztosítására bolti lopás miatt. Ez természetesen nem az összes lopás, de ez a szám is a kétszerese a tavalyinak.
És mi lenne a megoldás ön szerint? Szigorítani kellene a btk-t vagy több rendőr kellene az utcákra?
Ez egy nagyon összetett kérdés, valószínűleg szigorításra is szükség lenne. Kérdés, hogy az összeghatárt is csökkenteni kell, vagy csak az ismételten elkövetett lopások büntetését kell szigorítani. Az fontos lenne, hogy a visszaeső tolvajokat el lehessen ítélni bűncselekményért. Konzultáltam erről szakemberekkel, szerintük a bíróság a rendőrséggel együtt valóban komolyan mérlegelte a konkrét ügyeket. Nem arról volt szó, hogy aki háromszor lopott, az automatikusan ment a börtönbe. Figyelembe vették, hogy az elkövető egy anya, aki a gyerekeinek lopott ételt, vagy például drága dohánytermékeket, alkoholtermékeket lopott valaki, aki ezt értékesíteni akarta. Biztos, hogy ezen is változtatni kell. A másik oldalon nyilván fokozni kellene a boltok biztonsági intézkedéseit is, mert a legtöbb bolti lopás a nagyobb áruházláncokat érinti. Sok esetben azt látjuk, hogy a boltok mintha tőlünk várnák a segítséget, hogy majd mi megoldjuk a bolti lopásokat.
Kapcsolódó cikkünk
Az igazságügyi miniszter után a főügyészt is megkeresték a városok képviselői a gyorsan romló közbiztonság miatt. A főügyész jobban érti a problémát az igazságügy-miniszternél.
Ma Maroš Žilinka főügyésszel tárgyaltak a Szlovákiai Városok Uniójának (ÚMS) képviselői az egyre romló közbiztonságról. A települések képviselői örömmel tapasztalták, hogy a főügyész is érzékeli, hogy egyre rosszabb a helyzet, és egyetértettek abban, hogy az ismétlődő lopásokat szigorúbban kellene büntetni.
„A főügyész megértette a követeléseinket, érti a helyzetet, egyetértettünk a legfontosabb kérdésekben”
– jelentette ki Richard Rybníček, az ÚMS elnöke, Trencsén polgármestere a megbeszélés után. Abban is egyetértettek, hogy módosító javaslatokat fűznek majd a büntető törvénykönyv jelenleg előkészületben levő módosításához.
Kellene a „horalky-paragrafus”
Az ÚMS szerint ugyanis részben legalábbis a büntető törvénykönyv legutóbbi módosítása okozza a problémát, amely enyhítette az apróbb lopások megítélését. A lopás már csak 700 euró felett számít bűncselekménynek, alatta csak szabálysértés. Megszűnt az úgynevezett „horalky-paragrafus” is, amely a visszaeső elkövetőket szigorúbban büntette. Az ÚMS képviselői éppen a „horalky-paragrafus” visszaállítását kérték a főügyésztől. Kellemesen meglepődtek azon is, hogy a főügyész maga is „tesztelte” a helyzetet.
„Megtudtuk, hogy a főügyész maga is elment bevásárolni, beszélgetett az elárusítókkal, akik megerősítették neki, hogy a lopás valóban egyre nagyobb probléma“
– mondta Rybníček.
A főügyész tájékoztatása szerint is baráti találkozó folyt az ÚMS képviselőivel. „Megvitattuk a probléma megoldásának lehetőségeit, valamint az éppen tárcaközi egyeztetés alatt álló btk. és a szabálysértési törvényjavaslatokkal kapcsolatos álláspontjainkat” – tájékoztatott a találkozó után Žilinka. A főügyész már korábban jelezte, hogy a kisebb értékű lopások elszaporodása mögött ő is a btk. Módosítását látja, elsősorban a „horalky-paragrafust” tenné vissza a törvénybe. Ez alapján az ismételt, kis értékű lopások már bűncselekménynek számítanának, és akár börtönnel is büntethetők lennének, ahogyan ez a btk. tavalyi enyhítéséig történt.
Kapcsolódó cikkünk
A főügyész is sürgeti a Büntető törvénykönyv szigorítását, szerinte a Fico-kormány által elfogadott módosítás hozzájárult a lopások elszaporodásához.
Maroš Žilinka főügyész a kisebb lopások számának növekedését a Büntető törvénykönyv módosításával orvosolná. Az igazságügyi minisztérium által előkészített törvénymódosításhoz fűzött javaslata szerint az állam köteles lenne védelmet biztosítani a tulajdon elleni támadásokkal szemben.
Žilinka egyéni megközelítést javasol, amely alapján a bíróság mérlegelhetné a cselekmény súlyosságát. Elsősorban a visszaeső elkövetők szembeni fellépést szorgalmazza. „Javaslatom lehetővé tenné a cselekmény és annak büntetendősége alapos, egyedi elbírálását, a büntetés individualizálásának lehetőségeit – az alternatív büntetéseket is beleértve, kötelező letöltendő szabadságvesztés nélkül –, valamint az elterelések alkalmazását a büntetőeljárásban” – tájékoztatott bejegyzésében Žilinka. Szerinte a Büntető törvénykönyv szigorítása kötelessége a kormánynak.
„Az állam köteles megvédeni a társadalmat a vagyon elleni támadásoktól”
– állítja a főügyész.
Hiba volt a „horalky-paragrafus” eltörlése
Žilinka már korábban is bírálta a kormányt, mert szerinte a Büntető törvénykönyv módosítása során egy hatékony eszközt vett ki az igazságszolgáltatás kezéből. Ez volt az úgynevezett „horalky-paragrafus”, amely a kis értékű lopásokat elkövető, visszaeső bűnözők szigorúbb megítélését tette lehetővé.
„Hiba volt megszüntetni a kisebb lopások elkövetőivel szemben alkalmazható hatékony társadalomvédelmi eszközt”
– írta bejegyzésében néhány napja a főügyész. Ez azokra vonatkozott, akiket 12 hónapon belül újra lopáson kaptak. Ha az első esetet még szabálysértésként kezelhették a hatóságok, a másodiknál már joguk volt bűncselekményként vádat emelni az elkövetővel szemben. „Valójában a társadalom védelmének hatékony eszköze volt” – állítja a főügyész.
Az értékhatárt is felemelték Ficóék
A Fico-kabinet amellett, hogy ezt a lehetőséget elvette az igazságszolgáltatástól, 266 euróról 700-ra emelte a határát annak az értéknek, ami alatt a lopás csak szabálysértés. Sokak szerint ez is hozzájárult ahhoz, hogy egyre több az apró lopás a boltokban, mert a rendőrség sokszor eljárást sem indít ilyen ügyekben. A kiskereskedelmi láncok, az önkormányzatok és az ellenzék is már régóta figyelmeztetnek arra, hogy a Smer, a Hlas és az SNS koalíciója által elfogadott büntetőjogi módosítások megnövelték a kisebb lopások számát, mivel a lehetséges szankciók nem elég elrettentő erejűek az elkövetők számára.
Boris Susko (Smer) igazságügyi miniszter ma tárgyalt a Szlovákiai Városok Uniójának (ÚMS) képviselőivel, akik szintén a közbiztonság erősítését akarják elérni.
Susko: a közbiztonság romlása csak „érzetbeli”
Múlt héten csütörtökön Boris Susko (Smer) igazságügyi miniszterrel találkoztak, aki kevésbé volt megértő velük. Ő a statisztikákra hivatkozva kevésbé látja a közbiztonság romlását. A közbiztonságra panaszkodó polgármetereknek azt mondta, a közbiztonság romlása csak „érzetbeli”, és nem is az okozza, amit a polgármesterek mögé látnak.
„A fő ok az ellenzéki pártok kampánya, ami a büntetőkódexek elfogadását követte – miszerint »megéri lopni«–, ehhez egyes médiumok és felelőtlen önkormányzati vezetők is hozzájárultak”
– próbálta magyarázni a helyzetet a polgármestereknek Susko. Szerinte csak következetesen be kellene tartani a btk.-t, a lopásra vonatkozó értéktételek emelését és a „horalky-paragrafus” visszaállítását nem tartja szükségesnek. Azzal azonban egyetértett, hogy nő az agresszivitás a bűncselekmények elkövetői részéről, és visszaesők, vagyis a bűnismétlés problémáját is kezelni akarja. Önmagát és a kormányt azonban nem tartja hibásnak a kialakult helyzetért.
„A bűnözés minden szomszédos országban emelkedik, és ez egy hosszú távú trend, amely nem függ össze a Büntető Törvény módosításával”
– jelentette ki az igazságügyi miniszter.
A legfőbb ügyészre, Maroš Žilinkára utalva meglepetését fejezte ki amiatt, hogy a legfőbb ügyész ebben csak most „ébredt fel”. Žilinka ugyanis nem tiltakozott a btk. Tavalyi módosítása során, amit az ellenzék hünapokig próbált meghiúsítani.
Suskóhoz hasonlóan látja a helyzetet Tibor Gašpar (Smer), a parlament alelnöke is, aki azt javasolta a lakosságnak, hogy tegyenek jobb lakatot a biciklijükre, hogy ne lophassák el, a boltoknak meg azt javasolta, hogy biztonsági őrökkel védjék az árut. Ő sem javasolja a „horalky-paragrafus” visszaállítását, szerite a feltételes szabadságvesztés sem indokolt még az ismételt lopások esetében sem.
„A közmunkára ítélésnek megfelelő alternatíva lenne, ledolgozhatnák az ellopott áru értékét”
– véli Gašpar.
Rossz, alkalmazhatatlan törvények
A polgármesterek szerint azonban a probléma oka egyértelmű: olyan törvényeket fogad el a koalíció, amelyek ugyan jól hangzanak, gyorsan alkalmazzák őket, de nem folyik vita arról, miként lesznek a gyakorlatban végrehajtva, és hogyan befolyásolják a városok és falvak életét. Sok törvény vagy nagyon nehezen végrehajtható, vagy lényegében nem hozza meg azt a hatást, amit kellene. Az ÚMS szerint az elfogadott jogszabályok nem működnek, és az állam által hivatkozott statisztikákkal kapcsolatban is óvatosságra intenek.
„A valóság katasztrofális, riasztó. Számunkra elég egyértelmű, hogy ez a jelenség létezik, és azonnal tenni kell ellene. Az embereknek biztonságban kell érezniük magukat a városaikban”
– magyarázta Vallo, az ÚMS alelnöke és Pozsony polgármestere a találkozók célját.
A kisebb lopások elharapózás miatt az ellenzék is a kormányt, pontosabban a btk. tavalyi enyhítését hibáztatja.
A városi rendőrség el tud járni az ilyen ügyekben?
Csak segítséget tud nyújtani az állami rendőrségnek, a lopások kivizsgálása nem alapvető feladata. De nyilván előfordult már, hogy az utcán menekülő bolti tolvajt a városi rendőrök fogták el, vagy akár közösen a roma polgárőrséggel. Ebből a szempontból is fontos, hogy vannak-e járőrök az utcán.
Szükség lenne a városi rendőrség hatáskörének bővítésére? Segítene, ha a városi rendőrök a bolti lopások ügyében is el tudnának járni?
Elképzelhető, de nyilván ez is pénzkérdés. Az önkormányzatok támogatása is csökken, egyre kevesebb a pénzünk, mi is alig tudjuk tartani az előírt létszámot. Most a városi rendőreink létszáma eggyel kevesebb a lehetségesnél, és nem azért, mert nem találunk megfelelő ember, hanem azért is, mert át kell gondolnunk, tudjuk-e finanszírozni ezt a pozíciót. Tudok olyan városról, ahol csökkentik a városi rendőrség létszámát, mert a konszolidáció egyre jobban szorítja a városi költségvetést is. Az nem út, hogy a parlament lazítja az előírásokat, az okozott problémát viszont a helyi önkormányzatok biztonsági szerveinek kell megoldaniuk. Amit az állam okoz, annak a megoldását az államnak kellene finanszíroznia, ez érvényes a közbiztonságra is.
Tibor Gašpar, a parlament alelnöke, korábbi rendőrfőkapitány felvetette, hogy a tolvajokat alternatív büntetésként közmunkára ítélhetnék. Megtudnák ezt oldani az önkormányzatok?
Ez nekünk inkább teher lenne, mint segítség. Olvastam mindenféle őrült ötleteket, hogyan lehetne ezt megvalósítani, de a gyakorlatban nem tudom elképzelni. Lesz majd egy listánk mondjuk húsz elítéltről az elmúlt hónapokból, és majd nekünk kell megkeresni közülük, hogy holnap ki tud jönni havat lapátolni? Nem tudom ezt elképzelni ezt, csak egészen abszurd dolgok jutnak az eszembe.
Kapcsolódó cikkünk
A főügyész is sürgeti a Büntető törvénykönyv szigorítását, szerinte a Fico-kormány által elfogadott módosítás hozzájárult a lopások elszaporodásához.
Maroš Žilinka főügyész a kisebb lopások számának növekedését a Büntető törvénykönyv módosításával orvosolná. Az igazságügyi minisztérium által előkészített törvénymódosításhoz fűzött javaslata szerint az állam köteles lenne védelmet biztosítani a tulajdon elleni támadásokkal szemben.
Žilinka egyéni megközelítést javasol, amely alapján a bíróság mérlegelhetné a cselekmény súlyosságát. Elsősorban a visszaeső elkövetők szembeni fellépést szorgalmazza. „Javaslatom lehetővé tenné a cselekmény és annak büntetendősége alapos, egyedi elbírálását, a büntetés individualizálásának lehetőségeit – az alternatív büntetéseket is beleértve, kötelező letöltendő szabadságvesztés nélkül –, valamint az elterelések alkalmazását a büntetőeljárásban” – tájékoztatott bejegyzésében Žilinka. Szerinte a Büntető törvénykönyv szigorítása kötelessége a kormánynak.
„Az állam köteles megvédeni a társadalmat a vagyon elleni támadásoktól”
– állítja a főügyész.
Hiba volt a „horalky-paragrafus” eltörlése
Žilinka már korábban is bírálta a kormányt, mert szerinte a Büntető törvénykönyv módosítása során egy hatékony eszközt vett ki az igazságszolgáltatás kezéből. Ez volt az úgynevezett „horalky-paragrafus”, amely a kis értékű lopásokat elkövető, visszaeső bűnözők szigorúbb megítélését tette lehetővé.
„Hiba volt megszüntetni a kisebb lopások elkövetőivel szemben alkalmazható hatékony társadalomvédelmi eszközt”
– írta bejegyzésében néhány napja a főügyész. Ez azokra vonatkozott, akiket 12 hónapon belül újra lopáson kaptak. Ha az első esetet még szabálysértésként kezelhették a hatóságok, a másodiknál már joguk volt bűncselekményként vádat emelni az elkövetővel szemben. „Valójában a társadalom védelmének hatékony eszköze volt” – állítja a főügyész.
Az értékhatárt is felemelték Ficóék
A Fico-kabinet amellett, hogy ezt a lehetőséget elvette az igazságszolgáltatástól, 266 euróról 700-ra emelte a határát annak az értéknek, ami alatt a lopás csak szabálysértés. Sokak szerint ez is hozzájárult ahhoz, hogy egyre több az apró lopás a boltokban, mert a rendőrség sokszor eljárást sem indít ilyen ügyekben. A kiskereskedelmi láncok, az önkormányzatok és az ellenzék is már régóta figyelmeztetnek arra, hogy a Smer, a Hlas és az SNS koalíciója által elfogadott büntetőjogi módosítások megnövelték a kisebb lopások számát, mivel a lehetséges szankciók nem elég elrettentő erejűek az elkövetők számára.
Boris Susko (Smer) igazságügyi miniszter ma tárgyalt a Szlovákiai Városok Uniójának (ÚMS) képviselőivel, akik szintén a közbiztonság erősítését akarják elérni.
November 17-én kormányülés lesz
Az ellenzéki pártok pár napja bejelentették, hogy november 17-én demonstrációt szerveznek a Fico-kabinet ellen. A kormány a konszolidációs csomag keretében eltörölte az említett munkaszüneti napot.
A miniszterelnököt saját bevallása szerint nem zavarják a tüntetések, hiszen mindenkinek joga van kinyilvánítani a véleményét, amennyiben ezt demokratikus keretek között teszi. A miniszterek azonban ezen a napon dolgozni fognak, még kormányülés is lesz, melynek programjáról a hétfői koalíciós tanácson fognak megegyezni.
A műsorvezető azon kérdésére, hogy miniszterelnökként hogyan lépne fel a gyűlöletkeltés ellen, Fico kérdéssel felelt vissza:
„Engem kérdez, szerkesztő úr, hogy mit szeretnék tenni a helyzet megnyugtatására? Ezek az emberek engem meg akartak ölni”
– fogalmazott, utalva az ellene elkövetett tavalyi merényletre.
Ficónak a külpolitikáról is megvan a véleménye
Andrej Babiš csehországi választási győzelmét a miniszterelnök örömmel fogadta. Úgy gondolja, hogy az új cseh kormány hozzájárulhat a V4-es együttműködés felélesztéséhez, amely az utóbbi években gyakorlatilag megszűnt létezni. Fico szerint az olyan kis országok túléléséhez, mint Szlovákia, Magyarország, Csehország és Lengyelország, elengedhetetlen egy V4-es szintű összefogás.
Emellett méltatta Donald Trump amerikai elnök külpolitikáját is. Mint mondta, Trumpnál Amerika érdekei állnak az első helyen, és ennek eredményeként képes felrúgni akár 20–30 éves szokásokat is, amivel nemzetközi felháborodást vált ki. Példaként a Kim Dzsongunnal való találkozást említette, szerinte Trump helyesen járt el, és ha újra ellátogatna az észak-koreai diktátorhoz, Fico azt is támogatná.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
