Meddig lehet végső nyugodalmuk? Vrabec Mária2025. 11. 02., v – 21:52
November eleje az elhunyt szeretteinkre való emlékezés, a temetőlátogatások időszaka. Sokan ilyenkor rendezik a sírhelyek bérleti díját is, vagy csak rendeznék, mert a végső nyughelyet azóta felszámolták.
Ez olyan esetben történhet meg, ha a sír bérlőjének van tartozása és azt a temetőgondnokság által küldött figyelmeztetés ellenére sem rendezte egy éven belül. Amennyiben a bérlőnek már van bérleti szerződése, a fizetési határidő egy év, ha a bérlő ismeretlen, három év.
Örökös sírhelyek
Utóbbi esetben a temető hirdetőtábláján vagy a síremléken függesztik ki a figyelmeztetést. Ha a bérlő nem jelentkezik és nem fizeti ki az adósságát, a temetőgondnokság megszüntetheti a sírhelyet.
A városokban általában 10 és 30 euró között mozog az éves sírbérlet, néhol, például Pozsonyban az önkormányzat is hozzájárul. A falvak többségében nem kell éves bérleti díjat fizetni, egy-egy család tagjai évszázadok óta ugyanoda temetkeznek anélkül, hogy valaha fizettek volna – csak az új sírhelyért kérnek az önkormányzatok tizenöt-húsz eurós egyszeri díjat. Újabban azonban már egyre több községben is tízéves bérleti díjat kérnek, mert a temetők lassan betelnek. A nagyvárosokban még kevesebb a temetkezési hely, ezért is veszik szigorúbban a bérleti rendszert, és ügyelnek arra, gondozza-e valaki az adott sírt, vagy már senkit nem érdekel.
A temetőgondnokságokon az az általános tapasztalat, hogy a megszüntetett sírokat senki sem keresi.
„Hosszú idő után néha jelentkeznek idegenbe szakadt hozzátartozók, vagy az ország másik végében élő távoli rokonok, de mindig tudomásul veszik a helyzetet. Soha nem volt még konfliktus abból, hogy egy sírhelyet megszüntettünk, és ha nincs, aki törődjön vele, ez így is van rendjén” – véli Monika Nitryová a nyitrai temetőgondnokság munkatársa. Kivételt mindenhol csak a történelmi személyiségek és a város neves szülötteinek sírja képez, ezek örökösek és akkor sem számolják fel őket , ha már senki nem fizeti a bérleti díjat, mert mindig van, aki látogatja, gondozza őket. Nyitrán például ilyen Erdősi Imre 1848-as tábori pap, Rudnay János honvéd hadnagy, vagy Prohászka Ottokár, székesfehérvári püspök édesanyja, az 1888-ban elhunyt Filberger Anna Mária sírja.
A sír is bérelt hely
A temető fenntartója a sírhely bérleti jogát csak akkor szüntetheti meg, ha a bérlő a többszöri figyelmeztetés után sem fizeti ki a bérleti díjat. Ha már elfelejtette, mikortól bérli a sírhelyet, és nem találja sem a szerződést, sem a díjról szóló számlát, a fölösleges bonyodalmak elkerülése végett a temető fenntartójánál érdeklődhet. A fenntartónak erre saját magától is figyelmeztetnie kell a bérlőt: három hónappal a határidő lejárta előtt írásban fel kell szólítani a bérleti díj kifizetésére. Néhány önkormányzat a helyi hirdetőtáblákon és a weboldalán is közzéteszi az adósok listáját. A nyilvántartást a halottak neve alapján vezetik – a sírhely bérlőjének nevét csak a beleegyezésével hozhatják nyilvánosságra.
A bérleti szerződés meghatározott időre szól; nem bontható fel az elbomlási idő letelte előtt, azaz legalább tíz évig és az eddigi tapasztalatok szerint ez csak huszonöt évnél régebbi sírhelyeket szoktak felszámolni.
Közös sírba kerülnek
Felszámoláskor a sírt kiássák, a korábban ott elhelyezett emberi maradványokat kiemelik, becsomagolják és elkülönítve áthelyezik egy más, általában közös sírba. Ha a megszüntetett sírnál marad sírkő vagy emléktárgy, azt elárverezhetik, vagy elhagyott tárgynak minősítik és elszállítják az e célból kialakított gyűjtőhelyre. A felszabadult sírhelyet a temető üzemeltetője felkínálhatja más érdeklődőnek. A megszüntetett sírokról nyilvántartást vezetnek. Ha valaki a jövőben érdeklődne a maradványok iránt, és a sírhely még szabad, van lehetőség a visszahelyezésükre.
A holttest exhumálása
Időnként előfordul az is, hogy a holttestet bűncselekmény gyanúja miatt, vagy a hozzátartozó kérésére kihantolják.
Az exhumálást indokolt esetben a bíró vagy ügyész, de az elhunyt hozzátartozója is kérheti, ha máshol akarja az elhunytat eltemettetni.
Az erre vonatkozó kérvényt az illetékes temetőgondnokságon kell benyújtania, és ennek tartalmaznia kell: a közegészségügyi hivatal engedélyét, ha a tízéves porladási idő eltelte előtt kérik a kihantolást, az elhunyt halotti bizonyítványát, annak a sírhelynek a bérleti szerződését, ahol a maradványokat elhelyezik, valamint az elhunyt földi maradványait szállító cég adatait. A kihantolás ára településtől függően 400 és 1000 euró között mozog, a földi maradványokat utána újra el kell hantolni, vagy el kell égetni.
Élőknek szóló síremlékek
A sírkövek nem csak azt hirdetik, ki alussza örök álmát a föld alatt, hanem még inkább azt, kik akartak itt, a földön emléket állítani neki – és maguknak. Mert a temetők bár a holtak kertjei, az élőkről szólnak, az itt maradottak vágyait tükrözik..
Holtunkban sem vagyunk egyformák, a minél nagyobb, minél pompásabb síremlék ma is azt jelenti, amit az egyiptomi fáraók korában: aki alatta nyugszik, rangos, tiszteletreméltó személy volt.
A sírkő megrendelésekor a méltó emlék állítása mellett mindig szerepet játszik az is, mit üzenünk vele a jelennek. Az elmúlt századokban a nagy uralkodók, művészek és tudósok sírjain életnagyságú szobruk állt, később családi mauzóleumokban elhelyezett szarkofágok terjedtek el. A középkor uralkodói és nemesei a templomok oldalkápolnáiba temetkeztek, számukra a pompázatos síremlék az életükben végzett munka és az egyháznak szentelt adományok jutalma volt. Ennek a szokásnak a felvilágosodás kora vetett véget – egyrészt alig akadt már hely a templomokban, másrészt a kor nagy humanistái azt az elvet hirdették, hogy holtában mindenkit egyforma tisztesség illet meg. Ezzel évszázadokra meglapozták a kőművesek, kőfaragók és ötvösök jövőjét, mert elkezdődött a mindenki számára hozzáférhető temetői építészet kora. A 19. században nem csak a hozzátartozók voltak a megrendelők, az arra érdemes, köztiszteletben álló személyek esetében intézmények, egyesületek, céhek, irodalmi, képzőművészeti és tudóstársaságok is. A síremlékek a társadalmi rang jelképeivé váltak, a temetőlátogatás nemcsak a gyászoló hozzátartozók ügye volt többé, hanem társadalmi esemény, hiszen a halottaknak megadott tisztelet az élők presztízsét is növelte.
Az emlék elvész, a kő marad
A míves faragott síremlékek divatjának az első világháború vetett véget, mert másra kellett a pénz. Az egyszerű kőtáblákon nagyobb szerepet kapott a szöveg – a bibliai idézetek, imarészletek mellett megjelentek azok a nép költötte gyászversek is, amelyek közül sok máig fennmaradt. Tájainkon a múlt század harmincas éveiben vált divattá, hogy az elhunyt portréját is a sírkőre helyezték. Ez általában egyszerű fénykép volt üvegezett keretben a kőre ragasztva. Porcelánba olvasztott portrét csak Karlovy Varyban lehetett rendelni, és akár hónapokig is várni kellett rá. Ma már a kőbe gravírozzák, gyémánttűvel kaparják a portrékat, de egyre kisebb az érdeklődés irántuk, mert a trend a temetői építészetben is az egyszerűség. Ugyanezen okból tűntek el a sírversek is, amelyekből az utókor értesülhetett arról, hogyan viszonyult az elhunyt az élethez, és hogyan viszonyult hozzá a környezete, mi volt a szenvedélye, bánata, beteljesületlen vágya.
Egyre ritkábbak a bibliai idézetek, vallási motívumok is: szomorúfüzet, párjáért búsuló galambot, imádkozó angyalt már csak elvétve látunk a sírköveken. A gyakran monumentális emlékműveken sokszor csak a család vezetékneve látható, már arra sincs utalás, hányan fekszenek a sírban, és kit mikor temettek oda.
A minimalista megoldás azt sugallja, hogy akikre tartozik, azok úgyis tudják, kik nyugosznak ott – a síremlék nem a beavatatlan nyilvánosságnak készült. Ez már a legújabb idők irányvonala, amely az elmúlt századok pompájával és az utókornak szánt üzenetével szemben a temetkezést családi ügynek tekinti, és az egyszerűségre törekszik. Ennek legszemléletesebb példái az amerikai típusú temetők, amelyekben csupán az egyenletesen nyírt pázsiton fekve elhelyezett kőtáblák jelzik a sírhelyeket. Ilyen kezdeményezés Szlovákiában is több van, a természetközeli temetőkben jelöletlen sírokban alusszák örök álmukat az elhunytak-és ez sokkal közelebb áll a porból lettünk és porrá leszünk filozófiájához, mint a hatalmas műkő és márványkolosszusok. Amelyek az esetek többségében sokkal tovább fennmaradnak, mint annak az embernek az emléke, aki alattuk alussza örök álmát.
Mikor számolhatók fel a kifizetetlen sírok?
1. Ha tudják, ki a bérlő, de még nem kötöttek vele szerződést, és van tartozása, az adósságot a temetőgondnokság által küldött figyelmeztetés kézhez vételétől számított egy éven belül kell rendeznie, valamint az új bérleti díjat is ki kell fizetnie. Egy év után a fenntartó már nem köteles megújítani a bérleti jogot, és megszüntetheti a sírhelyet.
2. Ha a bérlő ismeretlen, és a bérleti szerződést még nem kötötték vagy újították meg (a bérlő elköltözött vagy elhunyt és a hagyatéki eljárás után az örökös nem jelentkezett), a temetőben jól látható helyen, általában a hirdetőtáblán figyelmeztetnek a tartozásra. A bérlőnek három éven belül kell jelentkeznie. Utána a sír és a rajta álló sírkő vagy emléktárgyak elhagyott tárgyaknak minősülnek, s a fenntartó megszüntetheti a sírhelyet.
3. Akinek érvényes bérleti szerződése van, azt a temető fenntartója köteles legalább három hónappal a határidő lejárta előtt figyelmeztetni, hogy ne felejtse el befizetni a bérleti díjat, egyéves fizetési határidővel.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
