Rudolfot, a rénszarvast is ellopták – durván romlik a közbiztonság Léván Száz Ildikó2025. 11. 04., k – 13:26 Léva |
Egyre gyakoribbak a lopások a járási székhelyen. Az utóbbi hetekben ismeretlen tettesek több kerékpárt és rollert tulajdonítottak el. Még a karácsonyi díszítést sem kímélték: egy városközponti bútorbolt elől Rudolf, a rénszarvas is eltűnt.
A Barsi utcából 280 euró értékű kerékpárt loptak el, míg a Marx utcai lakóház lelakatolt pincéjéből egy 1000 eurós bicikli tűnt el. A rendőrségnek egyelőre egyik tettest sem sikerült azonosítania. Ugyanebben az utcában két elektromos rollert is eltulajdonítottak, ám ezeket később sikerült megtalálni, mivel a tolvajok töltő nélkül nem tudták őket tovább használni.
Többen, akik lezáratlanul hagyták kerékpárjaikat a lakóház közös helyiségeiben, nem tettek rendőrségi feljelentést, csupán a közösségi oldalakon számoltak be az esetről.
A napokban egy városközponti bútorbolt elől ismeretlen elkövető hangosító berendezést vitt el állványostól, majd eltűnt a kirakatból Rudolf, a rénszarvas is.
A biztonsági kamera felvételein látható, amint az egyik tettes behajol a boltba, és kiveszi a karácsonyi díszt. A bolt tulajdonosa a felvételt megosztotta egy helyi közösségi oldalon, bízva abban, hogy valaki felismeri a tolvajt.
A lévai lakosok szeretnék, ha a város a jelenleginél is több térfigyelő kamerát helyezne ki a lakóházak közelében és a belvárosban. Jelenleg a forgalmas csomópontokon elhelyezett, több mint húsz kamera képeit a lévai közhasznú szociális vállalat, a SOM munkatársai figyelik a nap 24 órájában.
Kapcsolódó cikkünk
A Szlovákiai Városok Uniójának képviselői múlt héten Boris Susko igazságügyi miniszterrel, tegnap (hétfő) pedig Maroš Žilinka főügyésszel tárgyaltak a romló közbiztonsági helyzetről, és a helyzet lehetséges javításairól. Elsősorban a kisebb bolti lopások elszaporodásáról van szó, amit a polgármesterek mindenekelőtt a büntető törvénykönyv (btk.) tavalyi enyhítésének számlájára írnak. Agócs Attilát, Fülek polgármesterét kérdeztük.
Romlott Füleken is a közbiztonság a btk. tavalyi módosítása óta? Gondot jelent, hogy a lopás csak 700 euró feletti érték esetén bűncselekmény?
A módosítás nemcsak az összeghatár felemelése miatt jelent gondot, hanem az ismételt lopás szigorúbb megítélését is megakadályozza. Arról ugyanis szerintem talán kevesebb szó esik, hogy a módosítás előtt az ismételten elkövetett, kis összegű bolti lopást bűncselekménynek minősülhetett, és akár börtönbe is lehetett kerülni miatta. Nyilván minden esetet külön mérlegelt az érintett bűnüldöző hatóság, illetve a bíróság, eldönthette, hogy az ismételt szabálysértés bűncselekményként vagy szabálysértésként kezeli, de erre most már nincs lehetőség.
Nőtt az apróbb lopások száma?
Mi azt látjuk füleken, hogy a bolti lopások száma több mint megkétszereződött a tavalyi adatokhoz viszonyítva. Viszont általában a közbiztonsági helyzetet nem befolyásolta a módosítás, de mint mondtam a bolti lopások száma megnőtt. Ezt azon is látjuk, hogy a városi rendőrséget milyen gyakran hívja segítségül az állami rendőrség, amely egyébként kapacitásgondokkal küzd. Havi átlagban legalább kétszer kérték a városi rendőrséget a helyszín biztosítására bolti lopás miatt. Ez természetesen nem az összes lopás, de ez a szám is a kétszerese a tavalyinak.
És mi lenne a megoldás ön szerint? Szigorítani kellene a btk-t vagy több rendőr kellene az utcákra?
Ez egy nagyon összetett kérdés, valószínűleg szigorításra is szükség lenne. Kérdés, hogy az összeghatárt is csökkenteni kell, vagy csak az ismételten elkövetett lopások büntetését kell szigorítani. Az fontos lenne, hogy a visszaeső tolvajokat el lehessen ítélni bűncselekményért. Konzultáltam erről szakemberekkel, szerintük a bíróság a rendőrséggel együtt valóban komolyan mérlegelte a konkrét ügyeket. Nem arról volt szó, hogy aki háromszor lopott, az automatikusan ment a börtönbe. Figyelembe vették, hogy az elkövető egy anya, aki a gyerekeinek lopott ételt, vagy például drága dohánytermékeket, alkoholtermékeket lopott valaki, aki ezt értékesíteni akarta. Biztos, hogy ezen is változtatni kell. A másik oldalon nyilván fokozni kellene a boltok biztonsági intézkedéseit is, mert a legtöbb bolti lopás a nagyobb áruházláncokat érinti. Sok esetben azt látjuk, hogy a boltok mintha tőlünk várnák a segítséget, hogy majd mi megoldjuk a bolti lopásokat.
Kapcsolódó cikkünk
Az igazságügyi miniszter után a főügyészt is megkeresték a városok képviselői a gyorsan romló közbiztonság miatt. A főügyész jobban érti a problémát az igazságügy-miniszternél.
Ma Maroš Žilinka főügyésszel tárgyaltak a Szlovákiai Városok Uniójának (ÚMS) képviselői az egyre romló közbiztonságról. A települések képviselői örömmel tapasztalták, hogy a főügyész is érzékeli, hogy egyre rosszabb a helyzet, és egyetértettek abban, hogy az ismétlődő lopásokat szigorúbban kellene büntetni.
„A főügyész megértette a követeléseinket, érti a helyzetet, egyetértettünk a legfontosabb kérdésekben”
– jelentette ki Richard Rybníček, az ÚMS elnöke, Trencsén polgármestere a megbeszélés után. Abban is egyetértettek, hogy módosító javaslatokat fűznek majd a büntető törvénykönyv jelenleg előkészületben levő módosításához.
Kellene a „horalky-paragrafus”
Az ÚMS szerint ugyanis részben legalábbis a büntető törvénykönyv legutóbbi módosítása okozza a problémát, amely enyhítette az apróbb lopások megítélését. A lopás már csak 700 euró felett számít bűncselekménynek, alatta csak szabálysértés. Megszűnt az úgynevezett „horalky-paragrafus” is, amely a visszaeső elkövetőket szigorúbban büntette. Az ÚMS képviselői éppen a „horalky-paragrafus” visszaállítását kérték a főügyésztől. Kellemesen meglepődtek azon is, hogy a főügyész maga is „tesztelte” a helyzetet.
„Megtudtuk, hogy a főügyész maga is elment bevásárolni, beszélgetett az elárusítókkal, akik megerősítették neki, hogy a lopás valóban egyre nagyobb probléma“
– mondta Rybníček.
A főügyész tájékoztatása szerint is baráti találkozó folyt az ÚMS képviselőivel. „Megvitattuk a probléma megoldásának lehetőségeit, valamint az éppen tárcaközi egyeztetés alatt álló btk. és a szabálysértési törvényjavaslatokkal kapcsolatos álláspontjainkat” – tájékoztatott a találkozó után Žilinka. A főügyész már korábban jelezte, hogy a kisebb értékű lopások elszaporodása mögött ő is a btk. Módosítását látja, elsősorban a „horalky-paragrafust” tenné vissza a törvénybe. Ez alapján az ismételt, kis értékű lopások már bűncselekménynek számítanának, és akár börtönnel is büntethetők lennének, ahogyan ez a btk. tavalyi enyhítéséig történt.
Kapcsolódó cikkünk
A főügyész is sürgeti a Büntető törvénykönyv szigorítását, szerinte a Fico-kormány által elfogadott módosítás hozzájárult a lopások elszaporodásához.
Maroš Žilinka főügyész a kisebb lopások számának növekedését a Büntető törvénykönyv módosításával orvosolná. Az igazságügyi minisztérium által előkészített törvénymódosításhoz fűzött javaslata szerint az állam köteles lenne védelmet biztosítani a tulajdon elleni támadásokkal szemben.
Žilinka egyéni megközelítést javasol, amely alapján a bíróság mérlegelhetné a cselekmény súlyosságát. Elsősorban a visszaeső elkövetők szembeni fellépést szorgalmazza. „Javaslatom lehetővé tenné a cselekmény és annak büntetendősége alapos, egyedi elbírálását, a büntetés individualizálásának lehetőségeit – az alternatív büntetéseket is beleértve, kötelező letöltendő szabadságvesztés nélkül –, valamint az elterelések alkalmazását a büntetőeljárásban” – tájékoztatott bejegyzésében Žilinka. Szerinte a Büntető törvénykönyv szigorítása kötelessége a kormánynak.
„Az állam köteles megvédeni a társadalmat a vagyon elleni támadásoktól”
– állítja a főügyész.
Hiba volt a „horalky-paragrafus” eltörlése
Žilinka már korábban is bírálta a kormányt, mert szerinte a Büntető törvénykönyv módosítása során egy hatékony eszközt vett ki az igazságszolgáltatás kezéből. Ez volt az úgynevezett „horalky-paragrafus”, amely a kis értékű lopásokat elkövető, visszaeső bűnözők szigorúbb megítélését tette lehetővé.
„Hiba volt megszüntetni a kisebb lopások elkövetőivel szemben alkalmazható hatékony társadalomvédelmi eszközt”
– írta bejegyzésében néhány napja a főügyész. Ez azokra vonatkozott, akiket 12 hónapon belül újra lopáson kaptak. Ha az első esetet még szabálysértésként kezelhették a hatóságok, a másodiknál már joguk volt bűncselekményként vádat emelni az elkövetővel szemben. „Valójában a társadalom védelmének hatékony eszköze volt” – állítja a főügyész.
Az értékhatárt is felemelték Ficóék
A Fico-kabinet amellett, hogy ezt a lehetőséget elvette az igazságszolgáltatástól, 266 euróról 700-ra emelte a határát annak az értéknek, ami alatt a lopás csak szabálysértés. Sokak szerint ez is hozzájárult ahhoz, hogy egyre több az apró lopás a boltokban, mert a rendőrség sokszor eljárást sem indít ilyen ügyekben. A kiskereskedelmi láncok, az önkormányzatok és az ellenzék is már régóta figyelmeztetnek arra, hogy a Smer, a Hlas és az SNS koalíciója által elfogadott büntetőjogi módosítások megnövelték a kisebb lopások számát, mivel a lehetséges szankciók nem elég elrettentő erejűek az elkövetők számára.
Boris Susko (Smer) igazságügyi miniszter ma tárgyalt a Szlovákiai Városok Uniójának (ÚMS) képviselőivel, akik szintén a közbiztonság erősítését akarják elérni.
Susko: a közbiztonság romlása csak „érzetbeli”
Múlt héten csütörtökön Boris Susko (Smer) igazságügyi miniszterrel találkoztak, aki kevésbé volt megértő velük. Ő a statisztikákra hivatkozva kevésbé látja a közbiztonság romlását. A közbiztonságra panaszkodó polgármetereknek azt mondta, a közbiztonság romlása csak „érzetbeli”, és nem is az okozza, amit a polgármesterek mögé látnak.
„A fő ok az ellenzéki pártok kampánya, ami a büntetőkódexek elfogadását követte – miszerint »megéri lopni«–, ehhez egyes médiumok és felelőtlen önkormányzati vezetők is hozzájárultak”
– próbálta magyarázni a helyzetet a polgármestereknek Susko. Szerinte csak következetesen be kellene tartani a btk.-t, a lopásra vonatkozó értéktételek emelését és a „horalky-paragrafus” visszaállítását nem tartja szükségesnek. Azzal azonban egyetértett, hogy nő az agresszivitás a bűncselekmények elkövetői részéről, és visszaesők, vagyis a bűnismétlés problémáját is kezelni akarja. Önmagát és a kormányt azonban nem tartja hibásnak a kialakult helyzetért.
„A bűnözés minden szomszédos országban emelkedik, és ez egy hosszú távú trend, amely nem függ össze a Büntető Törvény módosításával”
– jelentette ki az igazságügyi miniszter.
A legfőbb ügyészre, Maroš Žilinkára utalva meglepetését fejezte ki amiatt, hogy a legfőbb ügyész ebben csak most „ébredt fel”. Žilinka ugyanis nem tiltakozott a btk. Tavalyi módosítása során, amit az ellenzék hünapokig próbált meghiúsítani.
Suskóhoz hasonlóan látja a helyzetet Tibor Gašpar (Smer), a parlament alelnöke is, aki azt javasolta a lakosságnak, hogy tegyenek jobb lakatot a biciklijükre, hogy ne lophassák el, a boltoknak meg azt javasolta, hogy biztonsági őrökkel védjék az árut. Ő sem javasolja a „horalky-paragrafus” visszaállítását, szerite a feltételes szabadságvesztés sem indokolt még az ismételt lopások esetében sem.
„A közmunkára ítélésnek megfelelő alternatíva lenne, ledolgozhatnák az ellopott áru értékét”
– véli Gašpar.
Rossz, alkalmazhatatlan törvények
A polgármesterek szerint azonban a probléma oka egyértelmű: olyan törvényeket fogad el a koalíció, amelyek ugyan jól hangzanak, gyorsan alkalmazzák őket, de nem folyik vita arról, miként lesznek a gyakorlatban végrehajtva, és hogyan befolyásolják a városok és falvak életét. Sok törvény vagy nagyon nehezen végrehajtható, vagy lényegében nem hozza meg azt a hatást, amit kellene. Az ÚMS szerint az elfogadott jogszabályok nem működnek, és az állam által hivatkozott statisztikákkal kapcsolatban is óvatosságra intenek.
„A valóság katasztrofális, riasztó. Számunkra elég egyértelmű, hogy ez a jelenség létezik, és azonnal tenni kell ellene. Az embereknek biztonságban kell érezniük magukat a városaikban”
– magyarázta Vallo, az ÚMS alelnöke és Pozsony polgármestere a találkozók célját.
A kisebb lopások elharapózás miatt az ellenzék is a kormányt, pontosabban a btk. tavalyi enyhítését hibáztatja.
A városi rendőrség el tud járni az ilyen ügyekben?
Csak segítséget tud nyújtani az állami rendőrségnek, a lopások kivizsgálása nem alapvető feladata. De nyilván előfordult már, hogy az utcán menekülő bolti tolvajt a városi rendőrök fogták el, vagy akár közösen a roma polgárőrséggel. Ebből a szempontból is fontos, hogy vannak-e járőrök az utcán.
Szükség lenne a városi rendőrség hatáskörének bővítésére? Segítene, ha a városi rendőrök a bolti lopások ügyében is el tudnának járni?
Elképzelhető, de nyilván ez is pénzkérdés. Az önkormányzatok támogatása is csökken, egyre kevesebb a pénzünk, mi is alig tudjuk tartani az előírt létszámot. Most a városi rendőreink létszáma eggyel kevesebb a lehetségesnél, és nem azért, mert nem találunk megfelelő ember, hanem azért is, mert át kell gondolnunk, tudjuk-e finanszírozni ezt a pozíciót. Tudok olyan városról, ahol csökkentik a városi rendőrség létszámát, mert a konszolidáció egyre jobban szorítja a városi költségvetést is. Az nem út, hogy a parlament lazítja az előírásokat, az okozott problémát viszont a helyi önkormányzatok biztonsági szerveinek kell megoldaniuk. Amit az állam okoz, annak a megoldását az államnak kellene finanszíroznia, ez érvényes a közbiztonságra is.
Tibor Gašpar, a parlament alelnöke, korábbi rendőrfőkapitány felvetette, hogy a tolvajokat alternatív büntetésként közmunkára ítélhetnék. Megtudnák ezt oldani az önkormányzatok?
Ez nekünk inkább teher lenne, mint segítség. Olvastam mindenféle őrült ötleteket, hogyan lehetne ezt megvalósítani, de a gyakorlatban nem tudom elképzelni. Lesz majd egy listánk mondjuk húsz elítéltről az elmúlt hónapokból, és majd nekünk kell megkeresni közülük, hogy holnap ki tud jönni havat lapátolni? Nem tudom ezt elképzelni ezt, csak egészen abszurd dolgok jutnak az eszembe.
Kapcsolódó cikkünk
A főügyész is sürgeti a Büntető törvénykönyv szigorítását, szerinte a Fico-kormány által elfogadott módosítás hozzájárult a lopások elszaporodásához.
Maroš Žilinka főügyész a kisebb lopások számának növekedését a Büntető törvénykönyv módosításával orvosolná. Az igazságügyi minisztérium által előkészített törvénymódosításhoz fűzött javaslata szerint az állam köteles lenne védelmet biztosítani a tulajdon elleni támadásokkal szemben.
Žilinka egyéni megközelítést javasol, amely alapján a bíróság mérlegelhetné a cselekmény súlyosságát. Elsősorban a visszaeső elkövetők szembeni fellépést szorgalmazza. „Javaslatom lehetővé tenné a cselekmény és annak büntetendősége alapos, egyedi elbírálását, a büntetés individualizálásának lehetőségeit – az alternatív büntetéseket is beleértve, kötelező letöltendő szabadságvesztés nélkül –, valamint az elterelések alkalmazását a büntetőeljárásban” – tájékoztatott bejegyzésében Žilinka. Szerinte a Büntető törvénykönyv szigorítása kötelessége a kormánynak.
„Az állam köteles megvédeni a társadalmat a vagyon elleni támadásoktól”
– állítja a főügyész.
Hiba volt a „horalky-paragrafus” eltörlése
Žilinka már korábban is bírálta a kormányt, mert szerinte a Büntető törvénykönyv módosítása során egy hatékony eszközt vett ki az igazságszolgáltatás kezéből. Ez volt az úgynevezett „horalky-paragrafus”, amely a kis értékű lopásokat elkövető, visszaeső bűnözők szigorúbb megítélését tette lehetővé.
„Hiba volt megszüntetni a kisebb lopások elkövetőivel szemben alkalmazható hatékony társadalomvédelmi eszközt”
– írta bejegyzésében néhány napja a főügyész. Ez azokra vonatkozott, akiket 12 hónapon belül újra lopáson kaptak. Ha az első esetet még szabálysértésként kezelhették a hatóságok, a másodiknál már joguk volt bűncselekményként vádat emelni az elkövetővel szemben. „Valójában a társadalom védelmének hatékony eszköze volt” – állítja a főügyész.
Az értékhatárt is felemelték Ficóék
A Fico-kabinet amellett, hogy ezt a lehetőséget elvette az igazságszolgáltatástól, 266 euróról 700-ra emelte a határát annak az értéknek, ami alatt a lopás csak szabálysértés. Sokak szerint ez is hozzájárult ahhoz, hogy egyre több az apró lopás a boltokban, mert a rendőrség sokszor eljárást sem indít ilyen ügyekben. A kiskereskedelmi láncok, az önkormányzatok és az ellenzék is már régóta figyelmeztetnek arra, hogy a Smer, a Hlas és az SNS koalíciója által elfogadott büntetőjogi módosítások megnövelték a kisebb lopások számát, mivel a lehetséges szankciók nem elég elrettentő erejűek az elkövetők számára.
Boris Susko (Smer) igazságügyi miniszter ma tárgyalt a Szlovákiai Városok Uniójának (ÚMS) képviselőivel, akik szintén a közbiztonság erősítését akarják elérni.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
