Bill Gates, a Microsoft alapítója, új nézőpontot vázolt fel az éghajlatváltozásról. Ezt egy, a COP30 ENSZ-konferencia előtt közzétett levélben tette meg 2025 októberében. Gates eltávolodott a korábbi katasztrofális előrejelzésektől. Most azt állítja, hogy az éghajlatváltozás nem jelenti a civilizáció végét.
Gates szerint az emberek képesek lesznek alkalmazkodni. Pragmatikusabb megközelítést sürget. Javaslata szerint az országoknak az egészségügyre, az oktatásra és a gazdasági növekedésre kellene összpontosítaniuk. „Az egészség és a jólét a legjobb védelem az éghajlatváltozás ellen” – mondta Gates.
A gazdasági fejlődés csökkentheti az extrém időjárással kapcsolatos halálesetek számát. Példaként említette a mezőgazdaság modernizálását a szegényebb országokban. Gates továbbra is sürgeti az alacsony kibocsátású energiaforrásokkal kapcsolatos innovációkat. Cél a nulla kibocsátás elérése.
Stratégiaváltás és pozitív trendek
Gates három alapvető tényt hangsúlyoz. A klímaváltozás komoly probléma, de nem elpusztítja a civilizációt. Nem helyes a haladást csak a bolygó hőmérséklete alapján mérni. A legfontosabb pedig az emberek kiemelése a szegénységből.
Gates alapítványa, a Breakthrough Energy is stratégiát váltott. A szervezet 2025 márciusában több, klímapolitikával foglalkozó alkalmazottat bocsátott el. Most kizárólag az innováció támogatására és tőkebefektetésekre összpontosítanak.
Gates biztató trendeket is lát. Az elmúlt évtizedben nőtt az olcsó nap- és szélenergia elérhetősége. A globális kibocsátás közel 40 százalékkal csökkent a korábbi prognózisokhoz képest. Gates elfogadja a 2-3 Celsius-fokos melegedést, de pánik helyett az alkalmazkodásra szólít fel.
Brüsszel és a „zöld protekcionizmus”
Mindeközben az EU karbonvámmal akarja megváltani magát, ami nem más, mint egy klímapolitikába csomagolt gazdasági vámkoncepció. Mint ismeretes, az EU korábban engedményeket tett az USA-nak. Ursula von der Leyen mélyen meghajolva az amerikai érdekek előtt mandátum nélkül rábólintott a 15%-os amerikai vámokra, miközben az EU vámjait lecsökkentette. Mindennek tetejébe ígéretet tett amerikai gáz és fegyverek vételére, összesen 1,3 billió euró értékben.
A karbonvám kapcsán ismét nagy az elégedetlenkedés. Sok elemző szerint a vámok általában nem oldanak meg problémákat. A vám lényegében egy adó. amit végül a fogyasztók fizetik meg magasabb árak formájában. Csökkentik a versenyt és a cégek motivációját a fejlődésre.
A fő probléma azonban nem ez. Brüsszelt 2018-tól kérték az érintett ágazatok képviselői, hogy vezessen be intézkedéseket, hogy helyreálljon az európai gyártók versenyképessége. Brüsszel tétlen maradt, most pedig már jórészt elkésett a vám bevezetésével. A 2021-es energiaválság majd a háború miatt az európai acél- és alumíniumgyártás nagyon nagy része összeomlott, elköltözött, a kapacitások leépültek. Most az EU egy elég foghíjas ágazatot akar védeni, ám ebben a formában inkább politikai hókuszpókuszról lehet szó, hogy Brüsszel kiengesztelje a klímaharcos támogatóit, akik fel vannak háborodva a belsőégésű motorok betiltásának újraértelmezése miatt.
Az sem mellékes, hogy az érintett iparágaknak sokkal nagyobb támogatás lenne a versenyképes árú energia bebiztosítása. Ám az EU következetesen kitart az olcsó orosz energia kitiltása, és a drágább amerikai energiahordozók megvétele mellett (lásd a von der Leyen-féle vámaluban rögzített amerikai LNG-vásárlásokat évi 700 milliárd euró értékben).
A karbonvám működése
A Brüsszel által kitalált Határokon Átnyúló Szén-dioxid-kompenzációs Mechanizmus (CBAM) 2026. január 1-jén lép éles működésbe. Ez vámot vet ki bizonyos importált termékekre, mint a vas, acél, cement vagy alumínium. Ez az EU kibocsátás-kereskedelmi rendszerének (EU ETS) kiterjesztése.
A cél az, hogy az európai ipar ne kerüljön költséghátrányba. Védelmet nyújt az alacsonyabb környezetvédelmi normákkal rendelkező országokból érkező versenytársakkal szemben. Várhatóan azonban nem a külföldi gyártók fizetik meg a költségeket. A CBAM-tanúsítványokat az importőröknek kell megvásárolniuk.
Az importőrök valószínűleg áthárítják a költségeket a fogyasztókra. Ez azért jelentős, mert a CBAM alapvető, mindig szükséges anyagokat érint.
Európa tehát egy energiaproblémát akar szőnyeg alá söpörni egy valószínűleg hatástalan, de klímapropagandába jól illeszkedő intézkedéssel. Ezzel nem kezelik a válságot, megoldásokat nem kínálnak, csak menedzselik a válság politikai következményeit.
Körkép.sk
Nyitókép forrása: SITA/AP Photo/Alex Brandon
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
