Egyre népszerűbbek az elektromos buszok az európai tömegközlekedésben, de a helyi ipar sokszor nem tudja kielégíteni az igényeket. A kínai e-buszok így egyre többször teret nyernek.
Európában átfogó trend a tömegközlekedést használók számának növekedése. Mindeközben egyre többen állnak át a zéró emissziós buszokra. A kínai cégek elektromos buszai főleg az alacsonyabb árkategóriájú szegmensben aratnak, és a piacnak 21 százalékával rendelkeznek már, olvasható a McKinsey tanácsadócég elemzésében.
A European Green Deal keretében cél 2050-re a karbonsemlegesség. Az Európai Bizottság célja, hogy a 2019-es szinthez képest 2030-ra 90 százalékkal csökkenjen az új városi buszok emissziós szintje, 2035-re pedig 100 százalékos csökkenés a cél, írja a tanulmány.
A McKinsey becslése szerint ehhez 2030-ra kétszeresére kell emelkednie a zéróemissziós buszok eladásainak, a jelenlegi éves 9 ezerről. 2035-re pedig a cél az évi 22-24 ezres eladás lenne.
„A buszgyártók között a vezető szerepért történő harc még mindig zajlik”
– írják az elemzésben.
Bár a zéróemissziós buszok üdvözlendők a kibocsátási célok elérésének érdekében, áruk akár kétszer olyan magas, mint a belsőégésű motorral szerelt társaiknak, olvasható az elemzésben. Öt európai piac buszbeszerzőit kérdezte meg a McKinsey terveik kapcsán, és 60 százalékuk mondta azt, hogy kínai e-buszt vennének, ha ára legalább 10-20 százalékkal olcsóbb volna az európainál.
2023-ban a legnagyobb gyártó a német MAN volt, azt követte a lengyel Solaris, majd pedig harmadik helyen a kínai Yutong, olvasható a McKinsey elemzésében. A Sustainable Bus gyűjtése azt mutatja, jelentős átrendeződés történt a kínai gyártók javára 2024-ben a 2023-as állapothoz képest, a forgalomba állt buszokat tekintve.
A legnagyobb növekedést a holland VDL produkálta, ugyanakkor alacsony bázisról indulva. Szintén jelentősen emelkedett az olasz Iveco által gyártott buszok forgalomba állítási száma is. A növekedés szempontjából a dobogó harmadik fokát ugyanakkor a kínai Yutong szerezte meg, mint a Sustainable Bus adataiból látható.
A kínai gyártók az elmúlt években több nagyobb buszbeszerzést is elvittek nehézségekkel küzdő európai buszgyártók elől. 2024 nyarán jelentették be, hogy a holland Qbuzz 50, kínai Yutong e-buszt rendelt meg koncessziójának teljesítésére. Eredetileg a célra belga Van Hool e-buszokat vásároltak volna, azonban a Van Hool 2024 áprilisában csődbe ment – írta meg a Sustainable Bus.
Szintén 2024-ben jelentette be a svéd Connect Bus, hogy a szállítási nehézségekkel küzdő holland Ebusco helyett a kínai BYD-től rendel inkább 47 elektromos buszt. Az Ebusco azóta a csőd szélére került, a Sustainable Bus szakportál értesülései szerint.
Hazánkban három gyártó kínálatában is szerepelnek elektromos buszok. A kínai BYD komáromi gyárában 2017 óta gyárt elektromos buszokat, írja a Magyarbusz.info. Ikarus márkanév alatt a kínai CRRC-vel együttműködésben is készülnek e-buszok Székesfehérváron az autopro.hu értesülései szerint.
A Kravtex-Kühne csoport hazai fejlesztésű Electronell busza készen áll a sorozatgyártásra,
olvasható a cég honlapján.
Budapesten a BKK megrendelése nyomán 2027-ig 70 új elektromos BYD busz fog forgalomba állni, bár ezek nem Komáromban, hanem a cég kínai, csingtaoi gyárában készülnek, olvasható a Magyarbusz.info honlapon.
Az Indóház azt írja, mindeközben 160 új trolibusz szállításának lehetőségét nyerte el az Ikarus és a Yutong konzorciuma. A BKK többfordulós közbeszerzésében ez az ajánlat volt a legkedvezőbb ár-érték arányú. Az alapmennyiség lehívása összesen 40 trolibuszt jelent, a gyártási folyamat nagy része Magyarországon valósul meg.
Nem csitulnak a viták Norvégiában a kínai gyártmányú elektromos buszok körül, miután az oslói közlekedésszervező kiberbiztonsági vizsgálatot végzett rajtuk. A Ruter AS tavaly engedélyezte egyik szolgáltatójának, hogy a megrendelést teljesíteni nem tudó Ebusco helyett a kínai Yutongtól vásároljon 76 darab buszt – írja a Magyarbusz.info.
A Ruter teszteket végzett egy földalatti kamrában egy Yutong-buszon. Mint a vizsgálat megállapította, a gyártó távoli hozzáféréssel rendelkezik minden egyes autóbuszhoz. A cikk kiemeli, hogy a hozzáférést használhatják távoli szoftverfrissítésre, diagnosztikára, de ez lehetőséget ad a buszok leállítására, működésképtelenné tételére is.
A kapcsolat ugyanakkor megszakítható a fedélzeti SIM-kártya eltávolításával, a közlekedésszervező pedig nem tervezi a kínai buszok forgalomba helyezésének leállítását, teszi hozzá a Magyarbusz.info.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
