Orbán Viktor sikerrel zárta amerikai útját. Az ország mentességet kap az amerikai szankciók alól az Oroszországból származó kőolaj és földgáz vásárlása esetén. De mit jelent mindez a gyakorlatban?
Az „amerikai szankciók” kifejezés a gyakorlatban sokkal bonyolultabb, mint amilyennek elsőre hangzik. Az Egyesült Államok nem egyszerűen „megtiltja” az orosz olaj és gáz vásárlását, hanem többrétegű, pénzügyi és kereskedelmi korlátozásrendszert alkalmaz.
Összefoglalva, ezek a szankciók három fő szinten hatnak:
Trump-Orbán-csúcs: Így érkezett meg a magyar delegáció a Fehér Házba
Az USA tiltja az orosz eredetű kőolaj, olajtermék, LNG és szén importját az amerikai piacra.
Ez már 2022 tavasza óta érvényben van.
• Tehát amerikai cégek nem vásárolhatnak orosz olajat vagy földgázt.
• Ez nem kötelező más országokra nézve, de az amerikai szankciók extraterritoriálisak – vagyis büntethetik azokat a harmadik országokat vagy cégeket is, amelyek az orosz energiahordozók kereskedelmében közvetlenül vagy közvetve részt vesznek.
Ez az, ami most Magyarországot és Szlovákiát is fenyegette, és ami alól Orbán mentességet kért.
• Az USA megbüntetheti azokat a külföldi vállalatokat vagy bankokat, amelyek orosz energiahordozók kereskedelmében vagy finanszírozásában részt vesznek.
• Ez lehet pénzbüntetés, a dolláralapú tranzakciókból való kizárás, vagy akár amerikai vagyonuk befagyasztása.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha például a Mol továbbra is orosz olajat vesz a Barátság vezetéken, akkor elméletileg amerikai szankciókat kaphatna – ha nem lenne mentessége. Ezért volt fontos Orbán washingtoni útja: mentességet szerzett Magyarországnak (és közvetve Szlovákiának is) ezek alól.
• Az orosz energiacégek (pl. Rosznyefty, Gazprom, Transneft) és azok leányvállalatai nem férhetnek hozzá amerikai pénzügyi szolgáltatásokhoz, biztosításokhoz, vagy technológiai exporthoz.
• Emiatt például amerikai biztosítók nem fedezhetnek orosz olajszállítmányokat (ezért is hozott az EU és a G7 egy „olajárplafont”, hogy mégis lehessen biztosítani).
• Amerikai technológia nem adható el orosz energetikai projektekhez (például LNG-terminálokhoz vagy fúróberendezésekhez).
• Ha nem kapott volna mentességet, a Mol vagy az MVM veszélybe kerülhetett volna, mivel amerikai bankokkal nem tudtak volna dollárban elszámolni az orosz olaj- és gázszállítások után.
• Az amerikai partnerek (például a Shell, az ENGIE vagy a Westinghouse) is visszaléphettek volna a magyar együttműködésektől, nehogy másodlagos szankciót kapjanak.
• Mindez pénzügyi pánikot okozhatott volna a magyar energiaimport körül.
• Az EU-s szankciók inkább politikai-kereskedelmi jellegűek: az unió nem vásárol orosz olajat tengeri úton, de vezetékes importot (pl. Barátság) még enged 2027-ig Magyarország, Szlovákia és Csehország számára.
• Az amerikai szankciók viszont globális pénzügyi kényszert is jelentenek — vagyis még ha az EU engedi is, Washington pénzügyileg ellehetetleníthette volna az orosz olaj és gáz beszerzését.
Az amerikai szankciók nemcsak tilalmat, hanem pénzügyi „fojtogatást” jelentenek.
Az Orbán által kialkudott mentesség ezért életmentő a magyar (és szlovák) energiarendszernek — anélkül a Barátság és a Török Áramlat vezeték működése komoly veszélybe került volna.
Körkép.sk
Nyitókép forrása: SITA
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
