Szerda reggel, életének 89. évében, nagyváradi otthonában elhunyt Jenei Imre, a magyar labdarúgó-válogatott korábbi szövetségi kapitánya. Pályafutása legnagyobb sikereként megnyerte a Bajnokcsapatok Európa-kupáját a bukaresti Steauával. A román válogatottat ő irányította az 1990-es világbajnokságon.
Jenei Imre a Partiumban lévő Bélegregyen született, 1937. március 28-án. Előbb az Indagrara gyerekcsapatában játszott, majd kilencévesen átlépett Arad első számú klubjába, az ITA-ba (a későbbi UTA-ba).
1955-től az élvonalban a Progresul CPCS néven szereplő ifjúsági válogatottban futballozott egy idényen keresztül. 1956-tól 1969-ig az odaigazolásakor még a CCA nevet viselő, bukaresti Steauában szerepelt. A piros-kékekkel háromszor nyert román bajnoki címet, négyszer kupát. A román válogatottban 1959 és 1964 között 12 találkozón lépett pályára, részt vett a tokiói olimpián. Pályafutását légiósként, Törökországban, a Kayserispornál zárta le.
Kevéssel azt követően, hogy visszaköltözött Bukarestbe, a Steaua másodedzője lett. 1975 és 1978 között már vezetőedzőként dolgozott. Az 1978–1979-es idényben a nagyváradi FC Bihort, majd 1981–1982-ben a CS Târgoviște gárdáját segítette. 1983 és 1986 között, kis megszakítással, újra a bukaresti katonacsapatot dirigálta,
a hazai sikerek mellett akkor érte el legnagyobb sikerét: megnyerte Sevillában, az FC Barcelona ellen csapatával a Bajnokcsapatok Európa-kupáját.
1986 és 1990 között a románok szövetségi kapitánya volt, 1970 óta vele jutott ki először az ottani válogatott a világbajnokságra. 1991-ben újra leült a Steaua kispadjára, majd 1992 elején elvállalta a magyar válogatott irányítását.
Szepesi György találta ki, az akkori MLSZ elnök, Laczkó Mihály pedig elfogadta az ötletet: kerüljön a válogatott élére egy nagy nemzetközi tekintélynek örvendő, külföldről érkező (nem a magyar futballban szocializálódott), ám mégis magyar anyanyelvű edző. Novák Dezső, aki később pályaedzőként segített Jeneinek a válogatottnál, úgy fogalmazott Fűrész Attila és Privacsek András Elátkozott 11 című könyvében, hogy „az akkori magyar labdarúgást akarták megújítani egy külföldi, tapasztalt edzővel. Az MLSZ vezetői azt gondolhatták, hogy vele megpróbálják megmozdítani a hazai futballt”.
Jenei Imre akkoriban megpróbált szerződést kapni Portugáliában, aztán Genfben a Servette-nél, de egyik helyen sem járt sikerrel, Svájcban például nem kapott munkavállalási engedélyt. Így aztán a legjobbkor találta meg az egyébként általa többször is nagyon megtisztelőnek minősített magyarországi ajánlat. Nem először kapott megkeresést innen, hiszen 1990 novemberében – fél éve már nyugdíjasként, ugyanis katonatisztként korán, 53 évesen jogosult lett rá – szóban megállapodott a Debreceni VSC-vel egy menedzser-igazgatói állásról. Akkor nem jött, 1992 elején már igen.
Jenei Imre 14 mérkőzésen irányította a magyar válogatottat, a legnagyobb sikere, hogy hazahozta játékosaival 1993 márciusában, Japánból a Kirin-kupát.
Az 1994-es világbajnokság selejtezőin azonban nem járt sikerrel. Búcsúja után mondta róla Petry Zsolt, a korszak legjobb magyar kapusa: „Jenei úriemberként viselkedett, előrébb járt annál, mint ahol a magyar válogatott akkor tartott. Úgy láttam, számára sokkhatásként ért fel, hogy a magyar játékosok mennyire nincsenek felkészítve a nemzetközi szintre. Nem feltétlenül technikai vagy fizikai értelemben, hanem taktikailag. A játékintelligencia, a játék megértése nem olyan szinten volt, mint amit a korábbi csapatainál megszokott.”
1993-ban a székesfehérvári Parmalat FC csapatánál is dolgozott, ott zárta le magyarországi edzői pályafutását. Visszatért a Steauához (1993–1994), majd a görög Panionioszt is vezette (1995–1996). Utána 1996-ban a U Craiova 1948, 1997-ben újra a Steaua kötelékébe lépett, előbb technikai igazgatóként, majd vezetőedzőként dolgozott. Pályafutása során klubedzőként négy bajnoki címet nyert, kétszer hódította el a Steauával a Román Kupát.
2000 elején ismét átvette a román válogatottat, a belga–holland közös rendezésű Európa-bajnokságon ő volt a szövetségi kapitány. A torna után lemondott posztjáról, de technikai igazgatóként dolgozva tovább a labdarúgó-szövetségnél maradt. Az ő érdeme volt, hogy Bölöni László elvállalta a szövetségi kapitányi feladatok ellátását. Ám miután Bölöni a lisszaboni Sportinghoz szerződött, Jenei Imre befejezte aktív sporttevékenységét, hazaköltözött a neki évek óta az otthont jelentő Nagyváradra.
Ott hunyt el, az utóbbi időben már nagyon megromlott az egészségi állapota. Soha nem tudta feldolgozni második felesége, az egykori vívónő, Gyulai Ilona 2021-es halálát.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
