A szlovák ellenzék hat miniszter és a teljes Fico-kormány leváltását kezdeményezte. A koalíció azonban eddig sikeresen halogatta a bizalmi szavazásokat. A vita most arról folyik, mikor kerülhetnek napirendre a javaslatok. A dolog odáig fajul, hogy az ellenzék már az Alkotmánybírósághoz fordulna, miközben a kormányoldal szerint az egész csupán az ellenzék „színháza” lenne. Mindkét félnek van némi igaza. A kormánypártok valóban halogatásra játszanak, mert rendkívül kényelmetlen időszakban (konszolidáció, belső harcok) érné őket a bizalmi szavazás. Az ugyanis alkalmat jelent az egyes kormánypártok és képviselők számára is, hogy előnyöket zsaroljanak ki a többségből. Jellemzően a Smerből. Ezt pedig sokan szeretnék elkerülni. Az ellenzéket bírálók is okkal kritizálnak. Az ellenzék a kormány megbuktatásán kívül semmit nem tud és akar felkínálni a választóknak. Más szavakkal, az ellenzék csak egy fokkal akar jobbnak látszani a kormánypártoknál – úgy érzi, már akkor is nyert, és kormányt alakíthat. A választó persze egyik variációval sem nyer igazán. A kormánypártok nem tévednek, hogy a bizalmi szavazások csak a sajtónak és rivaldafénynek szólnak. Ez ma a szlovákiai politikai valóság.
Hat miniszter és a titkosszolgálat vezetője
Az ellenzék hat tárcavezető távozását követeli, köztük va Matúš Šutaj Eštok (Hlas) belügyminiszter és Tomáš Taraba (SNS) környezetvédelmi miniszter. A listán szerepel Robert Kaliňák (Smer) védelmi miniszter és Martina Šimkovičová (SNS) kulturális miniszter is. Rajtuk kívül Kamil Šaško (Hlas) egészségügyi és Samuel Migaľ (független) beruházási miniszter bukását szeretnék elérni.
Az ellenzék a titkosszolgálat (SIS) igazgatóját, Pavol Gašpart is menesztené. Az ő esetében a parlament csak kérheti a kormányt a lépésre. Gašparral szemben tisztázatlan vagyoni viszonyok és titoksértés gyanúja merült fel.
A leváltások okai már alig követhetők. Šutaj Eštok esetében tavalyi ügyeket említenek. Kaliňáknak egy eltitkolt horvátországi villát vetnek a szemére.
Šutaj Eštokot konkrétan azért támadják, mert állítólag „nem megfelelően kezelte” a tavalyi bombafenyegetések ügyét. Valójában arról van szó, hogy Šutaj Eštok nem állt be a cseh propaganda mögé, és nem követte cseh kollégájának kijelentését, miszerint bár ukrán volt a szlovákiai iskolákat bombával fenyegető elkövető, de oroszbarát is volt egyben. (Tegyük hozzá, hogy ha egy másik hatalom, például Ukrajna a regnáló szlovák kormány ellen akarna társadalmi feszültséget szítani, az olyan puha célpontok fenyegetése, mint az iskolák, tökéletesen megfelelne a szándékainak… – a szerk.)
Alkotmányos aggályok
A koalíció (Smer, Hlas, SNS) eddig megakadályozta a rendkívüli üléseket. Arra hivatkoznak, hogy az ellenzék végtelen vitákkal húzza az időt. Így állítólag nem marad idő a miniszterek leváltására. Ez az eljárás azonban alkotmányos aggályokat vet fel.
Az alaptörvény szerint a parlament ellenőrzi a kormányt. A házszabály előírja, hogy a bizalmatlansági indítványt hét napon belül tárgyalni kell. Arról viszont nem rendelkezik, mi történik, ha a többség távolmaradásával blokkolja az ülést.
Novemberi döntés vagy halasztás?
Richard Raši (Hlas) házelnök szerint a leváltások a november 25-én kezdődő ülésen napirendre kerülhetnek. Ez az ülés három hétig tart majd. A program azonban rendkívül sűrű a sok áttett javaslat miatt. Roman Michelko (SNS) koalíciós képviselő szerint az eredmény előre borítékolható: senkit sem váltanak le.
Lehetséges, hogy egy nagy csomagban szavaznak róluk, vagy az egész ügy átcsúszik a jövő évre. Michal Šipoš (Hnutie Slovensko) ellenzéki képviselő szerint a koalíció semmibe veszi a szabályokat.
Körkép.sk
Nyitókép forrása: SITA/Národná rada SR
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
