A minimalizmus harmóniája – itt a Longital új albuma Juhász Katalin2025. 11. 08., szo – 09:13
Ha külföldi ismerőseim arra kérnek, ajánljak nekik friss, izgalmas, nívós szlovák könnyűzenét, az első háromban általában benne van a Longital épp aktuális lemeze. A pozsonyi duó nemrég adta ki 14. albumát, amelyet szintén olyan büszkén fogok ajánlgatni, mintha egy kicsit az enyém is lenne.
Most épp önöknek. Az sem feltétel, hogy jól tudjanak szlovákul, elég, ha a lényeget megértik a dalszövegekből. De az is elég, ha a hangulatot elkapják.
A Krajina beží dolu vlastným brehom (A táj a saját partján folyik lefelé) olyan, mint egy meditáció. A Longital hosszú zenei kalandozás után visszatért a gyökereihez, amikor még lakhelyeük, Dlhé Diely volt a nevük. (a pozsonyi városrész latin neve Longital).
Shina, a basszusgitáros-énekesnő és Daniel Salontay gitáros, akik a magánéletben is egy párt alkotnak, hosszú utat tettek meg „a saját partjukon“. Kísérleteztek mindenféle elektronikus hangzással, plusz tagokkal, vonósokkal, és mindig sikerült meglepniük egyre népesebb rajongótáborukat. Ez az album is a felfedezés, kísérletezés örömét árasztja, de az akusztikus kezdetek felé hajlik, nosztalgia nélkül. Inkább arról szól, hogy mi marad meg a zenéből, ha minden sallangot leválasztunk róla.
A Slnko Records – amelyet Shina alapított – és a Longital története elválaszthatatlan. A 2000-es évek elején, amikor a nagy kiadók még nem láttak fantáziát az alternatív zenében, ők ketten saját kezűleg égették CD-iket, kézzel hajtogatott borítókban árulva őket. Aztán ez lett a legproduktívabb, leghaladóbb kiadó, az izgalmas előadók istállója.
Pár hete megjelent új albumukon minden hang személyes, minden szó alaposan átgondolt. A Krajina… nyolc „tételben“ bontja ki a keresés, az elengedés és a belső béke témáját. Már az első dal, a Príď za mnou így kezdődik: „Gyere el hozzám, amikor beteltél a világgal, amikor már nem tudod, mi az, amit még akarni akarnál.”
A zene akusztikus és elektronikus rétegei finoman simulnak egymáshoz: guqin nevű pengetős hangszer, a különböző fajta gitárok keverednek finom zongorával, szintetizátorral. Daniel igazi mestere a húroknak, egyedi, összetéveszthetetlen stílust alakított ki. A hangzás egyszerre természetes és kísérletező, organikus és meditatív – mint egy táj, amely lassan, saját medrében halad.
A számok lassúak vagy középtempósak, a hangszerelés visszafogott, az énekdallamok néha burjánzóak. A balladisztikus Ináč és Len more mellett ott a ritmusosabb Priblížiť sa, a szakrális erejű Slnko, amely Mary Oliver amerikai költőnő versének megzenésítése, vagy személyes kedvencem, a lassan lebegő Moja radosť. Mégis mindez egységes: Shina költői szövegei tartják össze, amelyek a létezés apró mozzanataiban fedezik fel az örömöt és az elfogadást.
A Longital most nem akar új formákat feltalálni, inkább szabadon, örömmel alkotnak. Minden korábbinál közvetlenebb, melegebb, visszafogottabb ez az album, és olyan, mintha egy természetfilmet öntenének dalokba. Shina eljátszik egy-egy hanggal, ide-oda hajlítja, máskor inkább közöl, mint énekel, hangja a suttogás, a beszédritmus és a finom harmóniák között egyensúlyoz – egy kicsit Laurie Anderson stílusára emlékeztet. Hangja tökéletes hordozója ennek az elcsendesedett, mégis élettel teli zenének.
A Krajina beží dolu vlastným brehom kiváló lenyugvásra, töltekezésre. Aki beengedi, az nem csupán zenét hall, hanem önmaga lelkének visszhangját is.
A duó jelenleg hazai és csehországi lemezbemutató turnén van, Pozsonyban jövő csütörtökön, november 13-án lesz koncertjük a Pistori-palotában, a magyarlakta városok közül Kassán (november 28.) és Rozsnyón (november 29.) lehet majd látni őket.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
