A magyar nemzetpolitika küldetése a magyarság megmaradása és erősödése a Kárpát-medencében — nyilatkozta a Hét Napnak Nacsa Lőrinc magyar nemzetpolitikai államtitkár. Az oktatási-nevelési, ifjúsági és gazdasági támogatások ma már több százezer családhoz jutnak el a Kárpát-medencében, bizonyítva, hogy az összmagyar együttműködés kézzelfogható eredményeket hoz.
A béke, az összefogás és a fiatal nemzedékek támogatása a legfontosabb pillérek, melyekre a jövő magyar közösségei épülhetnek — határokon innen és túl. Nacsa Lőrinc szerint az elmúlt években a Kárpát-medence magyarsága intézményrendszerében, oktatásában és gazdaságában is erősödött, a jövő pedig a fiatalok, a közösségek és a béke megtartásán múlik. További feltétel, hogy olyan kormány legyen a jövőben Magyarországon, amely fontosnak tartja, hogy felelősséget vállaljon a határon túli magyarokért.
* Hogyan határozná meg a magyar nemzetpolitika legfontosabb célját most, a 2020-as évek közepén?
— Egy veszélyekkel teli világban a magyar megmaradásért és a nemzeti erősödésért kell dolgozni. Olyan időszakban, amikor a körülöttünk lévő világ napról napra változik, amikor háborúk, tömeges migráció és persze a digitális világ okozta kihívások nehezítik a mindennapokat, ebben az időszakban is nemzetet és közösséget kell építeni.
* A magyar támogatáspolitika terén számos helyen születtek nagy eredmények, például az oktatási intézmények, óvodák, bölcsődék, kulturális infrastruktúra fejlesztése terén. Melyekre a legbüszkébb?
— Én arra vagyok a legbüszkébb, hogy sikerült olyan kapcsolatokat létrehozni, amelyek korábban nem voltak, és behálózzák a Kárpát-medencét, illetve megerősítik a magyar—magyar együttműködést — például tanárok, diákok, sportolók, művészek, testvértelepülések, lovasegyesületek és egyházi személyek között egyaránt. Ezek a kapcsolatok nemcsak az anyaország és a külhoni régiók között, hanem a határon túli közösségek között is élővé váltak. Minden eredmény, amellyel hozzájárulhattunk az anyanyelvi oktatáshoz, a magyar kultúra és identitás megőrzéséhez, illetve a szülőföldön való gazdasági boldoguláshoz, a nemzetpolitikát szolgálja. Ez közös, összmagyar siker — nem pusztán kormányzati vagy államtitkársági —, hiszen mindehhez az egész nemzet összefogása kellett. Ez csapatmunka.
* Az elmúlt években több új támogatási forma is megjelent, például az Erősödő Kárpát-medence Program vagy a Jövő Nemzedéke Program, oktatási-nevelési támogatások. Hogyan értékeli ezek hatását, és melyiket tartja különösen sikeresnek?
— Szerintem helyesen járunk el, amikor külön pályázati keretben támogatjuk a fiatalok közösségeit, hiszen a magyar fiatalok és gyermekek jelentik a magyar jövőt. Fontos, hogy létrejött egy olyan program, amely az ő közösségeiket — legyenek azok ifjúsági szervezetek, egyházi, oktatási, kulturális, hagyományőrző vagy sportközösségek — segíti, ahol megélhetik magyarságukat, értékelvű közegben lehetnek, barátokat találhatnak, párkapcsolatok alakulhatnak ki, és közösségi élményeket szerezhetnek. Ez erősíti a magyarság jövőbe vetett hitét és a nemzetpolitika alapjait is. Ugyanilyen fontos az oktatási-nevelési támogatás is, melyet két éve 100 000 forintra emeltünk, és ma már 230 000 gyermeket, illetve családjukat éri el a Kárpát-medencében. Mindez azt mutatja, hogy továbbra is erős az igény a jó minőségű magyar nyelvű oktatásra a bölcsődétől az egyetemig.
Fotó: Miskolci Krisztina
* A közösségépítés nemcsak kulturális, hanem gazdasági kérdés is. Hogyan látja a közösségépítés és a gazdasági lehetőségek összekapcsolását?
— A szülőföldön való boldogulás szempontjából kiemelt szerepe van a gazdasági erő megteremtésének, a gazdaságfejlesztésnek. Örömteli, hogy az elmúlt években nemcsak gazdaságfejlesztési programok valósultak meg a külhoni régiókban, hanem elindítottuk a vállalkozói mentorprogramokat is, amelyekben tapasztalt vállalkozók segítik a fiatalabbakat. A programban a külhoni magyar nagyvállalkozók felelősséget vállalnak a vállalkozói utánpótlásért. A mi hálózatunkban lévő cégek mintegy 80 százalékban magyar munkavállalókat foglalkoztatnak. Ez a közösségi szemlélet nemcsak munkahelyeket teremt, hanem hozzájárul ahhoz is, hogy minél többen maradjanak és boldoguljanak a szülőföldjükön.
* A Magyar Állandó Értekezlet, azaz a Máért zárónyilatkozata említi: „…a külhoni magyar közösségek csak akkor tudnak megmaradni, ha erős magyar érdekképviselettel rendelkeznek.” Ami Vajdaságot illeti, az együttműködés a Vajdasági Magyar Szövetséggel és a Magyar Nemzeti Tanáccsal kulcsfontosságú. Hogyan alakul ez a partnerkapcsolat a támogatási folyamatokban?
— Nagyon erős partnerkapcsolatunk van mind a VMSZ-szel, mind a Magyar Nemzeti Tanáccsal és azok elnökeivel, dr. Pásztor Bálinttal és Fremond Árpáddal. A magyar érdekképviselet viszont nem csak magyar—magyar viszonylatban értelmezhető, hiszen a VMSZ, mint a vajdasági magyarok politikai érdekképviselete, illetve a Magyar Nemzeti Tanács, mely ezt egy kulturális intézményi keretbe fogja, mind-mind azon dolgozik, hogy a vajdasági magyarok helyben maradása, identitása, jóléte garantálva legyen. Fontos továbbá a magyar érdekképviselet abból a szempontból is, hogy a VMSZ immár évek óta stabil partnerként jelen van a belgrádi parlamentben, illetve a kormányban is államtitkári szinten, ahol a nagyobb döntésekre hatással lehet az a politikai előkészítő munka és azok az előterjesztések, amelyek a magyar államtitkároktól, illetve parlamenti képviselőktől érkeznek. Ezt emelte ki a Máért zárónyilatkozata is: fontosnak tartjuk, hogy minél több nemzetrészben a magyar legitim politikai érdekképviseletnek legyen parlamenti, önkormányzati, regionális képviselete. Mert ha ott vagyunk az önkormányzatokban, a járási, megyei különféle funkciókban, illetve a parlamentekben — Bukarestben, Belgrádban, Pozsonyban, Zágrábban vagy Ljubljanában —, az tovább erősíti a magyar közösséget, és növeli annak képességét, hogy kiálljon saját jogaiért és érdekeiért.
Nacsa Lőrinc Palicson (fotók: Nemzetpolitikai Államtitkárság)
* Mi a következő nagy lépés? Új programok, változó támogatási struktúrák, esetleg új célcsoportok?
— Fontosnak tartom, hogy a magyar parlament már elfogadta a 2026. évi költségvetést, ami lehetővé teszi, hogy az Erősödő Kárpát-medence Programot már az idén meghirdessük a jövő évre. Ennek köszönhetően a civil és az egyházi szervezetek korábban pályázhatnak majd, a pályázati kiírás november közepén várható. Emellett folytatjuk a sikeres programokat — legyen szó testvértelepülési, lovas, Jövő Nemzedéke vagy diaszpóraprogramról —, melyek a határon túli magyar közösségek legszélesebb körét érik el. Vajdaságban például már elindult az oktatási-nevelési támogatások kifizetése, így a vajdasági családokhoz is ütemezve, ezekben a hetekben érkezik meg ez a fontos segítség.
* A budapesti Békemenet az idén is a béke, a szuverenitás és a keresztény értékek melletti kiállást fogalmazott meg Európának. Ön szerint mit üzen ez az esemény a külhoni magyar közösségek számára, és hogyan kapcsolódik a nemzetpolitika céljaihoz?
— A háború lefojtja a gazdaságot, és óriási a háborús veszély is. Ha béke van, sokkal több lehetőségünk nyílik. Nemzetpolitikai szempontból a béke leginkább a kárpátaljai magyaroknak segítene, hiszen ők egy háború sújtotta országban élnek, és egy szláv testvérháborúból próbálnak kimaradni. A kényszersorozások következtében sajnos magyar emberek is a frontra kerültek, és magyar áldozatok is vannak. Mindezek ellenére a kárpátaljai magyar közösség erős, intézményrendszere működik, és továbbra is élni akar. A legutóbbi Békemenet hatalmas erőt mutatott — magam is részt vettem rajta, és hihetetlen élmény volt látni, ahogy a Kárpát-medence minden pontjáról érkeztek magyarok. Találkoztam vajdasági, székelyföldi, kárpátaljai, felvidéki barátokkal és ismerősökkel. Úgy gondolom, a magyar nemzetpolitika a háborús időkben is helytállt, de lehetőségei sokkal tágabbak lennének, ha Európát nem sújtanák a háború és a gazdasági válság következményei.
* Hogyan látja a Kárpát-medencei magyarság helyzetét öt—tíz év múlva?
— Én abban bízom, hogy tíz év múlva a Kárpát-medence magyarsága még erősebb lesz, mint ma, hiszen ma is erősebb, mint tíz évvel ezelőtt volt: intézményrendszerében, politikai képviseletében, összefogottságában és rendezettségében egyaránt. Remélem, hogy ez a fejlődési folyamat folytatódik, és tíz év múlva is lesz egy olyan kormány Budapesten, egy olyan anyaország, amely képes és hajlandó felelősséget vállalni, valamint viselni a külhoni magyar közösségekért. Ezt ma csak egy politikai erő képviseli, a miénk.
Nacsa Lőrinc a topolyai Juhász Erzsébet Könyvtár felújított bajsai fiókintézetének ünnepélyes átadásán
Forrás: Hét Nap Online
The post Nemzetben gondolkodni, határtalanul appeared first on Külhoni Magyarok.
Forrás:kulhonimagyarok.hu
Tovább a cikkre »
